Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-12-14 / 100. szám

HÍREK.

— a pécsi püspök karácsonyi ajándékai. Zichy Gyü'a gróf pécsi püspök a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából 6000 koronát Oszt ki ajandekuo Varrni, gyén! bői a következő egyesületeket részesítette adományokban: Bátaszeki kath. legényegylet 200, Szekszárdi jót. nőegylet (jub. év) 200, Szekszárdi népkonyha 100, Szekszárdi kath. kör 100, Szekszárdi kath. legény- egylet 200, Szekszárdi róm. kath. ovoda 200, Szekszárdi újvárosi rk. társaskör 100, Paksi kath. kör 100, Dunaföldvári kath. kör 100, Bonyhádi kath. kör 200 korona.

— A vasút köréből. Rosenbaum Kálmán máv. vonatfékezőt az igazgatóság Ujdombóvár- ról Pécsre helyezte.

— Papi Vizsga. Koppány Károly váraljai református segédlelkész folyó hó 12-én a lelkész- képesitő-bizottság előtt egyhangúlag jó eredménnyel tette le a református lelkészi vizsgát.

— Egyházi hírek. Gróf Zichy Gyula pécsi püspök az ideiglenesen szabadságolt Cserta János rácpetrei káplán helyére Bálint Ferenc cikói segédlelkészt, Cikóra Kletzl Béla kurdi segédlelkészt és Kurdra Fejes János szászvári segédlelkészt továbbá Szandtner Antal kiérd, esperes, dunaszekcsői plébános kérésére Reinhardt György mohácsbelvárosi káplánt Dunaszekcsőre lelkiekben vikáriusnak nevezte ki, Mohácsbelvárosba Czindery Endre szekszárdbelvárosi káplánt, Szekszárdbelvárosba Bauer József bonyhádi káplánt. Bonyhádra Scharfenberger János himesházai káplánt, Himesházára Fényes Antal grábóci subsidiáriust küldte káplánnak. Zsercün József dunaszekcsői káplán > grábóci kisegítő lelkész lett.

— A kath. kör. december 17-én tartandó 127-ik felolvasó estélyének műsora: Pétervári gyöngyök. Nyitány. Előadják Léhman György zeneiskolájának növendékei. Népszövetségi riadó. Irta: Szepessy László. Szavalja: Kreskay Mihály. Karácsonyi énekek. Előadja a műkedvelő zenekar. Karácsonykor. Bán A-tól. Szavalja: Kovács Mariska. Nagy Napóleonról. Irta és felolvassa: dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd. Műdalok. Előadja a műkedvelő zenekar. A műkedvelő. Monológ. Előadja : Bencze János. Népdalok. Előadja a műkedvelő zenekar. Az étlap. Tréfás dal. Éneklik: Czindery Endre, Nikitits Imre, Tumó Antal és Kecskés Győző. Rákóczy induló. Előadja a műkedvelő zenekar.

— Hivalvlzsgálat. Szuly Gyula min. szám- tanácsos a múlt napokban megvizsgálta a szekszárdi pénzügyi számvevőségnél az egyenes adó kezelést. A tapasztalt, helyes ügykezelés és rend felett elismerésének adott kifejezést a vizsgálatot teljesítő számtanácsos.

— Adakozás a népkonyhára. Leopold Sándor Szekszárd, báró Schell József Katalin- puszta 20—20, Hanzély János Szentandrás- puszta 10, Dr. Steiner Lajos Szekszárd, Gőzsy Tibor Hencse-puszta 5—5 koronát küldött a népkonyha részére. A kegyes adományért szegényeink nevében, ezúton is legbensőbb köszöne- temet fejezem ki. Bezerédj Pál■

— Nyugdíjazás. Özv. Konder Imréné decsi községi óvónő és Szánthó Ottilia kölesdi ref. tanítónő beadta nyugdíjazási kérvényét.

