Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-03-27 / 24-25. szám
2 A bátaszék--mohácsi vasút. A „Pécsi Napló“-ban olvasuk a következő tanulságos közleményt : „Amióta köztudomásúvá lett, bogy a kereskedelmi miniszter kiadta az előmunkálati engedélyt a Bátaszékről—Mohácson át Pélmonostorra vezető vicinális vasútra, az érdekelt vidéken érthető türelmetlenséggel várják ezen vasútvonal konkrét előmunkálatainak megindulását, mivel az előmunkálati engedély tulajdonosában, Horváth István főmérnökben az egész érdekelt vidék legbiztosabb garanciáját látja annak, hogy ezen vasút tényleg meg is fog épülni. Időközben azonban az történt, hogy a kereskedelemügyi miniszter az ezen vasút létesítése érdekében -megindult mozgalom, küldöttségek tisztelgésének behatása alatt, de elismerve ezen Ösz- szekötő vasút forgalmi jelentőségét is, 100.000 koronát illesztett a folyó évi költségvetésbe ezen vasútnak állami vonalként való kiépítésére az állami előirányzatba, mely összeg a tervek elkészítésére elegendő lett volna. Ugyanez történt annak idején a pécs— dólnji—miholjác—bródi vasúttal is, melynek alternativ tervei mintegy 200.000 koronájába kerültek az államnak, mely terveket azután — leltárba helyezte. Azóta indokolt skepsissei nézzük az ilyen állami uj vonalak tervezését magyar területen és most a tervezési munkálatok kezdése előtt jönnek már arra a bölcs tapasztalatra, hogy az államnak vasútépítésre belátható időn belül nem lesz pénze. Amig ezt a tervezett bátaszék—mohács—pélmonostori vasútról is megállapíthatták, ahhoz idő kellett és addig az előmunkálati engedély tulajdonosa se láthatott kellő komolysággal az érdekeltséggel való tárgyaláshoz, mert attól tarthatott : esetleg elutasító álláspontra helyezkedik egyik vagy másik község, azt mondva, miért áldoznának, amikor az állam úgyis megépíti ezen Vasutat. Nos, bár aktaszerü- leg még nincsen elintézve az állami építkezés elmaradása, legilletékesébb helyről származó információnk szerint egybehangzó az összes MÁV. tényezők véleménye, hogy az állam ezen vasutat mostanában (10 éven belül) meg nem építheti, annál kevésbbé, mivel arra a Máv.-nak nincsen foltétlen szüksége, de szivesen fogja látni, ha azt az érdekeltség megépíti és azt a lehetőségig támogatni is fogja. Mivel ezen ténykörülmény, most már bizonyos és arról rövidesen akták is beszélni fognak, az előmunkálati engedélyes most már hozzálát a munkához, úgy a tervezéshez, mint az érdekeltséggel való tárgyaláshoz és mivel vasutéhes vidéknek a fővasuti hálózatba való bekapcsolásáról van szó, föltételezhető, hogy ezen uj vasút, mely Pécs érdekeit kénytelen figyelmen kívül hagyni, tán már az őszi építési idény megkezdésével épülni is fog és a jövő év folyamán üzembe helyezhető is lesz. Az érdekelt vidéket már nyug talanitotta, hogy az utóbbi időben nem igen hallottak ezen vasút építkezéséről és most elmondottuk annak okát, miért nem történtek még konkrét lépések az érdekeltségnél. Rövidesen a húsvéti ünnepek után úgy Baranyayármegye törvényhatósága, mint' az érdekelt községek már közvetlen érintkezésbe léphetnek majd a tervezővel, aki a fölmerülő kívánságokat lehetőleg respektálni is fogja. Az állam pedig, mihelyt fölmerül ezen uj vasútvonal átvételének szükségessem nagyon alacsonyan, vizáradástól félve, sem nagyon magasra, mert ti nem vagytok elég erősek a viharral dacolni, Menjetek el békességben ! Az Úr körül több embercsoport verődött össze s az egyik férfi, hallván beszélni