Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-11-30 / 96. szám
TOLNA VÁRMEGYE es a KÖZÉRDEK 1911. november 30. — Gyászhír Lapunk zártakor vesszük a szomorú hirt, hogy városunk egy ismert és köz- tiszteletben állott úrasszonya, özv. Martin Fe- renczné, néhai Martin Ferencz, szekszárdi bor- ngykereskedő és a Tolnamegyei és Takarék Hitelbank volt igazgatójának neje, életének 63-ik évében elhunyt Az elhunytban Martin István, a Budapesti takarékpénztár aligazgatója, Martin József dr. hitelbanki igazgató, bornagykereskedő édesanyját, Fuhrman Ferencz dr. fiumei miniszteri tanácsos és Madi Kovács János dr. országgyűlési képviselő anyósát gyászolja. A mélyen sújtott család gyászát még súlyosabbá teszi az a körülmény, hogy éppen ma temetik dr. Seregi Zoltán fővárosi főjegyzőt is, ki az elhunytnak veje volt. A mélyen sújtott család iránt a részvét általános. — Változások az értékkel ellátott postai csomagok kezelésében. A pécsi postaigazgatóságtól vettük az alább közölt s a nagyközönséget érdeklő rendeletet: A kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében folyó évi december hó 1-től kezdődőleg oly csomagok, melyek 100 korona, vagy ennél nagyobb ertéknyilvá- nitássál adatnak postára, kézi (azaz értékes) csomagokként fognak kezeltetni. Ugyanily kezelés alá esnek mindama csomagok is, melyek — habár értékük 100 koronánál kisebb is — arany, ezüst tárgyakat, zsebórákat vagy ékszereket tartalmaznak. Az ily csomagoknak úgy kell göngyölve lenniök, hogy a burkolat azok tartalmát minden külső befolyástól megvédje, illetőleg hogy tartalmához a burkolat es pecsétek megsértése nélkül hozzáférni ne lehessen. Ennélfogva az ily csomagok vagy jó szerkezetű faládába, vjaszkos vászonba, szükség esetén vászonnal körülburkolt dobozba csomagolandők, zsineggel körülkötözendők és csakis kisebb értékű csomagoknál van megengedve, hogy azok többrétű csomagoló papirosba csomago- landók, amelyeket szintén körül kell kötözni és le is kell pecsételni. A cim mindig magára a burkolatra ira,ndó. Minden egyes ilyen kézi csomaghoz külön-külön szállitólevél állítandó ki, vagyis a fentebb kézi csomagként megjelölt küldeményekből1, két vagy három darabot egy közös szállítólevél mellett feladni nem lehet. Megjegyeztetik még, hogy kézi csomagok postai gyűjtőhelyeken nem adhatók fel, továbbá, hogy azon felek, akik csomagjaikat feladó jegyzék mellett adják postára, az ilyen kézidarabokat — a közönséges csomagoktól különállóan — külön feladójegyzékbe foglalva kötelesek postára adni. — Rácegres-pnszta átcsatolása. Apponyi Géza gróf hőgyészi földbirtokos a Sárszentlőrinc községhez tartozó Rácegres-pusztának Pálfa községhez leendő csatolását kérelmezte, — Felnőttek vasárnapi iskolája Tamásiban Reich Oszkár szolgabirónak a «Tamási Járás» hasábjain folytatott propagandájára a tél folyamán minden vasárnap délután tartandó, népies ismeretterjesztő előadások sorozata indult meg, melyet november 26-án nyitott meg dr. Sterk József körorvosnak az ádvent idejére tervezett ciklusa a baleseteknél laikusok által nyújtható első segélyről. Az első előadásra a közönség valósággal elözönlötte a római katholikus iskola legnagyobb termét. Vagy háromszázán szorongtak a teremben, de igen sokan a nyitva hagyott ajtón át a folyosón hallgatták az előadást. A közönségben a társadalom