Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-03-06 / 19. szám

2 A bátai uj községháza ügye. — Saját tudósitónktól. — Báta, 1913 március 2. Báta községben, miután a régi községháza már céljának nem felel meg teljesen, egy modern községház építésének eszméje vetődött fel. Balog Imre és társai bátai lakosok az építés kérdésének elébe vágva, indítványt adtak be, hogy az nj községház ne a régi helyen építtessék, hanem az és a főjegyzői lakás az u. n. Felszegen, a legal kalmasabb helyen nyerjen elhelyezést. A képviselőtestület az indítvány tárgyalásá­nál két részre oszlott. A község főjegyzője elis­merte az indítvány azon érvelését, hogy a község nevezett helyen fejlődik legjobban, de ezzel szem-, ben sokkal súlyosabb érv az anyagi kérdés. Ugyanis, ha az építendő községház a Felszegen lenne felépítve, akkor több házhelyet kellene előbb megvenni, a régi községház és a 24000 koronás jelenlegi főjegyzői lak csak nagyobb anyagi vesz­teséggel lenne értékesíthető, ami körülbelül 100000 koronával emelné a kiadásokat. A szavazás előtt ezen kérdés körül heves vita támadt s annak befejeztével az indítványt ellenzők eltávoztak, mig a visszamaradottak, szám- szerint 17-en az indítvány mellett szavaztak s igy határozatilag kimondatott, hogy az építendő községház és jegyzői lakás a Felszegen építendő. A határozatot Körtvélyessg és 30 társa megfelebbezte és indokolásában felhozta a község szűkös anyagi viszonyait, melyek a tervnek a közeljövőben leendő megvalósítását akadályozzák. A képviselőtestületben és a lakosság köré­ben megoszlást előidézett ügy most a törvényha­tóság elé fog kerülni, hol majd eldöntik, hogy Báta község modern és uj községháza hol épüljön. VARMEGYE. Toinavármegye központi választmánya március hó 1-én tartott ülésén az ország­gyűlési képviselőválasztók 1914. évben ér­vénnyel bírandó névjegyzékének a folyó évben foganatosítandó összeállitása céljá­ból, az 1899. évi XV. t.-c. 145. §-a ér­telmében és tekintettel az 1876. évi XVIII. t.-c. 1. §-ára, elhatározta a központi vá­lasztmány, hogy a vármegye területén levő hat választókerülethez tartozó községeket ez évben is csoportokba osztván, ezekben az országgyűlési képviselőválasztók név­jegyzékét több küldöttség igazítsa ki. Ezen csoportokat és az azokban mű­ködendő küldöttségeket a következőképen alakította meg : I. Szekszárdi választó-kerület. Szekszárd elnök dr. Szentkirályi Mi­hály; rendes tagok: dr. Beöthy Károly, dr. Őrffy Gyula; póttag: dr. Török Ottó. szinüleg az újságjában olvasta, a valóságban saj­nos még kötözőszereket sem tudott eleget szállí­tani az az egyetlen sínpár, mire pedig az első arcvonalbeli európai csapatok odaértek, már Mukdennél állt a japán, amely elit csapatokkal lépett fel a 30—40 éves családapákból álló szi­bériai lövész csapatok ellen. 7 <•' De még ezekkel is lehetett volna némi si kereket elérni helyes vezetés mellett. De a fő- parancsnokok ,,a Iá Miscsenko“ összekeverték a csapatokat, senki sem tudta, kinek a parancs­noksága aiá tartozik s ha tudta, nem tudta meg találni jelentéseivel, kérdéseivel a parancsnokot, mert az ahelyett, hogy egy hely benmaradt volna és ott várta volna a jelentéseket, melyek alapján küldöncökkel, telefon utján diszponáljon, kint mászkált a csapatoknál „lelkesíteni“. Pl. ilyen parancsokat adtak ki : „A X. hadtest Suanghi felé támad. Az 1. hadosztály el­foglalja a várat és „ennek megtörténte után“ a 2. és 3. hadosztály folytatja az előnyomulást a Sahu folyó mentén stb.