Ot, igy szólt hozzá: — Mester, te azt mondtad ezeknek a madaraknak, hogy építsenek s a tél már küszöbön van. — Mielőtt az anyagokat összegyűjtenék a fészekhez — jegyezte meg a másik — a lombok már lehullanak a fákról. — Á fagy meg fogja ölni a nőstény madarat a tojásain — igy szólt a harmadik — s még föltéve, hogy ki is tudják azokat költeni, a kis fiókák semmi táplálékot nem találnak a megfagyott földön. De az Úr, aki fejedelemnek látszott közöttük, szomorúan az emberekre tekintett, aztán mosolyogva nézett a madarakra és mondát — A tavasz engedelmeskedik nekem. Csak menjetek bizalommal. Aztán a sármánypár elrepült az éjszakában; megállás nélkül s mégis fáradhatatlanul, egyetlen állandó repüléssel visszamentek arra a vidékre, hol két fiókájuk már elpusztult. A lovakat egész nyáron át kihajtották az emberek a rétre s igy találtak lószőrt bőségesen, a juhok otthagyták gyapjúikat a bozótok tüskéin s igy gyapjúban nem volt hiány; sok lehullott toll lebegett könyr nyedén a tavak felszínén úgy, hogy ők a legpelyhesebbet választhatták ki. Á fészek nemsokára 1913 március 27. sége, ezen vonalat át fogja venni, amint tudomásunk van arról is, hogy a Máv. programmjá- ban, melyet a legközelebbi tíz évre maga elé tűzött, bent foglaltatik a pécs—hátaszéki vasút államosítása is, melyre a fejlődő forgalommal a Máv.-nak múlhatatlanul szüksége lesz.“ Szószerint közöltük a fenti közleményt, mert tisztázni akarjuk az eszméket. Nem tudjuk,.hogy laptársunk' honnan vette amaz értesülését, Hogy a Máv. 10 éven belől meg nem építheti az említett vonalat. Minket igen illetékes helyről éppen arról értesítettek, hogy a Máv. nagyon is komolyan hozzá látott eme reá nézve is nagyon fontos, országos érdekű vasút saját üzemben való megvalósításához ' s ehhez képest 3 millió koronát illesztett be az idei költségvetésbe. — Hangsúlyozzuk tehát, hogy mi előttünk nem az a fő, hogy ezt a fontos vasúti vonalat ki építi meg, a fő csak az, hogy mielőbb megépitessék Nagyobb garanciát látunk azonban, abban hogyha az állam veszi kezébe az egész ügyet s reá nézve is előnyösebb, mintha később drága pénzen kell megváltani a magán vállalkozás által kiépített vonalat. Ismételten felhívjuk teliát intéző köreink figyelmét arra, hogy ezt a kérdést lelszinen tart sák s ne engedjék jelentéktelenebb vicinális' érdekké devalválódni azt a fontos nemzeti érdeket, amely ennek a vasútnak éppen államköltségen való közeli kiépítését sürgeti. TOLNAVÁRMEGYE é.s a KÖZÉRDEK HÍREK. A Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület szervezkedő közgyűlése. Simontsits Elemér főispán lelkes buzgalma a múlt évben megteremtette a Tolnavármegyei Közművelődési Egyletet. Azóta a belügyminiszter láttamozta a bemutatott alapszabályokat, igy' most már a jövő hó 4-én megtartják a voltaképpeni szervezkedő közgyü lést, amikor megválasztják a tisztikart, a helybeli igazgató választmányt és vidéki választmányoknak elnökeit. A közgyűlés meghívóit Simontsils Elemér főispán ma küldi szét. — A közigazgatási szakosztály ülése. Tolna- vármegye közigazgatási szakosztálya március 31-én délelőtt 10 órakor ülést tart. Névváltozás. Oclis Erzsébet mucsi-i szü- tetésü, budapesti lakos családi uevét Ország-ra, — Reimund Aladár küiesdi lakos pedig Radó-va.,-— Doszpod György faddi illetőségű egyén budapesti lakos családi nevét Diószegire változtatta. — Helyreigazítás. Lapunk folyó hó 21-iki számában a gazd. egyesület közgyűlését ismer tettük. A megválasztott