Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-10-26 / 86. szám
XXI. (VII,) évfolyam 86. szám Szekszárd, 1911 október 26 Előfizetési ár: t gesz evre 16 kon>na. f el évié . . . . ti „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára . . 16 fillér. Bjlöfizet^äeket es hirdetettekéi a kiadó* h vatalon klvttl elfogad a Molnár féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon, Egyet szamok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kin. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer s hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleion-szam: 18 és 24e — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és II. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők, a lapot érdeklő össz* e közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. Ax előfizetési pénzek és hirdetések Ids küldendők. Néptanítóknak, tia az előfizetést egész évre előre be - küldik, 3 kor. Főszerkesztő : Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÄN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Egység — a küzdelemben. Ha figyelemmel kisérjük az ellenzéki lapok politikai rovatát, minduntalan fölbukkan bennük az az unalomig megismétlődő híradás, hogy a nemzeti munkapárt frakcióknak az összetétele és minden fontosabb kérdésben o yan ellentétek vannak közöttük, amelyeket áthidalni nem lehet és amelyek . azonnal kenyértörésre vezetnek, mihelyest azok a bizonyos kérdések az ak- tuálitás vonalába lépnek. Amikor a véderőjavaslat még nem feküdt a képviselőház asztalán, jó előre megjósolták a politika megbízhatatlan zöldbékái, hogy borús idő következik a munkapártra, amelynek nagyrésze nem hajlandó a katonai javaslatokat pártolni és inkább kiválik a párt kötelékéből, semmint az országra nagy terheket hárító javaslatokat törvényerő e jutni segítse. Hogy ez a jóslás mennyire vált be, azt legjobban igazolja az a körülmény, hogy véletlenül nem a munkapárt tagjai voltak azok, akik pártjukat elhagyták, hanem igenis az ellenzék tagjai közül léptek ki egyesek és csatlakoztak ahhoz a párthoz, amely valahára elő merte vezetni azt a medvét, amelytől az előző kormányok rettenetesen féltek, habár tudták, hogy mindaddig, amig azt odújából elő nem húzták és nem végeznek vele, nem képesek továbbhaladni azon az utón, amelyet a veszedelmes barlang tátongó szája elállóit. Itt tehát nem sült el a jövendölés, mert dacára az ellenzék negyedéves kabaréelőadásának, a nemzeti munkapárt nemcsak egységesen áll, hanem teljes erővel és kimeríthetetlen munkakedvvel követi vezérét. Most azonban uj fordulat előtt állunk. Az ellenzéki kabaré műsora olyannyira szürke és unalmas, hogy az ország józan közönsége legjobb szeretné olasz módszer szerint rothadt almával megdobálni a szereplőket és egyszersmindenkorra elkergetni a politika deszkáiról. — Megundorodtunk a gyerekes játéktól és azt kívánjuk, azt követeljük, hogy legyen vége a komédiának és kezdődjék az a munka, amelyet a nagy választó- polgárság a törvényhozás házától jogosan elvár. Nem instálja, nem alázatosan kéri, hanem igenis elvárja. Mert ne feledjék el sem az ellenzék, sem a munkapárt tagjai, hogy akkor, amikor ők a képviselőházban ülnek, nem a saját nagyúri személyüket, hanem az országnak egy kerületét képviselik, ahol lélegző, élő és dolgozó emberek laknak, akik nem azért kínlódnak, hogy az ő pénzükön épített drága házban, az ő pénzükön vagy komédiát csináljanak, vagy a komédiacsinálást tűrjék a törvényhozás tagjai. Ezek a milliók hangosan követelik, hogy dolgozzanak a