Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-02-16 / 14. szám
XXI. (VII.) évfolyam. 14. szám. Szekszárd, 1911 február I8> TOLílAVflRMEGVE ÉS A KÖZÉRDEK Előfizetési ár; A w m mm m mm m m mm n — — — _ _ Egész évre . . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 „ 16 fillér. BliSfizetéaeket és hirdetéseket a kiadó- b vatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési ffelűgyelSség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer s hétfőn és csütörtökön. Egyes számok ugyanott kaphatók. Szerkesztőségi teldOn-SZám 18 és 24. — Kiüdóhivatali teleíon-szám : 18 és II. Szerkesztfaéf: öezeréd) István-utca 5. szára. Ide küldendők a lapot érdeklő Őmká* közlemények. Kiadók iratai : Vármegye-utca 130. szára. Az előfizetési pénzek éa hirdetések ide küldendők. ' * Néptanítóknak, , ha az előfizetést egész évre elpre. beküldik, fi kor. Főszerkesztő: Dpa LEOPOLD KORNÉL« Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN« Főm« laka társ: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Tívlrnt. - Telefon. - Express. T- A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. — A képulselőtilz ülése. Budapest, február 16. d. u. 2 óra. A képviselőház ma délelőtt tartott ülésén Návay Lajos elnökölt, aki bemutatta Barabás Bélának, a szilágysomlyói kerületben megválasztott Kossuth-párti képviselőnek megbízó levelét. Ezután folytatták a bankvitát. Ábrahám Dezső kijelenti, hogy ha a Justh-párt tudott volna arról, hogy a koalíciós kormány a titkos egyezményben lekötötte magát a közös, bank mellett, nem szavazta volna meg a Wekerle- féle kiegyezést. Kifogásolja, hogy a kormány ellenzéki képviselők határozati javaslatait politikai okokból nem fogadja el. Sümegi Vilmos szerint Bécs akadályozta meg a munkapárt által megígért készfizetés megvalósítását. Egry Béla dr. határozati javaslatának elfogadása, érdekében beszélt. Uj képviselő. Nagyszeben, érk. délután 2'10 óra. A nagydisznódi választókerület egyhangú lag Reiszenberger Gusztáv munkapártit választotta meg országgyűlési képviselőül. A titkos akták. Becs. (Érkezett d. u. 2 óra 20 p.) Az összes osztrák Tápok vezércikkben foglalkoznak a Lukács féle titkos akták ügyében megalkotott jury tegnapi határozatával. ! A »Fremdenblatt« szerint a birósági ítélet ép oly kevéssé igazolja Kossuthot, mint Lukácsot. Megállapítja az osztrák lapokban közzétett itkos aktákból, hogy a titkos megegyezés szerint de jure lehetővé vált a bank elkülönítése, de facto azonban csak a közös bank szabadalmának meghosszabitása következhetett. A »Neue Fr. Presse« szerint az ítélet a koalícióra nézve éles töviseket tartalmaz, melyek a koaliciós kormány tagjait megvérezhetik. Konstatálja, hogy Tisza István grót és Üchtritz Zsigmond báró csupán lovagiasságból és Kossuth Ferenc iránt való elnézésből mentek bele a titkos egyezmény olyan magyarázatába, mintha az Kossuth részére a bankügyben a szabadkezet fenntartotta volna. Budapest, (Érk. d. u. 2 ó. 20 p.) A munkapártban és Kossuth-pártban egyforma megelégedéssel fogadják a jury határozatát és ezzel az ügyet mindkét helyen befejezettnek tekintik. A jury csupán azt állapította meg, hogy a koaliciós miniszterek mikép értelmezhették a titkos egyezmény tartalmát, de nem azt, hogy a jury tagjai is ugyanígy értelmezik-e azt a szabad rendelkezés fentartása tekintetében. Szenzációk. Az izgalmakra éheseket bizonyára jobban kielégíti, ami a politikában történik, de az országnak kevéa öröme lehet benne. Ha csakugyan