Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-03-31 / 26. szám
1^13 március 31 TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK budapest—eszéki állami ut dunaföldvári, paksi és tolnai átkelési szakaszai úgy forgalmi, mint gazdasági szempontból sürgősen kiskő-burkolattal lennének ellátandók. A Szekszárd városon keresztül vonuló ut már 10 éve, hogy ily burkolattal van ellátva s mint a tapasztalat mutatja, a legsúlyosabb forgalmi igényeknek is tökéletesen, jól meg felel. Az építési költségek amortizációja évente kisebb összuget igényel, mint a szóban forgó útszakasznak a régi makadam rendszer szerinti fentartása. -— A burkolat előnye, bogy állandóan sima, egyenletes, teherszállításra rendkívül előnyös, inig a makadam rendszerrel épitett utak 4—5 havi használat után gödrösek és erősen kerék - vágásosak. A közutak rendkívüli fellendülése szükségessé teszi, bogy a 23 évvel azelőtt életbelépte- tett s az uj forgalmi igényeknek meg nem felelő közúti törvény uj törvénnyel pótoltassék. — Egy ilyen uj törvény alkotása nehézségekbe nem ütköznék, mert ily törvényjavaslat már 4—5 éve készen van s azon csak módosításokat kellene elvégezni. A jelentés egyik fontos része ismételten rámutat Szpkszárdnak rendkívüli kedvezőtlen fekvésére és az olcsó szállitást biztositó .viziutak fontosságára. Ezen a bajon csak az segítene, ha a hosszú időre tervezett Siósárviz csatorna hajózhatóvá tételének munkálatai rövidebb idő alatt s minél előbb végeztetnének el. Kedvezőtlenné teszi a helyzetet az is, hogy Tolnaváriuegvét az alfölddel a Dunán át egyetlen közúti hid s igy egyetlen éltető ér nem köti össze. A Duna igy nekünk valóságos hátrány, mert gátolja a szabad közlekedést, a kereskedelemnek és iparnak érintkezését. — Ezen bajon az segitene leginkább, ha Gemencnél a Dunán át egy közúti hid építtetnék. E hídhoz vezetne a szekszárd-keselyüsi kiépített ut, annak végétől pedig építendő lenne egy újabb ut A túlsó oldalon pedig az alig 8—9 km. hosszú útszakasznak Sükkösd felé való kiépítésével Szekszárd a Sükkösdnél elvonuló alföldi transversális müuttal köttetnék össze. Ezen összekötés fo'ytán oly hatalmas közlekedés származnék, melynek ereje Tolnavármegyére nézve különösen kedvező lenne, anélkül, hogy az építmények helyiérdeküeknek tűnnének fel, mert vármegyénk úthálózata nyugat felé oly kedvezően van kiépítve, hogy ezen utakon a nagyalföldi utas egész Dunántúlba jó utakon tud eljutni. Szükségesnek mutatkozik a távírda és telefon hálózat kibővítése. Ugyanis megyénk 128 községe közül csak 16 községnek és 18 vasúti állomásnak van eddig táviró állomása. A telefon elterjedése és a közönség érdekében pedig kívánatos volna a telefondíjnak leszállítása A vármegye közegészségi állapotát tekintve, a múlt év második felében az kedvezőnek moud- ható az előbbihez képest. A heveny fertőző betegségek közül legelterjedetteb volt a vörheny, mely 52 községben 568 esetben lépett fel 121 halálozással. A roncsoló toroklob kisebb volt mert 28 községben 220 esetben lépett tel 21 halálozással. A közgazdaság terén az ősszi korai esőzések miatt kedvezőtlen állapot volt észlelhető, mert az őszi vetésre szánt terület 2 százaléka bevetetlen maradt, a bevetett terület 3 százaléka pedig nem kelt ki. A fagy és egyéb kár 1 százalékra tehető. A rossz időjárás káros hatással volt az állattenyésztésre is.