Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-10-16 / 83. szám
— Pályázat. A pécsi kir. tábla elnöke a gyönki kir. járásbíróságnál üresedésben levő díjas joggyakornoki állásra 15 napi lejárattal pályázatot hirdet. — FŐUrl esküvő. Érdekes főúri esküvő volt a múlt héten a budavári, koronázó Mátyás templomban. Sárvári és felsővidéki Széchenyi Bertalan gróf felsősegesdi nagybirtokos vezette oltárhoz csikszentkirályi és kraszna- horkai Andrássy Natália grófnőt, néhai Andrássy Manó gróf leányát. Az esküvőn, melyet polgári házasságkötés előzött meg, tanúként szerepeltek Andrássy Sándor gróf vbtt. és Széchenyi Viktor gróf, fehérvármegyei főispán. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunamel- léki ref. egyházkerület Budapesten, Baksay Sándor püspök és dr. Darányi Ignác elnökségével f. hó 21rén kezdi meg rendes őszi közgyűlését. A tolnai ref. egyházmegye részéről Kátai Endre esperes, Szilassy Aladár gondnok, Szüts Endre lelkészi és Kovács Sebestyén Endre világi képviselők lesznek jelen. A szekszárdi ref. egyház érdekében Gödé Lajos ref. lelkész Kiss Ernő dr. egyházi főgondnok is résztvesz- nek a gyűlésen. — A marosvásárhelyi nőegylet Jubileuma. A marosvásarhelyi - nőegylet ez év végén üli meg fennállásának 50 éves jubileumát. Ez alkalomból az ottani nőegylet fölkérte Bodnár Istvánt, lapunk felelős szerkesztőjét, hogy az általa irt »A nő* cimü alkalmi versét, valamint a Várkonyi Sándor rőegyleti jegyző által megirt az »Egyesült Szekszárd-Tolnamegyei Nőegylet 50 éves története« cimü munkát, felhasználás végett küldje meg. Mindkét szerző a legnagyobb készséggel tett eleget a marosvásárhelyi nőegylet kívánságának. — Korona A szekszárdi esperesi kerület róm. kath. papsága csütörtökön tartotta Harcon rendes őszi koronáját, Pártos Zsigmond mözsi esperes-plebános elnöklete mellett. — A gyűlés után Dióssy József plébános, házigazda ebédet adott, mely alkalommal több tószt hangzott el. — Jegymegváltás. A Szekszárd-Tolnamegyei Egyesült Nőegylet f. hó 5-én megtartott estélyére jegyeiket megváltották : Takács Gyula Dunaszentgyörgy 5 K, Komandinger Kálmán Decs 5 K, Güntner László Magyarkeszi 4 K, Mádi Kovács Istvánná 20 K, Nits Istvánná 5 K, ifj. Leopold Lajos 30 K. — A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatósága figyelmezteti az intézet igen tisztelt részvényeseit, hogy a folyó évben kibocsájtott uj részvények —az ideiglenes jegyzék bevonása ellenében a hivatalos órák alatt átvehetők. —- A szekszárdi kir. törvéoyszékl elnök gyásza. Hazslinszky Géza szekszárdi kir. törvényszéki elnököt súlyos csapás érte. Édes anyja, özv. hazslini Hazslinszky Frigyesné szül. Putz Terézia, neje a hires természettudósnak, Hazslinszky Frigyesnek, ki a gombászat terén müveivel Magyarországon derék úttörő munkát végzett, életének 84-ik évében elhunyt Erzsébet- falván. Az agg urinőt nemrégiben operálták, úgy látszik azonban ez sem tudta tovább megtartani az életnek, amelyet áldásosán, közszeretetben futott meg Hazslinszky Géza elnököt táviratilag hívták a beteghez. A család a következő gyász- jelentést adta ki: Alólirottak úgy a saját, mint az összes rokonság nevében is a legmélyebb fájdalommal jelentik, hogy forrón szeretett jó anyjuk, nagyanyjuk, anyósuk, testvérük, illetve sógornője özv. hazslini Hazslinszky Frigyesné szül. Putz Terézia folyó évi október hó 13-án, életének 84-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. A kedves halott földi maradványai folyó hó 15-én délután 3 órakor fognak erzsébetfalvai nyaralójában (Baross-utca 56.) az ág. ev. hitv. egyház szertartása szerint megáldatni, onnan Eperjesre átszállítva, ott f. hó 16-án délután 3 órakor a családi sírboltban elhelyeztetni. Erzsé- betfalva, 1911 október 14. Felejthetetlen és áldott marad emléked! Hazslini Hazslinszky Gyula és neje tahvári és tarkeői Tahy