Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-04-03 / 27. szám

XXIII. IX. évfolyam. 27. szám Szek^zárd 1913 április 3. Előfizetési ár: Sgesz évre . .16 korona Jel évre . . .8 ,, Hegyed évre . 4 „ gcy szám ara 16 fillér. fllöflsetäsekel äs hirdnteaakut a kiadd Miattion kivi)! nitogad a Molnár fél* könyvnyomda ás papirkereskedés r.-t. Stekszárrton. Egye* szamok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az csrsz. m. kit*, selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőin és csütörtökön. Szerkesztőse^ teleton-szam: 18 és 24. — Kiadóhivatali telelon-szám : 18 és II. Szerkesztőség : ' Bezeréd) István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő "maze közlemények. Kiadóbivaral : Béri Balog Adám-u'ca 42. Az előnzetéBi pénzek és lnrdetoHek Ida küldendők. Néptanítóknak, ha az elóüzetést egész övre előre n küldik. 8 kor. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Munkásnőottlionok. A nőkérdés, az úgynevezett feminista mozgalom egyre nagyobb hullámgyürüket vet maga körül. Ennek a mozgalomnak koronája lesz a nők politikai jogainak el­ismerése, ami azonban ez idő szerint még a jövő zenéje. Sokkal közelebb esik hoz­zánk és sokkal égetőbb „a kereső nők“ ügye, amely kérdés minden emberbarátot, mondhatnék : minden embert egyaránt ér­dekel és amely kérdés előbbre vitelére éppen vármegyénkben oly kezdeményezés történt, mely hivatva van arra, hogy az egész világon követendő például szolgál­jon és megérdemli, hogy vele e helyen foglalkozzunk. Bezerédj Pál, a magyar selyemtenyész­tés atyamestere, kinek nevét az egész mü­veit világon ismerik és tisztelettel emlege­tik, Tolnán a selyemfonógyárral szerves kapcsolatban egy munkásnőotthont létesí­tett. Híven e nagy férfiú egyéniségéhez, aki közismert puritán felfogásánál lógva minden reklámnak és feltűnésnek esküdt ellensége, e2 intézmény csendben, észre­vétlenül létesült, mint felszínre bukkan a világ-óceán egy-egy neptumi képződésü szigete. De ez az intézmény oly ékes­szólóan beszél hallgatagon is, az elért eredmények oly kézzel foghatóak és oly vonzó hatással vannak mindenkire, hogy 3 évi működés után ma már a közérdek­lődés homlokterében áll és méltán a leg- nag}robb elismerésre tart számot. Aktuálissá e kérdést az a körülmény tette, hogy Bezerédj Pál országos selyem­tenyésztési felügyelő az általa Tolnán és még más két városban, Győrött és Komá­romban a selyemfonógyárakkal kapcsolat­ban létesített munkásnőotthonokról egy illusztrált füzetben számol be a földműve­lési miniszternek, kérve, hogy ily munkás- nőotthonok létesítésére törvény hozassák, a törvény meghozataláig magánosoknak ily munkásnőotthonok létesítése meg ne en­gedtessék és a hozandó törvény alapján létesítendő munkásnőotthonok állami keze­lésbe vétessenek. Talán nem kell hosszasabban fejte­getnünk, hogy Bezerédj Pál e kérelmét helyesnek és teljesitendőnek tartjuk. A kérdés bővebb tárgyalásától ezúttal tartóz­kodnunk kell annyival inkább, mert érte­sülésünk szerint a vármegye szombati köz­gyűlése Forster Zoltán alispán javaslatára foglalkozik e tárggyal és kétségtelennek tartjuk, hogy a vármegye közönsége Tol­navármegye jeles fiának akcióját támoga­tásban részesíti. • J * * Meg kell azonban emlékeznünk a tolnai munkásnőotthonról, melynek részle­tes adatai egyenesen bámulatra méltóak. Az intézetnek 120 növendéke van, akik az állami gyermekmenhetyekből