Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-02-13 / 13. szám

1911 fetruár 13.

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

5

azon nagy elfoglaltságot, amely az alaptőke emelésével tetemesen megnövekedett, indítványozza, hogy őrffy Lajos vezérigazgató 1000 K tiszteletdija emeltessék fel 5000 koronára. '

Orffy Lajos az inditány tárgyalása előtt' eltávozott a közgyűlésből. Kurz Vilmos indítványát a részvényesek élénk rokonszenvvel fogadták és ahhoz egyhangúlag hozzájárultak, valamint elfogadták az igazgatóság és felügyelő- bizottság jelentését és ezek kapcsán a mérleget és a tiszta jövedelem felosztására vonatkozó javaslatokat és a felmentvényt az igazgatóság és felügyelőbizottságnak megadták, yjrffy Lajos visszatérvén a tanácskozás termébe, miután Tihanyi Domokos elnök közölte a közgyűlés egyhangú határozatát a tiszteletdij felemelése tárgyában, köszönetét mondott a részvényesek határozatáért, ő a jövőben is legjobb tudásával, teljes erejével és becsülettel fogja szolgálni a takarékpénztár ügyeit. Az újonnan szervezett felügyelőbizottsági állásra a közgyűlés az igazgatóság indítványára egyhangúlag Sasa László földbirtokost választotta meg. Tihanyi D. elnöknek a részvényesek köszönetét szavazván az elnöklésért, a közgyűlés véget ért.

— A Tolnavidékl Takarékpénztár XXXVI é?I mérlOgO. A lefolyt év az intézet fokozatos fejlődését mutatja, amely főként a kihelyezések tekintélyes emelkedésében nyer kifejezést. A betét- állomány 124.487 K, a váltókihelyezés 193 846 K, jelzálogkölcsön 93.067 K, a kötvény-állomány 26.869 K, az értékpapír-állomány 14.248 K, a tiszta nyereség 3174 K emelkedést mutat, a visszleszámitolás pedig 419.703 K, amely igy 1,042.503 K-ra emelkedett. Ezen körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy az igazgatóság a

200.000 K alaptőkének 450.000 K-ra való emelését javasolja. Az osztaléknál a múlt évi 28 K-t tartja fenn az igazgatósági javaslat, amely az alaptőke emelését követő 1908. évtől kedve, mindig egyenlő. A mérleg főbb adatai a következők : összes vagyon 3,657.398 52 K* amelyből váltókra 1,990.81729 K, jelzálogkölcsönökben 926.981 32 K, értékpapírokban 163.968 K, folyó- számlakölcsönökben 260.912*33 K, Hitelegyleti ■kölcsönökben 122.360-— K, kötelezvényekben 102.149 K, kézi zálogokban 9.650 K van elhelyezve. Az intézet alaptőkéje 200000 K, tartalék-alapjai 161.15954 K, betétállomány 2,159.760 57 K, visszleszámitolás 1,042 503 60 K, tiszta nyereség 56.670 77 K, amelynek felosztására vonatkozólag javasolja az igazgatóság a február hó 15-én tartandó közgyűlésnek, hogy 1000 darab után fizettessék osztalékban egyenként 28 K, összesen 28.000 K, tartalék-alapokra 15.860 K, jutalékokra és jutalmazásokra 4.324 88 K, jótékonycélra 300 K és 1911. évre hozassék át 8.193 89 K.

A népszámlálás eredménye.

A előző számokban megkezdett közléseink folytatásául adjuk az azóta beérkezett adatokat:

1

Község

Jelen volt 1 e*yének 1

M

*o

►

’

o

I

C-l

Összesen j

1930-ban

▼olt

Szaporulat 1

O)

&

o

p

H

Nak — —-------—

12

46

27

1273

1266

7

Lápafő---------------50

9

27

536

488

48

—

Várong---------------44

1

—s

441

475

—

34

L urd —---------------17

36

98

1834

1741

93

—

Csibrák — — — —

908

79

987

1042

55

—

Duuaszentgvörgy —

2906

104

3100

2510

590

—

Tengőd — — — —

1165

80

1245

1255

10

—

Szakály--------------17

66

64

1830

18201

10

SPORT.

Vidravadászat.