Kornélia; Marcel és neje horváthii Horváthy Mária, gyermekeik Béla, Márta és László; Gusztáv, Hugó és neje csokalyi és érendrédi Fényes Karola; gyermekeik Tibor és.Margit; Géza és neje jakobi Lányi Márta; gyermekeik Bertalan, Teréz és Zoltán; gyermekei, menyei unokái ; hazslini Hazslinszky- Krull Emil veje és gyermekei: ílona és Géza; özv. Dietz Gusztávné sz Putz Friderika nővére; Mágocsy Sándor féltestvére és neje darolyáni Márton Erzsébet sógornője. — Lelkész beiktatás. A sár szén ti őri ne ág. hitv. ev. egyházközség a nyugalomba vonult költőpapnak, Sántha Károlynak örökébe vasárnap, 15-én iktatta be uj lelkészét, Bohár Lászlót. Az ünnepségrevárták Gyurátz Ferenc püspököt is, aki azonban gátolva volt a megjelenésben. S meghívta a gyülekezet a politikai és egyházi hatóságokat is. A beiktatás szentegyházi cselekménye féftizkor kezdődött; utána a lelkészlakon ebéd volt. — Száz éves jubileum. A bajai ref. egyház f. hó 17-én ünnepli fennállásának 100 éves évfordulóját. — Dr. Dobrescu Sándor szekszárdi fogorvos egészségügyi szempontból néhány hétre elutazott. Úgy műtermének hová való helyezését, valamint megérkezését is lapunk utján hozza tudomására Szekszárd és vidéke közönségének. — Boda Vilmos urnák. Nem szeretem, sőt egyenesen c.unya dolognak tartom a lapoknak egymással való civakodását. Nem is válaszolnék tehát Boda Vilmos urnák, a Tolnamegyei Közlönyben megjelent »Nyilatkozat« cimü cikkére, ha a nőegyleti jubileum alkalmából a T. K. által átvett közleményeink miatt múlt héten közzétett tiltakozásomra minden tekintetben hűen világítaná meg a való igazságot. Boda Vilmos ur azonban azt irja: Azokat a beszédeket tudtommal nem Bodnár ur fogalmazta . . . Munkatársunk jelen volt az ülésen s megszerezte .. . Nos tehát a dolog úgy áll, hogy Boda Vimos ur munkatársa azokat a beszédeket meg nem szerezte vagy ha megszerezte, csakis lapunkból szerezte meg. Ezt állítottam s állítom ma is s hogy joggal állíthatom, be tudom bizonyítani azzal, hogy a megszerzett beszédek, nem számítva a nyomda ugyanazon betűit, sajtóhibáit, az én kommentáló soraimat, csudálatosképpen azokkal a beszúrásokkal, toldásokkal vagy kihagyásokkal jelentek meg a Tolnamegyei Közlönyben is, amelyeket én azokon a beszédeken nem talán javítgatás, de jobb összefüggés, irodalmi stilus, vagy tömörség okából saját kezűleg eszközöltem. Ezeket a lekicsinyelt »elmeszüleményeket is joggal reklamálhattam« volna tehát, de még amint máskor nem volt, ez alkalommal sem lett volna egy szavam se az átvétel ellen, ha közbe nem jön egy bosszantó epizód. A kefelenyomat históriája ugyanis nem o'yan »légből kapott koholmány.« Magam, saját kezűleg téptem ezt szét, amikor azzal a nyomdász gyerek a T. Közlöny egyik munkatársához indult. Hogy ezt a kefelevonatot azután kézhez nem vették, tudomásom róla nem lehetett, sőt éppen ennek ellenkezőjét látszott igazolni azon körülmény, hogy közleményeim eme előzetes tiltakozásom ellenére is napvilágot láttak a T. Közlönyben. Meg van tehát okolva »heves tiltakozásom*. Most azonban, mivel Boda Vilmos ur szavaiban nincsen okom kételkedni, utólag készséggel konstatálom, hogy a »Tolnavármegye és a Közérdek közleményeiről megjelenésük előtt kefelevonat« nem jutott a T. Közlöny munkatársainak a kezébe Fentartom azonban abbeli állításomat, hogy az említett közlemények lapunkból szereztették meg s t-ár kiváncsi volnék még konkrétabb formában megtudni azt is, hogy mikor, mily alkalmakkor s miket vettünk mi is át a T. Közlönyből, a dolog felett napirendre térek, bízva abban, hogy az elmondottak után Boda Vilmos ur is minden tekintetben jogosnak, vagy legalább teljesen jóhiszemünek fogja találni minapi nyilatkozatomat. Bodnár István, a, T. K. felelős szerkesztője. — Helypénzszedök gyűlése A szekszárdi helypénzszedők az egész vármegye helypénz- szedőinek bevonásával f. hó 29-én d. u. 2 órakor a Szekszárd-szálló kistermében gyűlést tartanak, melynek tárgyát helyzetük mikénti javitása fogja képezni.