Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-12-07 / 98. szám
2 1911. december 7. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK terjedő megbízatással. A naki választókerületben, 1916. év végéig terjedő megbízatással. A szakcsi választókerületben, 1916. év végéig terjedő megbízatással. A nagydorogi választó- kerületben 1916. év végéig terjedő megbízatással három, továbbá : A bölcskei választókerületben, 1913. év végéig terjedő megbízatással. A dunaszentgyörgyi választókerületben, 1913. év végéig terjedő megbizatással 1 — 1 tagsági helyek. Ezek betöltése céljából a választás, mely az 1886. XXI. te. 87—41. §§ ai értelmében, a fenálló kerületi beosztás alapján lesz foganatosítandó, folyó évi december hó 21-ikére tűzetett ki s a választás vezetésére és pedig : a szekszárdi III. választókerületben dr. Kiss Ernő, az őcsényi I. választókerületben Szeghy Sándor, a naki választókerületben Szabó Lajos, a szakcsi választókerületben Nagy István, a nagydorogi választókerületben Térmeg János, a bölcskei választókerületben Forster Arthur, a dunaszentgyörgyi választókerületben Rassovszky Julián bizottsági tagok, mint választási elnökök kiküldettek. Egyben az alispán a választási nap haladéktalan kihirdetésével oly felhatalmazás mellett bízatott meg, hogy a kiküldött elnökök valamelyikének akadályoztatása esetén a helyettesítés iránt a törvényhatósági bizottsághoz, ennek utólagos bejelentése mellett intézkedjék. — Bizottsági tagok választása. Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának Szek- szárdon 1911. évi november hó 30-án tartott rendes közgyűlésén az állandó választmányban, a közegészségügyi, a népnevelési és az egyes járási mezőgazdasági és borellenőrző bizottságokban üresedésben levő helyekre közfelkiáltás utján beválasztattak : Az állandó választmányba Sztankovánszky Imre. A közegészségügyi bizottságba Madi Kovács István és Bartal György. A népnevelési bizottságba dr. Gőzsy Tibor, Bodor György, Mechvart Ernő, Leicht Ferenc és Kocsis József. A központi járási mezőgazdasági bizottságba rendes tagokul: Forster István és Kunfy Károly, 1916. év végéig terjedő megbizatással. A völgységi járási bizottságba rendes tagul Percze! Béla, 19l3. év végéig terjedő megbizatással. A simontornyai járási bizottságba póttagul 1913. év végéig terjedő megbizatással Kö bér László. A dunaföldvári járási bizottságba rendes tagul 1913. év végéig terjedő megbizatással Koleszár Ferenc, . póttagul 1916. év végéig terjedő megbizatással Bodor György. Az igazoló választmány újjáalakítása. Ezen választmányba az 1886. XXI. te. 25-ik §-a értelmében 1912. év tartamára a főispán elnökké őrffy Lajost; tagjaivá pedig Návay Emil, Kurz Vilmos és Wolf Henrik bizottsági tagokat nevezte ki. A törvényhatósági bizottság által betöltendő tagsági helyekre pedig Tóth Károly, Leopold Sándor, Fent Ferenc dr., Mayer Gyula dr. és Szondy István bizottsági tagok felkiáltás utján egyhangúlag ismét megválasztattak. A magyarositó bizottság ujjáalakitása. A magyarositó bizottság tagjaivá 1912—14. évek tartamára közfelkiáltás utján megválasztattak és pedig a közigazgatási bizottság választott tagjai sorából: őrffy Lajos, Török Béla és Szabó Károly. A törvényhatósági bizottság tagjai sorából pedig: Fent Ferenc dr., Kämmerer Ernő dr., Szabó Lajos, id. Madi-Kovács István, Szinger Bálint, Dőry Frigyes, Perczel Béla, Óváry Ferenc, Fleischmann Lipót, Wigand János. A rom. kath. tanítók drágasági pótléka. A szekszárdi róm. kath. tanítók múlt hóban 100—100 K drágasági pótlék megszavazása és kiutalványozása iránt egy minden tekintetben indokolt kérvényt intéztek iskolafenntartó hatóságukhoz, a szekszárdi róm. kath. hitközségi tanácshoz, melyet ez a dr. Fent Ferenc apátplébános elnöklete alatt múlt hó 18-án tartott ülésén tárgyalt. A tanács az elnök, úgy mondják, rokonszenves előterjesztése után a kérvénynek helyt adott s egyetlen egy lagnak kivételével (az is őstermelő volt) megszavazott mind a 17 tanítónak 100—100 korona drágasági pótlékot. Nagy lett erre a hálaérzet a tanítók közt a hitközségi tanács iránt, de az öröm nem tartott sokáig, mert már másnap elterjedt a hire, hogy az a bizonyos hitközségi tag aláírásokat gyűjt a felebbezéshez, melyben a hitközségi tanácsnak a tanítók iránt nyilvánított ezen jóindulatú határozatát megfelebbezik az egyházmegyei főhátósághoz. Nem is kaptak a tanítók egy fillér pótlékot