Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-11-20 / 93. szám
2 TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911. november 20. «Nőn scholae, séd vitae, discimus!» vagyis : »Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk !« kellene megszívlelni minden családfőnek. Volt ugyan idő, mikor alapos oka volt a közvéleménynek az iskolával szemben hangoztatni ezt az elvet, mely száraz szabályaival kiölte a tudományból az éltető, szabad szellemet, s a rábízott növendékeknek csak emlékezőtehetségét gazdagította anélkül, hogy az igazi tudás alapjául szolgáló önálló gondolkodás kifejlesztésére akart, vagy tudott volna kellő gondot fordítani. Ez az idő elmúlt. Napjainkban már megfordítva áll a dolog. Igaz, hogy a társadalom széles rétegeiben az életnek való tanulás alatt a megélhetés eszközeinek megszerzését értik. A szülők igen jelentékeny része csak azért iskoláztatja gyermekeit, hogy a bizonyos hivatalos állások betöltésénél előirt minősítéshez jussanak. Sok szülő azért ad előnyt a gimnáziumnak a reáliskola fölött, mivel amaz több pályához nyit utat, mint emez. Tehát csak piaga magáért volna az iskola ? Az élet igényeihez nem volna semmi köze ? Nem volna feladata növendékeit az élet számára előkészíteni ? De igen 1 Sőt ez a legfőbb, mondhatnék egyedüli feladata. Az iskolában az élet számára kell tanítani és tanulni, csakhogy egészen más értelemben, mint igen sokan vélik és gondolják. Az iskolának kötelessége úgy tanítani és nevelni növendékeit, hogy egykor mint müveit emberek betölthessék nemes, emberi rendeltetésüket, de egyszersmind a társdalomban is becsülettel megállhassák helyüket. Ehhez pedig sokoldalú és összhangzatos kiképzés szükséges. Valláserkölcsi alap nélkül a nagytudás olyan veszedelem a társadalomra nézve, mint az éles kés a gyilkos kezében. Aki sok és alapos ismerettel rendelkezik és ezeket az ismereteket rendezni, áttekinteni képes* aki tájékozódni tud a kultúra nagy feladataiban s azok megoldásában szóval, tettel részt vesz, aki a mély gondolkodás, az éles külön- böztetés és a helyes Ítélet fegyvereivel van felszerelve, aki lelkesedni képes minden eszméért és áll azon küzdők sorába, kik a tudatlansággal, az előítéletekkel vívják, az emberiség haladása szent ügyében, megalkuvást nem tűrő nehéz harcot; szóval; aki amilyen okos, olyan jólelkü, amilyen tanult — olyan vallásos és tiszta erkölcsű, amilyen lelkes1, olyan tetterős: csak az mondhatja magát igazán müveit embernek. Sajnos, igen sokan vannak, kik a müveit emberek sorában akarnak helyet foglalni, de nélkülözik a műveltségnek legelemibb ismereteit. Ilyenektől pedig csak úgy hemzseg a társadalmi élet. Miben keresik az ilyenek az életnek valódi célját? Nem egyébben, mint az élvezethajhászás- ban. Pedig az élet célját nem az élvezetek teszik, hanem egyéniségünk eszményi irányban va:ó minél tökéletesebb kifejtése mellett az emberi társadalomban nekünk kijelölt hely becsületes betöltése. Ki az élvezetekben keresi földi létének végcélját, az már elvesztette lelki életének egyensúlyát és az egyre fokozódó mohósággal hajszolt gyönyörök lejtőjén menthetetlenül rohan a fásultság és életuntság örvényébe. elszállanak a nemes kócsagok és varjusereg telepszik a helyükbe. , A humor a magyar irodalomnak addig adott egyéni zamatot és zománcot, amig az ország távol esett a világtól, amig vidék volt. Tegnap Budapest sem volt város, hanem falusi emberek megszállóhelye, a vidék ezüstös holdíénye besütött a régi Hatvaniutcába, a Soroksári-ut ablakaiból kiváncsi falusi arcok kandikáltak elő. Aki itt mesélt és dalolt, annak lelkében ssélesvonalu tájképek éltek, gyermekkorának éjszakáiban parasztasszonyok babonás meséi világitottak, első szerelmének emlékeiben füzesek zúgtak, vadgalambok szóltak. Aki közülök történetesen Budapesten született, az is vidéki életet élt és ha a valóságban nem is, de legalább papírról szívta magába a falu tüzes napfényét és a falusi ember mosolygó fatalizmusát. Tegnapról mára a magyar város legyőzte a falut. Most már Budapest ivlámpáinak hideg fénye kápráztatja a