Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-01-13 / 4. szám
A király meghűlt. Becs, (Érk. d. u. 2 ó. 55 p.) Őfelsége néhány nap előtt meghűlt és most íi szobát őrzi. Látogatásokat nem fogad. 1913. január 13. EGYLETEK, TÁRSULATOK. A kereskedelmi kaszinó közgyűlése és bankettje. A szekszárdi kereskedelmi kaszinó vasárnap délután 2 órakor tartotta tisztújító közgyűlését Salamon Ármin »lelnék elnöklésével, melyen a tagok szép számmal jelentek meg. Az elnök bejelentette, hogy Leicht Lajos, a kaszinó elnöke egészségi okokból elnöki tisztéről lemon- dott, meleg szavakban méltányolta a visszavonuló elnöknek a kaszinó felvirágoztatása körül kifejtett hervadhatatlan érdemeit, indítványozva, hogy Leicht Lajos érdemei, melyek részére a kaszinó háláját biztosítják, jegyzőkönyvileg örökittessenek meg. Az indítvány Müller Ferenc dr. felszólalása után, aki ékes szavakban emlékezett meg Leicht Lajos sikerben gazdag elnöki működéséről, egyhangú lelkesedéssel elfogadtatott. Az elnöki jelentés nagy elismeréssel szólt a kaszinó pénztárosának: Reich Árminnak és könytirosának : Polgár Józsefnek közhasznú működéséről, mi általános helyesléssel és tetszéssel fogadtatott és az igaz kegyelet megható hangján szólt az elhunyt Leopold Sándor rendes, tagról és Mehrwerth Ferenc választmányi tagról, kiknek emléke jegyzőkönyvileg megörökittetett. A tisztujitó közgyűlésen Áldor Ödön kir. törvényszéki biró körelnöksége alatt megválaszt.atott: elnöknek Szeghy Sándor, alelnök lett Salamon Ármin, igazgató Dezső Jakab, ügyész Dr. Müller Ferenc, jegyző Dr. Miklós Sándor, pénztárnok Reich Ármin, könyvtárnok Polgár József. Választmányi tagok : Áldor Ödön, Fischhof Jakab, Frank Miksa, Friedmann Béla, Gulyás József dr., Horváth Jenő dr., Kramer József, Leicht Lajos, Leopold Kornél dr., Müller Albert Pirnitzer Ántal, Reich! Sándor, Scholc Gusztáv, Wolf Henrik. A közgyűlést este fél 8 órakor társasvacsora követte, melyen .50-en vettek részt. Az' első pohárköszöntőt Müller Ferenc dr. mondta az uj elnökre, akitől a Kaszinó igen sokat vár, többek közt azt, hogy az uj elnökben megtalálják azt, amire szükségük van, a vezetőt és útmutatót, aki ismert koncilians és rokonszenves egyéniségével a Kaszinó ügyeit fel fogja virágoztatni. Óhajtja, hogy az a szövetség, melyre az elnök a Kereskedelmi Kaszinóval lépett, legyen mindkét félre nézve üdvös. Szeghy Sándor elnök szivből üdvözli a Kaszinót, megköszönve az iránta megnyilvánuló bizalmat. Aggasztja az a tudat, hogy az eddigi elnökök hervadhatatlan érdemei megnehezítik az ő helyzetét. Az őt ért megtiszteltetés elvállalására az bátorította, hogy Salamon Ármin alelnök, valamint a tisztikar és választmány segítségére számíthatni vél, kéri is ezt, úgy a ..tagoktól is, hogy őt támogassák. Programmot ez úttal még nem adhat, de már most is jelzi, hogy fő törekvése a Kaszinó ügyeinek előbbrevitele. Élteti a Kaszinó minden egyes tagját és családját. Gulyás József dr. meleg szavakkal ecsetelve azt a ragaszkodást és szecetetet, melylyel a Kaszinó Salamon Ármin alelnök iránt viseltetik és az ő példátlan szerénységét, a Kaszinó ügyei iránt való áldozatkészségét, Salamon Ármint élteti, mi általános tetszéssel fogadtatott. Rubinstein Mátyás [dr. magvas beszédben az uj elnököt éltette, óhajtva, hogy vezetése áldást hozzon a Kaszinóra. Miklós Sándor dr. az uj jegyző megköszönte a beléje helyezett bizalmat és a kaszinói élet fejlesztésének szükségességét hangoztatja. Franek János örömmel látja, hogy a kaszinó uj életre ébredt és ez uj élet igen fontos tényezőjét, az ügybuzgó Dezső Jakab kaszinó igazgatót élteti. Dezső Jakab annak szükségét hangoztatja, hogy a kaszinó tagjai az eddiginél nagyobb méretekben látogassák a kaszinót. Horváth Jenő dr. tartalmas beszédben a szekszárdi kereskedelem fejlesztésének szükségességét hangoztatja és reményű, hogy ezt ha a távolabbi időben is, de kitartással el fogják érni. Földvári Mihály a külföldi kereskedelmi osztály kedvezőbb helyzetére utalva, annak szükségét hangoztatja, hogy a magyar kereskedők a kedvezőtlen viszonyok között se csüggedjenek, hanem fáradhatatlan kitartással éljenek hivatásuknak, mert a kereskedelem fejlesztése .