£— A takarmányban sok kár volt úgy minőségileg, mint mennyiségileg. Az állatok értéke nagyon csökkent, ez által a kereslet gyenge volt. A munkásviszonyok megyénk területén gyengék voltak, sok helyen munkás nem is volt igen kapható. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 29 én dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt rendkivüli közgyűlést tartott, melyen dr. Kramolin Gyula és Szeghy Sándor képviselőtestületi tagoknak jegyzőkönyvhitelesitőkül történt felkérése után a következő határozatokat hozták. 1. Napirend előtt elnöklő polgármester meleg szavakkal parentálta el Mehrwerth Ferenc és Majsai István képviselőtestüle i tagokat s indítványára a képviselőtestület elhnnytak felett érzett részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést. 2. Ferdinánd Ádámoé sz. Pál Klárának szegények segélyezésére tett 10.000 K alapítványáról az alapitó levelet megállapították. 3. A gyámpénztári szabályrendeletet elfogadták. A régi szabályrendelet annyiban módosult, bogy a kölcsön kiadás feltételei részletesen sza- bályoztattak s a gyámpénztár által kiadott kölcsön kamatlába 3000 K-án felül 5°/0 ra szállíttatott le. 4. Az utcák, terek és járdák öntözéséről és tisztántartásáról szóló szabályrendeletet a képviselő- testület tiszteletreméltó egyértelműséggel elfogadta, amivel a köztisztaság és közegészség ügyének igen fontos szolgálatot tett. 5. Az éjjeli zenéről szóló szabályrendeletet a tanács javaslata szerint módosították. 6. A város csinosodása és tisztasága, de főképen a gazdaközönség érdekében igen fontos javaslata volt a tanácsnak az utcák kocsiuttestei nek burkolásáról, hidak és csatornák készítéséről szóló előterjesztése. A küvezetvám bizonytalansága szükségessé tette, hogy a város más uton- módon gondoskodjék esős időben szinte járhatatlan utcáinak kikövezéséről, amivel kapcsolatban az utmenti vízelvezető csatornák kérdése — ami a disztelenségen felül közegészségügyi tekintetben is a legerősebb kritikát hivta ki — is rendezendő volt.- A képviselőtestület által ugyancsak egyhangúlag elfogadott szabályrendelet most már kötelezi a várost, hogy a város összes utcáit kövezze ki és a csatornákat készítse el. A külső csin szempontjából a nyitott csatornák feletti hidak is a szabványtervnek megfelelően készítendők. Az utcaburkotási költségek felét a város pénztára viseli. Ugyanez fedezi a fedett csatornák költségeinek felét is. 7. A gyámpénztár 1911. évi számadása 585.806 K 66 fillér fedezettel, amivel szemben a kiskorúak és gondnokoltak követelése 561.997 K 29 fillért tesz, elfogadtatott. 8. A villamosom 1911. évi számadása 6881 K 73 fillér értékleirás mellett 225 589 K 35 fillér cselekvő és ugyanennyi szenvedő vagyonnal elfogadtatott. 9. A jégmű 1911. évi számadása 1698 K 60 fillér értékleirás mellett 41.550 K cselekvő és ugyanennyi szenvedő vagyonnal elfogadtatott. 10. A báró Augusz-árvaházra felügyelő bizottság tagjaivá megválasztattak, elnökké dr. Fent Ferenc apát, tagokká : Poros Zoltán, dr. Dragics Imre, Mosgai Sándor, Nagy György, dr. Steiner Lajos és Szondy István. 11. A magyar utcai állandó menedékhez céljára 11.000 K vételárért megvették özv. Török Józsefné házát. 