Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-11-30 / 96. szám

TOLNA VÁRMEGYE es a KÖZÉRDEK 1911. november 30. — Gyászhír Lapunk zártakor vesszük a szomorú hirt, hogy városunk egy ismert és köz- tiszteletben állott úrasszonya, özv. Martin Fe- renczné, néhai Martin Ferencz, szekszárdi bor- ngykereskedő és a Tolnamegyei és Takarék Hitelbank volt igazgatójának neje, életének 63-ik évében elhunyt Az elhunytban Martin István, a Budapesti takarékpénztár aligazgatója, Mar­tin József dr. hitelbanki igazgató, bornagykeres­kedő édesanyját, Fuhrman Ferencz dr. fiumei miniszteri tanácsos és Madi Kovács János dr. országgyűlési képviselő anyósát gyászolja. A mélyen sújtott család gyászát még súlyosabbá teszi az a körülmény, hogy éppen ma temetik dr. Seregi Zoltán fővárosi főjegyzőt is, ki az elhunytnak veje volt. A mélyen sújtott család iránt a részvét általános. — Változások az értékkel ellátott postai csomagok kezelésében. A pécsi postaigazgató­ságtól vettük az alább közölt s a nagyközön­séget érdeklő rendeletet: A kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében folyó évi decem­ber hó 1-től kezdődőleg oly csomagok, melyek 100 korona, vagy ennél nagyobb ertéknyilvá- nitássál adatnak postára, kézi (azaz értékes) csomagokként fognak kezeltetni. Ugyanily keze­lés alá esnek mindama csomagok is, melyek — habár értékük 100 koronánál kisebb is — arany, ezüst tárgyakat, zsebórákat vagy ékszereket tartalmaznak. Az ily csomagoknak úgy kell göngyölve lenniök, hogy a burkolat azok tar­talmát minden külső befolyástól megvédje, ille­tőleg hogy tartalmához a burkolat es pecsétek megsértése nélkül hozzáférni ne lehessen. Ennél­fogva az ily csomagok vagy jó szerkezetű fa­ládába, vjaszkos vászonba, szükség esetén vászonnal körülburkolt dobozba csomagolandők, zsineggel körülkötözendők és csakis kisebb értékű csomagoknál van megengedve, hogy azok többrétű csomagoló papirosba csomago- landók, amelyeket szintén körül kell kötözni és le is kell pecsételni. A cim mindig magára a burkolatra ira,ndó. Minden egyes ilyen kézi csomaghoz külön-külön szállitólevél állítandó ki, vagyis a fentebb kézi csomagként megjelölt küldeményekből1, két vagy három darabot egy közös szállítólevél mellett feladni nem lehet. Megjegyeztetik még, hogy kézi csomagok postai gyűjtőhelyeken nem adhatók fel, továbbá, hogy azon felek, akik csomagjaikat feladó jegyzék mellett adják postára, az ilyen kézidarabokat — a közönséges csomagoktól különállóan — külön feladójegyzékbe foglalva kötelesek postára adni. — Rácegres-pnszta átcsatolása. Apponyi Géza gróf hőgyészi földbirtokos a Sárszentlőrinc községhez tartozó Rácegres-pusztának Pálfa községhez leendő csatolását kérelmezte, — Felnőttek vasárnapi iskolája Tamási­ban Reich Oszkár szolgabirónak a «Tamási Járás» hasábjain folytatott propagandájára a tél folyamán minden vasárnap délután tartandó, népies ismeretterjesztő előadások sorozata indult meg, melyet november 26-án nyitott meg dr. Sterk József körorvosnak az ádvent idejére tervezett ciklusa a baleseteknél laikusok által nyújtható első segélyről. Az első előadásra a közönség valósággal elözönlötte a római katholikus iskola legnagyobb termét. Vagy háromszázán szorong­tak a teremben, de igen sokan a nyitva hagyott ajtón át a folyosón hallgatták az előadást. A közönségben a társadalom minden