és megerősödése legfőbb nemzeti érdek. Mint példát idézi Salamon Ármint, aki prototípusa az igazi kereskedőnek és ügyet se vetve a sokszor ked- I vezőtlen viszonyokra, egyedül hivatásának él. Hangsúlyozza, hogy a kereskedőnek nemcsak kötelességei, de jogai is vannak és az ország érdeke megköveteli, hogy a jogok érvényesüljenek. Erre kell a kereskedőknek törekedniük és örömmel láthatjuk, hogy napról napra erősödik az az irány, mely a kereskedelmi szempontok érvényesülését jelenti. Élteti Salamon Ármint, mint kereskedőt és kivánja, hogy az ő példáját kövessék a szekszárdi kereskedők. Gulyás József dr. a Kereskedelmi Kasziuói egyesülés céljait magasabb szempontokból fejtegetve, azokat az erők szabad érvényesülésében, a demokratikus felfogás diadalra juttatásában látja és ebben látja okát annak, hogy a Kereskedelmi Kaszinónak oly sok nem kereskedő tagja van. Élteti Müller Ferenc drt, a kaszinó kiváló ügyészét és nagyérdemű tagját. Dezső Jakab a hála meleg szavaival emlékezik meg a volt elnökről: Leicht Lajosról; ugyancsak Leicht érdemeiről szólt magasztalólag Szeghy Sándor is. A város gyenge üzleti forgalmáról szólva, amit igen sz moru dolognak tart, óhajtja, hogy ezt a forgalmat mentői előbb emelkedni lássuk és élteti a szekszárdi kereskedelem tényező elemeit. Miklós Sándor dr. Reich Ármin pénztárost, Franek János Scholtz Gusztávot, a Kaszinó legfiatalabb, annyira rokonszenves választm. tagját, majd Schneider Jánost, mig Müller Albert Polgár József könyvtárost köszöntette fel. Schneider János szellemes kritikát gyakorolva az elhangzott felköszöntők fölött, éltette a volt elnök és az uj elnök nejét, akik közztl az elnök változással az egyik sokat nyert, a másik sokat vészit. Mind a ketten sokáig éljenek, mely kívánsághoz a lakomán résztvettek teljes szivből csatlakoztak. Földvári Mihály a szekszárdi kereskedelem kedvezőtlen viszonyaival foglalkozva, ennek okát abban véli feltalálni, hogy Szekszárdnak nincs vidéke és hogy forgalmi viszonyai nemcsak rosz- szak, de javulásra is alig engednek kilátást, Évtizedek tapasztalata mutatja, hogy a vasúti forgalom megjavítására alig lehet reményünk. Minden jogos aspirációnk megdől a Máv. non poa- sumus-án. A legfőbb ok azonban az, hogy Szek- szárdot mintegy másfél évtizeddel ezelőtt megfosztották hajóállomásától. Ennek a hajóállomásnak visszaszerzése nemcsak a kereskedőknek önmaguk iránti legfőbb ^érdekök, de Szekszárd városának is elsőrangú érdeke, óhajtja, hogy Szeghy Sándor vezetése alatt sikerüljön JSzekszárd hajóállomásának visszaszerzése, ami lehet, hogy nehézségekkel jár, de nem lehetetlen és minden erőnkkel rajta kell lennünk, hogy e célunkat megvalósítsuk. Ezzel a felköszöntők sora bezárult, a mulatság azonban Garay zenéje mellett éjfélig tartott, a legjobb hangulatban. Az egyszerű, de Ízletes lakoma, mely Horváth kaszinói vendéglős konyháját dicséri és a figyelmes kiszolgálás általános megelégedettséget keltett. