Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-01-07 / 2. szám

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

az ipari munkások érdekében úgy a 30 éves korhatár, mint pedig az ugyanazon munkaadónál legalább két év óta tartó állandó alkalmazás tekintetében a javaslat tárgyalása során enyhítő koncessziók lesznek elérhetők. Valamint a kormány az adótörvények eredeti intézkedéseihez és végrehajtásához nem ragaszkodott, hanem meghajolva az érvek előtt a módosításokba, most pedig a végrehajtás elhalasztásába beleegyezett — épp úgy reméljük, hogy az ipari munkások szavazati jogosultságát előmozdító változtatások elől szintén nem fog elzárkózni. Az egyesült ellenzék pedig, amikor ilyen nagy fontosságú kérdés kerül szőnyegre, hagyja végre abban a kordon körüli kisded játékait, hagyjon tel a duzzogással és izgatással és ne a Royal-ban és az Országház-kávé- házban tartson előadásokat és gyártson manifesztumokat, hanem a parlamentben teljesítse képviselői megbízatásából folyó elementáris kötelességét, legkivált mikor a nemzet egész jövőjére kiható javaslat kerül tárgyalásra.

1913 január 7.

sületekhez intézett rendelet, melyben közli a miniszter, hogy a gazdasági felügyelőségeket figyelmeztette arra, hogy ha eddig is szükséges volt, hogy a gazdasági felügyelő a vármeg ebeli gaz dasági egyesülettel állandó összeköttetést tartson fenn, most már sokszorosan elutasithatlan feladata a gazdasági felügyelőnek a gazdasági egyesület tevékenységének készséges támogatása, az összhangzatos tevékenység feltételeinek megteremtése és általán a gazdatársadalmi tényezőkkel való állandó együttes működés biztosítása és minden irányban azon kell lennie, hogy a gazdatársadalmi egyesületek tevékenysége érvényesüljön.

Ezzel szemben egészen természetes, hogy a gazdasági felügyelőségek is a maguk hasznos feladatait csak akkor fogják sikerrel betölteni, ha működésükben a gazdasági egyesületek oda- adón fogják őket támogatni és maguk is a szükséges kívánatos együttműködést megfelelően előkészítik.

Meg vagyok győződve arról, hogy a törvény életbeléptetése a gazdatársadalmi testületek támogatása és a gazdasági felügyelőségek odaadó működése mellett és a közös cél elérése érdeké ben kifejtett összhangzatos együttes tevékenység következtében mezőgazdaságunk ügyei fejlesztésére és érdekei érvényesülésére a legszebb eredményeket fogják biztosítani.

HÍREK.

— Személyi hir. Simontsils Elemér főispán hazaérkezett Szentmártonkátáról, ahol családjával az ünnepeket töltötte.

Sztankovánszkij Imre országgyűlési képviselő pár napot Szekszárdon töltött ahol, amint a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank felügyelő- bizottságának tagja, résztvett az évi mérleg előkészítési munkálataiban.

— Elnevezés. A m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségéhez Kämmerer Ernő miniszteri tanácsost, az országos magyar szépművészeti muzeum igazgatóját múzeumi és könyvtári országos felügyelővé nevezte ki öt évre.

— A pécsi egyházmegye köréből. A pécsi püspök Kistengelic tolnavármegyei községben uj plébániát alapított. A plébániaház és templom az elmúlt évben fülépülvén azt a megyéspüspök megbízásából Fekete Ágoston tolnai prépost plébános szentelte föl, majd Marton Sándor kinevezett uj plébános, eddig tolnai káplán megtartotta bevonulását az uj templomba, melynek fölépítése

30,000 koronába került. Az uj plébános egyúttal, mint a folyó év első kinevezett plébánosa elnyerte a néhai Pollák kanonok alapítvány 600 koronás kamatait is. — Zichy Gyula gróf megyéspüspök Prikler Károly teveli esperes-plébánost a völgy- ségi esperesi kerület tanfelügyelői tisztétől saját kérelmére felmentette és helyébe Razgha Lajos zombai plébánost nevezte ki a völgységi kerület tanfelügyelőjévé. — Gestetner Konrád hőgyészi káplánt Tolnára, Kaufmann János ideiglenes kakasdi adminisztrátort pedig Hőgyészre küldte segédlelkészi minőségben. Scheich Gyula hosszu- hetényi és Graumann Imre kurdi káplánok köl csönösen áthelyeztettek.

— Kölcsönös áthelyezés. Az igazságügyminiszter Sonnewend Frigyes dr. szekszárdi kir. törvényszéki bírót és Fejős Imre szekszárdi kir. járásbirót saját kérelmökre kölcsönösen áthelyezte.

— Bucsubankett. Szabó Géza, az ujonan kinevezett szászvári plébánosnak tiszteletére, Szekszárdról való távozása alkalmával csütörtökön este a kath. olvasókörben tisztelői és jóbarátjai társaslakomát rendeznek.