vidéki ember szemét is és a falu városi életet él, habár csak vágyaiban is, újságpapíron. —- Az élet betört az álmok országába, az emberek most már nem érnek rá arra, hogy elmélyedve szincerizáljanak, ők annyira megkomolyodtak, hogy még a falu bolondja is komor és nagy elszántságot hordoz magában, úgy megtanultak dolgozni, hogy Hogy tehát a társadalomnak ily kinövései és ferdeségei ne terjedjenek és el ne hatalmaskodjanak, az iskola van hivatva az életnek való gondos nevelés és tanítás által a családi otthonnal karöltve megvetni azt az alapot, hogy élet hivatásunkban megelégédést találva, áldást terjesszünk környezetünkre ; akkor nem az élvezet- hajhászásban keressük élethivatásunknak célját, hanem az önképzés és önművelésben, amit az irás így fejez ki: »Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei atyátok is tökéletes !« Ily boldog családi otthon és nemes élethivatás mellett lesz valóban a müveit egyéniség és az életképes társadalmi élet megalapítva. Ha erre fog törekedni a társadalomnak minden tényezője, akkor lesz boldog otthon, akkor lesz minden élethivatásban nemes törekvés. Id. Relchardt Gyula. VÁROSI ÜGYEK. Városi közgyűlés. Szekszárd r. f. város képviselőtestülete folyó hó 16-án tartotta meg dr. Szentkirályi Mihály po’gármester elnöklete alatt őszi rendes közgyűlését, amelyen dacára annak, hogy a város előző évi számadásai s jövő évi költségvetése kapcsán a jövő évben fizetendő adó százalékának megállapítása volt tárgysorozaton, a képviselőtestület tagjai igen kévés számmal jelentek meg. A gyűlésen,, miután a jegyzőkönyv hitelesítésére Boda Vilmos és Nagy János képviselőtestületi tagokat az elnök felkérte, a következő határozatokat hozták: 1. A választás alá nem eső képviselőtestületi tagok 1912. évre érvénnyel biró névjegyzéket megállapították. A névjegyzéket lapunk egyik előző számában már közöltük s ezen .annyiban törtérit változás,, hogy a Pirnitzer J. és fia cég helyett Pirnitzer Antal és Manó, Müller testvérek cég helyett Müller Albert és Jakab vétettek fel a rendes tagok közé s-igy ezek . sorából Mehrwerth Lajos és Fülöp Lajos a póttagok közé jutottak. —- A póttagok közül Fekete testvérek töröltettek, Tihanyi Domokos pedig ezek sorába felvétetett, mig a két utolsónak felvett póttag a névjegyzékből kimaradt. A város 1910. évi számadását 219 422 K 64 f. bevétellel, 209.526 K 7.1 f. kiadással, 9895 K 93 f. pénztári maradvánnyal, 58411 K 10 f. követeléssel és 318:865 K 60 f. tartozással ; a villamosúm számadását 68.269 K 16 fill, bevétellel, J67904 K 28 f. kiadással, 364 K 88 fillér pénztári maradvánnyal és 8082 K 85 fillér értékcsökkenési leírással; a jégmü számadását 15519 K 52 f. bevétellel, 15312 K 72 f kiadással, 206 K 80 f. maradvánnyal; a szegényházalap számadását 529 K 56 f. bevétellel s kiadás nélkül ugyanennyi maradvánnyal; a szegényalapét 6254 K 14 f. bevétellel 5162 K 18 f. kiadással, 1091 K 96 f. maradvánnyal és 58269 K 82 f. takarékpénztári betéttel; a fogyasztási adó számadást 70212 K 80 f. bevétellel, -57662 K 92 f. kiadással, 12549 K 88 f. maradvánnyal és 10889 K 66 f. követeléssel; a br. Auguszmég a naplopó idegei is sajognak a kimerültségtől. A város aszfaltja nem jobb, de nem is rosszabb irodalmi termőföld, mint a falu göröngye, de másféle élet csírázik benne. A város annyira benne él az életben, annyira harcosa, rabja, vagy lázadója az életnek, hogy nem tud föléje emelkedni es nem tud rajta elnézően mosolyogni. A város vagy imádja, vagy gyűlöli az életet, de sohasem bagatellizálja. Ha nevet is, gúnyosan nevet; nincs humorja, de van szatírája. A kócsagok vonulófélben -vannak. A magyar humor, az erőnek és a gondtalan egészségnek ez a szárnyaló, fenyes tollazatú teremtménye, bucsuzófélben van. Egy ideig talán tévelyegve ott kóvályog még a fejünk fölött, de holnap már hiába nézünk a magasba, csak az üres égbolt derült és meleg közömbössége mosolyog le reánk. Az Almanach, úgy mint eddig, ezentúl is kosárba gyűjti a meséket, a vidék és a város termését, humorosat és , komolyat, megbecsülve a régiek adományát, örülve