Tizfokos hidegben, csonttá fagyott göröngyös utón három óra hosszat rázott a parasztkocsi, mig végre megérkeztem a kalandosi jáger- házhoz. Szarvasbőgéskor voltam itt utoljára, bizony akkor jobban festett a kis nyerstégla épület a kék- és. sárgaszilvától rogyadozó fák, a lila őszirózsák és piros georginabokrok közt, mint most körülrakva hatalmas rőzserakásokkal és kukoricaszárkupacokkal.

A jáger sem fest olyan jól, mint az ősszel, szép vörös szakálla erősen kezd őszülni, az orra pedig már nagyon vörös, ő azt mondja, a nagy hideg az oka, de amint azt mondja, az átható törkölyillat megcáfolja szavait.

Sokat persze nem beszélgetünk, mert ilyenkor napnyugta után a hideg duplán érezhető, hanem bemegyünk a meleg szobába, ott pedig az első kérdés: Van-e vidra?

A válasz olyan kedvező, hogy utánna nagy türelmetlenségemben nem is tudom kellőkép méltányolni a jágerné pompás halpaprikását, amelyre pedig — kellő mennyiségű siller kíséretében — nagy szükség van, hogy meg ne vegyen bennünket az Isten hidege az éjjeli vadászatban.

Az északi szél valami távol: faluból ép idehozza tisztán az estharangszót, mikor kiléptünk a házból. A csillagos fekete égről méltó- ságos nyugalommal tekint le a teli hold a csendes földre. Elmélázva ereszkedem le puskával váltamon a világos töltésről az erdőbe, ahol egy kis hó fekszik, rajta sötétkék vonalakban a fűzfák árnyéka, Utánnam jön a jáger és hozza az evezőt.

Csak keskeny az erdő s már a Dunaparton vagyunk. . . Ha gyémánttollat tennék ezüst nyélbe és kristáylapra írnék Jókai stílusában, le tudnám-e Írni az előttem fekvő képet, amit a vén Duna mutat e dermesztő februári éjjelen holdvilágnál ? Nem is próbálom meg 1

Az északi sarkon képzelem magamat, a mint elnézem a szeszélyes, vakító formákat, amiket az egymásra torlódott, ágaskodó, tótágast álló, összefagyott.jégtáblák, hegyek képeznek a széles folyamon. A túlsó parton a fekete erdő képezi a háttért és előtte ez az egész jégpoezis, vakító fehéren a holdfényben, fokozottan fehér hófúvásokkal árnyékolva.

Csak az innenső parton, mert itt van a viz sodra, van egy talán 10 méter széles csatorna, melynek tisztafekete vizében csak kevés jég úszkál.

A parton ott van a „csikli“.

Beszállok és elhelyezkedem. Mögöttem a jáger egy Lökéssel az árba hajtja a csónakot, az viszi lefelé s ő csak kormányozza nesztelenül, mert a vidrának éles füle van.

Siklunk lassan lefelé, nincs semmi hang, csak nagynéha egy jégtábla surlódik a másikhoz, vagy a csónak oldalához.

A szemem könnyezik a nagy hidegtől és az erőltetett nézéstől. De nem merem a zsebkendőmet elővenni, mert a vidra szemfüles állat még szerelmi lázában is, melyre az én ízlésem szerint igazán furcsa időszakot választott magának.

Csak a kezemmel törlőm meg a szememet s már buggyanik egyet a viz előttünk s a jager azt mondja, vidra volt. Most figyelni kell, mert a vidra néha rövid elmerülés után egészen közel fel szokott bukni, hogy kifújja magát s körülnézzen. De ez bizony nem jön, talán csak egy hant szakadt le a meredek partról.

Jó darabig megyünk csendesen lefelé. Én majd megfagyok a mozdulatlan ülésben, de egyszerre melegem lesz, amint a jáger hátba bök s ugyanabba a pillanatban a jégen tisztán látok két vidrát. Lehetnek 150 lépésnyire, lövésről szó sem lehet, de gyönyörködve figyelem őket.

Játszanak, szerelmeskednek. Néha macskákra, néha nyulakra emlékeztet furcsa üzeke- désük. Felágaskodnak, összeölelkeznek, ugranak s közben éleseket füttyentenek. Egy percig arra gondolok, hogy ki kellene szállni s a jég;n feléjük cserkészni, de ez mégis túlságos regényes dolog lenne, mert a Duna jege nem korcsolyapálya s könnyen leuszhatik az ember Orsovára.