12. Nagyobb v ta anyagául szolgált a tanácsnak az az előterjesztése, melyben aszfaltjárdák létesítését javasolta olykép, hogy öt év alatt a városnak csaknem összes utcái aszfaltjárdával láttassanak el, a forgalom és az utca szélessége szerint 120—200 cm. szélességben. A képviselő- testület földmives tagjai közül többen a munkálat elhalasztását kívánták, egyedül Vági Ferenc javasolta, hogy a Magyar-utca ne csak a tanács által javasolt pontig, hanem végig láttassák el járdával. Schneider János, Molnár József, Tóth Károly és Török Béla a tanács javaslatát pártolják. Egyhangú határozat érdekében dr. Leopold Kornél a járdaszélességek leszállítását, a határidőnek 10 évre való kiterjesztését javasolja. A határidő kitolását többen ellenzik, mire a tanács nevében Szabó János javasolja, hogy az 5 évi határidő feutartásával aszfaltjárdával láttassák el 2 m. szélességben a Bezerédj, Béri Balogh-utca, a Hitelbanktól a gimnázium előtti rész és a Béla-tér, 1.50 m. szélességben az Augusz, Selyemgyár, Wosinsky, Muzeum, Vasút, Arany, Vármegyeház, Rákóczi, Duna, Kisvásártér-utcák, a Béla- és Püspök-tér; 120 cm. szélességben Bartiua (a Bödő- szurdikig), László, Mérey, Magyar, Kossuth, Séd, Flórián, Vörösmary, Fürdőház, Kadarka és Vár- utca, úgy a Rákóczi-utat a Kossuth-utcával összekötő közök, valamint a tisztviselőtelep, a többi, külsőbb utca aszfaltozása pedig hagyassák későbbi időre. Ez a javaslat 47 szóval 29 ellenében elfogadtatott azzal a Molnár József indítványára tett pótlással, hogy ha a kihagyott utcák valamelyikében 1 kó háztulajdonosok az aszfaltozást kérik, az az elrendelt munkálatokkal együtt megkészi- tendő. 13. Ferencz Gyula és Eszterbauer Mihály által bérelt Szekszárd-Szállóbeli üzlethelyiségek nyilvános árverésen való bérbeadását elrendelték 14. Fergei Mihálynak: az ingatlanára bekebelezett bordézsmaváltság-tartozás kitörlésének bekebelezéséhez szükséges engedélyt kiadták. 15. Nagy Béla kir. segédtanfelügyelot a községi kötelékbe felvették. 16 Simon József, Gungl József, Metzner József, Bogyai Márton, Horváth József, Horvát Román, Mozolán Ferenc és Gakk testvérek ille tőségét megtagadták. 17. Dr. Fent Ferenc és Németh Gyula terhére tévesen előirt községi adót. Markvart János özv. Simon Józsefné, Áaszler Ferenc és Orbán Ferenc terhére tévesen előirt községi közmunkát leírták. A foSyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni. 3 Iparosok rokkant és akkori nyugdija. Állami feladat a dolgozó, produktiv munkásságot űző polgárok aggkori és rokkant ellátása. Ha nagyon messze van a rövidlátóknak Ausztrália, itt közelünkben a Néinetbirdalom, amely 1911 ben a rokkant és aggkori biztosítást berendezte. Természetesen kötelező alapon. Másként nem is lehet. Kezdetnek a munkaadószervezetek felhasználásával az iparosok önkéntes biztosítása lenne az első lépés, az adminisztrációhoz állami segítséggel és a járulék pótlásához állami hozzájárulással, mert egy intézmény életképességének legnagyobb jele, ha az érdekeltek annak alapítását, szervezését kívánják, abban részt vesznek s működését állandó közreműködésükkel, agitációik- kal és ellenőrzésükkel kiterjesztik és igy fejlesztik az intézményt, amelynek létesítésére van már eleg tapasztalat, törvény és eljárás. Külföldön a munkaadók szervezeteinek nyugdíjpénztárai foglalkoznak nyugdíjbiztosítással állami ellenőrzés mellett s miniszteri engedélyezés s a nyugdíjalapot külön kell kezelniük. A