kijelölnek négy urat és azok ^összeülnek, hogy Lukács László nekik a titkos bankaktákat megmutassa, — ha Justh Gyulának, aki a füg-gtUeiJiégi többséget szétrobbantotta, sikerülni fog a maga kicsi pártját újra kettérepeszteni s ezt folytatja, amig végül egymaga fog külön független ségi pártot jelenteni, amelyben talán meglesz az összhang, — ezek igen érdekes dolgok lesznek, szenzációkat jelentenek. Az ország érdeke nézőpontjából azonban sajnálni valók ezek a dolgok, mivel az ország nem szenzációkat és leleplezéseket, nem a pártok kölcsönös lekicsinylését, nem állam- férfiaink szavahihetőségének, országunk becsületének a raeghurcolását, hanem pozitív munkát s a párttekintetek háttérbe szorításával a produktívabb cél felé való törekvést várja a parlamenttől. S a midőn e véleményünknek kifejezést adunk, meg kell állapítanunk azt, hogy a személyeskedő harcmodort, a mások becsületét támadó kirohanásokat az ellenzék kezdte, másfelől pedig tény, hogy a függetlenségi pártiakat a néppárt szorította erre a sikamlós térre. S a midőn nap-nap után tapasztaljuk, hogy miként izgatja az ellenzéket ez a 14 tagból álló néppárt, illetőleg ennek a kis pártnak az előre tolt őrsei miként kergetik közelebb s közelebb az örvény széléhez mind a két függetlenségi pártot, szinte borzadálylyal gondolunk arra az értelmi korlátoltságra és arra a taktikai gyengeségre, melyben az utolsó évek szomorú tapasztalatai után is még mindig leledzenek a negyven- nyolcas pártok. Nem tudjuk ugyan megállapítani, hogy mi az oka a céltudatos néppárti ugratásnak, de amennyire a múlt tapasztaiból következtetni lehet, alig szenvedhet kétséget, hogy a zavarosban halászni szerető néppárt mostani taktikájával is nemcsak a kormány helyzetét akarja megrontani, hanem ártani szeretne a függetlenségi ellenzéknek is. Ami utóbbi célját illeti, azt annál könnyebben érheti el a néppárt, mivel a függetlenségi pártoknak a bank ellen való akciója elejétől fogva el volt hibázva. A bankra vonatkozólag, mint már ismételten kifejtettük, a választásokon dőlt el a kocka. S ha a függetlenségi pártokban meg volna a kívánatos taktikai érzék, annál inkább respektálniok kellett volna azt a verdiktumot, mivel a bankkérdés volt az okozója a koalíció fölbomlásának s mi ennél TARCA. Beszélő hegyek* — Irta: Cholnoky Viktor. — A regés őskorban és a napfényes ókorban, amikor még a királyok is olyan boldogok voltak, hogy pásztorok is lehettek, az emberek értették a természet szavát. Nemcsak meghallották, hanem meg is értették azokat a hangokat, amelyeken beszél a fa,, a patak, az erdő, a tenger, a völgy susogása és a hegy ékbója. Még talán a csillagok szavát is értették. Azért népesült be akkor istenségekkel az egész világ. A vizben neieidák és tritonok laktak, a sziklazátonyokon szirének, az erdőben drüádok, a hegyek lankáin, meg fent, a magas hegyormokon az oreádok, a berkekben szatirok és nimfák. És meg oronázta ezt az istenvilágot az Olimposz napfénytől és villámtól sugáros teteje. Aztán eltértek lassankint az emberek a természettől és elsiketült a fülük a természet hangjai iránt. Ennek az első oka Róma volt, a disznóhuson táplálkozó őspuritánoknak ez a városa, amelyből menekültek, vagy száműzettek a költők, hogy helyt adjanak a természettől legtávolabb álló három mesterségnek, a politikának, a jogtudománynak és a katonai mesterségnek. Hellász derűjét Róma ölte meg, az istenek a naiv hit szépségéből Rómában változtak át az állami célszerűségek dogmáinak a