Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-03-06 / 19. szám

2

A bátai uj községháza ügye.

— Saját tudósitónktól. —

Báta, 1913 március 2.

Báta községben, miután a régi községháza már céljának nem felel meg teljesen, egy modern községház építésének eszméje vetődött fel. Balog Imre és társai bátai lakosok az építés kérdésének elébe vágva, indítványt adtak be, hogy az nj községház ne a régi helyen építtessék, hanem az és a főjegyzői lakás az u. n. Felszegen, a legal kalmasabb helyen nyerjen elhelyezést.

A képviselőtestület az indítvány tárgyalásánál két részre oszlott. A község főjegyzője elismerte az indítvány azon érvelését, hogy a község nevezett helyen fejlődik legjobban, de ezzel szem-, ben sokkal súlyosabb érv az anyagi kérdés. Ugyanis, ha az építendő községház a Felszegen lenne felépítve, akkor több házhelyet kellene előbb megvenni, a régi községház és a 24000 koronás jelenlegi főjegyzői lak csak nagyobb anyagi veszteséggel lenne értékesíthető, ami körülbelül 100000 koronával emelné a kiadásokat.

A szavazás előtt ezen kérdés körül heves vita támadt s annak befejeztével az indítványt ellenzők eltávoztak, mig a visszamaradottak, szám- szerint 17-en az indítvány mellett szavaztak s igy határozatilag kimondatott, hogy az építendő községház és jegyzői lakás a Felszegen építendő.

A határozatot Körtvélyessg és 30 társa megfelebbezte és indokolásában felhozta a község szűkös anyagi viszonyait, melyek a tervnek a közeljövőben leendő megvalósítását akadályozzák.

A képviselőtestületben és a lakosság körében megoszlást előidézett ügy most a törvényhatóság elé fog kerülni, hol majd eldöntik, hogy Báta község modern és uj községháza hol épüljön.

VARMEGYE.

Toinavármegye központi választmánya

március hó 1-én tartott ülésén az országgyűlési képviselőválasztók 1914. évben érvénnyel bírandó névjegyzékének a folyó évben foganatosítandó összeállitása céljából, az 1899. évi XV. t.-c. 145. §-a értelmében és tekintettel az 1876. évi XVIII. t.-c. 1. §-ára, elhatározta a központi választmány, hogy a vármegye területén levő hat választókerülethez tartozó községeket ez évben is csoportokba osztván, ezekben az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét több küldöttség igazítsa ki.

Ezen csoportokat és az azokban működendő küldöttségeket a következőképen alakította meg :

I. Szekszárdi választó-kerület.

Szekszárd elnök dr. Szentkirályi Mihály; rendes tagok: dr. Beöthy Károly, dr. Őrffy Gyula; póttag: dr. Török Ottó.

szinüleg az újságjában olvasta, a valóságban sajnos még kötözőszereket sem tudott eleget szállítani az az egyetlen sínpár, mire pedig az első arcvonalbeli európai csapatok odaértek, már Mukdennél állt a japán, amely elit csapatokkal lépett fel a 30—40 éves családapákból álló szibériai lövész csapatok ellen. 7 <•'

De még ezekkel is lehetett volna némi si kereket elérni helyes vezetés mellett. De a fő- parancsnokok ,,a Iá Miscsenko“ összekeverték a csapatokat, senki sem tudta, kinek a parancsnoksága aiá tartozik s ha tudta, nem tudta meg találni jelentéseivel, kérdéseivel a parancsnokot, mert az ahelyett, hogy egy hely benmaradt volna és ott várta volna a jelentéseket, melyek alapján küldöncökkel, telefon utján diszponáljon, kint mászkált a csapatoknál „lelkesíteni“.

Pl. ilyen parancsokat adtak ki : „A X. hadtest Suanghi felé támad. Az 1. hadosztály elfoglalja a várat és „ennek megtörténte után“ a

2. és 3. hadosztály folytatja az előnyomulást a Sahu folyó mentén stb.“ Igen, de az 1. hadosz tály nem bírta elfoglalni a várost, a 2. és 3. hadosztály pedig nem tudta megtalálni a hadtest- parancsnokot, hogy megkérdezze tőle, hogy már most ők mit csináljanak. Tehát mind a három megállt, mig a japánok el nem kergették őket.

No de elég egyelőre ennyi. Megint csak arra térek vissza, mit a minapi cikkemnél mondtam : attól a félelmetes orosz hadseregtől nem kell túlságosan tartanunk, ha tényleg arra kerülne is a dolog.

Ami pedig a nagy túlerőt illeti, mi haszna volt Inkannál a 12 ezrednek, mikor csak 12 századot küldtek harcba ? 1

Öcsény, Decs elnök: Bus Lajos; rendes tagok: Paprika János Horváth és dr. Pécsvárady József; póttagok: Kommandin- ger Kálmán és Spehár Adorján.

Tolna, Simonmajor, Mözs, Sióagárd elnök: Fekete Ágoston; rendes tagok: Vit- tinger Sándor és Virányi Károly; póttagok : Pápay István és Huszár Pál.

Sárpilis, Alsónyék, Várdomb elnök: Szabó Károly; rendes tagok: Berényi Jenő és Babay Béla; póttagok: Müller György és Molnár Dezső.

Bátaszék, Báta elnök: Návay Emil; rendes tagok: Tafner János és Purth Adolf; póttag: Öllé Mihály.

II. Bonyhádi választó-kerület.

Bonyhád, Börzsöny, Majos, Hant, Apar

és N agy ve j ke elnök: Singer Bálint; rendes tagok: ifj. Szepessy Kálmán és Reitberger István; póttagok: Dr. Vámosi Ernő és Fleischmann Lipót.

Izmény, Mucsfa, Kisvejke, Lengyel és Závod elnök: dr. Schvetz Antal; rendes tagok: Faludi Ádám és Rózsay Elemér; póttagok: ifj. Rumi Imre és Szabó János.

Kismányok, Nagymányok, Váralja, Győré és Máza elnök: Lovászy Gábor; rendes tagok: Blandl György és Horváth Ernő ; póttag: Brogly Béla.

Dörypatlan, Zomba, Kakasd, Belacz és Ladomány elnök: Razgha Lajos; rendes tagok: Horváth György és Willinger Márton; póttagok: Forrai Aladár és Steib Mihály.

Czikó, Möcsény, Palatincza Szálka és Grábócz elnök: dr. Müller János; rendes tagok: Pirkner János és dr. Eibach Kornél; póttag: Gebauer József.

Alsónána, Bátaapáti és Mórágy elnök : Szakács Imre; rendes tagok: Kardos István és Gáspár Endre; póttag: Horváth Zoltán.

Tevel, Kovácsi, Kisdorog, Bonyhádva- rasd és Tabód elnök: Prikler Károly; rendes tagok: Ugrósdy Aladár és Diczendy Pál; póttag: Pévald Vilmos.

III. Paksi választó-kerület.

Dunaföldvár elnök: Niefergall Nándor; rendes tagok: Schmidt László és Güns Béla; póttag: Niertít Béla.

Böicske, Madocsa elnök: Kurcz Béla; rendes tagok: Forster Arthur és Decsy Béla; póttag: Tomanek József.

Németkér, Bikács, Györköny, Kistápé elnök: Reich Sándor; rendes tagok: Pámer Pál Jilling, Kenesei Vilmos; póttag: Lemle Béla.

Dunaszentgyörgy, Gerjen, elnök: Takács Gyula, rendes tagok: Kátay Endre és Par- ragh József; póttag: Széky Géza.

Paks, Dunakömlöd elnök Daróczy Zoltán ; rendes tagok: Popovits Gyula és Ra- binek Pál; póttag: Bauer Károly.

IV. Kölesdi választó-kerület.

Kötesd, Kajdacs, Nagydorog, Kiskajdacs, és Gindlicsalád községekre nézve, elnök: Sorok Dezső; rendes tagok : Csiba Lajos és Hesz Lajos; póttag: Bokus József.

Fadd, Szedres, Medina és Harcz községekre nézve, elnök: Gungl József; rendes tagok: Pleszky Antal és Csóri Ferenc; póttag: Koleszár Ferenc.

Varsád, Gyönk, Udvari és Szakadát községekre nézve, elnök: Vizsolyi Ákos; rendes tagok : Linde Gyula és Óvári Ferenc; póttag: Várkonyi Imre/

Pálfa, Sárszentlörincz, Uzdborjád és Kistormás községekre nézve, elnök: Győré Pál; rendes tagok: Laky László és Kon- csits Elemér; póttag: Pesthy József.

Kéty, Murga, Mucsi, Kalaznó, Diós- berény és Felsőnána községekre nézve, elnök: Glöckner Béla; rendes tagok: Nagy József és Ritter Béla; póttag: Farkas György.

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

1913 március 6.

V. P nczehelyi választó-kerület.

Simontornya, Nagyszékely, Kisszékely és Tolnanémedi községekre nézve, elnök: Bereczk István; rendes tagok: Ludvig József, Oravszky László; póttag: dr. Kiss István.