sem, mert a felebbezést az aláírást gyűjtő a szokásos 15 napon belül a hitközségi elnöknél benyújtotta. A felebbezést körülbelül 200 egytől-egyig a legjobb módnak örvendő földmives irta alá. Eddig a dolog egészen rendben volna ; de most mi is, a többi adófizető hitközségi tagok is bátrak vagyunk itt e helyen, a nyilvánosság előtt, az ügyhöz hozzászólni, mert ezt a tanácsülésen nem tehetjük, mivel annak tagjai nem vagyunk. Nem volt módunkban a felebbezés indokait elolvasni, — arra nagyon kiváncsiak vagyunk — de úgy hallomásból, egyes elejtett szavaiból az illető aláírási gyűjtőnek, megtudtuk, hogy a tanítóknak azért nem adhatnak drágasági pótlékot, mert úgy is sok hitközségi adót fizetünk és már is nem bírják fizetni — t. i. ők, a fölebbező földmivesek, — a sok adót. Hát ugyan, — kérdem tisztelettel — kinek van mai napság jobb dolga, mint a polgártárs termelőnek. Nincs egyetlenegy más társadalmi ember, ki oly jól élhet a mai drága világban, mint a földmives, mert hisz ezek szabják meg élelmiszereink árát. — Ők emelik napról-napra terményeiknek árát, de a tanító ezt ellensúlyozni nem tudja, mert a tanítás árát nem emelheti. Hisz a mi hitközségi tanítóinknak fizetése most is csak annyi, mint mikor a hitközségi tagok kevesebb adót fizettek ; a hitközség, dacára a sok adónak, nem emelte, nem javította tanítóinak fizetését itt Szekszárdon, legalább 50 esztendeje. A kitközségi pénztárnoknak eddigi 900 koronás fizetését 1200 koronára emelték alig egy éve. De emelték a gondnok, a hitoktatók fizetését is s akkor nem akadt felebbező, hanem most, mikor a tanítók szerény 100 koronás drágasági pótlékáról van szó, akkor akadt ember összeszedni az aláírókat, mert tanítóról volt szó. Ilyen hálátlan a legtöbb földmives gyermekeinek tanítója iránt! »Egyenek babot és krumplit« — kiáltott fel a drágasági pótlék iránti kérvény tárgyalása után az egyik polgártárs; mintha bizony a bab és krumpli olyan olcsó volna. Azt is mondta egy másik földmives agyafi, hogy legrosszabb helyzetben vannak a földmivesek, mert az állatjaiknak nincs elég takarmányuk. Ezt is súlyos indoknak tartja az illető egyik legértelmesebb tagja a felebbező polgároknak. Pár évvel ezelőtt úgy tudjuk, 25 százalék hitközségi adót fizettünk, most a költségvetés szerint 27 százalékra volna szükséges emelni a hitközségi adót, főleg azért, mert az újvárosban tantermet kell a jövő évben felállítani és egy uj tanító állást'szerezni. De azt mondják, hogy ezt nem bírja a hitközség. Ha nem bírja ki és szükség van uj iskolára, forduljon a hitközség az államhoz, ez szívesen segélyezi; de ezen a címen kislelkü- ség a tanítók méltányos kérését megtagadni akkor, mikor csekély 1700 koronáról van szó. Ezért nem kell az adót felemelni, mert hisz a jövő évi költségvetés úgyis 4000 korona fölösleggel zárul és 5000 korona adótörlés van élőit ányozva. Nem tisztelt polgártársak, ne a nyomorult I fizetéssel biró tanítóinkon takarékoskodjunk, hanem a helyi adóbehajtással segítsünk a pénztár szomorú szégyenletes állapotán. Szekszárd, 1911. évi december hó 5-én. Többek nevében : Egy róm. kath. hitköz. tag. A Gazdasági Egyesület a vármegye állattenyésztéséért. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya folyó hó 4-én délelőtt 3/4l2 órakor, gróf Széchenyi Domokos elnöklete alatt nagyfontosságu gyűlést tartott, melyen megjelentek Simontsits Elemér alispán, Kovács- Sebestény Endre, Fördős Dezső, Blascsók Gyula, ifj. Leopold Lajos, Molnár József titkár és a vármegye ujonan kinevezett gazdasági felügyelője, Ptdy Iván, kit igen rokonszenvesen fogadott bemutatkozó-beszéde és programmja után gróf Széchenyi elnök meleg jókívánságokkal köszöntött. A napirend egyebek között állattenyésztésünk néhány sarkkérdését is magában foglalta s ezek körül beható eszmecsere indult meg, melyben az elnök vezetésével az összes jelenvoltak ismételten résztvettek. A második pontnál (a földmivelési miniszter a szopós borjuk levágatásának korlátozása ügyében a közigazgatási hatóságokhoz intézett ien- delete) Blascsók Gyula azt a rendkívül életrevaló és a varmegye határain túl is alapos méltatásra érdemes indítványt tette, Írjon fel az egyesület a földmivelési kormányhoz, tegye lehetővé akár egyszerű közbenjárás, akár prémium vagy átvételi szerződés utján, hogy legalább legnemesebb lefejő-tehenészeteink (pld. Frigyes főherceg uradalmai, Springer báró stb) ne küldjék