rétege kép­viselve volt. Egyharmadrésze úri hölgyekből került ki s tetemes részét tették ki azok, kik­nek hivatása kívánja az első segélynyújtás isme­retét : Tamási egész rendőrsége és néhány közeli község rendőrségének tagjai, vasútiak, tűzoltók és a hercegi erdészeti személyzet tel­jes számban. Nagy figyelemmel hallgatták az előadást, melyet Sterk dr. időnkint pár derűs vonással igyekezett élvezetessé tenni, úgy, hogy a különben komoly dolgokat a hölgyek is az érdeklődés legkisebb csökkenése nélkül figyel­ték. Különösen nyomós volt a Tamási környé­kén igen gyakori tetonusz&zál kapcsolatban a sebeknek falun szokásos szennyezése elleni közvetlen füippikája és a végtagok sebesülése esetén alkalmazandó érlekötések bemutatása egy fiú testén. Mindenesetre dicséretére válik a tamásii közönségnek is, hogy a mai léha világ­ban ilyen komoly dolgokra nem sajnálja fel­használni a vasárnap délutánt. — Adomány a Slmontsits Béláné alapít­ványra. A Simontsits Béláné alapítványra újabban a következő adományok érkeztek : Bátaszék község 10 korona. Purt Adolf 5 » Gróf Széchenyi Sándorné 3 » Várkonyi István 3 »• Máté József i » Theisz Lőrinc 1 » • N. N. 1 » Ezen adományokat köszönettel riyugtatj Sclíneider János, gondnok. — Áthelyezés. A? igazságügyminiszter dr. Csizmadia Géza szekszárdi kir. törvényszéki és Mányoky Ödön szekszárdi kir. járásbirósági jegyzőket, továbbá Virág Károly szászrégeni és Sztupjár Károly csurgói kir. járásbirósági végre­hajtókat kölcsönösen áthelyezte. — Borkóstoló. A szekszárdi református olvasókör évente szokásos borkóstolóját vasár­nap, december 3-án délután hat órakor tartja meg saját helyiségében. — A felolvasó-estély műsora. A katholikus kör ádventi I. felolvasó-estélyének (december 3-án d. u. félöt órakor) programmja : 1. Kossuth sírja. Pósa L.-tól. Szavalja Grósz Erzsiké. 2. Ébresztő. Szepessy L;-tól. Szavalja Kreskay Mihály. 3. Beszámoló a XI. budapesti katholikus nagygyűlésről. Irta és felolvassa Szabó Géza hittanár. 4. Humoreszk cim nélkül. Tréfás jele­net Előadja Falusi József. 5. Fiam lakodalma. Székely góbéság. Előadja Vesztergombi Juliska. 6. Népdalok és kupiék. Énekli Csizmazia László, zongorán kiséri Mikula Dezsőné. 7. Párbaj előtt. Kacagtató monológ. Előadja Taksonyi János. — PÓtVásár- kérelem. A szekszárdi vásár­bérlők, minthogy az erzsébetnapi vásárra hasí­tott körmü állatok felhajtása engedélyezve nem volt, december 18-ikára pótállatvásár engedélye­zését kérelmezték. — Járványok. Alsónánán a vörheny- járvány megszűnt és az iskolák megnyittattak, Kányán a kanyaró fellépte miatt az iskolák be­zárattak. — Lezuhant a toronyból. Szakoson a múlt pénteken a templomtorony ablakredönyeinek fel­rakása alkalmával halálos szerencsétlenseg tör­tént. Fád Ádám kocsolai lakos, aki figyelmez­tetés dacára felment a toronyba és ott az ablak párkányán állva akart segíteni a csigára akasz­tott redőnyök .felhúzásában, lezuhant a mintegy 25—30 méter magasból és összezúzott tagokkal holtan maradt a torony tövében. Mikor kiállott az ablakba, egy fiú is figyelmeztette, hogy vigyázzon, de Fád ki előzőleg a korcsmában volt, még virtuskodni kezdett és táncolt a magasban, de félrelépett és leesett. Az orvosi vizsgálat koponyarepedést és balvállának töré­sét állapította ra^g. — Revolveres merénylő. Folyó hó 26-án éjjel 10 óra körül juthatott csak a