Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-02-13 / 13. szám

1911 február 13.

1 _ MadájfáS‘íój&séf és Társa, úgy Nagy József és Társa ingatlan-átengedés iránti kérvényének érdemleges tárgyalását március hó 8-iki közgyűlésre tűzlek' klT" 1

2. A főgimn. internátus létesítése tárgyában in^eynÁtúst;^ főgimnázium

mögé javasolja építeni, Főglein Ferenc egyáltalán némájáról hozzä a'z internátus létesítéséhez, mert nem lévén megállapítva meghatározott összegben a költségek, a városra esetleg nagyobb teher hárulhat, mint;az; eddigi. A polgármester és főjegyző- felvilágpsjtásai után a képviselőtestület a lapunk múlt számában ^közölt határozati javas- 1 at.pt fo gad ta.el. \ 3. A kövezetvám»szedés ügyében a miniszter

által kívánt pótlást teljesítették és a vámtarifát a határozatba felvették.

'í‘v 4.: A- jégmű 1911. évi költségelőirányzatát 12.975 korona bevétellel, 10.856 korona kiadással és-2119 korona felesleggel megállapították.

5. A Budai Pál féle alapítvány alapítólevelét módosították.

6. A polgármester jelentését, hogy az éjjeli tánc tárgyában alkotott szabályrendelet ügyében hozott törvényhatósági bizottsági véghatározat ellen fellebbezést adott be, jóváhagyólag tudomásul vették.

7. Wolf Arnold indítványát visszavonván, az á napirendről levétetett.

8. László József és Társai kérvénye, hogy az általuk kis mértékben elárusított bor után velük — a boritaladóra nézve — egyezség köttessék, elutasittatott.

9. A gyűlés végén Szabó Géza képviselő- testületi tag Molnár Lajos rendőrkapitány fegyelmi ügyében interpellál. A képviselőtestület többsége a polgármesternek az interpellációra adott válaszát nem vette tudomásul, hanem az ügynek napirendre tűzését határozta el.

HÍREK.

— Bírósági kinevezés, a pécsi kir. ítélőtábla elnöke I/unova Jenőt, Lunova János zombai községi jegyző fiát, díjtalan joggyakornokká nevezte ki a szekszárdi kir. törvényszékhez;

— A dombóvári máv. osztálymérnökségének vezetésével Kallivoda Jenő főmérnök elhunyta után Klopstock Adolf mérnököt bízták meg ideiglenesen. A mérnöki személyzet kiegészítésére pedig Mészáros Gyula máv. mérnököt helyezték át hozzánk Károlyvárosból.

— Szabadságolás, — helyettesítés. Fehér Imre naki körjegyző megrongált egészségének helyreállítására 3 havi szabadságot kapott s ezen időre Arany János dombóvári jegyzőt rendelte ki a főszolgabíró a körjegyzői hivatal vezetésére.

— Lemondás. Ifj. Tot István tamási lakos, választott megyebizottsági tag, e tagságáról lemondott, mert mint virilista, tagja a törvény- hatósági bizottságnak.

magyarul, »tudom mi kriecholt magának über di Leber!«

Egy pillanat múlva ott hagyták a hölgyek a pubikát és körülöttem sereglettek. Én lettem a központ, a pubika ... Csakhogy én nem pukkedliztem ... Az igaz, hogy nem is kaptam cukkedlit!

Ami kedves barátunk ma megint »krantig« — folytatta Viola — valami nyelvbotláson »er- wischolt« megint? Nem tudunk magyarul? Csak ki vele, mi a maga kifogása?

Azaz, hogy »anstandom«, akarta mondani ?

— Halljátok, hogy milyen vicces ? Rein zum durchgen.

Általános helyeslés.

S megindult az egyenetlen vita, mert én csak magamra voltam annyi bájos nő ellenében, akik »steif und fest« meg voltak győződve igazaikról. Hát az újságokban nem hemzseg-e az idegen szó minden szükség nélkül ?