“ Igen, de az 1. hadosz tály nem bírta elfoglalni a várost, a 2. és 3. hadosztály pedig nem tudta megtalálni a hadtest- parancsnokot, hogy megkérdezze tőle, hogy már most ők mit csináljanak. Tehát mind a három megállt, mig a japánok el nem kergették őket. No de elég egyelőre ennyi. Megint csak arra térek vissza, mit a minapi cikkemnél mond­tam : attól a félelmetes orosz hadseregtől nem kell túlságosan tartanunk, ha tényleg arra ke­rülne is a dolog. Ami pedig a nagy túlerőt illeti, mi haszna volt Inkannál a 12 ezrednek, mikor csak 12 századot küldtek harcba ? 1 Öcsény, Decs elnök: Bus Lajos; ren­des tagok: Paprika János Horváth és dr. Pécsvárady József; póttagok: Kommandin- ger Kálmán és Spehár Adorján. Tolna, Simonmajor, Mözs, Sióagárd elnök: Fekete Ágoston; rendes tagok: Vit- tinger Sándor és Virányi Károly; pótta­gok : Pápay István és Huszár Pál. Sárpilis, Alsónyék, Várdomb elnök: Szabó Károly; rendes tagok: Berényi Jenő és Babay Béla; póttagok: Müller György és Molnár Dezső. Bátaszék, Báta elnök: Návay Emil; rendes tagok: Tafner János és Purth Adolf; póttag: Öllé Mihály. II. Bonyhádi választó-kerület. Bonyhád, Börzsöny, Majos, Hant, Apar és N agy ve j ke elnök: Singer Bálint; rendes tagok: ifj. Szepessy Kálmán és Reitberger István; póttagok: Dr. Vámosi Ernő és Fleischmann Lipót. Izmény, Mucsfa, Kisvejke, Lengyel és Závod elnök: dr. Schvetz Antal; rendes tagok: Faludi Ádám és Rózsay Elemér; póttagok: ifj. Rumi Imre és Szabó János. Kismányok, Nagymányok, Váralja, Győré és Máza elnök: Lovászy Gábor; rendes tagok: Blandl György és Horváth Ernő ; póttag: Brogly Béla. Dörypatlan, Zomba, Kakasd, Belacz és Ladomány elnök: Razgha Lajos; rendes tagok: Horváth György és Willinger Már­ton; póttagok: Forrai Aladár és Steib Mi­hály. Czikó, Möcsény, Palatincza Szálka és Grábócz elnök: dr. Müller János; rendes tagok: Pirkner János és dr. Eibach Kor­nél; póttag: Gebauer József. Alsónána, Bátaapáti és Mórágy elnök : Szakács Imre; rendes tagok: Kardos István és Gáspár Endre; póttag: Horváth Zoltán. Tevel, Kovácsi, Kisdorog, Bonyhádva- rasd és Tabód elnök: Prikler Károly; ren­des tagok: Ugrósdy Aladár és Diczendy Pál; póttag: Pévald Vilmos. III. Paksi választó-kerület. Dunaföldvár elnök: Niefergall Nándor; rendes tagok: Schmidt László és Güns Béla; póttag: Niertít Béla. Böicske, Madocsa elnök: Kurcz Béla; rendes tagok: Forster Arthur és Decsy Béla; póttag: Tomanek József. Németkér, Bikács, Györköny, Kistápé elnök: Reich Sándor; rendes tagok: Pámer Pál Jilling, Kenesei Vilmos; póttag: Lemle Béla. Dunaszentgyörgy, Gerjen, elnök: Takács Gyula, rendes tagok: Kátay Endre és Par- ragh József; póttag: Széky Géza. Paks, Dunakömlöd elnök Daróczy Zol­tán ; rendes tagok: Popovits Gyula és Ra- binek Pál; póttag: Bauer Károly. IV. Kölesdi választó-kerület. Kötesd, Kajdacs, Nagydorog, Kiskajdacs, és Gindlicsalád községekre nézve, elnök: Sorok Dezső; rendes tagok : Csiba Lajos és Hesz Lajos; póttag: Bokus József. Fadd, Szedres, Medina és Harcz köz­ségekre nézve, elnök: Gungl József; ren­des tagok: Pleszky Antal és Csóri Ferenc; póttag: Koleszár Ferenc. Varsád, Gyönk, Udvari és Szakadát községekre nézve, elnök: Vizsolyi Ákos; rendes tagok : Linde Gyula és Óvári Fe­renc; póttag: Várkonyi Imre/ Pálfa, Sárszentlörincz, Uzdborjád és Kistormás községekre nézve, elnök: Győré Pál; rendes tagok: Laky László és Kon- csits Elemér; póttag: Pesthy József. Kéty, Murga, Mucsi, Kalaznó, Diós- berény és Felsőnána községekre nézve, el­nök: Glöckner Béla; rendes tagok: Nagy József és Ritter Béla; póttag: Farkas György. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 március 6. V. P nczehelyi választó-kerület. Simontornya, Nagyszékely, Kisszékely és Tolnanémedi községekre nézve, elnök: Bereczk István; rendes tagok: Ludvig József, Oravszky László; póttag: dr. Kiss István. Miszla, Görbö. Belecska, Szárazd és Keszöhidegkut községekre nézve, elnök: Bévárdy Lajos; rendes tagok: Ruppert Henrik és Mechwart Ernő; póttag: Schul- teisz Henrik. Högyész, Szakály és Regöly községekre nézve, elnök : Klimes Antal; rendes tagok: Téri Imre és Csukly Ignác; póttag: Stok- kinger Vince. Ozora, Pincehely és Majsamiklósvár községekre nézve, elnök: Havas Béla, rendes tagok: Parraghy Mihály és Látrányi Jenő; póttag: Niedermayer Gyula. Tamási, Felsöireg. Magyarkészi, Felső­nyék, Fürgéd, Szemcséd és Nagyszokoly községekre nézve, elnök: dr. Frühwirth Jenő; rendes tagok: id. Tóth István és Molnár István; póttag: Németh Géza. VI. Szakcsi választó-kerület. Koppányszántó, Kánya, Magyarkér, Nagykónyi, Értény, Tengőd, Pári és Bedeg községekre nézve, elnök: Magyar Zsigmond; rendes tagok: Bekő Elek és Szabó Zoltán; póttagok: Keszler Károly és Bertics Pál. Szakcs, Lápafö, Várong és Kocsola községekre nézve, elnök: Szabó Lajos; rendes tagok: Győrfi Zoltán és Horváth László; póttagok: Arany János és Ritlin- ger János. Dombóvár, Ujdombóvár, Döbrököz el­nök : Dőry Hugó ; rendes tagok : Weszeley Zsigmond és Illés Gyula; póttagok: Laskó Dezső és Czéh Ferencz. Kurd, Csibrák, Duzs, Gyulaj elnök: Kiss Pál; rendes tagok : Vanyek Béla és Takács József; póttag: Binder Endre. Egy takarékpénztár csődje. Hirt adtunk róla, hogy a Paksi Takarék- pénztár, vármegyénk ezen egyik legrégibb pénz­intézete ellen a szekszárdi kir. törvényszék elren­delte a csődöt. Ezen pénzintézet elrettentő példája annak, hogyan sodorhat egy intézetet a szakava­tatlan és lelkiismeretlen vezetés — minden ellen­őrzés hijján — válságba és hogyan okozhat az ártatlan emberek sokaságának nagy anyagi káro­kat. Az intézet összeomlását az a körülmény okozta, hogy volt elnöke : Blltl Gusztáv ottani fakereskedő, nagytőzsdetulajdonos és földbirtokos éveken át a visszaélések egész sorozatát kö­vette el a maga zsebére és az intézet hátrányára, anélkül, hogy azt a vezetőség többi tagjai észre­vették volna, Ban Gusztáv a visszaélések elkö vetése körül nem is követett el valami különö­sebb furfangot vagy ravaszságot, mintán ő maga volt egy személyben az intézet elnöke, vezér- igazgatója, könyvelője és sokszor pénztárosa is és a vezetőség többi tagjai : jóhiszemű, a magán­életben becsületes, de minden szakértelem nélküli férfiak, föltétien bizalmuk alapján a legprimití­vebb ellenőrzést sem gyakorolták és Bún Gusz­táv igen kényelmesen és könnyedén intézhette az intézet súlyos megkárosítását eredményező kisded játékait. Ha Bún Gusztáv közben meg nem hal, az intézet ma is fennáll és nem derül­nek ki az ő bűnös üzelmei. Halála után muszáj volt észrevenni, hogy Buti Gusztáv százezrekkel tartozik az intézetnek minden fedezet nélkül és hogy a Bún által éveken át önkezűleg és önkényesen összeállított mérlegek közönséges hamisítások voltak. Mikor a múlt nyáron ezek a visszaélések kiderültek, az intézet igazgatósága próbálkozott a bajok orvoslására és az intézet megmentésére, de részben a múlt évi általános súlyos pénzügyi viszonyok, részben pedig a hi­telezők türelmetlensége lehetetlenné tette a békés kimúlást, vagyis a nyugodt felszámolást, és az intézet igazgatósága önmaga adta be a csődkér­vényt. A? kétségtelen, hogy ^ részvénytőke és tartaléktőke teljes összegében elveszett, a sze­gény betevőkre is — oly csekély a rendelkezésre álló intézeti vagyon — nem fog sok jutni. Ebben a szomorú csődügyben a nagyközönség és az érdekeltek megnyugvására szolgálhat, hogy a bíróság Dr. Steiner Lajos szekszárdi ügyvédet nevezte ki a takarékpénztár tömeggondnokává,

Next

/
Thumbnails
Contents