terített asztalhoz Horváth-Szabó Mihály szekszárdi föld­műves s ekkor akarta elfogyasztani vacsoráját. Eközben az ablakon Reresztüf-válaki a szobába lőtt. A golyó Szabó Mihálynak jobb kezefejét találta. A merénylő a lövés után megszökött. A súlyosan sérült gazda a Ferenc közkórházba ment ápolás végett. Szabó a tett elkövetésével régi haragosát,. Mozólán József volt rendőrt gyanúsítja. A clendőrség a nyomozást ebben az irányban folytatja. — Hárman egy ellen. Tiringer János nap­számost az alsónyéki határban megtámadták Korsós János, Pétfer János és ifj. Dózsa Pál Jánosné. Tiringer, mikor látta, hogy hárman is vannak ellene, menekülni igyekezett, de nem engedték támadói, hanem alaposan elverték. Az orvosi látlelet szerint 15 napig gyógyuló sérü­léseket szenvedett. A három bátor verekedőt följelentették a járásbíróságnál. — Hátbasznrta. Páli Mihály 19 éves sió­agárdi lakos amint gyanútlanul haladt a leány­vári szőlők alatt, találkozott Malinger Józseffel, aki régi haragból kifolyólag zsebkésével Pálit hátbaszurta. A megszűrt legény sérülése súlyos, de nem életveszélyes. A csendőrség feljelentette Málingert a szekszárdi kir. járásbíróságnál. A vármegye közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága ma tartatta őszi rendes közgyűlését Appoeyi Géza gróf főispán vbt. tanácsos elnöklesével, aki a közgyűlést megnyitva, tudatta, hogy Pesthy István drt tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki. Simontsits Elemér alispán bejelenti a köz­gyűlésnek, hogy a rendszerint októberben tar­tatni szokott őszi rendes közgyűlés azért ma­radt az idén novemberre, mert a § özgyülésnek októberben való megtartását egyéb hivatalos teendők felhalmozódása gátolta, mit a köz­gyűlés helyeslő tudomásul vett. A vármegyei költségvetést 382.813 korona 41 fillér kiadással elfogadták. Ennek fedezetére a múlt évi állami javadalmazáson felül még 37773 korona 35 fillér pótjavadalmazást kérnek s ezen kívül 2 százalék pótadót is kivetnek, amelyet a közgyűlés 1 szavazattal szemben 139 szavazattal meg is szavazott. Az alispán évnegyedes jelentése tudomásul vétetett és ezzel kapcsolatban az elhunyt So­mogyi Zsigmond dr. tb. főorvos, dunafóldvári járásorvos emléke jegyzőkönyvben megörökitte­tik. Az alispáni jelentésnek Kurz Vilmos árva­széki elnök kir. kitüntetéséről szoló részéhez felszólalt Kovách S. Endre és úgy a maga, mint a vármegye közönsége nevében örömének ad kifejezést Kurz Vilmos kitüntetése felett, aki 35 évi buzgó, önzetlen és fáradhatatlan műn. kásságával az egész vármegye elismerését ki­érdemelte. Kurz Vilmos árvaszéki elnök meghatva mondott köszönetét a jóindulatú és elismerő szavakért és . a kitüntetésért, amiben egyúttal elismerését látja az ő munkatársai: az árvaszéki tisztikar működésének is.- Egész életét mintegy a vármegye szolgálatában töltötte el és bár különböző hatáskörben, de mindig megtalálta a megye közönsége részéről az atyai jóindulatot, kéri, hogy ezt a jövőben is tartsák meg számára Apponyi Géza gróf főispán bejelenti, hogy a nyár folyamán a bonyhádi és dombóvári járásokban tartott hivatal vizsgálatot, mely al­kalommal mindent rendben talált és ez alapon elismerését fejezi ki az illető járási tisztikarnak. A gyámpénztári készletek elhelyezésénél fel­szólalt Óváry Ferenc (gyönki takarékpénztári igaz­gató) hibáztatva, hogy a megye pénzei