Hát a politikusok az országházban nem hiszik-e, hogy ékesebben beszélnek, ha deák szóval fejezik ki azt, amire van jó, helyei és szép magyar kifejezés is? Miért üldözöm épen őket, szegény asszonyokat 1 Igazán »noch nie dagewesen« orcátlanság ... akarom mondani : «frechség«, hogy én ezt a nyelvet »bestandolom« Csak ilyen »keck« és »unverschämt« embertől telük ki. Idegen nyelvek nélkül csak nem lehet meg az ember s minél több idegen nyelvet minél korábban megtanulni igen helyes eljárás, mert . olyankor a gyermek elméje fogékony... A magyar nyelvet meg dehogy felejti vagy hanyagolja el... hisz ott az iskola ...

Szerettein volna ^közbeszólni, de jutni-e 'szóhoz, mikor a hői méltatlankodás árama- megindult? — Végre nagynehezen tudtam ata- " gamhak mégis »Gehört versóhaffolni* . •

,'f Annak, amit előadtam rövid foglalatja — ‘ aZtó, hogy »resuméja« ez Volt f 1

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

— Eljegyzések. Kopp Samu könyvélő Budapestről eljegyezte Boros Margjtkát, Boros Miksa .paksi ^vasiíti. áltomásfőnök leányát,. \

Strausz. Jakab terménykereskedő Hőgyész- ről eljegyezne Krámér Gizellát, Krámer Sálamon päksi kereskedő leányát.

Dióssy Endre pusztatormási uradalmi intéző eljegyezte Bátaapátiban Oravetz Mariskát.

— Felekezeti Iskolák községi segélyezése.

Egy felmerült esetből kifolyólag a közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a felekezeti iskola részére megszavazott segély fedezésére kivetendő községi adóhoz a hozzájárulás alól a más felekezetekhez tartozó községi lakosok fel nem menthetők.

— Nyugdíjazás Lengyelné Bárnyik Matild tolnai rk. tanítónő beadta nyugdíjaztatási kérvényét.

— Végrehajtói vizsga. Sugár Mór szekszárdi lakos a kir. törvényszéknél sikerrel lerakta a bírósági végrehajtói vizsgát.

— A pécs - bátaszébi vasút r t. alakuló közgyűlése. A pécs—bataszéki h. é. vasút részvénytársaság ma délelőtt 9 órakor Pécsett tartotta alakuló közgyűlését, melyen a kereskedelemügyi mfi kir. minisztérium Fináczy Béla dr. miniszteri titkár, a vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium és a kir. közalapítványi alap részéről Ditzl Lajos, Baranyavármegye részéről Stenge Ferenc alispán, Pécs sz. kir. város részéről Nendtvich Andor polgármester és Zsolnay Vilmos városi bizottsági tag, az alapitó és engedélyes Bank für Bahn und Industriewerke Basel Poleschenszky Gyula és Mezei Sándor dr. ügyész által voltak képviselve. A részvénytársaság alaptőkéje tizenkét millió négyszázhuszonötezer koronában lett megállapítva, melynek beszerzése céljából 680 darab egyenként 5000 korona és 1375 darab egyenként 2000 koronás és 750 darab egyenként 200 korona névértékű elsőbbségi részvények bocsájtatnak ki. Az alakuló közgyűlés a részvénytársaság megalakulását kimondotta.

— Erdőol&dás Herceg Eszterházy Miklós szászai nagykiterjedésü erdőségeit nemrég

1,400.000 koronáért Kornberger és fia budapesti és Drache Móric bécsi cég vette meg. Az uj tulajdonosok több fűrésztelepet állítanak föl és a földolgozható anyagot exportálni akarják.

— ösztöndíjak pécsi közig, tanfolyam- hallgatóknak. Tolnavármegye alispánja Kring Gyula, Angyalfy Ödön, Kiss R. Zoltán tolnai illetőségű, pécsi közigazgatási tanfolyam hallgatóknak jó előmenetelük és szorgalmuk jutalmazására 200—200 koronát, továbbá Pápai István ugyancsak pécsi közigazgatási tanfolyam hallgatónak a fenti címen 400 koronát utalt ki.