kerültek ki, éltök 14-ik évében. Ezeket a veszendőbe menő lelkeket vette atyai gondozásába e nagyszivü em­berbarát és megmentve őket a biztos el- zülléstől, ami már maga is nagy érdem, ügyes selyemgyári munkásokká képezte ki őket, amivel megbecsülhetetlen szolgálatot tett az iparnak. A leányok a leggondosabb internátusi ellátásban és gondozásban részesülnek és mint gyári munkások teljes fizetést kap­; nak és bár az élelmezés és ruházkodás költségeit maguk viselik, ez az ellátás jó­sága és bősége mellett is oly takarékos, hogy minden növendék átlag 200 koroná­nál többet takarít meg, ami nevére kiállí­tott postatakarékpénztári könyvben kezel­tetik. Az internátus kiváló súlyt helyez arra, hogy a növendékek egyéni szabadsága meg- óvassék a mindenre kiterjedő legszigorúbb felügyelet és ellenőrzés mellett is és nem­csak nem vonja el a munkásnőket női hivatásuk teljesítésétől, hanem egyenesen arra neveli őket. Ily körülmények között csak természe­tes, ha azt kívánjuk, hogy mentői több ily munkásnő-otthon alapittassék az országban, a tolnai mintájára, Bezerédj Pál szellemé­ben, akinek kezdeményezése nemcsak neki szerez elismerést és dicsőséget, de fényt áraszt Tolnavármegyére is. F. M. Orvossztrájk. Husvét hétfőjén nagyjelentőségű gyűlés volt Budapesten Ez a gyűlés kiemelkedik az összes politikai, gazdasági, külpolitikai események közül. Ránk, Magyarországra, a legutóbbi hetekben — kivéve talán egy-egy háborús momentumot — nem hangzott el olyan fontos kijelentés, mint ezen a gyűlésen. Ezt a húsvéti gyűlést a magyarországi köz ségi és körorvosok tartották, é3 mint ismeretes, elhatározták, hogy arra az esetre, ha nyudijtör- vényüket 1914. január 1-ig a kormány nem ter­jeszti a képviselőház elé, illetőleg, ha az eddig ;<z időpontig érvénybe nem lép, — hogy is fe­jezzük ki magunkat — akkor leteszik a lantot. ! Elhagyják állásaikat, nem állnak állami és köz- i óégi szolgálatba, egyszóval sztrájkolni fognak. Temészetesen csak az állammal, vagyis a kegyet­Az osztrák-magyar monarchia had­járata 1809-ben Napoleon ellen. Irta: Dr. Szalay László. Az insurrectio. — Aspern és Wagram. (■Folytatás.) A Dunán átkelt francia seregből Massena marschall egy hadosztállyal Aspern falut, Lan- nes marschall egy hadosztállyal Esslinget szál­lotta meg Különösen az utóbbi, melyben egy hatalmas falakkal biró kastélyszerü épület is volt, látszott a védelemre igen alkalmasnak. Az Aspern és Essling közötti sik téren a lovasság Bessiéres marschall vezénylete alatt foglalt ál­lást, mig a testőrcsapatok mint tartalék a hid előtt állottak fel. A támadó osztrák-magyar sereg 70—80000 embert számlált és körülbelül 300 ágyúval ren­delkezett. A főtámadást Károly főherceg a franciák balszárnyának támpontja Aspern falu ellen in­tézte, hogy győzelem esetén a franciákat a dunai hidaktól elszorithassa. Ideirányitotta a Hiller és Bellegarde által vezényelt hadoszlopokat, vagyis a rendelke­zésre álló haderőnek több mint egyharmad ré­szét, negyven gyalog zaszlóaljat. Massena azon­ban a nagy túlerővel szemben is kétségbeeset­ten védelmezte asperni hadállását és a ritka vitézséggel és szívóssággal harcoló osztrák és magyar csapatok csak több órai elkeseredett ha’rc után vehették be Aspernt. A falu birtoká­ért vívott ebben a gyilkos szuronyharcban, melyben mindkét részről ezer meg ezer ember veszett el, a bécsi ezredek és a felső magyar- országi