Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-02-02 / 10. szám
4 TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911 február 3. Rákóczi hangjai mellett, büszkesége, a fia karján éppen most lépett be a terembe: Simontsits Béláné... Igen, Simontsits Béláné, akinek a járása talán ma már nem olyan fiatalos, délceg, de a kinek szelíd, jóságos tekintete ma is épp úgy a szivekbe hat, aki, amint a zsúfolásig megtelt nagyterem mutatja, ma is épp olyan vonzóerővel bir. Mint az Ur a világot, a semmiből teremtette meg ő is ezt a most jubiláló külön óvodát, a 'nélkületek*, de nem «ellenetek* jelszót követve. S nemcsak az ő ritka szervező képességének, teremtő energiájának fényes dicsérete ez az óvoda, de fényes dokumentuma az ő kiváló tapintatának, társadalom-egyesitő talentumának s fennkolt gondolkodásának. Amitől ugyanis akkor annyian tartottak, az uj óvoda nem lett a felekezeti egyoldalúság, szűk látkör, elfogultság tanyája, de lett egy minden tekintetben közhasznú, sőt nélkülözhetlen közművelődési intézmény, ahol igazi menhelyet, egyforma gondozást talált mindeddig bármely vallás felekezet gyermeke s azzal, hogy később Simontsits Béláné nemes, könyörületes szive e szép intézményt, az ezzel összekapcsolt népkonyhával is kibővítette, a hajdan oly sokak által kifogásolt óvoda nemes — tmberbaráti intézménnyé változott át. — Ez a mostani jubileum tehat nemcsak az óvodának, de Simontsits Bélánénak is szól — sőt jobban talán ő neki. Mert másutt is vannak húsz éves óvodák, de Simontsits Bélánénk csak minekünk van. — Neki sem abban van talán a legnagyobb érdeme, hogy ezt a most jubiláló óvodát a semmiből életrekeltette, de hogy vonzó egyéniségével, ritka tapintatával annak fenntartására tömöri- • te ni, egy táborba összehozni tudta ismét az egykor egymással ellentétben álló elemeket s mondhatni az egész város és vidék úri társadalmát... ... De elhelyezkedett már a jóságos, nemes szivü urinő a jó öreg zsölyébe. Szelíden tekint- get szét, üdvözli ismerőseit, akik csapatostól, egész gyűrűt képeznek körülte. Közbe aztán megkezdődik a műsor, amelyről csak a legjobbat, a legszebbet mondhatjuk. Legelőször a Hajnali vendég cimü vígjáték került színre, amelyben Tarlac Henriette fiatal özvegyet Herczeg Mariska nagyon kedvesen alakította. A neki felnyujtott hatalmas virágcsokor megtöltötte majd a fél színpadot, mely ez alkalommal ritka eleganciájával — vetekedett bármely fővárosi színpaddal. Bávián Tankréd vászonkereskedő szerepeben pedig Bodnár Jenő nevettette meg többször a közönséget. Az előadás után jókora szünet következett. Az élőképekhez készülődtek, amelyeket Wigand János rendezett, ötletesen, finom érzékkel, ó irta a magyarázó szöveget is. Pompás kadenciáit, mint konferencier: Kovács László olvasta fel az egyes képek előtt, mig zenével Waldman Rózsika kisérte. — A szép verseket jövő számunkban lehetőleg közölni fogjuk. Az egyes képek igy következtek : /. kép: „Rachel és Jákob“. Személyesítették: Hoffmann Edith és dr Sarbert Vilmos. 2 kép: „Hero és Leander“. Személyesítették: Rill Mariska és Simontsits Béla. 3■ kép: „Antonius és Cleopatra“. Személyesítették: Treer Ilonka és Jasek Sándor. 4 kép. „Tristan és Isolde“. Személyesítették: Wigand Edith és Treer József. 5 kép: „Dante és Beatrice“ Személyesítették: Scholtz Gusztávné és Scholtz Gusztáv. 6. kép: „Tihamér és Enikő“. Személyesítették : Kron Anna és Erdős Zsigmond. 7 kép „Romeo és Julia“. Személyesítették: Friedmann Ilonka és dr. Dobrescu Aurél. 