ig. választmány7 névsorából azonban tévedésből kimaradt id. Bernrieder József nagybirtokos neve. Ezt most sietünk belyre- igazitani. — TanitÓválaSZtás. Paks Cseresnyés pusztára a községi iskolához Horváth Imre ürgevári tanító választatott meg. — Adomány. A „Bálaszéki kerületi Takarékpénztár“ a bataszéki szegény7 iskolás gyermekek felruházására 60 koronát adományozott. — Vásár áthelyezés. Felsőireg kérelmére a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy az április 21. és 22-ére eső országos vásár egy napon, az,az április hó 2l én tartassák meg. felépült s az any7amadár hat tojást tojt és költeni kezdte. Aztán csodálatos dolog volt látható; amig valamennyi fa lombtalanná lett, az az egy, melyen a fészek volt, épugy, mint körülte is a pompás mező egy dombon — megtartotta lombjait. Az égbolt kék maradt e fölött az áldott hely fölött, a felhők körülte gomolyogtak, nagy kék nyílást hagyva, melyen keresztül fény és melegség áradt alá a mozdulatlan anyamadárra, a szél pedig sze- lidebb lett, mikor az Isten által kijelölt eme határokon haladt keresztül. Mindez igy maradt a szükséges időtartamig. Hat fiatal sármány7 bujt elő a tojás héjaiból. Mint a többiek is valamennyien a fajukból “valók között, mikor szemeiket először felnyitották, látták, hogy szép volt a föld, — kinövesztették első tolláikat és megpróbáltak repülni. Csak amikor már a szárnyaik teljesen megnőttek, akkor sárgultak el a fák levelei és csak akkor látták a fiatal fiókák, hogy a fészküktől száz ölnyüre a tél már régóta kopárrá tette a földet . . . — Látjátok gyermekeim, — tette hozzá a mi jó öreg Perette-ünk, — hogy7 l>a az Ur Jézus uj tavaszt adott a sármányoknak, melyek későn költötték ki fiókáikat, Ú még sokkal inkább megtenné azt ti nektek, ha Öt erre kérnétek. Ámde semmi sem történt volna akkor, ha az apa és anya madár nem kezdték volna újra a fészekrakást három Ízben is. És épen ez az amit nekünk ebből meg kell tanulnunk . . . René Bazin után Zsoldos Benő. — Fónagy József halála. Hosszas kínos szenvedéstől váltotta meg a halál Fónagy Józsefet, a közeli góerai vadászterület szélesebb körben ismert bérlőjét, ki maga volt a jókedv, ideálja az úri vadásznak s egész iskolát alapított a vadászsport terén. Fónagy József ötvennégy évet élt: 1859- ben Nagyszalontán született. A gyógyszerészi pá ly7ára készült. Volt gyógyszertára Budapesten is, de hajlamai másfelé, vonzották. Szerette a természetben való szabad életet, igy 7 valami 10—12 évvel ezelőtt kivette a gógai és a szomszédos vadászterületeket s okszerű vadvédelemmel, a külföldiek előtt is híressé vált vadászterületté telte azokat, úgy, hogy amikor a vadászati szezon bekövetkezett, állandóan volt egy két külföldi magasállásu vendég a „gógai királyságban“. Már fiatalon kedvvel és sikerrel foglalkozott vadászebek idomitásával, utóbb rendes tenyésztést is rendezett be és sok jeles állatot nevelt. Pointor- jeivel úgy7 a külföldi, mint a hazai vizslaversenyeken mindig első és másodig dijat nyert. „A vizsla idomitása“ cimü könyvét 1887 ben irta meg s ma már mindenütt a Fónagy könyvében leirt módszer szerint idomítják a vizslákat. Két éve betegeskedett s 25 én este 11 órakor váltotta meg szenvedéseitől a halál. A Vas-utcai Pajor szanatóriumban halt meg. Beszentelése a Kerepesi-uti temető h-ilottash ízában ma csütörtökön, délután három órakor lesz. Ho ttestét a be- szentelés után Kalocsára viszik, ott a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra 28-án délután 3 órakor. Haláláról a lapok a legnagyobb rokonszenvvel emlékeztek meg Többek közt az Újságban Káluoki Izidor igy vesz tőle búcsút: így7 neveztük őt mindig, a barátai egymís között : a gógai király. S volt is ott egy királyság i, a kis, pestmegyei Gógán. Egy kicsike házikó fővárosi fogalmak szerint, ami a vidéken kastély nevet visel. Egyszerű úri berendezés, sok és bő vendégszobával és meleg vendégszeretettel, ami gógai fogalmak szerint fejedelmi udvartartás. Es egy kis birtok, halastóval, vadaskerttel, hűséges, rajongó alattvalókkal, ami Gógán királyságot jelent. Itt élt Fónagy József gyönyörű életet. Gizdál- kodott, vadászott, uralkodott Gógán. Mellette a királynő, aki felesége volt, és bimborája, mulató pajtása, kisérő vadásztársa, most pedig sirató özvegy’e: Gajáry Nelly. Az udvartartásban a házi cselédeken és a béreseken kívül vagy7 busz vadőr és kétszer annyi faj kutya, a legnemesebb, legelőkelőbb fajtából. Fejedelmi udvartartás. Es Gógára nézett, Fónagy József szavára esküdött Magyarország százezer vadásza. Amit ő mondott vagy irt, amit ő hirdetett vagy vallott, az volt a vadászat evangéliuma. Könyveit, miket a vizsla neveléséről, a fácán tenyésztéséről és vadászatáról, a fogolyról irt, négy öt kiadásban kapkodták szét, s vadászati cikkeit, mikkel Az Újság hasáb jait gazdagította, káténak vallotta minden igaz vadász. Egy'ebet is telt és egyébről is nevezetes a vadászat terén. Apostola volt az állatok védelmének és szeleteiének. Vad pusztaságon, ahonnan az ürge is félve menekült, valóságos vadász-eldo - rádót teremtett, ahol az apróvad vidáman fatkos és röpköd a fejedelmi szarvasok és félelmetes agyara vadkanok lábai között. Szavait igy végzi, — Ma ne dörögjön a puska. Csendesen legyetek és halkan. A nagy7 szellem vadászterületére megy a nagy vadász. Ä gógai fejedelem. Adassák neki ny7ugalom és béke. És áldás emlékére. A család által kiadott gyászjelentés a következő: Feketebátori Fónagy Józsefné szül. miskei és csertői Gajáry Kornélia úgy a maga, mint az alulírott és a többi rokonság nevében fájdalomtól megtört szivvel tudatja, hogy hőn szeretett férje, a jó testvér, a legjobb vő, sógor és rokon feketebátori Fónagy József életének 54 ik és boldog házasságának 20 ik évében, e hó 25-én, keresztyéni megnyugvással és Istenbe vetett, hittel eltűrt hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A drága halott porhüvelye e hó 27 én délután 3 órakor fog a kerepesi úti temető halottas házában a református egyház szertartása szerint meg- áldatni és onnan Kalocsára szállíttatván, e hó 28 án délután 3 órakor — újabb megáldás után — a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Budapesten, 19137 március 25 ón. Sajó Sándor fivére, miskei és csertői Gajári Ödön apósa, miskei és csertői Gajári Ödönné szül. kos- suthi Ábrahámffy Kornélia anyósa, dr. Gajáry István, Gajáry Kálmán, báró Born Frigyes, dr. Berczeli Harry, dr. Martin József, Stielly Walter sógorai, Sajó Sándorné szül. Mészáros Anna, báró Born Frigy estié szül. Gajáry Stefánia, dr. Berczeli Harryné szül. Gajáry Böske, dr. Martin Józsefné szül. Gajáry Ilonka, Stielly Waltherné szül Gajáry7 Kata sógornői. — Állandó sorozóbizottság napjai. A Székes- fehérváron működő állandó sorozóbizottság napjait a honvédelmi miniszter f. é. május 5, 12, 20, 27 ; június 5, 20; julius 5, 21 ; augusztus 5, 21; szeptember 5: október 6 ; november 20; december 5; 1914. évben január 5 és február 5-ére állapította meg.