— Tolnamegye méhészete 1912-ben. Az

elmúlt esztendő, tekintve a rossz időjárást, a méhészekre kedvezőtlen volt. A korai fagyok a fák virágbimbóit tönkretéve, a virágzás sok fánál vagy teljesen elmaradt, vagy nagyon csekély volt. Az akácfa, mely a méheknek a gyűjtésben nagy hasznukra van, úgyszólván nem is virágzott. A gyümölcsfák kevés mézet nyújthattak. Majd a sok esőzés, mely nagyon gátolta a méheket munkájukban, szintén hozzájárult az elmúlt esztendő szűk mézterméséhez. Sok helyen a méhek szükölködése következtében a vérhas is fellépett. Általában az 1912. év a méhészet szempontjából igen rossz volt. Tolnavármegyében 1031 méhész volt az elmúlt esztendőben. A méztermés 150 métermázsa, a viasz pedig 22 métermázsa volt. Múlt év őszén kaptárokban 5767, kasokban 2919 család lett betelelve. Olyan méhtenyésztő, ki a méhcsaládokat a viaszért és mézért lekénezte, 179 volt.

A méhészetre vonatkozólag különben azt a panaszos felszólalást vettük, hogy Szekszárdon bár van méhészegyesület, de ez érthetetlen okból nem működik. Az egylet elnöke a város polgármestere, aki azonban az egylet titkárára hárítja a felelősséget, hogy két év óta semmi látható eredmény nincs s még csak a rendes elszámoló közgyűlés sem lett összehiva.

— Iparhatósági biztosok. A szekszárdi kereskedők és iparosok a jövő vasárnap fognak választani 20 iparhatósági megbízott?t a városháza kistermében délelőtt 9—11 óráig. Szavazati joga van minden adófizető iparosnak és kereskedőnek.

— Kőlesd hálája. Köiesd község képviselőtestülete 1912. év folyamán felépített községháza uj tanácstermében 1912. évi december hó 30-an tartott legelső közgyűlésén nagy lelkesedéssel egyhangúlag azt a hálatelt határozatot hozta, hogy az uj tanácsterem részére : Gr. Apponyi Sándor, néhai dr. Györky Lajos és néhai Laki Gusztáv volt jegyzők életnagyságu mellképét megkészitteti s annak idején majd ünnepélyesen leleplezi.

— Az Olvasókör közgyűlése. A szekszárdi Polgári Olvasókör vasárnap délután tartotta tisztújító közgyűlését Boda Vilmos elnöklése mellett. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után elnök röviden beszámolt a múlt év azon eseményeiről, amelyek az Olvasókör bel- életét különösen érdeklik, majd pedig megejtették a tisztujitást titkos szavazással. A tisztikar minden egyes tagját egyhangúlag 80—80 szavazattal a következőkép alakították meg: Boda Vilmos elnök, Andre István alelnök, dr. Török Ottó ügyész, Horváth József igazgató, Haya Béla pénztáros, Tamaska János könyvtáros, Kogelbauer Janos jegyző és Tauszig Ignác meg Nikitits Imre számvizsgálók lettek. Választmányi tagokul megválasztattak : Horváth Ignác, Janosits Károly, Debulay Imre, Vaczek László, Stann István, Uglár János (uj), Fusz Ferenc, Tarlós János, Hahn Ferenc, Pekary János, Grószbauer Ferenc, Sipos Márton (uj) rendes tagok, dr. Zsigmond Ferenc és Buko- vinszky József póttagok.

— Olcsóbb lett a motorbenzin. A motorbenzin arát a miniszter évről évre rendeletileg szabályozza. Az idénre a kisiparosok részére szükséges adómentes motorbenzin árát mmázsán- kint 26 koronában állapította meg. Tavaly 27 korona volt az ára, igy a benzin az idén 1 koronával olcsóbb lett.

— Községi Ügyek. Görbő és Belecska község képviselőtestülete egy segédjegyzői állás rendszeresítését határozta el ’s annak fizetését 1000 koronában állapította meg. — Bátaszék községben Schneider Miklós Il-od biró lemondása folytán megüresedett állásra Bauer János elöljáró, ennek helyébe pedig Gilbert Ádárn választatott ipeg — Bonyhád község képviselőtestülete a bonyhádi azabadoktató egylet részére állandó évi 100 korona, a bonyhádi zárda polgári iskplának

1912. évre 400, 1913. és 1914. évre 200—200 korona segélyt szavazott meg, a bonyhádi ovoda cselédtartási átalányát 120 koronáról 240 koronára felemelte.

— A mezőgazdasági ügyek intézése a vármegyén. Az 1912. XXIII. t.-c. értelmében Puly Iván m. kir. gazdasági felügyelőt bízta meg a földmivelésügyi m. kir. miniszter a mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézésével, helyettesül pedig Matkovics Sándor m. kir. gazdasági gyakornokot rendelte ki.

— Kereskedők íz aj adótörvények ellen.

