Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-09-28 / 78. szám

2 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK ldll. szeptember 28. VÁROSI ÜGYEK. — Közgyűlés. Szekszárd város képviselő­testülete a városház közgyűlési termében f. hó 28-án, délután 3 órakor rendkívüli képviselő- testületi közgyűlést tart. — Tárgysorozat. 1. A Béri Balogh Ádám-utcai menedékház építésére beadott ajánlatok felett való döntés. 2. A Duna- utca rendezési költségeinek fedezésére kölcsön felvétele. 3. A bárórAugusz-árvaházban üres alapítványi helyek betöltése. Rendelet kolera ellen való védekezésre. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester, te­kintettel a fenyegető koleraveszélyre, a követ­kező rendeletet adta ki: »A kolera veszélyére való tekintettel az 1876. évi XIV. t-c. 7. §, illetve a 110000—911. számú belügyminiszteri szabályzat alapján a követke­zőket elrendelem : 1. Minden hányással, hasmenéssel mutat­kozó megbetegedést azonnal be kell jelenteni a városi rendőrkapitánynál. E bejelentés megtételére az 1876. évi XIV. t-c. 30. §-a szerint mindazok kötelesek, akik ily betegülési esetről tudomással bírnak. 2. Az ivásra használt kutak fedéllel, a ku­tak kivétel nélkül minden esetben keresztpánttal látandók el. A kutak fedőit, kámváit a tulajdonosok jó­karban tartani kötelese^, hogy piszok, szenny vagy szennyvíz a kútba ne juthasson, illetve ne folyhasson. A kutak környékét fel kell tölteni, nehogy az ellocsolt és beszennyeződött viz a kútba visszafolyhasson. Azoknak f a közvetlen környékét, ahová állatokat hajtanak, nehogy ezek a talajt sárrá tapossák, ki kell kavicsolni, avagy kővel vagy téglával ki kell burkolni. Ivásra használt kutak közelében ruhát vagy edényt mosni nem szabad. A Sárvíz és Csörgető vizét ivásra csupán felforralva és azután lehűtve szabad inni. Ivásra alkalmatlan szennyvizek ivása, fo­gyasztása szigorúan tilos. 3. Mindazok a háztulajdonosok, akiknek a házából a Sédpatakba, a fedett csatornákba, az utszéli árkokba s általában az utcára vagy más közterületre vízlevezetők (csatorna, folyóka) ve­zetnek, kötelesek ezeket a gyűjtő csatornáig (patakig, árokig stb.) állandóan a viz elvezeté­sére alkalmas állapotban és tisztán tartani, nem­különben naponkint kellő mennyiségű mésztejjel tertőtleniteni. 4. A Sédpatakba, a parásztai árokba, vala­mint a városban levő fedett vagy nyitott csa­tornákba, árkokba, vízlevezetőkbe, folyókákba szennyvizet bebocsátani, szemetet, dögöket, állati vagy növényi hulladékokat bedobni tilos. 5. Ahol rendes pöcegödörrel ellátott ár­nyékszék még nincs, köteles a háztulajdonos ilyet haladéktalanul létesíteni s a megtelt árnyék­szék tartalmának hihordatásáról gondoskodni. Az árnyékszékek karbollal vagy mésztejjel naponkint fertőtlenitendők. , A középületek, iskolák, óvodák, egyletek, vendéglők, szállodák, kávéházak, korcsmák, ipartelepek, gyárak, műhelyek és vasúti állomás árnyékszékeit és vizelőit különös gonddal tisztán kell tartani és naponkint mésztejjel fertőtleníteni. 6. A házi szemetet szétszórva tartani tilos. A lehetőleg ládában összegyüjtendő s a viszo­nyok szerint szükségesnek mutatkozó időben minél gyakrabban kihordani, hogy a szemét a közlevegőt meg ne fertőzze. A házi szemetet, erjedő, bomló tárgyakat a trágyába dobni tilos. 7. Az udvarban, kertekben a trágyát a kutaktól távol kell lerakni, hogy a trágyalé a kutak vizét ne szennyezhesse. A trágyának az udvaron való széthordását, valamint a trágj alének szétfolyását a trágya tulajdonosa megakadályozni tartozik. Azoknak, akiknek téglával vagy kővel ki­rakott trágyagödrük van, a trágyát akkor köte­lesek kihordani, amikor a gödör trágyával meg­telt. Havonkint azonban a trágya minden esetben kihordandó. Akik ilyen trágyagödörrel nem rendelkez­nek, a trágyát kéthetenkint kihordani, a trágyalét pedig falazott gödörbe vezetni kötelesek. Ha a kirakott trágyagödörben a viz a szal­mát ellepi, ez, valamint a gödörbe vezetett trá­gyáié mésztejjel naponkint fertőtlenítendő. Trágyát, törkölyt, kórót, nádtörmeléket nyilvános helyen, utcán téren, a határban az úttestekre s azok tartozékaira lerakni tilos. 