csak a központi pénzintézetekben helyeztetnek el, habár azok tekintélyes nagy intézetek is, de ő nem hive a centralizációnak. Regi bűn nálunk úgy­mond a tulságba vitt központosítás és a vidék elhanyagolása, mi már odáig fejlett, hogy a fő­városon kívül alig van valami nevezetes látni­való, ha idejön egy külföldi ember, legfeljebb a mezőhegyesi és bábolnai méntelep. Ez helytelen dolog. Kívánja, hogy a vármegye a gyámtári és • egyéb alapokból részesítse a vidéki pénzintéze­teket is, ahol a befektetés is biztos, mert a vidékiek túlnyomóan- bekebelezésre dolgoznak. Óhajtja, hogy a jövő közgyűlés elé az alispán tegyen jelentést a vidéki pénzintézetek arányos részesedésére vonatkozólag. Simontsits Elemér alispán reflektál az előtte szóló szavaira, ámbár úgy látja, hogy a fel­szólaló Ő is elfogadja a javaslatot, hogy e tárgyban előbb alapos tanulmány tétessék és úgy hozzon a közgyűlés határozatot. Azzal, hogy a vármegye az alapok pénzeit a szek­szárdi pénzintézeteknél helyezte el, épenséggel nem azt akarta jelezni, hogy csak azok a pénz­intézetek *jóhirüek«t, amelyeknél a megye pén­zei elhelyeztettek. Ezek a pénzek kell, hogy folytonos mozgásban legyenek, mert sokszor az adminisztráció érdekében a legrövidebb idő alatt néha 24 órán belül százezreket kell belő­lük folyósítani. Ezért fontos közigazgatási ér­dek, hogy e pénzek a megye központjában legyenek elhelyezve. Nem osztja a centralizáció vádját és az sem áll, hogy Budapest után a hozzánk jövő idegenek már csak Mezőhegye­sen találnak látni valót. A felszólaló például Tolnamegyében megfeledkezett egy nevezetes látnivalóról, amelynek megnézésére az egész művelt világból, még Japánból is elzarándokol­nak Szekszárdra és ez a szekszárdi selyem­gyári ipartelep. És egyéb tekintetben is elmondható, hogy Magyarországon a fővároson kívül, a vidéken is van még kultúra és ipari tevékenység. Ki­mondhatja, hogy a vármegye nem csinál centra­lizációt. Hivatkozik a bonyhádi tájfajta marha­tenyésztés fejlesztésére amely "első az ország­ban. E vármegye minden testületé és szerve az egész vármegye érdekeit tartja szem előtt és ha az alapok elhelyezésére vonatkozó javaslatát meg fogja tenni, a megye közönsége meg fog arról győződni, hogy ő mindenkor a vár­megye egyetemes jogos érdekeit fogja szolgálni. (Általános helyeslés.) Ezután névszerinti szavazással egyhangú­lag vagyis az összes beadott 75 szóval elfo­gadtatott a pénzek eddigi elhelyezésének fenn­tartására vonatkozó javaslat. Következett a közigazgatási bizottság és a központi választmány kilépő tagjainak megvá­lasztására a titkos szavazás két bizottság előtt, az egyiknek elnöke Sztankovánszky János, tagjai: Sass László, Biró Imre apát, jegyző: Percei Béla dr. A másiknak elnöke : Őrffy Lajos, tagjai : Paál József, Leopold Kornél dr., jegyző Haypál Sándor dr. Megválasztattak a közigazgatási bizottságba: Schell József báró, Kovács Sebestyén Endre, Bernrieder János, Török Béla és Perczel Dezső, az állandó választmányba: Madi-Kovács István és Szabó Lajos. Következett a különböző bizottságokban megüresedett helyek betöltése, melynek ered­ményéről jövő számunkban számolunk be. A megyebizottsági tagválasztások határ­ideje december 21-ére tűzetett ki. Bartal Bélának lapunkban már közölt inditváaya egyhangúlag, nagy helyesléssel el­fogadtatott.

Next

/
Thumbnails
Contents