Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-12-14 / 100. szám
2 TOLX AVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911. december 14. A gazdanapok tanulságai. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgyűlése és a szövetségre lépett Gazdasági Egyesületek nagygyűlése ismét egy jelentékeny részét vonzotta a magyar gazdáknak a fővárosba. Közel négy napon át tartottak a gyűlések és előadások példátlan érdeklődés mellett s ezek keretében alkalma nyílt a gazdatársadalom összeségének újból néhány jelentős kérdésben állást foglalni. Az ország legtekintélyesebb gazdatestülete kellő nyomatékkai hárította el magáról azt a vádat, hogy a drágaságnak s az abból számazó bajoknak a gazdák önző kapzsisága lenne az oka. Károlyi Mihály gróf meggyőző érvekkel mutatta ki, hogy a magyar gazdáknak mielőbb a tettek mezejére kell lépni s fel kell venni a harcot a közvetitők hada ellen, akik legfőbb okai annak, hogy különösen a város fogyasztó közönsége annyira érzi a drágaságot. A falusi termelőknek mielőbb segítségére kell sietniök a városok fogyasztóinak, meg kell teremtniök a közvetlen összekköttetést alkalmas szervezetek segítségével, akkor jelentékenyen enyhülni fognak mindkét részről a bajok s azok, akik most leghangosabban követelik a vámsorompók felnyitását, kénytelenek lesznek belátni, hogy a magyar gazdaközönség készséggel siet segítségére az iparos és munkásnépnek. Osztatlan tetszés fogadta azt a kijelentést, hogy a gazdaközönség termeljen jövőben többet és jobbat. Erre való készség mindig volt is a gazdákban, de idáig mindég hiányzott' a kellő támogatás. A másik fontos kérdés, ami a gazdák gyűlésén szóba került, a választójog reformja volt. A gazdák hívei a választójog kiterjesztésének, de csak úgy, ha a mostani vezető társadalmi-osztályok vezető-szerepét jövőben is biztosítani tudjuk, ha a magyar faj szupremacióját a nemzetiségi áradat közepette nem veszélyeztetjük, ha a választójog megadásánál figyelembe vesszük mindenkinél legalább a minimális műveltséget s a lehetőség szerint a politikai érettséget. A gazdanapok keretében rokonszenves ünneplésbe" részesült gróf Desseffy Aurél, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület volt elnöke, a gazdatársadalmi törekvéseknek immár több évtized óta egyik vezető-harcosa. Ez is egyik kimagasló eseménye volt a múlt hétnek. Ugyancsak a gyűlések keretében került napirendre nehány igen jelentős mezőgazdasági szakkérdés megbeszélése is. Szó volt többek között a gazdasági számtartásról, a sertés- tenyésztés uj irányáról, a hidegvéri lótenyésztésről, a gazdasági építkezésekről, végül néhány nyugati fajta szarvasmarha importjáról. Valamennyi szakkérdés alapos megbeszélése egy- egy jelentékeny lépést jelent mezőgazdasági előhaladásunk utján. Öregapám is Mester volt, 13 gyermeke közül 9-et felnevelt és szükes fizetése mellett 5 fiút még taníttatott is. Olcsóbb volt a világ, de szent igaz, hogy havelokkot, pepita nadrágot, meg színes mellényt sohsem viselt, sárga cipőt, uram ments, még plébánosának a parancsára sem húzott volna fel. Harangozó is volt s mert úgy tudott harangozni, hogy ha az ő kezében volt a kötél, még mutatni sem merte magát a jeges felhő, azért aztán őszkor a Vetterektől, amit kocsin pin- céről-pincére menve szedett össze, jó bort kapott és mint apám mondta, ebből nevelte fiait. Végül meg kell még emlékeznem a precep- torokról, ezek voltak a Mesterek segédjei. A preceptor volt a Mester jobb keze és ha principálisa kedvelte, a jó és balsorsban egyek voltak. Fizetése nem volt, a mesternél kapott kosztot, lakása illetve ágya az iskola valamely sarkában volt és ott pihente ki nappali és éjjeli fáradozásait. A régi Mesterek a zenének minden fajtájához értettek s preceptor korukban ők voltak a falusi zenekarok prímásai és karnagyai. A preceptor ha lakodalmon játszott, a jövedelemből kétrészt húzott, a tánc közti szünetek alatt pedig ő szórakoztatta a közönséget. Ujjat húzott a Veterekkel, hogy azok hanyat- homlok vágódtak ; mellényeket fordított ki, a kártyákkal »kunst«-okat mutogatott; egyik-másik preceptor aztán művészi tehetsége olyan hírre tett szert, hogy a 7-ik határba is elvitték Mesternek. Azért a régi, szegény jó öreg Mesterek is el-eltanitgattak; csendes, jó emberek voltak, nem bántottak senkit, inkább örültek, ha