négy hét múltával vágóhídra a számfeletti szopós-borjút, hanem nyujtassék nekik mód arra, hogy e számfeletti nemes ivadékot két hónapos, tehát piacképes korig megtartva is megtalálják számadásukat. A kitűnő indítványt több felszólalás után egyhangúlag elfogadták. A napirend 7. pontján a Pozsony- megyei Gazdasági Egyesület átirata szerepelt, a pozsonyi kiviteli hizómarha-vásár és vágóhíd létesítése ügyében. Az igazgató-választmány pártoló felirat küldését határozta el. A napirend 14. pontjául Molnár József titkár alapos és minden mozzanatot megvilágító előadás keretében számolt be a Svájcból importált tenyészanyagról, melynek kiváló minősége, viszonylagos olcsósága (kivált a jóval drágább más vármegyei szimenthali-importokhoz. hasonlítva) általános megelégedést keltett s az elnök méltán köszönte meg a vármegye egész gazdaközönsége revében a Svájcban járt derék szakemberek példás munkáját. Annyira egyetemes máris az import iránti elismerés, hogy az igazgató-választmány Kovács-Sebestény Endre indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy a jövő államsegélyeket kizárólag importra fordítja és pedig — Puly gazdasági felügyelő referátuma alapján — valószínűleg erősen kiszélesíthető, a községek bikaimportját is magában foglaló keretekben. Az ideiglenes jelentkezések felvételét az egyesület máris megkezdi, hogy még kitavaszodás előtt, mielőtt a svájci tenyészanyag felmegy a havasokra, az újabb importot megindíthassa. A gazdasági felügyelő indítványára elhatározta a választmány, hogy újból járáson- kint tartja meg üsződijazásait s hogy azokat a központi járásban sertésdijazással s egy-két éven belül baromfidijazással egészíti ki. Örömmel vette tudomásul a választmány, hogy a felügyelő máris szépszámú tenyészbaromfit osztott ki a kisgazdák között. Végül elvileg elfogadták a községek bikabeszerzéseire vonatkozó előterjesztéseit is, melyeket a gazdasági felügyelő a vármegyei idevágó s 1896 óta nem módosított szabályrendelet megváltoztatása céljából kíván a vármegyei alispánhoz beterjeszteni. HÍREK. — A bíróság koréból. A király megengedte, hogy Wagner Andor tamásii kir. járásbiró, kir. törvényszéki bírói minőségben Szekszárdrahelyez- tessék át. Az uj törvényszéki biró éveken át volt már a szekszárdi kir. törvényszék joggyakornoka, később jegyzője. — Elnevezés. Apponyi Géza gróf vbtt., főispán dunaföldvári járásorvossá Bothauser Izidor drt nevezte ki. — Áthelyezés. Ratbauer Róber ujdombó- vári máv. főkalauz Pécsre helyeztetett át hason- minőségben. — Egyházi hírek. A király Frantich Ágoston pécsi székesegyházi kanonoknak a szent Henrikről nevezett címzetes apátságot és dr. Hanuy Ferenc budapesti tudomány egyetemi, nyilvános, rendes tanárnak, a pécsi egyházmegye áldozópapjának a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett győrmonostori címzetes apátságot adományozta. — A polgármesterek gyűlése. A rendezett tanácsú varosok polgármestereinek országos egyesülete folyó hó 9-én Budapesten tartja rendes közgyűlését. A közgyűlés kérelmezni fogja a kormánynál, hogy az 1911. évre a r. t. városok részére kiutalt államsegély összegét egészítené ki olyképen, hogy abból a városi tisztviselők fizetéskiegészitése egész teljességében az 1911. január 1-től terjedő időre utaltassák ki. — Eljegyzés. Somorjai Lelkes Ferenc vicsápapáti földbirtokos eljegyezte özv. bonyhádi Percei Lászlónét, szül. keszölcsészi és kajdacsi Kajdacsy Idát, Kajdacsi Endre veszprém- megyei gazdasági egyesületi titkár testvérhugát. — Lemondás, őrffy Lajos, a szekszárdi képviselőtestületi tagválasztasra megválasztott elnök e tisztségéről lemondott. — Eopeczky Döme, az Országos Magyar Háziipari Szövetség igazgatója az őcsényi háziipari munkatelep megtekintésére egy napig a Sárközben időzött. — Pótvásár Szekszárdon. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy Szekszárd városban a múlt és folyó évben elmaradt több országos állat- és kirakó vásár helyett folyó évi december hó 18- és 19 én pótvásár tartassák. Ezen vásárrá Bogyiszló községből hasított körmü állatok fel nem hajthatók. — Óvodai Ünnepély. A szekszárdi állami ovoda választmánya Kurz Vilmos kir. tanácsos elnöklete alatt tartott ülésén elhatározta, hogy az évente szokásos karácsonyi ovodai ünnepélyt e hó 17 én délután 4 órakor tartja meg, az ovoda helyiségében. NagyVilma helyettes óvónő szép tündérjatékot fog ez alkalommal bemutatni.
