Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-12-04 / 97. szám

1911 december 4. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK — EsbÜVO. Patzélt Oszkár honvédfőhad­nagy, Patzelt Frigyes nyugalmazott főerdész, zombai lakos fia szombaton vezette oltárhoz Kaposváron Fleischhakker Gusztáv honvédszáza­dos leányát, írónkét. — Borkóstoló. A Polgári Olvasókör szőlő- birtokos tagjai folyó hó 16-án rendezik a kör­ben az idei borkóstoló lakomájukat. A vacsora kezdete 7 órakor. Részvételi dij 2 korona — Uj Orvos. Dr. Bokor Imre, Blumenstock Jakab bonyhádi nyug. tanitó fiát a múlt c-ütör- tökön avatták doktorrá a budapesti^ tudomány egyetemen. — Halálozás. Özo. Martin Józsefné, szül. Schneiderbauer Julia úrnőt f. hó 2-án délután fél 2 órakor temették {el Szekszárdon általános részvét mellett. Temetésén a kiterjedt család tagjain kivül Szekszárdról és a vidékről impozáns számmal vettek részt. — A mél/en sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Megtört szívvel, a legnagyobb fájdalommal je­lentjük forrón szeretett, felejthetetlen édes anyánk, jó anyósunk, drága nagyanyánk özv. Martin Ferencné szül. Schneiderbauer Júliának folyó hó 30-án reggeli 10^/2'órakor, életének 66-ik évé­ben, a haldoklók szentségének ájtatoá" felvétele után történt gyászos elhuny tát. A boldogult por­hüvelye december hó 2-án délután D/2 órakor fog gyászházban beszenteltetni s utána az alsó­városi sirkertben a feltámadás reményében nyu­galomra tétetni. Az engesztelíLszent mise áldozat az újvárosi plébánia-templomban december hó 1 én 7V2 órakor, a belvárosi plébánia-templom­ban pedig december hó 2-án 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Szekszárd, 1911. évi november hó 30-án. Az örök világosság fé- nyeskedjék neki! Martin István, dr. Martin Jó­zsef, Olga dr. Fuhrmann Ferencné, Erzsébet özv. dr. Sereghy Zoltánné, Jalia dr. Kovács Jánosné gyermekei. Martin Istvánná szül. Stöcki Irén, dr. Martin Józsefné szül. Gajáry Ilona menyei. Dr. Váraljai Fuhrmann Ferenc,; dr. Madi Kovács János vej'ei. Martin Stefánia, Martin Antal, Fuhr­mann Camilla, Fuhrmann Mária, Fuhrmann Julia, Sereghy Magdolna, Sereghy Judith, Martin József, Martin Ferenc, Kovács Ilona, Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna unokái. Özv. Tokoby Ferencné szül. Nikitits Ilona folyó hó 29-én életének 70-ík évében Tolnán elhunyt. — Ojabb jegymegváltások. A szekszárd- belvárosi templom javára rendezett műsoros táncestélyre való jegymegváltás cimén újabban a következő adományok folytak be; Boross Zoltán 3 K, Klieber György 7 K, Wendl István 3 K, dri Kiss Ernő 10 K, Török Béla K, Szüts Ferenc 3, Salamon Ármin 7, Nagy György Hangonyi 3, Dr. Bures Lipót 3, Dr Rubinstein Mátyás 3, gróf Batthyány Tivadar 30, Wallacher Lajos 3, Stockinger János 5, Beöthy Károly 20, N. N. 10 korona, melyekért lapunk utján mond köszönetét a hitközség elnöksége. S mikor azt is észrevette, hogy egész kü­lönválva a társaságtól, egy ablakrnélyedésben mulatnak, azt már többnek, mint nem illőnek találta. Látta, hogy együtt indultak táncolni s hosszú ideig tartott, mig belefáradtak. És milyen mosollyal köszönte meg a leány a táncot ? Hallatlan.. .. Hangosan, keserűen felnevetett s a köze­lében ülők csodálkozva néztek rá. Jól van — jól teszi — s nem vette észre, hogy hangosan beszél. Melege lett. Bocsánatot