minden rétege képviselve volt. Egyharmadrésze úri hölgyekből került ki s tetemes részét tették ki azok, kiknek hivatása kívánja az első segélynyújtás ismeretét : Tamási egész rendőrsége és néhány közeli község rendőrségének tagjai, vasútiak, tűzoltók és a hercegi erdészeti személyzet teljes számban. Nagy figyelemmel hallgatták az előadást, melyet Sterk dr. időnkint pár derűs vonással igyekezett élvezetessé tenni, úgy, hogy a különben komoly dolgokat a hölgyek is az érdeklődés legkisebb csökkenése nélkül figyelték. Különösen nyomós volt a Tamási környékén igen gyakori tetonusz&zál kapcsolatban a sebeknek falun szokásos szennyezése elleni közvetlen füippikája és a végtagok sebesülése esetén alkalmazandó érlekötések bemutatása egy fiú testén. Mindenesetre dicséretére válik a tamásii közönségnek is, hogy a mai léha világban ilyen komoly dolgokra nem sajnálja felhasználni a vasárnap délutánt. — Adomány a Slmontsits Béláné alapítványra. A Simontsits Béláné alapítványra újabban a következő adományok érkeztek : Bátaszék község 10 korona. Purt Adolf 5 » Gróf Széchenyi Sándorné 3 » Várkonyi István 3 »• Máté József i » Theisz Lőrinc 1 » • N. N. 1 » Ezen adományokat köszönettel riyugtatj Sclíneider János, gondnok. — Áthelyezés. A? igazságügyminiszter dr. Csizmadia Géza szekszárdi kir. törvényszéki és Mányoky Ödön szekszárdi kir. járásbirósági jegyzőket, továbbá Virág Károly szászrégeni és Sztupjár Károly csurgói kir. járásbirósági végrehajtókat kölcsönösen áthelyezte. — Borkóstoló. A szekszárdi református olvasókör évente szokásos borkóstolóját vasárnap, december 3-án délután hat órakor tartja meg saját helyiségében. — A felolvasó-estély műsora. A katholikus kör ádventi I. felolvasó-estélyének (december 3-án d. u. félöt órakor) programmja : 1. Kossuth sírja. Pósa L.-tól. Szavalja Grósz Erzsiké. 2. Ébresztő. Szepessy L;-tól. Szavalja Kreskay Mihály. 3. Beszámoló a XI. budapesti katholikus nagygyűlésről. Irta és felolvassa Szabó Géza hittanár. 4. Humoreszk cim nélkül. Tréfás jelenet Előadja Falusi József. 5. Fiam lakodalma. Székely góbéság. Előadja Vesztergombi Juliska. 6. Népdalok és kupiék. Énekli Csizmazia László, zongorán kiséri Mikula Dezsőné. 7. Párbaj előtt. Kacagtató monológ. Előadja Taksonyi János. — PÓtVásár- kérelem. A szekszárdi vásárbérlők, minthogy az erzsébetnapi vásárra hasított körmü állatok felhajtása engedélyezve nem volt, december 18-ikára pótállatvásár engedélyezését kérelmezték. — Járványok. Alsónánán a vörheny- járvány megszűnt és az iskolák megnyittattak, Kányán a kanyaró fellépte miatt az iskolák bezárattak. — Lezuhant a toronyból. Szakoson a múlt pénteken a templomtorony ablakredönyeinek felrakása alkalmával halálos szerencsétlenseg történt. Fád Ádám kocsolai lakos, aki figyelmeztetés dacára felment a toronyba és ott az ablak párkányán állva akart segíteni a csigára akasztott redőnyök .felhúzásában, lezuhant a mintegy 25—30 méter magasból és összezúzott tagokkal holtan maradt a torony tövében. Mikor kiállott az ablakba, egy fiú is figyelmeztette, hogy vigyázzon, de Fád ki előzőleg a korcsmában volt, még virtuskodni kezdett és táncolt a magasban, de félrelépett és leesett. Az orvosi vizsgálat koponyarepedést és balvállának törését állapította ra^g. — Revolveres merénylő. Folyó hó 26-án éjjel 10 óra körül