kötelező biztosítás kétségtelenül célravezetőbb, a biztosítottak és a nyugdíjpénztárak szempontjából egyformán. A korhatár a 16. év lenne, a jövedelem (külföldön 3700—5000 frank között) a 4000 korona maximumban lenne megállapítható. Rokkantság nyugdíjra jogosult lenne minden magyar iparos, aki bizonyítja, hory Magyarországon legalább 1500 napon át biztosítási kötelezettséggel járó munkát végzett, aggkori nyugdijra pedig minden 60 éves iparos, biztosított, jogosult lenne, ha bizonyítja, hogy Magyar- országon foglalkozásszerüleg legalább 3000 napon át biztosítási kötelezettséggel járó munkát végzett. Külföldinek mindkét esetben 6000 napi foglalkozást kell igazolni, (körülbelül 20 év, megfelel az ausztráliai államszövetség 1909 augusztus 13-iki törvényekben külföldiekre előirt 20 évi tartózkodásnak). A biztosított, ha nem is állandóan munkaképtelen, de 26 hetet meghaladó idő után, ez időre is igényelheti a járadékot, mely a 26-ik héttől folyósítható. Azok a napok, melyeken a biztosított beteg volt, vagy 20°/o-ot meghaladó munkaképtelensége folytán rokkantsági, vagy aggkori járadékot élvezett, betudandók a biztosítási időbe. Az alapnyugdij az évi 1000 korona jövedelemnek s 300 munkanapnak megfelelően évi 360 kor. (nők részére 180 korona). E munkaidőn felül minden további betöltött 6 munkanappal a rokkant és aggkori nyugdíj emelkedne 30 és 20 fillérrel. A biztosítás költségeihez az állam a tényleg kifizetett alapnyugdijak felével járulna, a többi az iparosok járulékából lenne fedezendő. Az első 5 évben a jövedelem (bevallott vagy becsült jövedelem) VsYo-a lenne fizetendő, azontúl fél százalékkal emelkedne évenként, egész 3°/o-ig. A befolyt összegeket az állami letéti pénztár kezelné, ahol minden pénztárnak számlát nyitnának s ott a nyugdíj bélyegekből befolyt összegeket s az állami hozzájárulást javukra imák. HÍREK. — Segédlelkészi elhelyezés. Dr. Biksaij Sándor püspök Koroknay István theologust Duna- földvárról Ráczkevére és Tóth Lajos theologust Dunafüldvárra kisegítő káplánokul rendelte. — Bizottsági ülések. A gróf Styrum—Lyni hurg-alapra felügyelő választmány április hó 3 án délelőtt, a közigazgatási bizottság pénzügyi szakosztálya ugyancsak aznap, de délután, fog ülést tartani. K — Baja uj főispánja. A király dr. Purgly Sándort, Szabadka szabad királyi város főispánját, ez állásban való meghagyása mellett, Baja törvényhatósági joggal felruházott város főispánjává kinevezte. — Személyi pótlók. Simontornya község képviselőtestülete a vezető főjegyzőnek évi 500 korona személyi pótlékot szavazott meg. — Lemondás. Dr. Klein József, a Fereae- közkórház alorvosa, a szekszárdi áll. bábaképző segédtanára állásáról lemondott, hogy katonai kötelezettségének tegyen eleget. — Áthelyezés a postán. Popp Aladár posta- távirda tisztet Dombóvárról Dunaföldvárra helyezték át. — Igazgatói megbízatás. Kreskay János bölcskei állami iskolai tanítót a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazgatói teendőkkel is megbízta. — Gondnokság kinevezése. A tolnanémedi-i állami iskolai gondnokságba elnökül Peszler György, rendes tagokul pedig Takács József és igari Fábián József neveztetett ki. — HalvaCSOra. A katk. Olvasókörben pénteken este halvacsora lesz, melyre jelentkezéseket elfogad az elnökség és a házmester. Egy teríték ára 2 korona.
