Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-12-18 / 101. szám

2

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK

1911. december 18.

magyar mezőgazdaság és a magyar nép javára kifejtenek.

Felállítva a költségvetési előirányzatnak 3 magyar mezőgazdaságot illető mérlegét, megelégedéssel lehet megállapítani, hogy ebben igenis jelentékeny gondoskodások történtek az ország közgazdasági állapotának fejlesztésére. Mindinkább szilárdabb lesz az alap, amelyen tovább építve, ha lassan is, de biztosan haladhatunk.

HÍREK.

— Személyi bírok. Gróf Széchenyi Sándor vbt. tanácsos, nejével a közeii napokban hosz- szabb tartózkodásra ad élfranciaországi Hyéresbe utazik, hol március hóig szándékozik maradni.

Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök tegnap hazaérkezett olaszországi utjából.

— Angyal Pál dr. — egyetemi tanár, a Magyar Tudósitó fővárosi kőnyomatos tegnapi száma közli, hogy a budapesti tudomány egyetemen megejtették a jelölést a büntető-jogi tanszékre, mely tanszék Balogh Jenő kultuszminiszteri államtitkáré, azelőtt pedig Wlassits Gyula volt közoktatásügyi miniszteré volt. Az egyemi bizottság dr. Angyal Pál kir. tanácsos, pécsi jogakadémiai tanart jelölte első helyen 13 szavazattal, 9 ellenében. A második helyre Doleschall Pál dr. pozsonyi, és a harmadik helyre Vámbéry Rusztem dr. egyetemi magántanárokat jelölte a bizottság. A jelölést már fel is terjesztette a kultuszminisztériumhoz, ahonnat jóváhagyás és kinevezés végett, az uralkodó elé kerül. Anyyal Pál dr.-nak egyetemi tanárrá leendő kinevezése még előreláthatólag ebben a hónapban megjelenik a hivatalos lapban.

— A bíróság körfii. A szekszárdi kir. törvényszék elnöke a tamásii járásbíróságnál üresedésben levő albirói állásra két heti lejárattal pályázatot hirdet.

— Dr Kämmerer Eraő képviselő sikere. A most folyó kultusztárca költségvetésének tárgyalása alkalmából az összes lapok kiemelik dr. Kämmerer Ernő előadói beszédét, amellyel fényes sikert aratott. Kämmerer Ernő előadó ismertető beszéde megjelölte a két legfőbb szempontot, amelyet a szónokoknak figyelmen kivül hagyniok nem szabad : magas nivó és abszolút rövidség. Negyed óránál nem beszélt tovább az előadó, beszéde mégis nemcsak teljes áttekintését nyújtotta a magyar kultúrpolitikának, de valósággal filozófiai mélységgef [átgondolt programmot is tartalmazott, amelynek alap- gondolata :

— A produktiv értéktermelő munkára, a tisztességes egoizmusra kell nevelni az ifjúságot. Az érdekes beszédre még visszatérünk.

— Kegyelet- Herceg Eszterházy Miklós, a tavaly elhunyt felesége szül. Ciráky Margit mellképét művészileg sokszorosittatta s minden kegyurasága alá tartozó plébániának, nemkülönben minden tisztiének ajándékba megküldötte.

— Áthelyezés. Marcsekényi Egon máv. hivatalnokot Bonyhádról Szekszárdra helyezték át.

— Eljegyzés. Stern Miksa csőcsi uradalmi bérlő a múlt vasárnap kötött házasságot Manth- ner Gyula döbröközi kereskedő Irma leányával.

— Bucsubankett. A »Szekszárdi Dalárda« egyik széphangu, szorgalmas tagját veszti el Cindery Endre segédlelkésznek távozásával, miért is nem mindennapi módon búcsúzik tőle. Ma este a dalárdisták a Szeksiárd-Szálló kistermében bucsubankettre jönnek össze, amelyet dr. Szentkirályi Mihály elnök rendez a távozó daltestvér tiszteletére.

— Személyi változások a pécsi posta- és távirdalgazgatóság területén. A pécsi dosta- és tavirdaigazgatóság területén a következő személyi változások történtek : Fodor Gyula főmérnök műszaki tanácsossá, Fábián Jenő a pécsi igazgatósághoz beosztott tiszt főtisztté, Braunstein József segédellenőr (Szigetvár) ellenőrré, Pintér Sándor segédellenőr (Nagykanizsa), Ko- vách Latos (Dombóvár), Tóth Lajos (pécs pt. ig.) és Tóth Károly (Pécs 1) II. oszt. tisztek, Sáringer László segédtiszt (Pécs 1) és Prucser József segédtiszt (Nagykanizsa) I. oszt. tisztekké, Losonci György (Dombóvár), Németh Ferenc (Pécs 2), Nelhiber Oszkár (Tapolca) és Pauder József (Dombóvár) gyakornokok II. oszt. tisztekké, Jeckl József gyakornokjelölt (Budapest) gyakornokká, Wagner Pál I. oszt. kezelő (Kaposvár) segédtisztté, Hartmann György II. oszt. kezelő (Bonyhád) I. oszt. kezelővé.