juthatott csak a terített asztalhoz Horváth-Szabó Mihály szekszárdi földműves s ekkor akarta elfogyasztani vacsoráját. Eközben az ablakon Reresztüf-válaki a szobába lőtt. A golyó Szabó Mihálynak jobb kezefejét találta. A merénylő a lövés után megszökött. A súlyosan sérült gazda a Ferenc közkórházba ment ápolás végett. Szabó a tett elkövetésével régi haragosát,. Mozólán József volt rendőrt gyanúsítja. A clendőrség a nyomozást ebben az irányban folytatja. — Hárman egy ellen. Tiringer János napszámost az alsónyéki határban megtámadták Korsós János, Pétfer János és ifj. Dózsa Pál Jánosné. Tiringer, mikor látta, hogy hárman is vannak ellene, menekülni igyekezett, de nem engedték támadói, hanem alaposan elverték. Az orvosi látlelet szerint 15 napig gyógyuló sérüléseket szenvedett. A három bátor verekedőt följelentették a járásbíróságnál. — Hátbasznrta. Páli Mihály 19 éves sióagárdi lakos amint gyanútlanul haladt a leányvári szőlők alatt, találkozott Malinger Józseffel, aki régi haragból kifolyólag zsebkésével Pálit hátbaszurta. A megszűrt legény sérülése súlyos, de nem életveszélyes. A csendőrség feljelentette Málingert a szekszárdi kir. járásbíróságnál. A vármegye közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága ma tartatta őszi rendes közgyűlését Appoeyi Géza gróf főispán vbt. tanácsos elnöklesével, aki a közgyűlést megnyitva, tudatta, hogy Pesthy István drt tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki. Simontsits Elemér alispán bejelenti a közgyűlésnek, hogy a rendszerint októberben tartatni szokott őszi rendes közgyűlés azért maradt az idén novemberre, mert a § özgyülésnek októberben való megtartását egyéb hivatalos teendők felhalmozódása gátolta, mit a közgyűlés helyeslő tudomásul vett. A vármegyei költségvetést 382.813 korona 41 fillér kiadással elfogadták. Ennek fedezetére a múlt évi állami javadalmazáson felül még 37773 korona 35 fillér pótjavadalmazást kérnek s ezen kívül 2 százalék pótadót is kivetnek, amelyet a közgyűlés 1 szavazattal szemben 139 szavazattal meg is szavazott. Az alispán évnegyedes jelentése tudomásul vétetett és ezzel kapcsolatban az elhunyt Somogyi Zsigmond dr. tb. főorvos, dunafóldvári járásorvos emléke jegyzőkönyvben megörökittetik. Az alispáni jelentésnek Kurz Vilmos árvaszéki elnök kir. kitüntetéséről szoló részéhez felszólalt Kovách S. Endre és úgy a maga, mint a vármegye közönsége nevében örömének ad kifejezést Kurz Vilmos kitüntetése felett, aki 35 évi buzgó, önzetlen és fáradhatatlan műn. kásságával az egész vármegye elismerését kiérdemelte. Kurz Vilmos árvaszéki elnök meghatva mondott köszönetét a jóindulatú és elismerő szavakért és . a kitüntetésért, amiben egyúttal elismerését látja az ő munkatársai: az árvaszéki tisztikar működésének is.- Egész életét mintegy a vármegye szolgálatában töltötte el és bár különböző hatáskörben, de mindig megtalálta a megye közönsége részéről az atyai jóindulatot, kéri, hogy ezt a jövőben is tartsák meg számára Apponyi Géza gróf főispán bejelenti, hogy a nyár folyamán a bonyhádi és dombóvári járásokban tartott hivatal vizsgálatot, mely alkalommal mindent rendben talált és ez alapon elismerését fejezi ki az illető járási tisztikarnak. A gyámpénztári készletek elhelyezésénél felszólalt Óváry Ferenc (gyönki takarékpénztári igazgató) hibáztatva, hogy