ők -élhettek békében. Mint a színdarabban is előfordul, »boldog ország, nincs itthon a plébános«, birodalmukban nem igen zavarta őket senki, a legtöbb plébános csak karácsony és husvét táján nézett az iskola felé, hogy a sz. gyónás idejét adja tudtára a nebulóknak. TejellenSrző egylet alakulása. Vármegyénkben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által 1910-ben Svédországba és Dániába vezetett gazgasági tanulmányút eredménye gyanánt szarvasmarha tenyésztésünkben uj irány kerekedett felül; amely — szakítva a tetszetős külsőre dolgozó egyoldalú törekvéssel — a tenyésztő feladatául azt tűzte ki, hogy a tejelő-marha minél több tejet, illetve minél- több tejzsirt adjon az elfogyasztott takarmányért. Ami annyit jelent, hogy a tejelő tehenészetek jövedelmezőségének biztosítékai a formalizmus alapjáról a tejhozam alapjára helyeztessenek át. A dán gazdáknak mintegy 15 év óta ebben a kétségkívül helyes irányban mozgó gyakorlata kifejlesztette azokat az eszközöket és megjelölte a módokat, amelyek alkalmazásával a cél elérhető. A magyar szaksajtó, az Omge dániai tanulmányútja óta, annyit foglalkozott a tejellenőrző egyletek kérdésével, hogy azoknak mibenlétét ismertetni — rövid hiradás keretében — nem is lehet; de meg fölösleges is volna. Bezerédj Pálé az érdem azért, hogy az első tejellenőrző egylet vármegyénk területén is megalakult. Az őt jellemző cselekvési gyorsasággal oldotta meg Bezerédj ezt a kérdést is. — Mihelyt meggyőződött arról, hogy a tejellenőrző egyletek szervezését a mi szarvasmarhatenyésztésünk fejlettebb viszonyai nemcsak megengedik és indokolják, hanem — versenyképességünk biztosítása érdekében — sürgetőleg követelik is: mellőzve a hivatali formaságokat, közvetlenül fordult a földmivelésügyi magyar kir. miniszterhez támogatásért; ennek megérkeztéig pedig szóval és írásban agitált szomszédos gazdatársainál, hogy az eszmének megnyerje őket. Még mi bennünk is, akik Bezerédjnek tetterejét és erős akaratát ismerjük, csodálkozást keltett meggyőződésének az a hatalma, amellyel a vendégszerető házához ad hoc egybehívott értekezleten tejellenőrző egyletet szervezni tudott. A házigazda vezetése alatt e hó 11-én megtartott ezen értekezleten jelen voltak : Kör- fer István, földm. titkár; Széchényi Domonkos gróf gazd. egyesületi elnök, Csapó Dániel, ifj. Leopold Lajos, Orkonyi Károly jegenyési, Wiltzek Sándor hidjai intézők és Molnár József gazd. egyesületi titkár. A Körfer István min. titkár ismertető előadása nyomán megindult igen élénk eszmecserének eredménye gyanánt szervezkedett a »Tolnamegyei Első Tejellenőrző Egyesület«, melynek kötelékébe beléptek : Bezerédj Pál 60 darab, Széchényi Sándor gróf 120 darab, Bezerédj Andor 130 darab, ifj. Leopold Lajos 70 darab és Schell József br. 40 darab tehénnel. Kétségtelen, nagyot változott a világ rendje minden téren és igy a tanítóknál is, a régi és a mai iskola közt is. De mintha két dologban a régi és a mai tanítók is egyformák volnának* t. i. sok a gyerekük és kevés a fizetésük.-A. divat. — A «Divat Újság »-btfl. — Aki teheti, hogy ilyenkor végigjárja a divatszalónokát, sok öröme telhetik a nagyon szép téli és karácsonyi újdonságokban, Ámde micsoda titokzatos arccal mutatják ezeket az újdonságba menő dolgokat, melyek közt talán a legszebbek azok, amelyeket a délutáni teára szántak. Egyáltalán meglepő az egyszerűség a társaságos összejövetelekre szánt ruhákon. Igaz, egyben kimondják azt is, hogy ez az egyszerűség csak a fiatal hölgyek ruhájának a kiváltsága; az érettebb «korban levő nőé ellenben díszesebb, mint valaha volt. A formában vezet a féloldalu díszítés;" féloldalu a fisü, a pántdisz, de még az ujj, a tunika, sőt az uszály is. Mindebből elképzelhetetlen változatok keletkeznek, de csakhogy ez a forma nagyon sokat követel attól, aki készíti és attól is, aki viseli; mert nem mellékes itt semmi és a tartás épp oly lon- tos kellék, mint maga a termet. Ami a színeket illeti, a fehér és fekete mellett nagyon sok a színek egyik legtetszetősebbje, a hársvirágszin, rózsaszín, kék és mindenek fölött a püspöklila. Díszesebb öltözéknek kedvelt a fémszálakkal átszőtt damaszt, brokát, bársony, sifon és voál; ez utóbbi simán is, mintázottan is Sok ruhán már észre lehet venni a rövidített deréknek lassú meghosszabbodását; meglepetés lesz a hosszúra szabott sonkaujj. Az esti köpenyt illetőleg megint csak azt mondhatjuk, amit már mondtunk; mindvégig duplaoldalas, akár posztóból készül, akár ratinéból vagy bársonyból. Módunkban volt mind a három anyagból készült néhány modelt láthatni. — Bár az anyag nagyon eltér egymástól, a túlzottan nagy szögletes vany kerek gallér és hajtóka egyforma valamennyin. Itt is legtő b a fehér, fekete és lila. Különösen kedvelt lesz a lila, bár ez a szín könnyen sárgítja az arcbőrt és kevés archoz illik igazán és ezért sokkal inkább ajánljuk a fehér szint. — És ha már Az egylet alapszabályainak megalkotása után a közgyűléssé alakult értekezlet Bezerédj Pált az egylet elnökévé megválasztotta ; az alapszabályok jóváhagyásának és a földmivelésügyi magyar kir. minisztérium támogatásának kiesz- közléséré, valamint a jelen nem volt egyleti tagok belépési kötelező aláírásának megszerzésére felkérte. — Az egylet működésének még- kezdése, arra való tekintettel, hogy tejellenőrző közeget (controlassistens) az országos magyar kir. tejgazdasági felügyelőség hamarabb nem küldhet, csak a jövő évi november hó elejére várható. Őszinte örömmel üdvözöljük a vármegyénk területén megalakult ezen szervezkedést és — ismerve az intézmény vezetőjének egyéniségét — bizton hisszük, hogy annak munkássága szarvasmarhatenyéstésünk fokozottabb fejlődésének útját szép eredménnyel fogja egyengetni. Kérelem a szekszárdi népkonyha érdekében A szekszárdi népkonyha nemes hivatásához képest a legközelebbi időben megkezdi működését, hogy a szüköl- ködöknek amúgy is nyomasztó helyzetén legalább a téli időszakban némileg könnyítsen. Számos szegényeink nevében tehát bizalommal fordulunk a jószivii emberbarátokhoz és kérjük őket, hogy áldozatkész támogatásukat ezen humánus intézménytől ezúttal se vonják meg. A népkonyha hálás köszönettel fogad el könyöradományokat úgy készpénzben, mint élelmicikkekben. A kegyes pénzadományokat kérem egyenesen nevemre Szekszárdra küldeni. Az élelmicikkeket pedig kérem a népkonyháhozjuttatni. (Szekszárd, Sédpatak utca 1113. szám, róm kath. óvoda). Ez utóbbi adományokról csak néhány sorban nyílt Levelező Lapon szíveskedjék engem is értesíteni. Szekszárd,1911 december havában. Hazafiui üdvözlettel: Bezerédj Pál. ennél a tárgynál vagyunk, megmondjuk azt is, hogy bizony az erősen zöld szin sem felel meg mindenkinek. A prémdivat nagyon szép, kedvelt és talán ez az oka az árak rengeteg emelkedésének. Ne csudáljuk, ha az idén több lesz a szőrmeutánzat, mint más esztendőben volt és hogy az óriás karmantyúkat úgy állítják össze, hogy a legkevesebb bennök a szőrme. Az 50 cm. széles és 45 cm. hosszú karmantyú most nem is tetszik túlzottnak a divathölgy szemében. A formájára nézve teljesen lapos és a prém, plüs vagy bársony gyakran csak összehajtott takarója a magában véve egészen laposan dolgozott selyemkarmantyunak. Ennek a készítési módnak meg van az a nagy előnye, hogy ezt az úgynevezett felső takarót utóbb tetszés szerinti célra fölhasználhatjuk. Nagyon szépen tudják az óriás karmantyúkon összeilleszteni a prémcsikokat plüssel, bársonnyal, selyemmel; a bársonyt viszont selyemmel, brokáttal, sifonnal vagy lém- szövettel stb. Egy gyönyörű hefmelinkarmantyut láttunk nagy rádolgozott valanszien-csipke szögletekkel. Ehhez a karmantyúhoz a megrendelő készíttetett egy hasonló csücskös sipkát, melyet mélyen a fülére kell húznia a viselőjének,- karimája nincs/csak csipke díszíti. Meg kell még emlitenünt, hogy kétoldalú prémtokot és sapkát is viselnek, mely megegyezik a karmantyú sál vagy köpeny összeállításával. A cipő divatja is sok. szépet mutat. Úgynevezett nagy toaletthez mélyen kivágott brokátcipő járja; egyszerűbb öltözékhez már nem annyira mélyen kivágott és aranyszövetből, színes atlaszból és bársonyból készül csatt-dlsszel vagy gyöngy- himzéssel. Erre a cipőre felsőcipő kerül ugyancsak bársonyból prém szegélyezéssel. Utcára nagyon kedvelt és divatos a fekete és színes lábszárvédő. A mindig formátlan gummicipőt fölöslegessé teszi egy parafa köztalp, melyet az utcára való cipőben alkalmaznak. Föltétlenül célszerű találmány, de vájjon elég kellemes-e viseletnek? • * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel, két korona húsz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., Rökk Szilárd-utca 4. számú házban van.