képviselőivé. Csak ami hellénizmus meg tudott még maradni, a görög kultúrán naggyá fejlődött, de * Mutatviay a »Moder« Könyvtár« Cfcolnoky Viktor »BesgélgeteieE« című füzetéből. azt elridegitő Rómában, az tartott meg a római- ságban valami kapcsolatot a természettel. így készítette elő az egész természetiden középkort Róma. A reneszánszban és a nagy fölfedezők tengerre való vágyakozásában tört ki azután megint az az örökös sóvárgás, ami az embert a természethez vonzza. De jött a reformáció is és mivel a vallás mindig politika is, tehát jött vele együtt a háború. És az emberirtás kiölte a szivekből a természet szeretetét is, megértését is. Elsötétedett, elmesterségesedett megint a világ. Még a csillagokat is a horoszkóp kifun dált, egeszen mesterséges megszerkesztésére használták fel, műélet volt az emberek élete, eleven figurákkal való sakkozás az államtudomány és a verekedés művészetéből és esztétikából stratégiává, arcolay-á, várépitéssé szürkült át. Még a fákat és bokrokat is nyírták, hogy glédában álljanak, hogy odavesszen róluk épen az, ami a természet szerint való sajátjuk. Ekkor aztán elhangzott végre Rousseau ajkáról a kiáltás : mert szinte kétségbeesett kiáltás volt az : »Retour au fórét!« Vissza az erdőbe. Sohasem az ember viszi előre a korát, hanem mindig a lassan, lappangva előkészült, már meglévő, de még föl nem bukkant uj korszak szül uj embereket, uj szavak megtalálóit. A Rousseau szava is tehat csak kifejezője volt a kor gondolkodásának. Mert elkezdődött már akkor mindenütt a természethez való nagy visszatérés. Amiből megszületik aztán a modern természettudomány és vele együtt az uj, egészen természet szerint való világítás. Valami uj, pogányosan derült érzése a világnak. Mert nem igaz, hogy a tudomány, a dolgok valóságának az igazi megismerése pesszimizmust szül. Á természet rendjének a megértésé és a beléje való nagy belenyugvás a földi megelégedettséget jelenti. Mindez úgy jut most az eszembe, hogy beszélnek megint a hegyek és mi megértjük újra a szavukat. Csodálatosan szép dolog elgondolkozni azon, hogy a legnaivabb régi hit és megérzés, az igazi intuíció egészen rokon az any- nyira ridegnek és legendatépőnek mondott mai természettudománnyal. A Jókai nagy és ezer följegyzésre érdemes jövőbelátása jut itt az eszembe; ő volt az, aki egyik elbeszélésében megjövendölte, hogy, az Androméda ködében csillag fog feltűnni. És talán tiz esztendővel az ő jövőbelátása után, csakugyan feltűnt a csillag ott, az égi ködfolt közepén. És most megint beszélnek a hegyek is. És megértjük a szavukat. Lenn, a termeszeinek azon a klasszikus földjén, amelyet még a Catok, Cincinnatusok, Brutusok és egyéb hősei a mesterségesen kifundált emberi erkölcstannak sem tudtak elridegiteni, ahonnan nem birta elűzni az oreádokat és plutonikus haragú kis földalatti istenségeket a pajzán Zeuszból államistenséggé merevített Jupiter sem, lenn Itáliában az elmúlt héten két hegy beszélgetett egymással. Két, még mindig élőszavu hegy: az Etn.i és a Vezúv. Az Etna az öregebb, férfikorból már teresedésre hajlik a teje. Engedi már, hogy ezek a tegnap felcserepedett gyerekek, az emberek & hegyek életében az emberiség földi léte csak egy tegnapot jelent — felszántsák a szélés, lusta csípejét, szőlőt ültessenek a bordáira es száz faluval népesítsék be a hátát, a mellét. Még a vasutat is engedi felkanyarogni magáfa, az Antikrisztushak ezt a csodáját, amit egy, a Jókaiéhoz olyan ‘rokon poétalelek, Lagertef