kérve szomszéd­nőjétől, kiment, eltűnt a teremből. Egy kis távoleső pipázóba menekült. Itt egyedül volt, a zene tompítva hallátszott csak be. A zugás és moraj is csak távolinak tűnt. A szoba közepén állva maradt. Nem tudta, mit tegyen ? csak azt tudta, hogy nagy megkönnyebbülésére szolgálna, ha öklével valakinek az arcába csaphatna, például Bodor főhadnagynak... Uralkodni kell fnagamon — uralkodni — mondá ökölbe szorított kezekkel — és homlo­kán kidagadtak az erek. Zsebkendőjével letörlé arcáról az izzadtság-csepeket s azután rágyúj­tott egy szivarra. Eh! minek ez az ostoba nyugtalanság. Fejét hátravetette — kissé lecsillapodva leeresz­kedett egy székbe. Gondolkoznia kellett. Ki bántotta őt? Senki. Tehát nincs is oka nyug­talanságra. Idegeskednie semmiesetre nem sza­bad, hisz mindenfélét kitalálhatnának az embe­rek. Mert hogy Dóra — ki máskor mindig oly kedves, ma rá sem néz — az úgysem marad­hatott észrevétlen Ki hinné neki, hogy őt csak az bántja, hogy a lány egy léha fráterrel komo­Klinikai kísérletek a p o s e n i városi kórházban megállapították: A természetes Ferenc József keserűviz még kövér egyéneknél is aránylag kis adagokban is biztosan és fájdalom nélkül ható hashajtó­szernek bizonyul. Anélkül, hogy valami külö­nös étrendet kellene követni, a Ferenc József- viz változatlan eredménnyel huzamosabb időn át is használható. Kapható gyógytárakban és füszerk-ereskedésekben. — A Szétküldési- Igazgatóság Budapesten, ® — Szabadoktatás- Első > felolvasó-estélyét tartotta a szabadoktatás ‘‘•bonyhádi szervező- bizottsága, a városháza nagytermében, vasárnap délután, mely egészen megtelt úgy a közép , mint a földmivesosztályból származó publikum­mal. Dr.- Schatz Antal* elnök, emelkedett hangú beszédében vázolta a szabadoktatás fontos Kulturmissióját és buzdította a publikumot, hogy vállvetve igyekezzék azon lenni, hogy e felol­vasások Bonyhádon állandósittasanak, mert a szervezők önzetlen munkája csak igy nyerhet kellő jutalmat. A tetszéssel fogadott megnyitás után Barabás Imre állatorvos tartott igen élve­zetes előadást a »Fertőző betegségekről«, mely mindvégig lebilincselte a hallgatóság figyelmét. Érdekesen vázolta a fertőző betegségek kelet­kezését, széthurcolási módjait, beszélt a sejtek­ről, azok szaporodási módjáról s a ragályos betegségek elleni védekezésről, melyet a pub­likum zajos tapsokkal honorált. Utána Märe Kondrádné úrnő szavalta el nagy hatással a »Garai Mária« cimü költeményt. Az ülés elején és végén a közönség a Hymnuszt és Szózatot énekelte. Schwetz dr. elnök mégegyszer meg­köszönte a jelenlevőknek, hogy az előadáson megjelenítek és a legközelebbi felolvasáson való viszontlátás reményében zárta be a szépen si­került első előadást. — A furfangos udvarló. A dunaföldvári csendőrségen hamis bukás miatt tettek följelen­tést Grünfeld Lipót szücsmester ellen. A föl­jelentést egy budapesti nagy cég hivatalnoka tette, aki szerfölött csalafinta módon leplezte le a bukott szücsmestert. Beállított Grünfeldék- hez mint pártiáruhereskedő és szücsáruk iránt érdeklődött. A kereskedőnek csinos menyecske lánya volt csak otthon és a fiatal ember nagy­ban kezdett udvarolni neki. A kis özvegy­asszonynak tetszett a fiatal ember és már házasságról, hozományról kezdtek csevegni. Később ä menyecske megmutatta udvarlójának apja titkos áruraktárát. Ez éppen elég volt a hivatalnoknak, aki nyomban a csendőrségre ment és feljelentést tett Grünfeld ellen. A szücs­mester körülbelül húszezer koronával károsította meg hitelezőit. — Gyermekével a legnagyobb jótéteményt gyakorolja ba légzőszerveinek minden hurutos bánt almánál, rekedtségnél, köhögésnél, náthánál, hurutnál stb. azonnal S i r o 1 i n t ad' Mert a Sirolin »Roche« az a szer, mely 1. gyógyitóan hat a nyákhártyákra; 2. a köpetet csökkenti; 3. a köhögést oldja; 4. az étvágyat serkenti; 5. kitűnő izü. Minden gyógyszertár- ban kapható, óvakodjunk az utánzóktól és az úgynevezett »pótszerektől* 1 lyan foglalkozik ? Az is eszébe jutott, hogy mindenki ült már a soupé asztalnál s ők ketten, Dóra és a főhadnagy még mindig félre voltak vonulva. O ekkor annyira oda bámult, hogy majdnem elfelejtette magát a terem közepén — ha egy ismerős fiatal asszony fel nem rázza őt. S amint végre asztalhoz ültek, Dóra csak néma fejbólintással köszönt neki vissza. Rögtön oda is fordult a főhadnagyhoz és helyet csinált neki maga mellett. Nagy fáradságába került figyelmes arccal ülni szomszédnője oldalán — mert szeme és füle mindig Dóra felé volt irányozva — kit né­zete szerint védelmeznie kellett volna. Közel ült hozzájuk. Hogy tréfáltak, hogy mulattak. Tűrhetetlen lett neki a sok fecsegő asszonyka is. Vacsora után remélt Dórával egy pár szót beszélhetni. Nem jutott hozzá. Vitték táncolni, repült táncosa karján vígan, boldogan. Kétszer, háromszor eltáncoltak előtte. Föl- dessy leste Dóra pillantását, várta, hogy mikor látja meg ? A lány annyit sem törődött vele, mint egy szálló pihével, mit leheletével kerget. Nem nézhetett rá, túlságosan el volt foglalva udvarlójával, kinek hangos- nevetése őt úgy bántotta, mintha valami kellemetlen recsegést kellene' hallgatnia s mintha valaki erősen mellbe löknéd Nem akarta érezni torkát hogy szorítja valami, agya hogy lüktet. Védekezett, véde­kezni akart ellene. Tovább fog ő is udvarolni, szellemeskedni, majd eltompulnak rossz érzései. Mialatt ezeket gondolta, valami nagy ön­szemrehányás izgatta. Felugrott. Izzó haraggal nézett a terem felé. Sápadt volt. Haja lesett homlokára, szeme zavaros lett. Senki ne sejtse, hogy szenved, hogy reszket érte, egy szaváért, egy pillantásáért. 3 — s TŐZ. Rémes tüzilárma riasztotta föl nyugafthából a város lakosságát a múlt éjjel 10 óra felé. Óriási füstfelhőt világították meg a hatalmas lángnyelvek. A tüzet mindenki közel­ről látta, mert a város közepén volt. Müller Imre hentes, Rákóczy-utcai részben nádfedeles, rész­ben pedig fazsindelyes tetejű háza lett a tűz martalékává. A fecskendőkkel megjelent tűzoltó­ság már a tetőt megmenteni nem tudta, ellenben a tűz tovább terjedését sikerült megakadályozni és a különben sok kárt szenvedett hentesnek indóságait kimenteni. A tűz okát eddig nem tudták megállapítani. — Véletlenül meglőtt ember. Kedden a szakcsi erdőben fát vágtak, a déli pihenő idő­ben Vince István szakcsi lakos felkapta Niklai János erdőőr fegyverét, amely egy iához volt támasztva és nyulat akart lőni. Segítségére volt Zápor György is, ki hajtónak szegődött a vadászáshoz. Vince István kezében e közben elsült a fegyver és az egész lövés a tőle nyolc lépésre levő Zápor György hasába vágódott. A szerencsétlenség után Niklai erdőőr azonnal besietett a csendőr őrsre és