Miszla, Görbö. Belecska, Szárazd és Keszöhidegkut községekre nézve, elnök: Bévárdy Lajos; rendes tagok: Ruppert Henrik és Mechwart Ernő; póttag: Schul- teisz Henrik.

Högyész, Szakály és Regöly községekre nézve, elnök : Klimes Antal; rendes tagok: Téri Imre és Csukly Ignác; póttag: Stok- kinger Vince.

Ozora, Pincehely és Majsamiklósvár

községekre nézve, elnök: Havas Béla, rendes tagok: Parraghy Mihály és Látrányi Jenő; póttag: Niedermayer Gyula.

Tamási, Felsöireg. Magyarkészi, Felsőnyék, Fürgéd, Szemcséd és Nagyszokoly községekre nézve, elnök: dr. Frühwirth Jenő; rendes tagok: id. Tóth István és Molnár István; póttag: Németh Géza.

VI. Szakcsi választó-kerület.

Koppányszántó, Kánya, Magyarkér, Nagykónyi, Értény, Tengőd, Pári és Bedeg

községekre nézve, elnök: Magyar Zsigmond; rendes tagok: Bekő Elek és Szabó Zoltán; póttagok: Keszler Károly és Bertics Pál.

Szakcs, Lápafö, Várong és Kocsola

községekre nézve, elnök: Szabó Lajos; rendes tagok: Győrfi Zoltán és Horváth László; póttagok: Arany János és Ritlin- ger János.

Dombóvár, Ujdombóvár, Döbrököz elnök : Dőry Hugó ; rendes tagok : Weszeley Zsigmond és Illés Gyula; póttagok: Laskó Dezső és Czéh Ferencz.

Kurd, Csibrák, Duzs, Gyulaj elnök: Kiss Pál; rendes tagok : Vanyek Béla és Takács József; póttag: Binder Endre.

Egy takarékpénztár csődje.

Hirt adtunk róla, hogy a Paksi Takarék- pénztár, vármegyénk ezen egyik legrégibb pénzintézete ellen a szekszárdi kir. törvényszék elrendelte a csődöt. Ezen pénzintézet elrettentő példája annak, hogyan sodorhat egy intézetet a szakavatatlan és lelkiismeretlen vezetés — minden ellenőrzés hijján — válságba és hogyan okozhat az ártatlan emberek sokaságának nagy anyagi károkat. Az intézet összeomlását az a körülmény okozta, hogy volt elnöke : Blltl Gusztáv ottani fakereskedő, nagytőzsdetulajdonos és földbirtokos éveken át a visszaélések egész sorozatát követte el a maga zsebére és az intézet hátrányára, anélkül, hogy azt a vezetőség többi tagjai észrevették volna, Ban Gusztáv a visszaélések elkö vetése körül nem is követett el valami különösebb furfangot vagy ravaszságot, mintán ő maga volt egy személyben az intézet elnöke, vezér- igazgatója, könyvelője és sokszor pénztárosa is és a vezetőség többi tagjai : jóhiszemű, a magánéletben becsületes, de minden szakértelem nélküli férfiak, föltétien bizalmuk alapján a legprimitívebb ellenőrzést sem gyakorolták és Bún Gusztáv igen kényelmesen és könnyedén intézhette az intézet súlyos megkárosítását eredményező kisded játékait. Ha Bún Gusztáv közben meg nem hal, az intézet ma is fennáll és nem derülnek ki az ő bűnös üzelmei. Halála után muszáj volt észrevenni, hogy Buti Gusztáv százezrekkel tartozik az intézetnek minden fedezet nélkül és hogy a Bún által éveken át önkezűleg és önkényesen összeállított mérlegek közönséges hamisítások voltak. Mikor a múlt nyáron ezek a visszaélések kiderültek, az intézet igazgatósága próbálkozott a bajok orvoslására és az intézet megmentésére, de részben a múlt évi általános súlyos pénzügyi viszonyok, részben pedig a hitelezők türelmetlensége lehetetlenné tette a békés kimúlást, vagyis a nyugodt felszámolást, és az intézet igazgatósága önmaga adta be a csődkérvényt. A? kétségtelen, hogy ^ részvénytőke és tartaléktőke teljes összegében elveszett, a szegény betevőkre is — oly csekély a rendelkezésre álló intézeti vagyon — nem fog sok jutni. Ebben a szomorú csődügyben a nagyközönség és az érdekeltek megnyugvására szolgálhat, hogy a bíróság Dr. Steiner Lajos szekszárdi ügyvédet nevezte ki a takarékpénztár tömeggondnokává,