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK A kath. olvasókör közgyűlése. Tegnap tar tóttá a szekszárdi kath. olvasókör évi rendes közgyűlését dr. Fent Ferenc apátplébános elnöklete mellett. Elnök a közgyűlés megnyitása előtt megemlékezett Szabó Géza érdemeiről, amiket i szerzett a kör felvirágoztatása körül, felolvassa búcsúzó levelét és indítványozza, hogy érdemei | 5 jegyzőkönyvileg örökittessenek meg. Rill József kéri a közgyűlést, hogy a szép- búcsúzó levele egész terjedelmében vétessék be a jegyzőkönyvbe, Róth Sándor pedig indítványozza, hogy Szabó Géza örökös disztaggá választassék meg. A közgyűlés az indítványokat elfogadta egyhangúlag. A Himnusz eléneklése után dr. Fent Ferenc megnyitja a közgyűlést, kérve annak minden egyes tagját komolyságának s higgadtságának megőrzésére. A tárgysorozat szerint a következő ügyek tárgyaltattak le : 1. Jegyzőkönyv hitelesítése. 2. Szilliman György ügye. Elnök e tárgyban elrendelte a titkos szavazást, aminek eredményeként a közgyűlés megváltoztatta a választmány kitiltó határozatát. 3. A házmestert felfogadó választmányi határozatot ugyancsak titkos szavazással megváltoztatja a közgyűlés s újból megbizza Járó Istvánt, a régi házmestert. 4. Az indítványok során a közgyűlés kimondotta, hogy a körben tartózkodó nem tagokat a házmester köteles felszólítani az egylet elhagyására s ha nem engedelmeskedik, sőt máskor is ott tartózkodik, magánlaksértésért feljelentést tesznek ellene a bíróságnál. A körben a 2 órai záróra kötelezővé tétetett mindenkire nézve. Majd számvizsgálók részletes jelentését tette meg Czillinger Lajos, amit a közgyűlés tudomásul vett s nekik nagy munkájukért köszönetét szavazott. Ezután a tisztikar megválasztása következett titkos szavazással és a következő eredménnyel : Világi elnök : Takler Ferenc Bováry, ügyvezető elnök: Kun Lajos, alelnök: Varga Ferenc, igazgató: Takács Ferenc, pénztáros : Preimáyer József Pollerman, jegyzők : Kovács Mihály és Kökényesi Ödön, ügyész : dr. Zsigmond Ferenc, háznagy : Padányi Andor, könyvtárosok: Takács István Török, és Stir Márton. Választmányi tagok : Adler János, Kiss Károly, Pozsgay János, Vitkoviti . Béla, Bencze József, Falusi József, Szabó Imre Hauszkneht, Kecskés Ferenc, Takler Vencel, Bováry János Steiner, Klézli Ferenc László, Búzás János Schmidt, Bence Ferenc Baka, Támer József Rudolf, Nagy Ferenc László, Szűcs Mihály Morvay, Czéh István Török, Frey Ferenc Orbán, Steiner Ferenc Veaztergombi, Bors János Czank. Számvizsgálók : Vesztergombi Antal, Steiner József Márkvárt, Békés Mikály Klézli. A szekszárdi temetkezési egylet 1913. évi rendes közgyűlését f. hó 19-én d. u. 4 órakor tartja meg a városháza nagytermében dr. Feni Ferenc apát plébános elnöklete mellett. i Még most sem Jegyezted Hű lám ... Ez a ValÓdL y meg magadnak, hogy csak . . « , . . "asoM antinicotin J3C009 antiniGOlin- • ' .— k í *7iv^rká-hJlv*^l>’, Engros Adolf & Alexander Jacobi Wien Vili. A Bátaszék társaság ÜReghivó. Sárközi Takarék és Hitelbank RészvényIW. rendes közgyűlését Bátaszéken, 1913. évi február hó 2-án délután fél három órakor, az intézet ^ helyiségében tartja meg, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat s 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes megválasztása. 2. Igazgatósági jelentés és a zárszámadás előterjesztése. 3. A felügyelő-bizottság jelentése és a fölmentvény megadása. 4. A tiszta nyereség hovaforditása iránti igazgatósági javaslat. 5. A felügyelő-bizottság tagjainak 3 évre való megválasztása. Bátaszék, 1913. évi január hó 11-én. Az igazgatóság. ^ Jegyzet. Az igazgatósági jelentés és a zárszámadás a kereskedelmi törvény 198. §-a ^ értelmében a közgyűlést megelőzőleg 8 n apón át az intézet helyiségében ki lesznek téve és ivi azok a részvényesek által betekinthetők.
