Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-11-02 / 88. szám
88. szám XXI. (VII.) évfolyam. Szék<3zárd. 1911 november 8r Előfizetési ar: igesz evic . 16 teoiuna. ?él évié .... ö „ Negyed évre ... 4 „ E-gy szám ára . . 16 filler. ti]ÍÖfizet*Mtfket es tiirdetPMHki'i a kiadó* b vataloii kívül nlfogad a Momar feig könyvnyomda papirk«*rtt8kedet> r.-t. Szekszárdon. EQyes szamok ugyanott kapható . Az őrsi. m. kir. POLITIKAI HETILAP. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer s hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali telelon-szám : 18 és II. Szerkesztőség: Bezerédj Islván-utca 5. szánt. [de küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és; hirdetések ide k&ldendök. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, ő kor. Főszerkesztő Or. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Budapest—SzeKszőrd—Szerajeuo. —Ik. E hét elején a magyar kormány tagjainak közbenjöttével közös miniszter- taiiács volt Béc.-ben, amelynek a boszniai vasúti összeköttetés tárgyában hozott és félhivatalosan közölt határozata ránk nézve rendkívüli fontossággal bir. A közös miniszter- tanács megállapodott ugyanis abban, hogy megépítteti a Bécs—szerajevoi és a Budapest—szerajevoi vasutat. Evek, sőt évtizedek óta foglalkozunk lapunkban ezzel a kérdéssel, minden kétséget kizárólag kimutatva, hogy Budapest és Szerajevo között a legrövidebb és legközvetlenebb vasúti összeköttetés a budapist— sárbogárd — szekszárd— bátaszék— mohács -.— bárány avár — pélmonostor '■— eszik — verpoljei vonal, amely nagy részben már ki van építve, összesen csak 342 kilométert tesz ki és tekmkailag szintén a legkönnyebben oldható meg minden egyéb számbavehető kombinációval szemben. Bosznia-Hercegovinának három év előtt bekövetkezett anneksziója óta kétszeres érdek, hogy ezen országokkal mihamarább a legintimebb gazdasági és forgálmi összeköttetésbe jjssunk és hogy azok a milliók, miket az okkupáció, majd pedig az annekszió fölemésztett, a szoros és közvetlen gazdasági érintkezés által megtérüljenek. Ez a helyes szempont lebegett kormányunk előtt, amikor :a Boszniával vaíó vasúti összeköttetés kérdésében az osztrák kormánnyal végre megegyezett és amikor nem engedte, hogy ezen összeköttetés egyoldalulag egyedül Bécs és Ausztria javára, Magyarország teljes megkerülésével, Steinbrükkön, Zágrábon, Sulján és Banjalukán át létesüljön Bécs és Szera- jevó között, hanem, miután Magyarország részéről is óriási vér- és anyagi áldozattal járt Bosznia okkupálása és aniiektálása, ragaszkodott ahhoz, hogy Budapest és Szét a- jevó között külön és .közvetlen vasúti össseköt- tetés jöjjön létre. Az állami raison azonban azt is követeli, hogy a legrövidebb és lego'csóbb, a leggyorsabb idő alatt és legkönnyebben megvalósítható ; vasúti összeköttetés létesüljön, amely nagy érdek semmiléle más tekintetnek, illetéktelen befolyásnak, kedvezésnek vagy protekciónak, semmiféle körülmények között, föl nem áldozható. Sokszor bőségesen és alaposan, tár- gyias bizonyítékokkal kimutattuk, hogy Budapest és Szerajevo között a legrövidebb és legközvetlenebb, egyúttal legolcsóbb vasúti összekköttetés csak Sárdbogárd-Szek- szárd-Bátaszék-Pálmonostor-Eszék- Verpoljén át létesíthető. Maga Baross Gábor, a boldogult láng lelkű vasminiszter, vármegyénkhez 22 év előtt intézett egyik leiratában fontosnak és Sürgősnek találta ennek a vasúti vonalnak kiépítését. Gróf Zichy Ödön Fehérmégye egykori íőispáni helytartója, kinek a hazai vasutügy fejlesztése körül igen nagy érdemei voltak, inár 1860-ban készített a Szekszárd bara- nyavár-eszéki vasút létesítése érdekében egy kitűnő tervezetet. Közgazdasági viszonyaink egyik legalaposabb ismerője, a nagytudásu Bartal Béla már évek óta hirdeti ennek a vasúti összeköttetésnek nagy forgalmi és gazdasági jelentőségét, nagy forgalmi és gazdasági előnyeit. Eszék városa soha nem szűnt meg ezt a tervet szorgalmazni. Plavsits N. A. a szlavóniai kereskedelmi és iparkamara jeles titkára már évek előtt irt egy hatalmas tanulmányt erről a kérdésrő1 és a megcáfolhatatlan adatok és érvek egész tömegével bizonyítja és mutatja ki, hogy minden ellenkező terv és kombináció helyett, egyedül és kizárólag Rétszilas —Bátaszék—-Baranyavár—Eszék és Verpoljén át valósítható meg a legcélszerűbben, a leghelyesebben és leggazdaságosabban ez a vasúti összeköttetés. Alispánunk a két év előtti októberi közgyűlés elé terjesztett jelentésében szintén nagy alapossággal és szakavatottsággal kimerítően foglalkozott ezzel a kérdéssel, amely — úgyszólván — soha nem került le a napirendről es az ő javaslatára feliratot intézett a törvényhatóság a kormányhoz. A közös minisztertanács határozata óta azonban égető aktualitást nyert ezen ügy, amellyel mihamarabb érdemlegesen és a legkomolyabban foglalkozni elengedhetetlen kötelességé