annak, ami uj.. Az egészet odaöntjük olvasóink elé. válogassanak benne és találák meg azt, ami kedvükre való. alap számadását 179.245 K 10 f. bevétellel, 61294 K 20 f. kiadással 117950 K 90 f. maradvánnyal és 49307 K 97 f. követeléssel; a Fer- dinánd Ádámné-alapét 401 K 84 f. bevétellel, ugyannnnyi kiadással és 10046 K 40 f. alapítványi vagyonnal; a tűzi pénztárét 1592 K 75 f. bevétellel, 938 K 20 f. kiadással, 654 K 55 f. maradvánnyal és 3328 K 22 f. követeléssel; a közmunkáét 4438 K 20 f. bevétellel, 3357 K 52 f. kiadással és 1080 K 68 f. maradvánnyal ; a Dunaerdei öt kút számadását kiadás nélkül 572 K 32 f bevétellel s ugyanannyi maradvánnyal; a Sédszabályozásét 41850 K 89 f. bevétellel, 40563 K 34 f. kiadással, 1287 K 55 f. maradvánnyal és 36293 K 16 f. tartozással; a polgári iskolákét 9458 K 87 f. bevétellel, 8653 K 78 f. kiadással és 805 K 9 filler maradvánnyal elfogadták. A gazdasági ismétlő iskola számadását pótlásra visszaadták. A müjég árának leszállítása iránt benyújtott kérvényt elutasították. A Lang gépgyár részzénytársaságtól a villamos telep bővítése munkáinál visszatartott 5756 K kötbérből 2756 K t visszautalványöztak, 3000 koronát azonban a város visszatart. A város 1912. évi költségelőirányzatát Bcda Vilmos, dr Horvát Jenő, dr. Zsigmond Ferenc és dr. Kramolin Gyula felszólalása után 216 978 K 23 f. kiadási, 111275 K 73 f. beveteli előirányzattal s tehát 105702 K 50 f. fedezetlen hiánnyal változatlanul elfogadtak s a hiány fedezésére az összes adókra 59, a földadó kivételével, a többi adóra 18 százalék községi adó kivetését elhatározták. A közmunka 1912. évi kö tségelőirányzatát 9534 K bevétellel s ugyanannyi kiadassai megállapítottak s ennek keretében a megépítendő 2 hid költségeire a br. Augusz-alapból 4°/0 kamatozással 5051 kor. 43 f. kölcsön felvételét elhatározták. A villamosúm költségelőirányzatát 68.000 K bevétellel és kiadással, a jégművet 13 828 K, bevétellel és s ugyanannyi kiadással, a gazdasági ismétlő iskolaét ;2146 K bevételi és 1944 K 40 fillér kiadási előírással s tehát 201 K 60 fillér felesleggel; a menedékházak költségelőirányzatát 4803 K bevételi s 4812 K kiadási előirányzattal s igy 9 korona hiánnyal megállapították. Tóth Pál villamostelepi könyvelő kérvénye alapján- a villamosmű könyvelőjének fizetését 4 évi várakozási idővel a 4-ik fokozatban 1800, a 3-ikban 2000, a 2-ikban 2200, az 1-ső fokozatban 2400 koronában, lakás, fűtés és világi-, tásban állapították meg s a szabályrendeletet ehez képest módosítottak. KÖZSÉGI ÜGYEK. — Községi tisztUjitáS. Nagyszokolyban november ho 17-én volt, Szévald Móric főszolgabíró vezetése mellett, a községi tisztujitás. Bírónak Németh Péter, helyettes bírónak: Cs. Györke István, pénztárnoknak Ábrahám József, közgyámnak Ocsag Imre választattak meg. — Elöljárók lettek: 1. id. Sári József, 2. Dukai Mihály, 3. Guiyás József (dékán), 4. Gulyás Ádám, 5. Szűcs István, 6. 'ióth Janos (Nagy), 7. Nagy István (gondnok) és Sipos József. — A választás teljes rendben folyt le. — A megválasztottakat Szévald főszolgabíró, a reájuk váró feladat pontos teljesítésére való buzdítással, tartalmas beszed kiséretéoen, nyomban beiktatta állásaikba. Gyönk község tüzifecskendő félszer építését* határozta el. A sárközi gyermekrajzok. Ács Lipót, szekszárdi állami fögimnáziumi tanár nagy buzgalommal gyűjtögette s gyűjtögeti össze a sárközi gyermekrajzokat, amelyek nemcsak Budapesten, hanem külföldön is feltűnést keltettek, sőt tudtunkkal belőlük egy nagyobb gyűjtemény Japánba is kikerült, ahol pedig a rajzolási-ügyesség oly annyira kifejlődött majdnem minden családnál. E gyermekrajzok keltették fel figyelmét Nagy László igazgatónak, a Magyar gyermek- tanulmányi Társaság alelnökének és európai hirü gyermekpszichológusnak, ki folyó hó 17-én „CLIMAX“ nyersolajmotor. Legolcsóbb, legbiztosabb üzemerő. Versenyképes árak. Elsőrangú minőség. Több ezer referencia. = Pénzt = takarít meg! Bachrich és Társa motorgyári fióktelep Budapest, V/40., Szabadság-tér 17. sz. (Tőzsde-palota). Telefonsz.: 71—01. Sürgönyeim: „CLHVIAX“.