8. kép: „Toldi és Piroska“. Személyesítették: Kristofek Margit és Haspel Géza. 9 kép: „Mátyás és Szép Ilonka“. Szeraélyesitettik: Kiss Erzsiké és Kiss István. 10 kép: „Csokonay és Lilla“. Személyesítették: Kayos Erzsiké és ifj. Steinsdörfer József. 11. kép: „Rococo-pár“. Személyesítették: Wigand Janka és ifj. Eibach Ödön. Valamennyi kép pompásan sikerült. A szereplők nagyon sok tapsot kaptak, végül hatalmas tapsvihar hivta elő a fáradhatatlah rendezőt; Wigand Jánost is. Az élőképek után tánc következett. Szün- óra után pedig pazar kotillion. A hölgyek díszes táncrendet is kaptak emlékül, amelyet a Molnárféle részvénytársaság igen díszesen állított ki. A jelenvoltak névsora a következő : Antal Pálné, Adamecz Gyuláné (Tápé), Alacs Zoltánné. Áldor Ödönné, Bajó Jánosné, Bognár Alberné, Bodnár Istvánné, Bajó Jánosné, Biróy Béláné, özv. Babits Mihályné, Bajó Pálné, dr. Beöthy Károly né, dr. Csizmadia Gézáné, Csapó Dánielné, Cservény! Lukácsné, özv. Csók La- josné (Dunaszentgyörgy), báró Fiáth Elemérné (Gyönk), Friedmann Béláné, Holub Jánosné, dr. Haidekker Béláné, Hoffmann Sándor né,, báró Jeszenszky Jánosné, Janosits Karolyné, Jakab Lászlóné, dr. Káldi Gyuláné, Kovács Dávidné, özv. Korbonits Dezsőné, dr. Kramolin Gyuláné, dr. Kalmár Vilmosné, özv. Kristofek Béláné, Krón Salamonná, dr. Krón Ferencné, dr. Kiss Ernőné, Kaminszky Jánosné, Kristofek Gizella, Leicht Lajosné, dr. Leopold Kornélné, Leopold Lajosné, Matzon Béláné, Matzon Kálmánná, dr. Müller Ferencné, Mirth Lászlóné, Minder Ernőné (Bátaszék), Nagy Lászlóné, dr. Pesthy Pálné, dr. Pirnitzer Béláné, Perler Keresztélyné (Tolna), Perler Jánosné (Tolna), dr. Rubinstein Mátyásné, Rill Józsefné, Reichl Sándorné, Scholtz Gusztávné, özv. Sass Istvánné, Salamon Árminné, dr. Spányi Leóné, Schneider Jánosné, Szabó Jánosné, Simontsits Elemérné, özv. Simontsits Béláné, Szondy Istvánné, Seiner Lipótné, Sigora Lajosné, Szévald Oszkárné, Tihanyi Domokosné, Tomcsányi Lajosné, özv. dr. Treer Józsefné, Wigand Jánosné, Waldmann Dezsőné, özv. Zsigmond Ferencné, Zsigmond Dez.őné, — Adamecz Vili és Ella (Tápé), Babits Angyalka, Cservényi Ilonka, Csók Katus (Dszentgyörgy), Jó-Dömötör Mariska (Dunaszentgyörgy), Früh wirth Erzsiké (Tamási), Friedmann Ilonka, Fürst Adél, Haidekker Margit (Kaposvár), Herc^gh Mariska, Hoffmann Edith, Jeszenszky Lucia, Kayos Böske, Kristofek Margit, Krón Annus, Ki s Erzsiké,. László Anna, Magassy Aranka, Rill Mariska, Reichl Elza, Somogyi Paula, Salamon Bözsike, Sztankovánszky El~a, Szondy Lilli, Székely Klementin, Seiner Ilonka, Sigora Piroska, Takács Irénke (Paks), Triebler Ilma, Treer Ilonka, Wigand Hedvig, Janka és Eci, Waldmann Rózsi. Összes bevétel: 1495 korona. PÉNZINTÉZETEK. Rovatvezető: Schneider János. — A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank keletkezésének kérdéséhez. Lapunk legutóbbi számában tüzetesen megemlékeztünk a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank közgyűléséről, mely alkalommal egész híven reprodukáltuk Perezel Dezső v. b. t. tanácsos, felügyelő-bizottsági elnök beszédét, amelyben Leopold Sándor volt vezérigazgatót úgy tüntette fel, mint aki az alapítás eszméjét »kipattantotta«. — Most az alapításra vonatkozólag a következő sorokat vettük: Tisztelt Szerkesztőség! Becses lapjának a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank f. hó 28. lefolyt közgyűléséről szóló közléséből látom csak világosan, — hogy Perczel Dezső ő Nagyméltósága, az intézet keletkezését is nekem rótta fel