fiukból álló Benyovszky magyar gya- ogezred tüntette ki magát különösen. Este hét és nyolc óra között Massena két Ízben intézett rohamot Aspern visszafoglalására, de sikertele­nül. Ezalatt a centrumban is nagy erővel indult meg a küzdelem. — Hohenzollern hadoszlopa Lichtenstein herceg lovasságának védelme alatt nyomult előre. Ez ellen a hadoszlop ellen Na­poleon harcba vitte egész nehéz lovasságát. Óriási porfelhőkben 16 Kürassier század támogatva Lassalle lovas vadászaitól és huszár­jaitól vakmerő támadást kisérel meg az osztrák­magyar gyalogság és tüzérség ellen. Látva a fenyegető veszélyt, a Lichtenstein huszárok es Schwarczenberg ulánusok elszánt vitézséggel vetik magukat elejbe a támadásnak, de a fer- getegként előnyomuló roppant lovastömeget már feltartóztatni nem tudják. Néhány lépés­nyire van már csak a borzasztó hadoszlop az osztrák magyar gyalogságtól, amelynek már alig marad ideje négyszögeket formálni. A battériák is sietve menekülnek a négy­szögek közötti térbe, az osztrák-magyar gya­logság sorai azonban nem bomlanak meg, gyilkos tüzelésük óriási pusztítást visz végbe a vakmerő támadók sokaiban s miután a négy szögek közé menekült tüzérség közvetlen kö­zelből kartáccsal lövi őket, a lovasroham ereje megtörik s Liechtenstein huszároktól üldöztetve menekül az összelőtt és keveredett lovastömeg a gyalogság harcsoraihoz. A 16 Kürassier század összlétszámának csaknem a felét a harctéren hagyta. Maga a parancsnok D. Espaque tábornok is halálosan megsebesült. Lassallet egy négyszögből a hu­szárjai csak nagy üggyel-bajjal tudják kimen­teni. A két legszélső hadoszlop az óriási ke­rülő ut miatt csak este 7 órakor érkezett a harctérre. Eredményt azonban ezen a napon felmutatni nem tudott, mert a Lannes marschall által vitézül védelmezett Essling falut bevenni nem tudta. A franciák Aspern elveszítése után sem vesztették el önbizalmukat s dacára annak, hogy a nagy Dunaágon készített hidjukat az osztrák hidtörő hajó elpusztította, Napolen a a végsőig való kitartást parancsolt és Massena Asperntől keletre újra csatarendbe állította csa­patait. Az éj beállta a további küzdelemnek vé­gett vetett és a franciák már elfoglalt állásai­kat az éj folyamán is megtartották. Május hó 22 én napkeltével az elkeseredett küzdelem új­ból megindult, ekkor azonban az erőviszony a franciák javára már lényegesen megváltozott. Az éj folyamán ugyanis sikerült a fran­ciáknak a hidat a nagy Dunaágon helyreállí­tani és azon még 30.000 embert áthozni. így az erőviszony a két fél között meglehetősen helyreállott 10— 15.000 emberrel lehettek az osz­trákok előnyben. Nagy hátrányban volt azon­ban a francia tüzérség, ágyúinak száma ugyanis alig egy harmadrészét tette ki az ellenség ágyúi­nak s tulajdonképpen ennek a fegyvernemnek nagy számbeli és minőségbeli túlsúlya döntötte el részben n következő napon a küzdelmet Károly főherceg javára. A har« Massenának Aspern ellen intézett támadásával vette kezdetét. Sikerült ugyan a falut visszafoglalni, de az osztrák-magyar tüzér­ség öldöidő tüze miatt tovább előnyomulni nem tudott. Ezalatt Napoleon az osztrák-magyar harc­vonal centruma ellen egy áttörési kísérletet in­tézett. Három gyalog és egy lovashadosztály­ból alakított óriási oszlopok hatalmas támadást intéztek az osztrák-magyar hadsereg centruma ellen. Lannes marschall, a montebellói herceg

Next

/
Thumbnails
Contents