Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-02-02 / 10. szám

1

2

rendes áílág szerint 10 év alatt adni kellett volna 319 főnyi szaporulatot és e szaporulat helyett fogyott a népesség 151 lélekkel. — A hiány tehát 470, vagyis 14*7°/°- — Ugyanilyen arányban mutat fogyást Magyarkér, melynek lakossága 33 főnyi szaporodás helyett 30 lélekkel csökkent, ami J9°/o hiány; Kistormás, mely 115 főnyi szaporodás helyett 33-mal fogyott; (12-8°/o hiány) Sióagárd 214 szaporodás helyett fogyott 5 tel (10-2°/0 hiány); Szakcs 332 főnyi szaporodás helyett fogyott 180-cal, ami 13«/0-os hiánynak felel meg; Ócseny 351 helyett 10 év alatt csak 3-at szaporított, Majsamiklósvár pedig 393 helyett csak 13-at, Dunafőldvár 1211 helyett csak 991-et, Zomba 206 helyett csak 83-at, Nagyszékely 239 helyett 129-et, ,Bátaapáti 135 helyett 83-at, Pári 143 helyett 102-őt, Varsád, 147 főnyi szaporodás helyett 8 főnyi fogyással, ami 10*5°/0 hiány; Kakasd, melynek lakossága 128 főnyi szaporodás helyett egyet sem szaporított. De nem akarjuk e sorozatot szaporítani, mert községeink között feltűnő nagy számban vannak olyanok, melyeknek szaporodása a rendes átlagnak messze alatta maradt, igy Apar, Hant, Felső ireg, Kalaznó, Györköny (279 szaporodás helyett 12), Grábócz, Madocsa, Értény, Mucsfa, Izmény, Nagykónyi, Závod, Kisvejke, Kocsola, Pállá, Udvari, Keszőhidegkut, Diós- berény, Ozora, Ujdombóvár (449 főnyi szaporítás helyett 334-et), Regöly, Koppány- szántó, stb.

E hanyatló községek népesedési viszonyai kétségtelenül mutatják, hogy itt nagy bajok vannak, melyek sürgős orvoslást követelnek. Az orvosszer nem lehet más, mint egyrészt kérlelhetetlen harc az egykerendszer és a kivándorlás ellen, másrészt a közegészségi viszonyok javítása, parcellázás és ipartelepek létesítése által a nép kereseti és munkaviszonyainak biztosítása. Oly égető szüksége ez Tolnavármegyének, hogy annak elérésére nem szabad az országos akció megindítására várakoznunk, hanem tétovázás nélkül meg kell tennünk saját erőinkből és a saját viszonyainkhoz alkalmazva a kezdeményező lépéseket és intézkedéseket. Fa Ma

A szekszárdi munkásgimnázium megnyitása.

Városunk intelligens munkásosztályának régi óhajtása valósult meg február hó 2-án este. Ekkor nyitották meg a Tolnavármegyei Múzeum zsúfolásig megtelt nagy, emeleti dísztermében a munkásosztály politikamentes, objektiv oktatására hivatott munkásgimnáziumot. A gyönyörűen sikerült ünnepélyen, mely a magyar nemzeti kulturéletnek egy újabb hódítását jelenti, a tanfolyamok vezetősége részéről megjelentek Simontsits Elemér alispán, a munkásgimnázium

ségűk volt, mert ha volt is szilaj jókedv, sokszor zavarta őket hazafiui gond, fájdalom, azért bor mellett mindig szólt a zene is, mert sírva vigad a magyar.

A népek költészetében számtalan költemény magasztalja a bort és testvérét, a szerelmet.

Homer, Horatius, Schakespeare, mind — magasztalólag Írnak a borról. Ibsen, a hires norvég költő, hol pedig az alkohol élvezete nem divatos, a »Vadkacsa« cimü színdarabjában szintén magasztalóan ir a borról. — De hires magyar költők, Petőfi, Vörösmarty is dicsőítik a bort,, mely a szomoruat vigasztalja, a fáradtnak erőt ad, a buskomort felvidítja.

A szeszes italok, bármennyire károsak is az emberiségre nézve, az állami életben nagy szerepet játszanak, mert mint adócikkek, az államnak nagy jövedelmet hoznak, a pénzügy- miniszter a szeszes italokból jó summa milliókat vasal be az államkasszába, melyből kétezer koronát ad • a kultuszminiszternek — alkoholellenes iratokra.

Az alkohol között azonban különösen a pálinka az, mely az embert emberi mivoltából kiforgatja, íealjasitja s mégis a pálinka az emberiség nagy kárára, az egész világon el van terjedve. Ezen pedig csak a művelődés és felvilágosodás által lehet segíteni.