érdemül;, ő Nagyméltósága ismert szerénysége érthető ve teszi ugyan, hogy ő a babért ezúttal is másnak a fejére akarja illeszteni, de az igazság érdekében ez a pont egy kis helyreigazításra szorul: Igaz ugyan, hogy az ötletet én pendítettem meg, de bátran hivat- kozhatom a még életben levő tisztelt alapítókra, mint tanukra, hogy az intézet sohasem^ született volna meg, ha a súlyos és erélyes kezdeménye zéssel Ö Nagyméltósága nem állott volna a mozgalom elére. Ő tehát, mint az úttörő kezde ményezés főtényezője és vezére, nem pedig — mint szerényen mondja — csak mint segitő működött közre az alapítás körül, mert az intézet létrejötte tisztán és egyedül az ő érdeme: Fogadja a t. Szerkesztőség igaz nagyrabecsülésem kifejezését, mellyel vagyok Szekszárdon, 1911 január 30. Alázatos szolgája: Leopold Sándor. — A Dnnaföldvárl Járási Takarék- és Hitelbank 18 ik évi merlege. A lefolyt ev jelentőségteljes volt az intézet életében, az alaptőke október hó folyamán 400.000 koronáról 600 000 koronára emeltetett és a részvény kibocsájtás folytán a tartalékalapok 120.234 koronáról 181.532 koronára. A nagyobb saját tőkével való rendelkezés természetes következménye volt az egyes kihelyezéseknek tekintélyes emelkedése. Így a váltótárca 296 848 korona 80 fillér, a jelzálogkölcsönök 21.355 korona, a kötvény- kölcsönök 13.952 korona 80 fillért mutatnak. A tiszta nyereség 71 022 korona 18 fillér a múlt évi 63 66J korona 18 , fillérrel szemben. Az emelkedés tehát a tiszta jövedelemben 7362 korona, mely a vezetőség élénk és szakszerű tevékenységének legfényesebb bizonyítéka. A mérleg főbb adatai a következők: összes vagyon 4087,818 korona 61 fillér, amelyből váltókban 3.263,316 korona 17 fillér, jelzálogkölcsönökben 107.836 korona, értékpapírokban 157.433 korona, folyószámlán 87.172 korona 68 fillér van elhelyezve. Az intézet alaptőkéje 600.000 korona, tartalékalapjai 181.532 korona, ez évi dotációval 195.083 korona 12 fillér. Betétek 1.627,630 korona 34 fillér, viszleszámi- tolás 1.228,578 korona 60 fillér. Az évi tiszta nyereség 71.022 korona 48 fillér, amelynek felosztására vonatkozólag a következő javaslatot terjeszt az igazgatóság a február hó 2-án tartandó közgyűlése elé : Adassák osztalékra 2000 darab részvény után á 18 korona 36.000 korona. Tartalékalapokra 13.551 korona 12 fillér. Jutalékokra és jutalmazásokra 13.492 korona 77 fillér, Jótékonycélra 700 korona és vitessék át az 1911. évre 7278 korona 59 fillér. A Gyönfei Takarékpénztár 26 lk évi mérlege. A Gyönki Takarék pénztár 1910. évi mérlege az intézet fokozatos fejlődését mutatja. Úgy az egyes üzletágiakban, mint a forgalomban tekintélyes emelkedések észlelhetők, a tiszta nyereség pedig az intézet gondos, szakszerű és eredményes vezetésének bizonyítéka. A mérleg főbb adatai a következők: Összes vagyon 1.374,353 K 39 fillér, amelyből jelzálogkölcsönökben 556,710 K 46 fillér, váltókra 504,261 K 73 fillér, kezességi kötvényekben 224,517 K 68 fillér van elhelyezve. Az intézet alaptőkéje 99,470 korona, tartalékja 62,400 K, betétállománya 1. 75.827 K 39 fillér. Az évi tiszta nyereség 16,746 K 64 fillér, amelynek felosztására vonatkozólag javasolja az igazgatóság a február hó 5-én tartandó közgyűlésnek, hogy fizettesék 70 K névértékű részvények után osztalékban a 7 K 9,947 K, adassák tartalékalapra 1,674 K 66 fillér, jutalékokra 3,181 K 85 fillér, leírásokra 1,320 K 13 fillér, jótékonycélra 160 K és vitessék át 19il.‘ évre 463 korona. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. Dombóvárott örvendetesen szaporodnak a mindennapi tankötelesek, azért a község kép- viselő-testülete elhatározta, hogy még egy 6 tantermes emeletes iskolát építteti ez évben. — Államsegély. A dunaföldvári háziipari tanfolyamra a földmivelésügyi miniszter 200 K államsegélyt utalványozott Tanitóválasztások.' Davidovils Berta hőgyé- szi magániskolái tapitónő a kalocsai izr. iskolához, Czigler Gyula duzsi rk Josztáltanitó a pécsi községi iskolához választatott'^ meg tanítónak. Pályázatok. A szedresi ref. tanítói állomásért e hó 10-eig lehet folyamodni. A decsi ref. iskolához helyettes tanító kerestetik. A bátaszéki rk. kántori állásért hó 5-ig lehet folyamodni. A népszámlálás eredménye. A előző számokban megkezdett közléseink folytatásául adjuk az azóta beérkezett adatokat: K ö z s é 8... Jelen Tolt egyének M *o ► © • -’© - Hí Ch Összesen 19-Xl-ban rolt--------Szaporulat M Hl ► » "bl> © fa Mőzs — — — 2329 • 36 2365 ■ 2004 361 Alsónána— — — — 1520 29 1549 1436 113 — Szárazd — — — — | 824 83 907 846 61 . — Győré — — yi in 945 69 1006 8$, 174 — Máza — — — — — 898 38 936 836 100 f -Bi kács — —-"r-’ — 1061 134 1195 1 85 10 — Tolnanémedi —-— — 2067 114 2181 1664 5 7 — Értény — — —. 1704 64 1768 169 78 — Kistormás — — —A-' 1012 109 1121 1154 33 Medina — — — .— ' 1665 69 173-4 1568 166--Nagv szokoly— — — 2057 86 2143 1914 229 — Kánya — — — — 1013 26 1039 942 97 — Varsád —' — — 1371 96 1467 1475 8 Mucsfa — — — 912 68 980 9'3 27 — Izmény — — — — • 950 41 991 9 9 12 — N gvkónyi —t 2301 131 2432 2332 100 — Simonmajor — — — 1323 35 1358 111 269 — Szedres — — — — • 1005 5 ■ 1055 873 187 — Kistápé — — — Í— ; 362 44 406 350 56 — Németkor— — — — 1928 176 2104 1870 234 — Lengyel — — — — 887 100 987 894 83 — Závod — —• — ÉS 875 25 9i 10 883 17 — b isvejke — — — — 765 12 777 728 49 — Kölesd — — — 1 2073 76 2149 1894 255, — Kocsola — — — — 2343 118 2461 2282 179 ' --Mu csi—-----2184 270 2454 2072 382 — Pálfa----------— 1904 82 1986 1883’ 103 — Simontomya — — — 2844 196 3040* 3191 • --15 1 Udvari fj-------:— ■' — 1399 166 1565 1525 40 — K eszőhldegknt — — ; 855 85 935 905 30 — Majos---------— —— i 1225 123 1348 1231 117 — Sárszentlőinc —■ — 1946 80 2026 2019 7 — IRODALOM. — Hamupipőke. Az Egyetemes Regénytár legújabb két kötete egy Croker regény : a Hamupipőke. Croker B. M. a legkedvesebb és legolvasottabb a mostani angol írónők közt s a Hamupipőke története a legbájosabb mese Herodotos óta, ki először mondotta el Ez a legújabb mese a Hamupipőkéről minden izében modern mese: a legifjabb Nowbray kisasszonyról (The Youngers Miss Nowbray-er regény eredeti cime), kinek anyja, egy előkelő angol ur második felesége, ifjan s tragikus módon hal el, keserves árvaságban hagyva a kis Misst, két mostobanénjének gondviselése alatt. Ellicska átéli a mesebeli Hamupipőke minden szenvedését s történetébe meglepő újszerűséggel szövődnek bele a régi mese ele- mentumai: az elveszett cipellő, mely a mesebeli királyfit Hamupipőke nyomára vezeti, a fényes öltözet, melyet a jótékony öreg tündér visz az elnyomott gyermeknek, végül a jó győzelme, Hamupipőke boldogsága, a mostohatestvérek meg- szégye itése. Ily történet 'egy Croker regény keretében — van ennél kedvesebb szórakozással biztató r A népszerű angol Írónő e legújabb regénye Balta Mihály fordításában jelenik meg egyedül. Kapható Singer és Wo fner könyvkereskedésében (Budapest, VI. Andrássy ut 10. szám) és az ára, csinos piros vászonkőtésben 1 korona 20 fillér.