az összes arra hivatott tényezőknek. Vármegyénk, főleg pedig városunk és vidékének legvitálisabb érdekéről van szó, amely nem tűr semmi halasztást, semmi késedelmet. Elmaradt forgalmi és gazdasági viszonyainkon segíteni csak úgy lehet, ha most, a tizenkettedik órában teljes erővel és eréllyel ragadjuk meg az arra kínálkozó alkalmat. Nem kérünk kedvezményt, nem kérünk illetéktelenül és jogtalanul semmit, csupán a véletlen és természetadta jogunkat akarjuk a mi igazságos ügyünk érdekeben érvényesíteni. Igazságot kérünk és semmi egyebet. A helyzet az, hogy a mi speciális érdekeink beleolvadnak az állami érdekekbe, hogy az állam legfontosabb forgalmi, gazdasági és stratégiai érdekeinek kielégítése egyúttal kimondhatatlan előnyére válik egy forgalmi és gazdasági téren elhanyagolt nagyvidék legvitálisabb érdekeinek, mert ki van mutatva és csak a tudatlanság vagy rosszakarat vonhatja ezt kétségbe, hogy Budapest és Szerajevo között a legrövidebb, legolcsóbb és legpraktikusabb összeköttetés csak Szegszárd, Bátaszék , Mohács- és Pélmonostor érintésével létesülhet. Csupán nagy állami és országos érdeket támogatunk tehát, amikor azt kérjük, hogy minden más tekintet mellőzésével, egyedül az igazság és a közérdek parancsát szabadon engedjék érvényesülni. Országos, általános, érdeket képviselünk. amikor ezen országos ügybe bele- foriódó helyi érdeket szolgáljuk. A döntés küszöbön áll. Kérve kérjük az összes irányadó tényezőket és köröket, hogy, azonnal két kézzel álljanak munkába, hogy a csakhamar meginduló erős verseny közepette a mi igazságos ügyünknek sikerei, attiely közgazdasági fejlődésünk és föllendülésünk uj erőforrásait soha nem remélt perspektívában rejti magában, biztosítsuk. Jegyzők gyűlése. A Községi és Körjegyzők Országos Egyesülete Budapesten, a régi országház tanácskozó termében két napos gyűlést tartott, amelyen a belügyminiszteriuín képviseleteben Madarász Elemér min. tanácsos jelent meg. Az egyesület elnökét, Uszkay Bálintot, volt mezőtúri főjegyzőt a király a koronás arany érdemknreszttel tüntette ki, melyet Madarász Elemér min. tanácsos szép beszéd kíséretében tűzött az ünnepelt mellére. Uszkay Bálint hálásan köszönte meg az ünneplést. Utána rendes közgyűlés volt, Uszkay Bálint elnöklésével, aki megnyitó szavaiban köszönetét mondott Mada* rász Elemer min. tanácsosnak megjelenéséért. Madarász Elemér azonnal válaszolt és megemlítette, hogy a kormány mindig szivén viselte a jegyzők érdekét és a mostani költségvetésbe is nagy összeget vett fel a segédjegyzői állások szervezésére és a jegyzők internátusára. A közgyűlés a kormánynak a jfgyzők iránt tanúsított jóindulatáért köszönetét fejezte ki. Bíznak az igazságügyminiszterben, aki kijelentette, hogy nincs jogosultsága annak a törekvésnek, ajtnely a magán- munkaiatok elvétstet célozván, égy tisztességes társadalmi kategória megélhetésének a vesze- delmeztetésevel akarja magát kielégíteni. A helyesléssel .fogadott elnöki megnyitó után az elnökség terjesztette elő a múlt évi működésről szóló jelentést. Örömmel emlékezett meg a jelentés arról, hogy az egyesület most mar magaban egyesíti úgyszólván az ország •egész jegyzői karát es összesen 5500 tagja Van. A belügyminisztériumhoz kérelmet intézett az egyesület, hogy az olyan megyei jegyzői nyug- díjszabalyrendeleteket, amelyekben a nyugdíj alapjául a mellékes jövedelmeket is beszámítják, hagyja jóvá és hogy a nyugdíjigény megállapi* tásanal .a harmincötéves szolgálati időt, mint korhatárt állapítsák meg. A jegyzők és segédjegyzők hzetési fokozatodba sorozása ügyében is nyújtottak be kérvényt a képviselőházhoz. A jegyzők annak az elvnek a hivei, hogy a községek valódi önkormányzati jogot nyerjenek. A pályamunkák jeligés leveleinek felbontásánál kiderült, hogy Schulteisz Rezső jogszigorló (lapunk kiváló munkatársa: Keszeőkuthy R. B.) és Ferdinándy Gyula abaujtornavái megyi főjegyző nyerték el az egyesület pályadiját, majd a jövő évre a következő pályatételt tűzték ki: Jelöltessenek meg a községi és körjegyzők szociális tevékenységének irányelvei és keretei. Délelőtt kilenc órakor a községi és körjegyzők Erzsébet királynéról nevezett országos árvaháza és segitő-egyesülete tartotta alakuló ülését Morvay János elnöklésével. Az alapszabályokat a miniszter jóváhagyta s igy már csak a végleges megalakulás van hátra. Elnök lett: Jászberényi Miklós, ügyvezető alelnöki Klimes Antal, alelnöki Dobos Gábor, pénztárnok: Mor- va,y János, főjegyző: Brüller János, jegyzők: Pósch Mihály es Petrokanics Antal, ügyész: Vámosy György dr. Ezután folytatták a jegyző-J egyesület félbeszakított közgyűlését Csizmadia László elnöklésével. A közgyűlés során elhatározták, hojy a Községi közigazgatás reformját megsürgetik, a segédjegyzői hiány megszüntetése ügyében pedig kérdést intéztek a belügyminiszterhez.