a megye pénzei csak a központi pénzintézetekben helyeztetnek el, habár azok tekintélyes nagy intézetek is, de ő nem hive a centralizációnak. Regi bűn nálunk úgymond a tulságba vitt központosítás és a vidék elhanyagolása, mi már odáig fejlett, hogy a fővároson kívül alig van valami nevezetes látnivaló, ha idejön egy külföldi ember, legfeljebb a mezőhegyesi és bábolnai méntelep. Ez helytelen dolog. Kívánja, hogy a vármegye a gyámtári és • egyéb alapokból részesítse a vidéki pénzintézeteket is, ahol a befektetés is biztos, mert a vidékiek túlnyomóan- bekebelezésre dolgoznak. Óhajtja, hogy a jövő közgyűlés elé az alispán tegyen jelentést a vidéki pénzintézetek arányos részesedésére vonatkozólag. Simontsits Elemér alispán reflektál az előtte szóló szavaira, ámbár úgy látja, hogy a felszólaló Ő is elfogadja a javaslatot, hogy e tárgyban előbb alapos tanulmány tétessék és úgy hozzon a közgyűlés határozatot. Azzal, hogy a vármegye az alapok pénzeit a szekszárdi pénzintézeteknél helyezte el, épenséggel nem azt akarta jelezni, hogy csak azok a pénzintézetek *jóhirüek«t, amelyeknél a megye pénzei elhelyeztettek. Ezek a pénzek kell, hogy folytonos mozgásban legyenek, mert sokszor az adminisztráció érdekében a legrövidebb idő alatt néha 24 órán belül százezreket kell belőlük folyósítani. Ezért fontos közigazgatási érdek, hogy e pénzek a megye központjában legyenek elhelyezve. Nem osztja a centralizáció vádját és az sem áll, hogy Budapest után a hozzánk jövő idegenek már csak Mezőhegyesen találnak látni valót. A felszólaló például Tolnamegyében megfeledkezett egy nevezetes látnivalóról, amelynek megnézésére az egész művelt világból, még Japánból is elzarándokolnak Szekszárdra és ez a szekszárdi selyemgyári ipartelep. És egyéb tekintetben is elmondható, hogy Magyarországon a fővároson kívül, a vidéken is van még kultúra és ipari tevékenység. Kimondhatja, hogy a vármegye nem csinál centralizációt. Hivatkozik a bonyhádi tájfajta marhatenyésztés fejlesztésére amely "első az országban. E vármegye minden testületé és szerve az egész vármegye érdekeit tartja szem előtt és ha az alapok elhelyezésére vonatkozó javaslatát meg fogja tenni, a megye közönsége meg fog arról győződni, hogy ő mindenkor a vármegye egyetemes jogos érdekeit fogja szolgálni. (Általános helyeslés.) Ezután névszerinti szavazással egyhangúlag vagyis az összes beadott 75 szóval elfogadtatott a pénzek eddigi elhelyezésének fenntartására vonatkozó javaslat. Következett a közigazgatási bizottság és a központi választmány kilépő tagjainak megválasztására a titkos szavazás két bizottság előtt, az egyiknek elnöke Sztankovánszky János, tagjai: Sass László, Biró Imre apát, jegyző: Percei Béla dr. A másiknak elnöke : Őrffy Lajos, tagjai : Paál József, Leopold Kornél dr., jegyző Haypál Sándor dr. Megválasztattak a közigazgatási bizottságba: Schell József báró, Kovács Sebestyén Endre, Bernrieder János, Török Béla és Perczel Dezső, az állandó választmányba: Madi-Kovács István és Szabó Lajos. Következett a különböző bizottságokban megüresedett helyek betöltése, melynek eredményéről jövő számunkban számolunk be. A megyebizottsági tagválasztások határideje december 21-ére tűzetett ki. Bartal Bélának lapunkban már közölt inditváaya egyhangúlag, nagy helyesléssel elfogadtatott.