— Alanymise. P Dobay Pius, a dunaföld- vári szent Ferencrendü zárda áldozárja decem bér hó 26-án, karácsony másnapján mutatja be a dunaföldári szent Ferencrendü zárda templomában aranymiséjét.'

— Karácsonyfa ünnepély. A szekszárdi

róm. kath. ovoda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület folyó hó 20-án, délután 3 órakor tartja helyiségében a karácsonyfa-ünnepélyt, amelvre az egylet vezetősége ezúton is szívesen meghívja á választmány és a közgyűlés tagjait, valamint a szülőket.

— Hírlapírók köréből. Horváth Rezső hírlapíró, a Szekszárdi Újság szerkesztője megvált a lap kötelékéből és hazatért a szülői házba pihenni.

— Nemes tenyészbaromfi kiosztása Szek- SZárdon. Puly István, áll. gazdasági felügyelőnk Schmidt Rezsőné szomodoraszállói, (somogyme- gyei) baromfinagytenyésztőtől 43 darab Orping- tont és 15 darab pekkingi kacsát szerzett be s a gyönyörű tenyészpéldányokat ingyenes államsegélyül szekszárdi kisgazdák közt kiosztotta.

— A munkapárt bukása Szekszárdon.

Megszoktuk a Szekszárdról világnak eresztett hírekben a tendenciát, de e tekintetben bravúrral vezet a fő- és székvárosi lapokban megjelent következő csodabogár: «A Pol. Hir jelenti : A munkapártnak a vidék különböző képviselőtestületeiben és törvényhatósági bizottságaiban egymást ért veresége ismét megszaporodott. Most folytak le Szekszárdon a képviselő- testületi választások, ahol a munkapártot az utolsó szál emberig kibuktatták. A képviselőtestület tisztán a függetlenségi és 48-as párt és a 48-as kisgazda-párt híveiből áll.» — Tehát kibukott a képviselő-testület most választott tagjai sorából minden munkapárti. Tessék elolvasni a kibukottak névsorát, volt-e köztük csak egy munkapárti is, viszont a bejutottak között tudtunkkal igejiis van e párthoz tartozó. Annyi áll csak, hogy bizony a kisgazdák nagyon megszorongatták a tehetősebb polgárokat s nem egy elő- csahos kimaradt a képviselő-testületből.

— Halálozás. Bertányi Árpád máv. főmozdonyvezető, — aki Dombóvárról csak a múlt évben költözött el, Fiúméban 43 éves korában meghalt. Az elhunyt ravatala mellett — a kórház udvarán és a sírnál is a fiumei _ref. segédlelkész mondott beszédet.

— Áthelyezet bíró. Megírtuk, hogy Wágner Andor járásbiró saját kérelmére kir. törvény- széki minőségben Szekszárdra helyeztetett. Wágner Andor áthelyezéséről a »Tamási Járás« cimü laptársunk a következőket Írja: »Az igazságügyminiszter Wagner Andor tamásii járásbirót saját kérelmére törvényszéki bírói minőségben Szekszárdra helyezte át. Bár örvendünk az őt ért szerencsének, mert rangemeléssel ugyan nem jár, de vágya teljesedett, másrészről sajnáljuk távozását. Wagner Andor ugyanis, noha hivatalán kivül csak családjának, tehát teljesen visszavonulva élt, mégis nagy rokonszenvnek örvendett. Jólehet kitűnő biró volt, mégsem volt kizárólag száraz paragrafusember, puszta jogtartály, nem tartotta a bírói méltósággal összeférhetetlennek a bohémséget: kitűnő adomáiról ismerték és a mi szép erdőnknek nemcsak lelkes barátja, de hivatott festője is volt. Nyáron vázlatokat készített odakint, télen az éhező madarakat etette, szóval mély- szivü ember volt. Tudása,, humora, finom lelke az, amik miatt sajnálják azok, akik ismerték.»

— Alapszabalyjóváhagyás. A földmivelés- ügyi miniszter a regölyi népszövetségi gazdakör alapszabályait bemutatási záradékkal látta el.

— Adomány a Simontsits Béláné alapítványra. A Simontsits Béláné alapítványra újabban a következő adományok érkeztek :

Fónagy József Góga (Pest in.) 20 kor.,

Szalay László 10 »

Kovács Béla Sztropkó 3 »

Ezen adományokat köszönettel nyugtatja:

Schneider János,

gondnok.

Megemlitjük még, hogy a kötetet megjelenése előtt Kozma Andor, a jeles poéta is átnézte s arról a legnagyobb d.csérettel emlékezett meg. Elismeréssel nyilatkoztak még : Angyal Dávid az Akadémia jeles tagja, Babits Mihály a kiváló költő és műkritikus, Legioner (Gerenday László) stb. Igen szép meleghangú tárcákat kü’dték be a kötetről lapunkhoz Szigethy Károly kölesdi református segédlelkész és Kire István teveli isk. igazgató de biz ezek az előljelzett okból ott rekedtek a szerkesztő külön fiókjában.

De hogy teljesen tárgyilagosak legyünk, olvastunk két szükebb marokkal mírő kritikát is. így az újabban moderneskedni szerető «Vasárnapi Újság» többek között a következőket írja :

«Bodnár István nem egészen üj ember; szükebb körben bizonyára van elismerő publikuma is, ha jól emlékszünk könyvei is jelentek már meg. Uj könyve, melynek az Alkonyat címet adta semmiesetre sem fogja nevét a nagy irodalmi nyilvánosság felszínére emelni, de nem fogja tőle elidegeníteni sem azokat, akik eddig szívesen olvasták verseit.» — Hát nem fogja. Viszont a megkritizált poéta a Vasárnapi Újság révén nagyobb «irodalmi nyilvánosságot» remélhetett volna, hisz 10—12 legszebb verse s egynéhány más dolgozata, ha jól emlékszünk, éppen a Vasárnapi Újságban jelent meg. Hja, persze: más idők, más emberek !

Végül a Hét, hogy következetes legyen önmagához, túlságos hazafiasnak találja a verskötetet.

Ez is egygyel több ok arra, hogy mennél számosabban megvegyék. A karácsonyi ajándéknak nagyon alkalmas munka kapható minden könyvkereskedésben, fűzött példány 3 korona, diszkötésben 4 korona.

seiben. Az ő egyszerű hangszerelésében ez kedves közvetlenséget jelent még akkor is, amikor a rekvizitumok már éppenségel nem mondhatók újnak és az előadás formája is régi már. De mégis kellemes pihenőt jelent ez a primitiv hang.

Selyem batiszt kendő . . .

Szegény varrólánynak,

Amikor himezte,

Bizony sokszor ráhullt Egy vagy két könnycseppje.

Selyem batiszt kendő Megszokta a könnyet:

Akinek hímezték,

Az sír rá legtöbbet . , .

Fogékony szivü poéta Bodnár István és tudatában van annak, hogy az egyszerű érzések közvetlen hangú előadásában van főereje. Másutt nem is kereskedik. A modern irodalom hangjából, különösen az uj versek fejlődéséből, semmi sem jutott el hozzá. Az ő versei óta az uj magyar versliteratura mérföldjáró csizmákon haladt tovább, de ő megmaradt mindig’ annak, aki volt, mert — látszik versein — nem akart mást adni, mint aminek őszinteségében maga is hitt. A kötetben — amelyet Garay Ákos szép rajzai diszitenetc — néhány hoszabb, verses elbeszélés is van és az epikai hang mellett Bodnárt a lírai vénája sem hagyta el, ami ezeknek a verses történeteknek is meleg közvetlenséget kölcsönöz. -- A könyv ára 3 korona.

Ország Világ.

Bodnár István: «Alkonyat«. Versek, Garay Ákos rajzaival. Megjelent Singer és Wolfner- nél, Budapest. Az Ország-Világ olvasóinak régi, kedves ismerőse, Bodnár István, az érdemes szekszárdi lapszerkesztő, kétszáz oldalas csinos kötetbe foglalta ujabbkori verseit s ezt nagyun jól cselekedte, mert igazán kár lett volna azokat átengedni az enyészetnek. A versek igen jók,

tartalmasak s legtöbbjüknél mélyebb érzés csjUámlik elő. Különösen áll ez a ballada formájú és elbeszélő költeményekről. Ilyen például a következő is : (Vinczike csizmája).

*

Ezeken kivül igen meleghangú ismertetéseket hoztak a vidéki nagyobb lapok is, többek között a Pécsi Napló, Dunántúl, Sárospatiki Lapok stb. A megyebeli kollégák külön tárcacikben méltatták a kötetet, amelyből mutatványokat közöltek a fenti lapokon kivül a Lányok Lapja, Én Újságom, a Prot. Árvaházi Naptár, sőt az amerikai magyar lapok is.

A szerkesztőhöz érkezett üdvözlő sorokból pedig különösen kiemeljük e két melegszívű levelet:

Mélyen tisztelt Uram 1

Nagyon köszönöm szívességét, hogy . a szép kötettel megtisztelt; már is lapoztam benne s igazolva láttam első benyomásaimat. — Isten velünk! Mély tisztelettel, őszinte,hive

Székesfehérvár, 1911. évi október hó 16-án.

Prohászha Ottokár.

A tudós főpap ezenkívül két nappal ezelőtt viszonzásul megküldte a szerzőnek »A diadalmas világnézet« cimü munkájának most megjelent harmadik kiadását.

* .:

Engedd meg,, hogy ezzel a bizalommal közeledjem hozzád és testvéri szeretettel szorítsam meg kezedet.

Köszönöm, szépen megtisztelő szives rám- gondolásodat, szép könyvedet. A mai irodalmi tévelygések és hóbortosságok közepette valóságos oázis egy-egy ilyen becsületes verses könyv. .Sajnálom, hogy jobb kötetem nincs a kezemnél. Fogadd szívesen ezt.

Meleg szívvel es szeretettel üdvözöl.

Temesvár, 1911. évi május hó 24-.

Szabolcska Mihály.