— Sorshúzás. A dunaföldvári járás újoncainak sorshúzása e hó 14-én lesz Pakson a községház tanácstermében.

— Kinevezések. Ő Felsége Bubics Károly nagykanizsai jarásbirósági jegyzőt a pécsváradi járásbírósághoz nevezte ki.

Tudhatnak akárhány idegen nyelvet, de beszléjenek magyarul tisztán. Van ez a nyelv olyan gazdag és csiszolt, hogy bőségesen adja a kész kifejezéseket minden szellemi szükségletre, de ha önök megszokják az idegen szavakat vagy kifejezéseket, akkor az előbb jut eszükbe mint a magyar s a magyarra ráfogják, hogy nem fejezi ki jól, amit mondani akarnak . . .

Kifejezi igenis . . . kifejezi . . . csakhogy nem annak, aki már nem gondolkozik magyarul. A szó kifejező képesésgét a használat adja meg... A szó azt fejezi ki, amit bele gondolnak. — Az önök nagyanyái még nem tudták, mi a színház, szellő, érdek, önzés, erény, zene, zongora, ipar, gyár, szalag, gép stb.

Ez a szó mind újabb keletű, ezeket is meg kellett szokni s ma közkeletűek és senkinek sem jutna eszébe, hogy ezek nem is rég születtek. Az eredeti magyar szavak elhanyagolása által már akárhány szép, jó szavunk kivész a forgalomból s ma holnap szokatlanná válik. — Ha már önük igy beszélnek s ez a rossz szokás igy folytatódik, hogy fognak unokáink be-; szélni ?. . .

Minden oldalról fenyegető tekintetek villogtak felém . . ...

Éreztem nem vagyok biztonságban . . ..Jaj nekem 1 Mi lesz belőlem: De nem aaartam »ein- lenkelni«, hanem kímondtam kereken: *Ez rósz szokás .. . . igenis, hölgyeim, semmi egyéb . .. s csak önöktől függ, hogy egy kis vigyázattal visszatérjenek ami kedves, szép nyelvünkhöz... Ha ügyelnek magukra... két hét alatt megszokják megint a tiszta magyarságot.

Szerafln tiltakozott,

—- Hogy lehet idegén szó nélkül beszélni ? Ez lehetetlen!

. - _ — Természetes, hogy'manapság nincs nyelv, még a leggazdagabb is, mely ne szorulna idegen

3

Kosztka János volt tolnavármegyei, jelenleg trencséni kir. tanfelügyelőségi tolnok Trencsénbe kir. segédtanfelügyelővé neveztetett kií

A földművelésügyi miniszter a sióberki társulat miniszteri biztosa: Fiáik Pál báró mellé a véleményező’bizottságba Strasser Vilmos simon- tornyai bérlőt kinevezte.

Halálozás. Lapunk kiváló, tudós munkatársát Magyarázz Ferenc bajai főgimnáziumi tanárt súlyos csapás érte, köztiszteletben állott édesatyja, Magyarász János teveli nyugalmazott körorvos, 76 éves korában elhunyt Baján.

E hó 9-én általános részvéttel ugyanott temették el, Családja a következő gyászjelentést adta ki: Hetvenhat esztendőnek becsületes munkássága és sok szenvedése után a Mindenható, magához szólította Magyarász János nyug. kör- orvost. Fáradt testét csütörtökön, folyó hó 9-én délután 4 órakor kísérjük csendes nyugalmára a Szent Antal-utca 41. sz. gyászházból a Szent Rókusról nevezett temetőbe; a haldoklók szentségeivel megerősödött leikéért, melynek emlékét kegyeletes szeretetünk mindvégig őrzi, pénteken reggel félnyolc órakor mutatjuk be ugyanott az engesztelő szent mise-áldozatot az irgalom Istenének. Baja, 1911. február hó 7. özv. Magyarász Jánosné szül. Rabolt Mária felesége. Magyarász Béla, Magyarász J. Ferenc fiai. özv. Rabolt Róbertné sógornő-. Rabolt Antal sógora családjával. Magyarász Béláné szül. Kersch Etelka menye. Magyarász Imre, Magyarász Etelka unokái. R. I. P.