8. Rongy- és csonttelepek, szemét- és hul­ladékgyűjtő helyek a város belterületéről 10 nap alatt kitelepítendők. 9. Ragályfogó tárgyakkal házalni tilos. 10. Az utcák tisztántartása érdekében tilos baromfit az utcára kibocsátani. Nem esik az állat ez alá a tilalom alá addig az ideig, mig azt a legelőre ki és onnét haza hajtják. 11. A kolerás betegek eltitkolásának meg- J akadályozása érdekében vizsgálatok tartására megbízottakat kértem fel, akik naponkint kétszer házról-házra járnak s a háznép minden tagjának hollétéről éshogylétéről meggyőződést szereznek. Mindenki köteles az igazolvánnyal ellátott megbízottat lakásába bebocsátani s a háznép hol és hogylétére vonatkozó kérdéseire a való­ságnak megfelelő választ megadni. A házvizsgálatok végzésével tanúsított leg­erélyesebb ellenállás a legszigorúbb büntetést vonja maga után. Jelen rendeletem azonnal életbe lép s az ellene vétők az 1876. évi XIV. t-c. 7. §-a alap­ján 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, nem fizethetés esetén 60 napig terjedhető elzá­rással büntetendők. Jelen rendelet következtében hatályukat vesztik a 4772—911., 5405—911. es 6831. szám alatt kibocsátott rendeletek.« — Védekezés ragályos betegség ellen. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester a szórvá­nyosan fellépett yörheny elfojtására a következő hirdetményt tette közzé: »Figyelmeztetem a város lakosságát, hogy az 1876. évi XIV. te. 20. §-a alapján mindenki, aki gyermekek ápo­lására és gondozására hivatva van,^ vagy ezt magára vállalta, tartozik a 7 évnél fiatalabb gyermekeket megbetegedése esetén mielőbb orvosi segélyben részesittetni. Ezen kötelezettség elmulasztása 20 koronáig terjedhető birsággal, esetleg 2 napi fogsággal büntetendő. Azon családfő pedig, akinek családjában vagy ház­népe között; azon iparos, gyáros, akinek műhe­lyében, gyárában, segédei, tanoncai, illetőleg munkásai közt valamely járványos vagy ragá­lyos betegség kiütött, azon időtől kezdve, mely­ben a betegség természetéről magának tudomást szerzett, huszonnégy óra alatt orvosi segélyről nem gondoskodik: 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.« HÍREK. — UJ vonatközlekedés. Folyó évi október hó 1-től kezdve a sárbogárd-szekszárd-bátaszéki vonalon, valamint az ujdombóvár—bátaszéki vo­nalon minden irányban négy személyvonat fog közlekedni. E vonatok menetrendjei az állomá­sokon kifüggesztett általános menetrendhirdet­ményeken láthatók. A pécs—bátaszéki vonalon, az üzletvezetőség által kiadott, ideiglenes menet­rend szeptember hó 30-án érvényét veszíti. — E vonalon az általános menetrend hirdetménye­ken látható uj menetrend fog f. é. október hó 1-én életbelépni. — Az általános hirdetmények­ben foglalt személyvonatokon kívül Bátaszéktől- Szekszárdig egy helyi személyszállító vonat fog naponta közlekedni, mely vonat Bátaszékről este 9 órakor indul és Szekszárdra este 9 óra 40 perckor érkezik meg. E helyi vonat közle­kedésével kapcsolatban az esti órákban Báta- székre érkező vonatokhoz, vagyis Pécs, Baja és Ujdombóvár felől Szekszárdig egy közvetlen uj vonatcsatlakozást létesítettünk. — A szekszárdi heti és országos vásárokra utazó közönség, valamint a szekszárdi iskolás gyermekek továb­bításához minden szerdán és szombaton, valamint a szekszárdi országos vásárok napjain, még egy helyi vonat fog Bátaszéktől—Szekszárdig köz­lekedni. Ez a vonat Bátaszéktől reggel 6 óra 51 perckor indul és Szekszárdra reggel 7 óra 34 perckor érkezik meg. Az itt közölt összes módosítások folyó évi október hó 1-én lépnek életbe. stb. szükségletét háziiparszerüen készítette. A muzeális gyűjteményeken kivüi (Norsk Folken- museum) az északi falvak minden lakóháza és favityilója gazdag tárháza a fafaragványok, az ezüstveretek és ötvösmunkák, a — nem tulipá­nos, de a magyar stílushoz nagyon hasonló — rózsásládák és mórfestmények stb. készítmé­nyeinek. A háziipar az elmúlt évszázad első felében megcsappant. De idejekorán megérezték a norvég nemzet jólétét szivükön viselők, hogy ez a nép elszegényedését s vele a gazdasági helyzet megromlását idézi elő. