Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-04-03 / 27. szám
XXIII. IX. évfolyam. 27. szám Szek^zárd 1913 április 3. Előfizetési ár: Sgesz évre . .16 korona Jel évre . . .8 ,, Hegyed évre . 4 „ gcy szám ara 16 fillér. fllöflsetäsekel äs hirdnteaakut a kiadd Miattion kivi)! nitogad a Molnár fél* könyvnyomda ás papirkereskedés r.-t. Stekszárrton. Egye* szamok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az csrsz. m. kit*, selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőin és csütörtökön. Szerkesztőse^ teleton-szam: 18 és 24. — Kiadóhivatali telelon-szám : 18 és II. Szerkesztőség : ' Bezeréd) István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő "maze közlemények. Kiadóbivaral : Béri Balog Adám-u'ca 42. Az előnzetéBi pénzek és lnrdetoHek Ida küldendők. Néptanítóknak, ha az elóüzetést egész övre előre n küldik. 8 kor. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Munkásnőottlionok. A nőkérdés, az úgynevezett feminista mozgalom egyre nagyobb hullámgyürüket vet maga körül. Ennek a mozgalomnak koronája lesz a nők politikai jogainak elismerése, ami azonban ez idő szerint még a jövő zenéje. Sokkal közelebb esik hozzánk és sokkal égetőbb „a kereső nők“ ügye, amely kérdés minden emberbarátot, mondhatnék : minden embert egyaránt érdekel és amely kérdés előbbre vitelére éppen vármegyénkben oly kezdeményezés történt, mely hivatva van arra, hogy az egész világon követendő például szolgáljon és megérdemli, hogy vele e helyen foglalkozzunk. Bezerédj Pál, a magyar selyemtenyésztés atyamestere, kinek nevét az egész müveit világon ismerik és tisztelettel emlegetik, Tolnán a selyemfonógyárral szerves kapcsolatban egy munkásnőotthont létesített. Híven e nagy férfiú egyéniségéhez, aki közismert puritán felfogásánál lógva minden reklámnak és feltűnésnek esküdt ellensége, e2 intézmény csendben, észrevétlenül létesült, mint felszínre bukkan a világ-óceán egy-egy neptumi képződésü szigete. De ez az intézmény oly ékesszólóan beszél hallgatagon is, az elért eredmények oly kézzel foghatóak és oly vonzó hatással vannak mindenkire, hogy 3 évi működés után ma már a közérdeklődés homlokterében áll és méltán a leg- nag}robb elismerésre tart számot. Aktuálissá e kérdést az a körülmény tette, hogy Bezerédj Pál országos selyemtenyésztési felügyelő az általa Tolnán és még más két városban, Győrött és Komáromban a selyemfonógyárakkal kapcsolatban létesített munkásnőotthonokról egy illusztrált füzetben számol be a földművelési miniszternek, kérve, hogy ily munkás- nőotthonok létesítésére törvény hozassák, a törvény meghozataláig magánosoknak ily munkásnőotthonok létesítése meg ne engedtessék és a hozandó törvény alapján létesítendő munkásnőotthonok állami kezelésbe vétessenek. Talán nem kell hosszasabban fejtegetnünk, hogy Bezerédj Pál e kérelmét helyesnek és teljesitendőnek tartjuk. A kérdés bővebb tárgyalásától ezúttal tartózkodnunk kell annyival inkább, mert értesülésünk szerint a vármegye szombati közgyűlése Forster Zoltán alispán javaslatára foglalkozik e tárggyal és kétségtelennek tartjuk, hogy a vármegye közönsége Tolnavármegye jeles fiának akcióját támogatásban részesíti. • J * * Meg kell azonban emlékeznünk a tolnai munkásnőotthonról, melynek részletes adatai egyenesen bámulatra méltóak. Az intézetnek 120 növendéke van, akik az állami gyermekmenhetyekből