— A szekszárdi kath. Olvasókör „Mozi“ előadása. December 11-én hétfőn d. u. 4 órakor valamint este 6 órakor és fél 9 órakor rendkívüli érdekes, ismeretterjesztő és nemesen szórakoztató mozgófényképes előadást rendezett a szekszárdi kath. Olvasókör. Mindhárom előadáson szép és nagy közönség jelent meg. A bemutatott mozgóképek közül, melyek mindegyike pompás volt, a legkiválóbb a „Kókuszdió aratása“ cimü kép volt, melyet a közönség kívánságára a rendezőség megismételtetett. A kath. kör 2000 koronás vetítőgépéről a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk. E gép ugyanis teljesen azonos a budapesti „Apolló“ mozgó színház gépével. Vetítő lencséje a legtisztább képeket nyújtja a néző közönségnek. A vetítőgép elhelyezése pedig a lehető legpraktikusabb és. legszerencsésebb, úgy hogy a mozikban oly gyakori tüzesetek a kath. körben emberi számítás szerint teljesen kizártnak tekinthetők. A bemutatott képek nagyságát és erkölcsi tisztaságát tekintve pedig a kath. kör mozija a varosunkban megfordult összes mozikat messze túlszárnyalja. Végül tekintve a mérsékelt belépő dijakat, bátran elmondhatjuk, hogy kellemesebb és olcsóbb szórakozást a mai drága világban még képzelni sem tudnánk, mint a kath. kör mindig uj és érdekfeszitő müsoru mozi előadásainak látogatását. A „mozi“ előadás bevétele 150 korona volt. Legközelebb „mozi“ előadás december 26-án karácsony másodnapján d. u. 4 órakor, este 6 és fél 9 órakor lesz 20, 40 és 60 fillér belépő dij mellett. Teljesen uj és látványos műsorral. Az előadásra már előre felhívjuk t. olvasóink figyelmét és érdeklődését.

— A Lnther Otthon estélye. A budapesti »Luther Otthon« főiskolai internátus ifjúsága az 1911. évi december hó 7-én fényes estélyt rendezett. A műsorban szerepeltek többek között: Várkoi yi Béla zongoraművész és Várko- nyi Flóris, a m. kir. oheraház basszistája, Mar- schalkó Rózsika, a m. kir. Operaház művésznője, kit zongorán Tarnay Lajos zongoraművész kisért. Chopin: Polonaise cis moilját pedig földink, Farbaky Zoltán, a Fodor-féle zenekonzervatórium növendéke adta elő.

— Belépési felhívás. A »Gyönki önsegélyző egylet mint szövetkezet* 1912. évi január hó 1-ső napjával 4 évi időtamtamra uj csoportot alakit, mely célból az aláírások az egylet helyiségében a hivatalos órák alatt (minden vasárnap délután 2—5 óra és hétfőn délelőtt 8 — 11 óra között) elfogadtatnak. Az első befizetés 1912. évi január hó 1-ső napján kezdődik.

— Meghívó Van szerencsém a szekszárdi korcsolyázó egyesület t. tagjait, S^ekszárdon, a vármegyei árvaszék tanácstermében 1911 december 21-én délután fél 6 órakor tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghivni. A közgyűlést megelőzőleg délután 5 órakor ugyanott a választmány tartja ülését, melyre a választmányi tag urak megjelenését kérem. Szekszárd, 1911. debember 13. Szévald Oszkár elnök. — Tárgy: 1. Jegyzőválasztás. 2. 1910/11. évi számadás. 3. 1912. évi költségvetés. 4. Indítványok.

— Szabadságolás és helyettesítés. Heiliger Mária bátai állami óvónőnek 1912. évi február hó 7-éig betegsége miatt szabadság engedélyeztetett és helyettesítésével Kassala Janka oki. óvónő bízatott meg.

— A dunaföldvári házassági egylet mint már részletes tudósításokban kimutattuk, oly módon jutott a bukás lejtőjére, hogy megmenteni lehetetlen. A napokban az egylet közgyűlést tartott, amelyre vidékről igen sokan jelentek meg. Az alispán Niefergáll Nándor községi főjegyzőt bízta meg mint hatósági biztost a gyűlés vezetésével. Niefergáll Nándor az alispán megbízásából megnyitja a gyűlést és azt az indítványt teszi, hogy érdemleges határozatot ez ülésen ne hozzanak, mert a minisztérium rövid időn belül szakembereket fog leküldeni, hogy az egylet belügyeit megvizsgálják. Ezután a múlt gyűlésen kiküldött vizsgálóbizottság terjesztette be jelentését és megállapította, hogy az alapszabályokat az igazgatóság többször megsértette. Nagy zaj keletkezett erre és többek hozzászólása után azt a határozatot hozták, hogy az elnökségnek bizalmatlanlanságot szavaznak, az igazgatósági tagokat állásaiktól felfüggesztik és' az ügyek vezetésére tizenkét tagú bizottságot küldenek ki, akik felhatalmazást nyertek, hogy az igazgatósággal a felvett ősz talék visszafizetése tárgyában békés megegyezést kíséreljenek meg. Ennek sikertelensége esetén a bizottság lépjen törvényes útra. Ezután kimondották a felszámolást, azonban a felszámolás keresztülvitelét addig felfüggesztik, mig a minisztérium biztosa leérkezik. Határozatba ment az is, hogy a tizenkét tagú bizottság magát egy ötven tagú választmánynyal egészítheti ki.

— Elitéit szerkesztő. A Kaposvárott megjelenő «Somogyvármegye» felelős szerkesztőjét Salgó Sándort a pécsi esküdtbiróság azért, mert dr. Hegyi Árpád, a szili kerület képviselője ellen sertőcikket írt, 2 heti fgházra és 200 kor. pénzbüntetésre, továbbá a költségek megfizetésére ítélte. Salgó Sándor semmiségi panaszt jelentett be, amit azonban a kir. Kúria elutasított.

— Knlturelőadások Gyönkön. A Gyönki Iparosok és Kereskedők Köre folyó hó 10-én, vasárnap, megkezdette téli kulturmisszióját. Ez alkalommal dr. Bene Kálmán gimnáziumi tanár tartott előadást Madách »Ember tragédiájá«- ról. Előadó ismert és kellemes előadásával teljesen lebilincselte a hallgatóság figyelmét. Hallhatatlan nevű költőnk eme mély gondolatokkal telt munkáját oly könnyedséggel vázolta és magyarázta, hogy azt az egész hallgatóság nemcsak átérthette, de mindenki eltudta képzelni a költő lelki világát is, melynek hatása alatt e munkáját megírta. Jövő vasárnap vagyis 17-én Székely János gimnáziumi tanár tart szabad előadást a villamosságról, kísérletezésekkel.

— Halálozás. Reiner Adolf, Dombóvár egyik tekintélyes polgára, Tolnavármegye törvényhatósági bizottsági tagja, vasárnap délután rendkívül tragikus körülmények között, váratlanul elhunyt 65 éves korában. Elnöki minőségében megnyitotta az izr. hitközség elüljárósági gyűlését és óhajtotta bejelenteni az elüljáróság októberben elhunyt érdemes tagjának, Honig Adolfnak végző intézkedését, ezek sorában egy iskolai ösztöndijalapitvány létesítését. —, Alig mondott azonban néhány szót, összeesett és

meghalt. A tragikus haláleset kiterjedt családot dönt gyászba, köztük dr. Hajdú Miklóst, A Nap szerkesztőjét, akinek a megboldogult apósa volt és akinek éppen az édesapját búcsúztatta el az elhunyt. — Temetése folyó hó 12-én az összes helyi testületek és nagy közönség részvétele mellett ment végbe. A gyászháznál Rosenthal Tóbiás bonyhádi és dr. Herzog Manó kaposvári főrabbi méltatták az elhunytnak érdemeit. A sirkertben Haberfeld Béla mondott szép búcsúbeszédet.

— A mozi nőm Ipar. A Kúria egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy a mozgó- fényképszinház, mint mutatványokkal szórakoztató vállalat és az ahoz szerződtetett üzletvezető és segéd nem tekinthető iparossegédnek. A legfelsőbb hatóság részéről tehát bizonyos tiszteletben részesül a mozi és a művészi jellegű vállalkozások közé sorozza őket.

— A varrógépműhlmzésről. A túlságos és mértéktelen reklám, ámeiy bizonyos oldalról a varrógépműhimzés elsajátítására hangoztatva lesz, valamint az utazó ügynökök nagyhangú — saját érdekükben történő — beszédei a nagyközönség körében azon hitet kelthetik, mintha ezen himzésmunkák csak egy meghatározott amerikai Singer gépeken volnának esz- közölhetők. Ezzel szemben azonban tény az, hogy a hangulatkeltés érdekében felhozott és fentebb említett feltevés helytelen. Minden ilyen hímzés bármelyik tetszésszerinti, akár közönséges karikahajós, Wibráting Schüttle vagy Central Bobbin gépen végezhető és pedig tekintet nélkül arra, hogy a gép milyen nevű vagy honnan származik és mennyibe kerül. Azért minden más varrógépen, ha az nem is Amerikából származik, játszi- könnyűséggel a legszebb munkát végezheti az ügyes himzőnő. Nem a rendkívüli varrógép csodálandó tehát és helyezendő előtérbe a szépen előállított munkák megtekintésénél, hanem igenis mindenkor a himzőnő ügyes munkaképessége az, amit kellően méltatni lehet. Felhívjuk a nagyérdemű közönség figyelmét Róth Sándor jól ismert varrógépkereskedő mai hirdetésére.

— Jóváhagyott alapszabály- A belügyminiszter a szakályi római katholikus nép- szövetség alapszabályait jóváhagyta.

— Összeégett nyomorék. Horváth György sióagárdi lakos, aki lábaira teljesen nyomorék, a napokban, mig felesége a pincében volt, oly szerencsétlenül járt, hogy ráesett az égő tűzhelyre. A szerencsétlen nyomorék rettenetes helyzetéből nem tudta magát kiszabadítani s igy borzalmas égési sebeket szenvedett addig, mig felesége visszajött. Ápolás végett a «Fereno- közkórházba szállították.

— Eloroformos rablók a vonaton. Tillich

József temesvári kereskedőt, ki a múlt éjjel Zágrábba utazott, Dombóvár és Kaposvár állomások között kirabolták. A rablók Tillich külön fülkéjének ajtaját kinyitották, kloroformmal el- kábitották és 800 korona zsebpénzét, több sorsjegyét és 500 koronáról szóló zálogcéduláit elvitték. A kalauz állítása szerint egy férfi és egy nő járt a fülke körül, akik Kaposvárott szálltak le a vonatról. A temesvári rendőrség meginditotta a vizsgálatot, úgyszintén a kaposvári hatóság is.

— A sertéskereskedelem válsága, a sertéshizlalás Magyarországon, lehet mondani, válságba jutott, mert a zsiradék áruk ára az előállítási költségekhez mérten már hosszabb idő óta nagyon alacsony. Hozzájárul ehhez az a körülmény is, hogy Amerika olcsó árukkal özönli el Nyugat-Európát, főként Németországot és a mi áruinknál mindig olcsóbban kínál árut. A sertéstenyésztés és a hizlalás költségei a tengeri és más takarmányárak drágasága következtében igen magasak és mindennek dacára a szalonnában és a zsírban, főleg Budapesten és Ausztriában nagy felesleg van, úgy, hogy a sertésvágók a zsiradékárukat 100 kilogrammig 20 koronával olcsóbban kénytelenek eladni, mint amennyit a hízott sertések vágott súlyáért fizetnek. A hentesek a zsiradékoknál előállott veszteséget a sertéshúson kénytelenek behozni és ez okozza tulajdonképen a sertéshús drágaságát. Eme viszonyok következtében a magyar sertéstenyésztők a mangalicái faj (magyar hízott sertéstenyésztését) kénytelenek lesznek redukálni és inkább a húsos sertések tenyésztésére fogják magukat adni, amint ezt egy év óta Galíciában sikerrel csinálják. A kőbányai sertés- kereskedelem és az ottani hizlaldák éppen ezen okok miatt vesztették el. jelentőségüket és ma a viszonyok úgy állanak, hogy számolnunk kell azzal, hogy egykor oly hires és nagy jelentőségű kőbányai sertéskereskedelem és hizlalás nemsokára teljesen meg fog szűnni. A kőbányai sertéskereskedelmi csarnok most tette közzé az 1911. szeptember 31-ével végződött üzletévről szóló jelentést, melyből kitűnik, hogy a kőbányai sertéskereskedelem folyton visszamenőben van.