jelentette az ügyet. A kihallgatott Vince István beismerte a tettét, Záport azonban nem lehetett kihallgatni, mert a súlyos sérülés következtében beszélni nem tudott. Dr. Sterk tamásii orvos bekötözte a sebesültet és aztán beszállították Kaposvárra a kórházba. A vigyázatlan embert és az erdőőrt a csendőrség bejelentette a szekszárdi ügyész­séghez. — Az alkohol áldozata- Pintér János felső- iregi lakos már délelőtt oly nagy mértékben fogyasztott el pálinkát és bort, hogy lábán sem tudott állni. A szesz akkor elnyomta. Felesége délután három órakor megtalálta a pajtában még mindig illuminált állapotban. Az asszony bevitte urát a szobába, ahol lefektette az ágyba. Ekkor Pintér dühöngeni kezdett, kiugrott az ágyból és az asztalra feküdt, ahonnan többször leesett s oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy másnapra meghalt. Mivel a faluban bűn­tényről beszélgettek, a bíróság is kiszállt, azonban a bűntényt megállapítani nem tudta. — Elcsípett ZSebmetSZŐk. Szerdán este jó fogást csináltak Darabos és Borsó csendőrök az ujdombóvári állomáson. Három ismert zseb­metszőt csíptek nyakon, akik a másnapi vásárra mentek vendégszerepelni. Miután jegy nélkül való utazás miatt az állomásfőnök fejenkint 11 K-át bevasalt tőlük, a csendőrök becsukták őket ad­dig, amig a vásár tartott. — Hasbalőtte a flát. Szakos község mellett az erdőben fát vágtak a falubeliek. Az egyik fához egy vadászpuska volt támasztva, amelyet Kiss János észrevett, a kezébe vette és babrál- gatott vele. Babrálgatás közben a puska elsült és a sőrétek a tőle 20 lépésnyi távolságra álló 16 éves István fia hasába fúródtak, de meg­sebesítették a balkezét is. A fia véresen esz­méletlenül bukott a földre s a megrémült apa valósággal őrjöngeni kezdett, Csürtökön délelőtt szállították a kaposvári kórházba, ahol meg­operálták. Nem bizonyos még, hogy megment­hetik az életnek. Gyűlölet volt ez ? Meggyőződése ezt súgta ? Nem, nem ... Fogait vérig vágta bele az ajkába. Erre a fájdalomra megrándult egész testében ... Oh legyen akármi — csak őt el ne veszítse, csak őt ne kelljen átengedni, csak őt ne rabolja el senki. Talán elvesztette volna már ? Nyers modorával már elriasztotta volna ? Dóra kárpótlást keresett és talált ? 1 Hiába, az ember ne legyen könnyelmű mikor a tulajdon boldogságáról van szó. Ne okoskodjék, ne filozofáljon, hanem bízza magát az érzéseire. Ő pedig gőgös volt.. . Most itt ülhet egyedül, bosszankodhat, az ördög sem törődik vele. Ezt mind félhangosan panaszolá el magá­nak. Azután újra belévetette magát egy székbe. Halántéka égett, szive úgy dobogott — mint még sohasem. Nagyott ütött öklével az asztalra. A rázkódás okozta csörömpöléstől nem hallotta, hogy valaki leselkedve megállt az ajtó küszöbön. A leány azonban- meghallotta, amint re­kedten — de határozottan mondá: az enyém leszel Dóra — nem engedlek másnak, mert — nagyon, nagyon szeretlek s erősen homlokára szoritá mindkét kezét. Puha, meleg karok leoldák homlokáról kezeit s forrón megszorítva azokat — boldogan, diadalmasan és nevetve suttogá bájos kis tulaj­donosnője : nos — hát végre meg vagyunk győzve 1 Földesy megcsokolá a kezében maradt két kis kezet, őszintén a szemébe nézett Dórának, s bűnbánó hangon mondá: milyen oktalan vol­tam, hogy eddig nem tudtam felfogni, mennyire^ szeretlek !

Next

/
Thumbnails
Contents