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

elnökének vezetésével dr. Kramolin Gyula tb. főorvos, dr. Bartal Kornél, Ács Lipót főgimn. tanárok, Kovách Aladár múzeumi őr, Holub János, Moudry Hugó, Fodor Antal polgári iskolái tanárok, Földvárfa,Mihály m. levéltáros, Schneider János gyárigazgató s a megyei gazdaosztály részéről ifj. Leopold Lajos és Blascsok Gyula. A hallgatók szózat jóval meghaladó számban jelentek meg, főleg kisiparosaink és ipari munkásaink soraiból, de szép számban láttuk képviselve a szekszárdi földmi velő polgárságot is.

Az ünnep Simontsits Elemér elnök világos, könnyen érthető, de egyben magvas és mélyen- járó megnyitó beszédével kezdődött, mely a figyelmes és hálós hallgatóság soraiban maradandó hatást keltett. Plasztikusan vázolta az uj intézmény céljait, reá mutatott, hogy a folytonos létharc miként kényszeriti az egyeseket, a fajokat, a nemzeteket a gyakorlati ismeretek megszerzésére, az anyagok és erők megértésére, az egyezőségek és különbségek, ok- és értéksorok megállapítására és miként jut rá a végtelen problémáinak, a nagyszerű összefüggések, a nemzet- és Isten-eszmék átérzéséhez. Erős és helyét megálló ország csak az lehet, melynek polgárai szakmájuk minden kérdésében modernül tájékozottak, de egyben a társadalom és az államélet minden kérdésében is nem organikus ösztöneiktől vezérelve Ítélkeznek és cselekszenek, hanem okszerűen, erkölcsi motívumokból, öntudatos megfontolással, mert csak a művelt ember közéleti tényei válhatnak maradandóan úgy a haza, mint az emberiség javára.

A magyar faj hegemóniája is legbiztosabban úgy tartható fenn az országon belül folyó nemzetiségi versenyben, ha a magyar elem a ieg- tanultabb, a legműveltebb, gondolkodásában és tetteiben a legintelligensebb és legmegfontoltabb. Nagy melegséggel köszöni a hallgatóság tömeges beiratkozását és megjelenését és Isten áldását kéri az önzetlen buzgalmu tanári karra és a derék hallgatóságra. (Hosszantartó éljenzés és taps.) i

A szép szavak hatása alatt egyhangúlag elhatároztatott a beszéd kinyomatása és a hallgatók között való szétosztása.

Ezután dr. Bartal Kornél főgimn. tanár tartotta meg bevezető-előadását. Az életről. A kiváló fiatal tudós tömör és világos természet- tudományi fejtegetéseit nagy tetszéssel fogadták a hallgatók. Dr. Kramolin Gyula a vezetőség nevében felkéri a megjelent munkásokat, hogy a maguk részéről négy tagot delegáljanak a vezető választmányba. Majd a fáradhatatlan Acs tanár, kinek nagy érdemei vannak a tanfolyamok létrejötte körül, adta meg a szükséges gyakorlati felvilágosításokat. Végül Jtaduly Sándor könyvnyomdái munkás szép és meleg szavakban zajos éljenzés között fejezte ki a maga és munkástársai háláját az intézmény megalapítóinak, első sorban a munkásgimnázium elnökének; szorgalmat és kitartást, hűséget és hálás emlékezést igér. Ezzel a felemelő mozzanatokban gazdag megnyitóünnep esti kilenc órakor véget ért. Ma este nyolckor már a rendes előadások kezdődnek.

A pápa özv. Simontsits Bélánéhoz.

A pápa értesülvén a szekszárdi r. kath. óvoda husz-éves jubileumáról s an ól a buzgó, lelkes, nagyarányú tevékenységről, amelyet ezen intézet megalapítása, fenntartása körül özv. Simontsits Béldné Öméltósága kifejtett, az óvoda nagyérdemű elnökéhez folyó hó 1-én a következő sürgönyt küldötte (Feladatott Rómában február 1-én, 10 óra 50 perckor, érkezett Szekszárdra 1 óra 06 perckor.)':

Madame Emma Simontsits

Szekszdrd (Ungheria).

Saint Pére envoie sa patemelle béné- diction a la zelée directrice de l’asile en cet anniversaire de son éréction.

Mayordome.

Simontsits Emma úrasszonynak

Szekszdrd (Magyarország).

•A Szent Atya a gyermekmenhely lelkes elnöknőjének az alapítási évforduló alkalmából atyai áldását küldi.

Föudvarnagy.

A ritka és kiváló megtiszteltetés mélyen meghatotta a kitüntetett elnöknőt, akit ez alkalommal minden oldalról gratulációkkal halmoztak el.

idií február 3

HÍREK.

— Lapunk mai száma a közbejött finnen miatt egy nappal későbben jelent meg.

— Kitüntetés A m. kir. postatakarékpénztár fönnállásának huszonöt éves évfordulója alkalmából a király dunaföldvári Halász Nándor dr. miniszteri tanácsosnak a postatakarékpénztár igazgatójának, kiváló és buzgó szolgálata elismeréséül a Lípót-rend lovagkeresztjét adományozta.

— Szabadságolás. Boda Vilmos a Szekszárdi Népbank igazgatóját, a népbank mai választmányi* ülése — saját kérelmére egészségének helyreállítása céljából 4 —5 hóra terjedő időre szabadságolta.

— Áthelyezések. A pénzügyminiszter Schmidt János, szekszárdi pénzügyi számtisztet áthelyezte Nagymartonba járási számvevővé, Vinisch Vince járási számellenőrt pedig Moórról a szekszárdi kir. pénzügyigatósag mellé rendelt számvevőséghez. Ledniczky Mihály számtiszt Nagybecs- kerekre, helyébe pedig Gsernydnszky István járási számvevő helyeztetett át.

— A JÖVŐ évi statisztika. A képviselőház pénzügyi bizottsága most tartott ülésében a statisztikai hivatal 1911. évi munkatervéről szóló kereskedelmi miniszteri jelentést tárgyalták, melynek keretében Kämmerer Ernő dr. országgyűlési képviselő, a községek háztartási statisztikájára vonatkozó adatoknak közzétételét kérte, még pedig lehetőleg rövid időn belül, mire a kereskedelmi miniszter megnyugtató választ adott.

— SZOkSZárd lakossága. Lapunk egyik előző számában jeleztük, hogy Szekszárd város lakosságának pontos számadatait csak a felülvizsgálat után közölhetjük. ’ Eszerint tehát 10 év alatt 2261-gyei szaporodott a város népessége s igy most Szekszárdnak van 15645 lakója.

— Katonai hir. Krbek Ferenc||44-ik gyalogezredbeli ezredes, a kaposvári hadkiegészítő kerület volt parancsnokát, aki évek hosszú sora óta lakik Kaposvárott, a közös hadügyminiszter a budapesti térparancsnoksághoz osztotta be.

— Felfüggesztett állatorvos. Tolnavármegye alispánja Eisler Manó városi állatorvos ellen megindította a fegyelmi vizsgálatot és egyben felfüggesztette állásától. Eisler állatorvos azzal van vádolva, hogy husvizsgálatok alkalmával kocsisával bélyegeztetett, sőt előfordult az is, hogy meg sem vizsgálta sem élőkorában az állatot, sem annak fogyasztásra kerülő húsát, hanem egyszerűen kocsisát küldve, bélyegeztette azt. Eisler állatorvos az ellene felhozott vádakat alaptalanoknak jelenti ki.

— Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak : Éber Márton Feked, 5 kiló rozs és 2 liter paprika, Fischhof Károly Fia Szekszárd, 4 kiló só és 8 kiló rozs, özv. Sass Istvánné Szekszárd, 10 koronát. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Bezerédj Pál s. k.

— Megdicsért csendőrök. Az 1910. évben lefolyt országgyűlési választási mozgalmak alkalmával fáradtságot nem ismerő buzgalommal és odaadással teljesített kiváló szolgálatukért Wolf Mózes bonyhádi és Somogyi István szekszárdi járásőrmesterek, Novák István Simontor- nyai, Horváth Pál nagydorogi és Kiss Lajos zombai őrsbeli őrmesterek dicsérő okirattal láttattak el, mig ugyanezért HetÜinger József és Zsoldos Bálint őrsvezetők és Nagy János és Baranyai János csendőrök megdicsértettek.

— Két szobor. Két nagyszabású szobor létesítésére indult meg országszerte a mozgalom. Az egyik József kir. hercegnek nemes alakját akarja megörökíteni, mely amúgy is kitörölhetetlenül él a magyar nemzet emlékében. Ez a daliás Habsburg, aki teljesen összeforrt a magyar honvédséggel, nemcsak tősgyökeres magyarrá vált tulajdonságainál és szokásainál fogva, hanem gyermekeit is magyaroknak nevelte. Szobrára az »Uránia« indította meg a mozgalmat és a magyar nemzet áldozatkészsége bizonyára fényessé fogja tenni a legrnagyarabb királyi herceg szobrát. A másik szobor Tisza Kálmánt fogja megörökíteni, a hírneves államférfiul aki egy emberöltön állt a vezérsorban és tartotta erős kezeiben az ország gyeplőjét. Csak kidőlte után látta be a nemzet Tisza Kálmán nagyságát és a kortársak kegyelete, az utókor hálája vetekedve hozza meg az áldozatokat, hogy e nagy magyar államférfinak méltó emlék állíttassák. A közadakozás Tisza Kálmán szobrára már régen folyik egyesek spontán áldozatkészségéből, és pedig ritka bőkezűséggel. Legújabban Bács- Bodrog vármegye 5000 koronát szavazott meg e célra és közgyüjtésre szólította fel a társtörvényhatóságokat. Csak helyeseljük ezt a kezdeményezést. Hadd járuljon az egész ország e szobor létesitéséhez. Tisza Kálmán az egész nemzetért dolgozott Megérdemli, hogy a nemzet minden fia tehetségéhez képest hozzájáruljon méltó emléke felállításához.

mm