Akkor már inkább a biztos „csiklin“ utazzunk lejebb, melybe egy kis törkölypálinkát is hozott az előrelátó jáger. Jót húzok az üvegből s aztán ismét felveszem a harcot a mostoha elemekkel.

Merőn figyelek a jég felé, de olyan szép ez a fehér világ, hogy — szent Hubertusz bocsáss meg ! — igazán megfeledkeztem a vadászatról s csak bámulok, de talán még ábrándozom is.

Úgy elbámészkodtam, hogy majd kiesem a csónakból, amint az evezős hirtelen jobbra fordítja, hogy a part felé lőhessek, honnan vál- lámgyorsan egy vidra ugrik a Dunába. Ha azonnal vizet ér, elkéstem a lövéssel, de szerencsémre ugrása egy nagy jégtáblára viszi s ott utoléri a lövésem.

Halálküzdelmében a vízbe veti ugyan magáti de három erős evezőcsapás oda hajtja a ladikot s elkapom, mielőtt elmerülne.

Nyomban utánna ki is kötünk s a jáger- házig való menet ugyancsak kihajtja a hideget csontjainkból.

MULATSÁGOK.

— Farsangi estély. A Szekszárdi Kath. Olvasókör Ifjúsága 1911. évi február hó 15-én, szerdán este 8 órakor, a kath. Olvasókör dísztermében, tánccal egybekötött családias farsangi estélyt rendez. Az; estély műsora: 1. a) La Coquette. Mazurka brillante. Op. 168. .'Francois Behrtől. b) Vaises. Leon Kovácstól. Zongorán

előadja: Bognár Iduska. 2. Néger kupiék. Énekli: Csizmazia László. Zongorán kiséri: Polgár Margitka. 3. Két süket. Bohózat 1 felvonásban. Személyek: Harcsa Adorján birtokos, Bakó Antal. Éva leánya, Burka Flórika Sós Béni kereskedő, Tamaska János. Tóbiás szolga, Róth Sándor. 4. Zsidó kupiék. Énekli: Csizmazia László. Zongorán kiséri: Polgár Margitka. 5. »messze a nagy erdő ...» Dalrészlet a »Cigányszerelem« cimü operettből. Énekli: Mirth László- né. Zongorán kiséri: Pazár Dezső. 6. Holdkórosok Bohózat egy felvonásban. Személyek: Fenyő Géza festő, Bakó Antal. Czibere Amadeus írnok, Tamaska János. — Kokas Titusz végrehajtó, Csizmazia László. Poczák Jeremiás vendéglős, Róth Sándor. Petykó, tiszti szolga, Vörös István.

7. Tánc — ameddig jól esik! Belépő-dij szemé- lyenkint 1 korona.

— A Faddí Vadásztarsulat mulatsága. A Faddi Vadásztársulat f. hó 4-én igazán művészi színvonalon álló hangversenyt rendezett a Kaszinó összes helyiségeiben, a szegényalap gyarapítására. Az intelligenciának helybeli tagjain kívül a környékről is számosán megjelentek s nagy élvezettel hallgatták végig a programm egyes számait. A hangverseny legelső száma Major J. Gyula : Faluvégén kurta korcsma cimü müdala volt, melyet a négyszólamú férfikar igen szép öszhangban és nagy készültséggel adott elő. Göbölös Ferenc finoman kidolgozott zongora- játékával zajos tapsokra ragadtatta a hallgatóságot. Ezután Mácsik Lajos és Samai János hegedűn előadtak egypár szép magyar ábrándot Fövényessy Pál zongorakisérete mellett. — A pompás előadás nagy tetszést aratott. Peller Imre egy bájos költemény elmondásával, ügyes közvetlenségéről tett bizonyságot. Samai János a legújabb magyar nótákat játszotta cimbalmon a tőle megszokott művészettel. — Tiz percnyi szünet után Kövy Árpád adta elő nagy hatással Farkas Imre: Cinka Panna cimü melodrámáját Samai János hegedű és Fövényessy Pál zongorakisérete mellett. A szavalat után Meixner Antal, a közönség kívánságára egypár kacagtató kupiét adott elő. Ügyes mókájával és kitűnő humorával zajos derültséget keltett a hallgatóság soraiban. A hangversenynek kétségtelenül legérdekesebb és legfigyelemreméltóbb pontja volt Fövényessy Pál zongorajátéka. A. Tesca : La desir cimü müvét adta elő, mély átgondolással és remek teknikával. A hangverseny után reggelig tartó tánc következett — A jelenvolt hölgyek névsora. Asszonyok: Pleszky Antalné, Pfléger Hugóné, Jagitza Vincéné, dr. Brányi Kálmánné, Zdrahál Gyuiáné, özvegy Varga Mihályné, özvegy Paul Sándorné (Gerjen), özv. Mérey Gyuiáné, Szentmártoni Lajosné, Gungl Józsefné, Schlott Jenőné, Dobrik Lajosné (Tolna), Adamecz Gyuiáné (Kistápé), Cirják Frigyesne (Kajmád), Szalay Gyuiáné, Lengyel Rezsőné, özv. Balogh Sándorné, Samai Jánosné és özv. Sinkovics Gézáné. — Leányok : Adamecz Vilma és Gabriella (Kistápé), Tóth lrénke, Varga Ilonka, Varga Willy, Kláringer Micike (Budapest), Huszár Vilma, Paul Milike (Gerjen), Szalay Gizella, Dobos Mariska, Perity Ilonka, Weywara Juliska, Lestyán Micike (Paks), Mácsik Gizella, Mácsik Margitka és Sinkovics Ilike.