kerültek ki, éltök 14-ik évében. Ezeket a veszendőbe menő lelkeket vette atyai gondozásába e nagyszivü emberbarát és megmentve őket a biztos el- zülléstől, ami már maga is nagy érdem, ügyes selyemgyári munkásokká képezte ki őket, amivel megbecsülhetetlen szolgálatot tett az iparnak. A leányok a leggondosabb internátusi ellátásban és gondozásban részesülnek és mint gyári munkások teljes fizetést kap; nak és bár az élelmezés és ruházkodás költségeit maguk viselik, ez az ellátás jósága és bősége mellett is oly takarékos, hogy minden növendék átlag 200 koronánál többet takarít meg, ami nevére kiállított postatakarékpénztári könyvben kezeltetik. Az internátus kiváló súlyt helyez arra, hogy a növendékek egyéni szabadsága meg- óvassék a mindenre kiterjedő legszigorúbb felügyelet és ellenőrzés mellett is és nemcsak nem vonja el a munkásnőket női hivatásuk teljesítésétől, hanem egyenesen arra neveli őket. Ily körülmények között csak természetes, ha azt kívánjuk, hogy mentői több ily munkásnő-otthon alapittassék az országban, a tolnai mintájára, Bezerédj Pál szellemében, akinek kezdeményezése nemcsak neki szerez elismerést és dicsőséget, de fényt áraszt Tolnavármegyére is. F. M. Orvossztrájk. Husvét hétfőjén nagyjelentőségű gyűlés volt Budapesten Ez a gyűlés kiemelkedik az összes politikai, gazdasági, külpolitikai események közül. Ránk, Magyarországra, a legutóbbi hetekben — kivéve talán egy-egy háborús momentumot — nem hangzott el olyan fontos kijelentés, mint ezen a gyűlésen. Ezt a húsvéti gyűlést a magyarországi köz ségi és körorvosok tartották, é3 mint ismeretes, elhatározták, hogy arra az esetre, ha nyudijtör- vényüket 1914. január 1-ig a kormány nem terjeszti a képviselőház elé, illetőleg, ha az eddig ;<z időpontig érvénybe nem lép, — hogy is fejezzük ki magunkat — akkor leteszik a lantot. ! Elhagyják állásaikat, nem állnak állami és köz- i óégi szolgálatba, egyszóval sztrájkolni fognak. Temészetesen csak az állammal, vagyis a kegyetAz osztrák-magyar monarchia hadjárata 1809-ben Napoleon ellen. Irta: Dr. Szalay László. Az insurrectio. — Aspern és Wagram. (■Folytatás.) A Dunán átkelt francia seregből Massena marschall egy hadosztállyal Aspern falut, Lan- nes marschall egy hadosztállyal Esslinget szállotta meg Különösen az utóbbi, melyben egy hatalmas falakkal biró kastélyszerü épület is volt, látszott a védelemre igen alkalmasnak. Az Aspern és Essling közötti sik téren a lovasság Bessiéres marschall vezénylete alatt foglalt állást, mig a testőrcsapatok mint tartalék a hid előtt állottak fel. A támadó osztrák-magyar sereg 70—80000 embert számlált és körülbelül 300 ágyúval rendelkezett. A főtámadást Károly főherceg a franciák balszárnyának támpontja Aspern falu ellen intézte, hogy győzelem esetén a franciákat a dunai hidaktól elszorithassa. Ideirányitotta a Hiller és Bellegarde által vezényelt hadoszlopokat, vagyis a rendelkezésre álló haderőnek több mint egyharmad részét, negyven gyalog zaszlóaljat. Massena azonban a nagy túlerővel szemben is kétségbeesetten védelmezte asperni hadállását és a ritka vitézséggel és szívóssággal harcoló osztrák és magyar csapatok csak több órai elkeseredett ha’rc után vehették be Aspernt. A falu birtokáért vívott ebben a gyilkos szuronyharcban, melyben mindkét részről ezer meg ezer ember veszett el, a bécsi ezredek és a