törvény- hozás házában, mert nagyon jól tudják, hogy az ezután alkotás alá kerülő törvények, — már a kor szelleménél fogva is — csak olyanok lehetnek, amelyek a legszélesebb néprétegeknek is hasznára szolgálnak. És miközben az ország a munkásságot követek, az ellenzék nem akar alább hagyni az állandó technikázással, hanem mialatt az ostoba névszerinti szavazásokat rendezi, egyre újabb és újabb olyan hírrel áll elő, amelyben a munkapárt egységét akarja kétségbevonni. Ez a taktika azonban nem használ. A munkapárt nem fogja az ő kedvükért' egységét megbontani, hanem igenis végrehajtja az ország jogos követelését és helyreállítja a magyar parlament munkaképességét. ü Szekszárd város költségvetése. Szekszárd város 1912. évi költségvetése elkészült s azt a napokban küldte szét a város polgármestere, a képviselőtestület tagjainak, tanulmányozás végett. A költségvetés realitása nem tagadható s annak tételein a város szűkös viszonyaival való józan számotvetés, egyben-másban talán mégis túlságos takarékoskodás, mindenesetre azonban a lelkiismeretesség myoma észlelhető. A fejlődés s az ezzel járó általános drágaság úgy a bevételek, mint a kiadások progresszív emelkedését idézi elő. Az előirányzott bevételek főösszege az 1911-iki jóváhagyott költségvetés szerint 96.905 kor. 4 fillér volt, amely 1912 ben 111.275 kor. 73 fillérre emelkedik, tehát a többletbevetel 14370 kor. 69 fill., amely a földhaszonbéreknél mutatkozó 2889 K s a Szekszárd-szállónál mutatkozó 5814 korona bértöbblet folytán s az átfutó tételként beállított 10000 koronás tisztviselői államsegélyből állott elő. A többi tételek ítt-ott egy pár száz koronát leszámítva, a régi keretekben mozognak. A kiadások főösszege, az előző évi 185.950 kor. 90 fillérrel szemben 216978 kor 23 fillérre szökött fel, igy az emelkedés 31027 kor 33 fill., vagyis ha leütjük a bevételi emelkedést, az uj költség- vetés 16656 kor 64 fillér uj passzívát mutat az adófizetők terhére, vagyis bármily nagy a takarékoskodás, ennyivel több áz az összeg, amelyet bármi uton-módon fedezni kell. Előidézik pedig a 31,027 33 kiadási többletet : A tisztviselők államsegélyére át- Koron» f. futólag felvett . . , . . . . . 10,000’— A városházi építés törlesztésre . 232’— Béri Balogh Ádám-utcai óvodára , 3,600 — Bálinthidra ...................................... 6,000-— Je gyzői nyugdíj alap kikerekitésére —’05 Önkéntes tüzoltó-esyletnek . . . 700'— Napi úti költségekre ..... 1,024'— Elhagyott gyermekek gondozására 334’— Ujoncozási költségre...................... 72’— Ip ardijakra...........................* . 6‘— Vé grehajtási fuvarnál ..... 120 — Szolgák gyógyköltségénél ... 24’ Nádorcsatorna Költségnél . . . 1’— Séd tisztogatásnál ........................... 1,050 — Va súti hozzájáró burkolatára . . 4,656 60 Utca csinálás, javításra . . . . • 4,000’— Utcaseprésre 300’— Hatósági husszék fentartására . . . 300 — Törvények, rendeletekre .... 31 •— Hivatalhelyiségek fűtésére . . . 200’ — Előfogatokra . . . . ... . 8‘— Javadalmasok fájának behordására 432’— Előre nem látott kiadásra . . . 564’— Telefondíjra ........ 22’— Mező hegyőrök fizetése kikerekitésére —’14 Katonatiszti szállásra . . . . . 186’— Különfélékre ...................................... 465’— Ké ménysegrési díjra felvett ... 261 80 igy összesen........................................... 34,589’59 ki tevő, részint kiadási többletek, részint uj tételek, amelyekkel szemben levonandok a következő megtakarítások : Az adóknál, illetékeknél . . . . 