— A Fadúl Ref. Ifjúsági Egyesület mulatságán, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerül, a következők fizettek felül: Pfléger Hugó 3 kor. 50 fillér, Kövy Árpád elnök 1 kor. 50 fill., Csapó István, Komáromi János

1— 1 kor., Csöndes József, Felegdi István, Keserű József 80—80 fillér, Marosy Sándor 60 fillér, Páncél István, Bakonyi Istvánné, Mácsik Lajos, Takács Sándor, Nagy János, Horváth Sándor, Acsádi Sándor, Páncél János, Koleszár Anna 50—50 fill., Veisz Ádám, Kaján József, Gútai Pál 40—40 fill., Berki István, Felegdi József

30—30 fill, Halász Béla 20 fill., Bagó István, Keserű Kati, Keserű Sándor és Nyirati János

10—10 fillért

— A paksi kereskedő Ifjak által jótékonycélra rendezett műkedvelői előadással egybekötött táncmulatság úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült.

Felülfizettek: Gründl Ti vadamé, Bún Lajos 20—20 K; dr. Grosch József 10 K; Szentpétery József, Magyar kereskedők egyesülete S—5 K; Mitler Gyula 4 K; Kuba Kálmánt Steiner Vilmos, Gerő Gergely, Halász Ferenc, Schvarcz Gyula, Freund Vilmos, Schneider Géza N. N., dr Schvarcz Ferenc

3—3 K; Goldstein Imre, dr. Sándor Béla, Stem Lajos, Sternhom János, Goldstein Ignác, Kohn Sándor Veszprém, Mocsy G. Miklós, Stem Gábor, Flórián István, dr. Grünfeid A.

2— 2 K ; Fischl Mór Nagydorog, Prucser Sándor, Roaeafeli Ná hán, dr. Siklósi Arnold, Schvarcz Oszkár, Hoff ián Ádám, Rosenbaum M., Gramer Jakab. Gárdonyi Miksa, Szekrényem Géza, Resch Sándor, Demetrovits Béla, Szarka István fj. Engel Géza, Kramer Arnold 1—1 K.

Jegyeiket megváltották : Rublnek Pálné, dr Dőrv Jen4 20 20 K; Kurz Béla 5 1; Mihálik Géza 3 K; Malatmszky György 2 K ; Bloch Miksa 1 K; Schvarez Fülöp Budapest, Zucker Henrik, Rassovszky Julián, Schvarcz Salamon. Kakit* Ignác fiai Budapest, Rolff és Társai Budapest, Fayer és Trage Kudapcst, Váradi Gusztáv Budapest, Harkai Ede Budapest, Kiéin Mór Budapest, Mittler és Dentsch Budapest, Goldbergs

Í

H. Budapest, Hamerli 1. Pécs, Pollacs* k Fűnk és Grim écs, Daniel Haas Co. Bécs, Liliom vászon vállalat Béos