Az OMKE vezetősége vasárnap nagygyűlésre hívta össze Budapestre az ország kereskedőit az uj adótörvények életbeléptetésének elhalasztása és revíziója tárgyában A gyűlésen való részvételre a szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó is meghivatott, Minthogy azonban a meghívó valóban a legutolsó óraban érkezett, úgy, hogy már azt tanácskozás tárgyává tenni nem lehetett, Salamon Ármin, a Kereskedelmi Kaszinó alelnöke levélben jelentette be az OMKE elnökségének, hogy a mozgalmat a Kaszinó helyesli és azt szivvel-lélekkel támogatja.

— Hadnagyi kinevezés. A király Danielo- vics Ernő szekszárdi pü. fogalmazót a nagykanizsai 20-ik honvédgyalogezredhez hadnagygyá nevezte ki a tartalékba.

— Államsegély tenyészállat beszerzésre. A

földmivelésügyi m. kir. miniszter az 1913. évi tenyészapaállat beszerzésre egyelőre 120.000 koronát engedélyezett az 1912 évi feltételek mellett, ez utón is felhívja a gazdasági m. kir. fel- ügyelőség az érdekelt községeket, hogy ezirányu kéréseikkel forduljanak hozzá.

— Az agráriusok tiltakozása vármegyénkben. Pálfa község fogyasztási szövetkezetben tömörült kisgazdái a Magyar Gazdaszövetség kezdeményezésére távirati tiltakozással fordultak dr. Sztankouánszky Imre képviselőjükhöz a kormány által benyújtott s az országgyűlés által időközben elfogadott vámpolitikai felhatalmazási

A vármegyék mezőgazdasági közigazgatása.

Irta: Szilassy Zoltán, orsz. képviselő.

Mikor a földmivelésügyi miniszter a mező- gazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről szóló 1912. évi XXIII. törvénycikket megalkotta, azt az egész gazdaközönség osztatlan örömmel és elismeréssel fogadta, mert ez által a törvényhatóságok szervezete egy oly szakközeggel bővíttetik, aki hivatalból köteles a vármegyék mezőgazdasági ügyeit gondozni és e végből a törvényhatóság viszonyait iigyélemmel kisérve, a törvényhatóságnak és a kormánynak a helyi viszonyoknak megfelelő intézkedésekre javaslatokat tenni, a kormány rendeletéinek és a törvény - hatóság kezdeményezéseinek végrehajtását sürgetni és ellenőrizni.

Ez a nagyon szükséges törvény ennek az évnek az első napjával lépett életbe. A törvény szerint minden törvényhatóságban a törvényhatóság és a törvényhatóság első tisztviselőjének gazdasági szakközegét a földmivelésügyi miniszter által kinevezett gazdasági felügyelő képezi. Ennek megfelelőleg a törvényhatóság közgyűlésén és bizottsági ülésein a mezőgazdasági érdekű ügyekben a szakelőadói teendőket végzi, kinek véle ényét mindazokban a közigazgatási ügyekben meg kell kérdezni, amelyek a földmivelés- ügyi közigazgatás körébe tartoznak, de a gazdasági felügyelő jogosult önnálió előterjesztést és javaslatot is terjeszteni a törvényhatóság elé a mezőgazdasági érdekek védelme és előmozdítása céljából, melyeket a törvényhatóság tárgyalni köteles.

Látható ebből a kivonatos ismertetésből, hogy a gazdasági felügyelőnek a mezőgazdasági érdekek szolgálata és előmozdítás* terén igen szép és hasznos hatáskör van biztositva. — De látható az is, hogy a gazdasági felügyelő mint törvényhatósági előadó a gazdasági egyesületekben, mint társadalmi testületekben megnyilvánuló gazdai közvélemény érvényesítése terén is mily elsőrendű hatáskörrel fog bírni, — Éppen azért felette szükséges, hogy’ a gazdasági felügyelő a gazdatársadalmi testületekkel a legszorosabb kontaktusban legyen, hogy ezáltal mintegy a gazdatársadalom ütőerén tartva kezét, állandóan tájékozva legyen a gazdatársadalom kívánságairól, bajairól és azokról az orvosszerekről, melyek ezeknek az enyhítésére, megszüntetésére alkalmasak. Erre a harmonikus munkásságra nagy szükség van és ezen munkásság biztosítására nagyon szükséges a hatáskörök lehető szabatos körvonalazása, mert több gazdasági egyesület köréből hallatszottak panaszok az iráflt, hogy a gazdasági felügyelők még ott is, ahol jól működő gazdasági egyesület van, olyan térre is kiterjesztik működésüket, amely a gazdasági egyesületek hatáskörébe vág és ezzel tulajdonképen a gazdasági egyesületek működése alól vonják el a talajt.

A földmivelésügyi miniszterben azonban megvan a kellő érzék és a jóakarat a gazda- sági egyesületek iránt nemcsak abban, hogy a viszonyokhoz képest tekintélyas anyagi segélyben részesíti azokat, hogy feladataik teljesítésére ké- ’ pesek legyenek, hanem az iránt is, hogy működési körüket biztosítsa és a felügyelők munkásságával összhangba hozza.

Erre mutat a gazdasági felügyelői intézmény életbeléptetése alkalmából a gazdasági egye-