felső magyar- országi fiukból álló Benyovszky magyar gya- ogezred tüntette ki magát különösen. Este hét és nyolc óra között Massena két Ízben intézett rohamot Aspern visszafoglalására, de sikertelenül. Ezalatt a centrumban is nagy erővel indult meg a küzdelem. — Hohenzollern hadoszlopa Lichtenstein herceg lovasságának védelme alatt nyomult előre. Ez ellen a hadoszlop ellen Napoleon harcba vitte egész nehéz lovasságát. Óriási porfelhőkben 16 Kürassier század támogatva Lassalle lovas vadászaitól és huszárjaitól vakmerő támadást kisérel meg az osztrákmagyar gyalogság és tüzérség ellen. Látva a fenyegető veszélyt, a Lichtenstein huszárok es Schwarczenberg ulánusok elszánt vitézséggel vetik magukat elejbe a támadásnak, de a fer- getegként előnyomuló roppant lovastömeget már feltartóztatni nem tudják. Néhány lépésnyire van már csak a borzasztó hadoszlop az osztrák magyar gyalogságtól, amelynek már alig marad ideje négyszögeket formálni. A battériák is sietve menekülnek a négyszögek közötti térbe, az osztrák-magyar gyalogság sorai azonban nem bomlanak meg, gyilkos tüzelésük óriási pusztítást visz végbe a vakmerő támadók sokaiban s miután a négy szögek közé menekült tüzérség közvetlen közelből kartáccsal lövi őket, a lovasroham ereje megtörik s Liechtenstein huszároktól üldöztetve menekül az összelőtt és keveredett lovastömeg a gyalogság harcsoraihoz. A 16 Kürassier század összlétszámának csaknem a felét a harctéren hagyta. Maga a parancsnok D. Espaque tábornok is halálosan megsebesült. Lassallet egy négyszögből a huszárjai csak nagy üggyel-bajjal tudják kimenteni. A két legszélső hadoszlop az óriási kerülő ut miatt csak este 7 órakor érkezett a harctérre. Eredményt azonban ezen a napon felmutatni nem tudott, mert a Lannes marschall által vitézül védelmezett Essling falut bevenni nem tudta. A franciák Aspern elveszítése után sem vesztették el önbizalmukat s dacára annak, hogy a nagy Dunaágon készített hidjukat az osztrák hidtörő hajó elpusztította, Napolen a a végsőig való kitartást parancsolt és Massena Asperntől keletre újra csatarendbe állította csapatait. Az éj beállta a további küzdelemnek végett vetett és a franciák már elfoglalt állásaikat az éj folyamán is megtartották. Május hó 22 én napkeltével az elkeseredett küzdelem újból megindult, ekkor azonban az erőviszony a franciák javára már lényegesen megváltozott. Az éj folyamán ugyanis sikerült a franciáknak a hidat a nagy Dunaágon helyreállítani és azon még 30.000 embert áthozni. így az erőviszony a két fél között meglehetősen helyreállott 10— 15.000 emberrel lehettek az osztrákok előnyben. Nagy hátrányban volt azonban a francia tüzérség, ágyúinak száma ugyanis alig egy harmadrészét tette ki az ellenség ágyúinak s tulajdonképpen ennek a fegyvernemnek nagy számbeli és minőségbeli túlsúlya döntötte el részben n következő napon a küzdelmet Károly főherceg javára. A har« Massenának Aspern ellen intézett támadásával vette kezdetét. Sikerült ugyan a falut visszafoglalni, de az osztrák-magyar tüzérség öldöidő tüze miatt tovább előnyomulni nem tudott. Ezalatt Napoleon az osztrák-magyar harcvonal centruma ellen egy áttörési kísérletet intézett. Három gyalog és egy lovashadosztályból alakított óriási oszlopok hatalmas támadást intéztek az osztrák-magyar hadsereg centruma ellen. Lannes marschall, a montebellói herceg