-féltve őrzött afrikai virágot. Azt a háremvilágbeli mór szépséget s mondhassa neki: .— Szeretlek... édes..’, tündérasszonyom... A hold fent járt már az égen, mikor kisurrant a kaszárnyából. A kapunál álló őr mereven szalutált. Aztán .csodálkozva nézett homályba vesző alakja után. — Vájjon hová mehet? Nem hallotta az őr mormogását. Gyorsan ment, majdnem futva, az arab negyed felé. A teli hold világában élesen rajzolódott árnyékalakja a földre. A falak.mentén ment tovább. — Baj lenne, ha meglátnának... Az arab nem sokat habozik, ha háreme méglopásáról van szó. Fanatikus volta minden gyűlöletét szabadon ereszti, ha asszonyról van szó. A hadnagy kezébe fogta kardiát, hogy ne csörögjön. A kaid háza előtt megállt. Pár perc hiányzott még az éjfélből. Egy pillanatra megvillant előtte a kaid, a veszedelem, ha valami elárulja. Vállat vont rá. Tízszer is kockára tette volna életét szerelméért. Megmarkolta kardját. A fegyver érintése elűzte á rossz gondolatokat. Újra csak . az az arc foglalta le egész lényét. Belülről csöndes kopogás hangzott s a kissé nyitott ajtóban megjelent a véri szerecsen asszony. — Te vagy, sidi ? A hadnagy némán bólintott. — Áldjon meg a Próféta, — susogta a szerecsen asszony, — hogy eljöttél. Kézenfogta a tisztet s vonta maga után a sötét folyosón. Egy helyen megállt. — Most kétszeresen csendesen, sidi, itt alszik a kaid. A rabszolga meg van vesztegetve. A tetőre megyünk. Fent magára hagyta a tisztet. — Egy percig várj csak, sidi. Állj a leander árnyékába... A fiatal tisztnek úgy tetszett, mintha álmodnék. A tárgyak sötét szilhuettjei, mintha az afrikai mesék rejtelmes, fenyegető, néma alakjai lennének. Mohón szívta a környező sok fajú virág illatát A legkisebb szellő se mozdult. A virágillat ott maradt körülötte. Eltöltötte. tüdejét. Bement ereibe. Szédült.. Szive megtelt valami csodálatos, névtelen gyönyörűséggel. A .följáró sötét hátterében halk nesz, gyönge suhogás hangzott. Morrey hadnagy előtt megjelent a féltve őrzött háremszépség, — fedetlen arccal, tárt karokkal. A virágok mintha feszitett erővel hajtották volna illatukat. A két szempár összeolvadt. Az éjszakában elhaló süsogás támadt. — Szeretlek... édes... tündérasszonyom... Aztán hirtelen megcsendülő, erőszakos hang riasztotta föl a környék alvóit. Messze hallatszó, érces trombitaharsogás. A spahi-kaszárnyában fújták a riadót. Az első csók után nem következhetett több. A trombita harsogott folyvást, kegyetlenül, fenyegetőn. A házban mozgolódás támadt. Morrey hadnagy hosszú, fájdalmas pillantást vetett tündérasszonyára s fölkapta a kardját. Feledett mindent. Hogy hol van, hogy életét vesztheti a kaid ébredésével, hogy egy halálra rémült szerelmes asszony pusztul el az első pásztoróra első, megszakított percében. Hatalmas ugrásokkal törtetett lefelé. Mintha rövid, éles sikoly hangzott volna utána a tetőről. Nem állt meg. Nem fordult vissza. Nem gondolt semmire, csak a riadó trombitaszóra. A .legénység már nyeregben volt, mire odaért. A kapitány vidáman újságolta : — A mekharia melletti . törzs föllázadt. Most jött a sürgöny. Megyünk .. Morrey hadnagy szó nélkül lovagolt százada élére. A tetőkert illatos, nyíló virágai közt mozdulatlanul fekszik a tundérasszony. A lélek kirepült már a gyönyörű testből. Arca mosolyog azért. Tán az első-utolsó szerelmes csókra gondolt a halál pillanatában?! Nincs, aki felelni tudna rá. Mellette áll összefont karokkal férje, a kaid. Nem mint férje, mint bírája. Bronzszinü, kemény vonásai szigorúak, kegyetlenek. Erős, villogó szeme mereven nézi a leragyogó pásztorcsillagot. A hárem féltett, halott virága csendesen pihen az élő virágokon. Messziről tompán, enyészetesen hangzik a spahi-század távolodó robaja.