— Község) ügyek. Kisszékely község biroja: Ferenc József állásáról lemondott. — Nagyszckoly község szénkénegraktár felállítását kérélmezi,

— Olcsóbb lesz a telefoni A magyar közönség régi vágya lépett a megvalósulás útjára. A kereskedelemügyi miniszter intézkedésére megkezdték a telefon revíziójának előmunkálatait. Nagyfontosságu újításokat fognak életbeléptéim s a legfontosabb lesz minden reform között, hogy az ország telefonhálózatában meghonosítják a zónarendszerü díjszabást. Jelenleg minden interurbán beszélgetés — bármilyen távolságra — egyformán két koronába kerül.. Ezen az anomálián akar segíteni a törvényjavaslat, amely az országos telefonhálózat nagymérvű kiterjesztésével egyidejűleg a közelebbi állomásokra való beszélgetést olcsóbbra szabja. Ez az újítás, amely az egész országot érdekli, már csak parlamenti tárgylásara vár. Ezenkívül foglalkoznak az úgynevezett társas telefon bevezetésével oly kép, hogy két-három családnak vagy félnek rendeznek be társasvezetéket.

— Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: Romeisz Ferenc (Bátaszék) 3 korona, Gauzer Ádám (Szekszárd) 30 kiló borsó és 5 kiló rizskása, Éber Márton (Feked) 5 kiló rizskása és 2 liter paprika, nem pediglen 5 kiló rozs és 2 liter paprika, mint múlt számunkban hibásan közlénk. Ézen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Bezerédj Pál, s. k.

szavakra és át ne venne másoktól szókat, vagy kifejezéseket. De ezt csak szükségből teszi, mikor nincs rá alkalmas kifejezése. Amit a saját nyelvéből fedezhet, azt nem kéri kölcsön. Csak a magyar szeret hiúságból s értetlenségből szükség nélkül mindenféle idegen szóval, »protzos- kodni . . .« akarom mondani pöffeszkedni. Mit szükséges olyan szavakathasználni,mintbakfisch, gixer, laufpasz, Urlaub, Wirtschaft, abklatsch, kaf- felwerk. abgedroschen ?

Nem tudják-e ezt mind magyarul kifejezni? vagy körülírni? Miért modják, hogy »trotli« és »cretin«, mikor a magyar nyelv épen erre a szellemi állapotra a legváltozatosabb szavakat bocsátja rendelkezésünkre a hülyétől, bárgyútól, és bambától a butáig és ostobáig ?. . .

A «hercig« és »nett« már egészen meghonosodott, önök szerint »einbürgerolta« magát nálunk . . . Rosszul beszélni franciául, németül vagy angolul szégyelik sokan ... de hogyan beszél magyarul, azzal nem törődik mindenki!

Beszédem már hoftura nyúlt. Mindenfelől a türelmetlenség jeleit és hangjait vettem észre. Szerafin beleszólt: «Ugyan ne raissonirozzonI Amit maga összehord, az már »wirklich unter aller Kritik«. Mi csak feldíszítjük nyelvünket ezekkel a szép kifejezésekkel!«

— Feldíszítik azzal, hogy elcsúfítják!

»Maga nagyon is »derb« kiáltotta egy hang, mindjár »putzert kap« 1

Akkor menekülök, de amit összeböngésztem itt, azt feljegyzem és leteszem az unokák számára, hadd lássák borzadva, hogyan beszéltek a budapesti szalonokban a XX. század elején! Magyarnak ez inkább volapük volt vagy es- P'erantó. ®

Mindenesetre »desperantó.«