276 99 Törlesztéses kamatoknál . , * . —’41 Kaszinói aszfaltjárdánál .... 70'— Utca aszfaltozásnál..................... 323 86 Irod ai költségeknél ..... . 11‘— Hirdetési nyomtatványnál . . . 4 — Hivatalos helyiségek világításánál 43’— Lotartas, zabnál................................. 38’— Fű, szénánál...................................... 40‘— Marha jártatoknál ...... 135’ — Vegyes számláknál ...................... 1,062’— To ionc költségnél........................... 144"— Ap aállat tartásnál .... . . 1,414’— Összesen : 3,56226 Végeredményben tehát többlet kiadas 31,027*33 A kiadások között, mint uj tételek nagyobb összeggel a Béri Balogh Ádám-utcai óvoda kölcsöntörlesztése . . . • • • ■ 3,600’ — a Bálint-hid helyreállítása .... 6,000’— Vasúti hozzájáró burkolása . . . 4,656*60 Utca csinálás és javítás .... 4,000'— szerepelnek. Tehát nem számítva a többi kisebb nagyobb kiadási többletet, mindjárt 18,256’60 fillér olyan uj beruházási költség mutatkozik, amely köny- nyen elkerülhető volna az által, ha a város végtére reátérne arra az egyedüli helyes alapra, hogy összes adósságait konvertálva, a jelenkor adózóinak terhéből az igazságos és méltányos részt áthárítaná a jövő nemzedék vállára is. — Város úgy, hogy minden uj teher egy generáció nyakába szakadjon, nem fejlődhet, nem haladhat s a mai óriási drágaság mellett lehetetlen a jelen nemzedéknek össze nem roskadnia a terhek alatt, mig azok aránylagos szétosztása mellett boldogulhatunk mi is, viszont a jövő is készen kap sok olyan üdvös és hasznos beruházást, amelynek ö már terhét alig, csakis hasznát élvezi. Célszerű lenne tehát ezt kérdést alaposan tanulmányozni s megsürgetni a már kiküldött bizottságot, illetve a pénzügyi szakosztályt egy nagyobb városi kölcsön részletes terveinek elkészítésére utasítani. De ezek mellett igen nagyok Szekszárdnak kulturális terhei is. így a főgimnázium fentartására felvett évi 10000 koronán kívül fel van véve a Béri Balogh Ádám-utcai óvoda költségeinek törlesztésére 3600, a polgári iskola beruházási költségére 1400 korona évi összeg s ezeken kívül menedékház-épitésre, (az artézi kút fúrás és kaszinói járda költségével együtt) 5230 korona. Ha hozzávesszük ehhez még azt a 20- tól 60 percentig terjedő kulturadót is, amelyet egyes felekezetek iskoláikra költenek, el lehet mondani, hogy kevés olyan város van, amely a tanügyre ilyen nagy áldozatot hozna. Anélkül, hogy a felekezetek érzékenységét bántani akarnánk. nyíltan kimondjuk, hogy itt volna az ideje Bátaszék, Tolna, Dombóvár példájára nálunk is a községi vagy állami népiskolák felállításának. Hatalmas teher vétetnék le ez által az adózó polgárság vállairól. Szintén hatalmas az a teher, amely Szekszárd polgáraira nehezedik a közbiztonságot szolgáló csendőrségi és rendőrségi intézmény fentartása révén is, mely címen 15164 kor van felvéve. Bizony itt lett volna már az idő, a városi rendőrségek államosítására! Ez is nagy tehertől való szabadulást jelentene. Sajnálattal nélkülözzük az előirányzatból az utcaseprés kérdésének végleges rendezését, mert 800 kor erre a célra egyáltalán nem elég. Azt pedig egyenesen érthetetlennek találjuk, hogy egy 15 ezer lakosságú városnak költség- vetésében az utcák öntözésé egy fillérrel se szerepeljen. Az idei nyár kiállhatatlan forrósba s a nagy szárazság miatt hónapokon át összegyűlt szemétbuckák nagyon is indokolttá teszik, hogy ez a fontos egészségügyi kérdés mielőtt végleg megoldatnék, ideiglenesen lega'ább az előre nem látott költségek keretén belül rendez- tessék.
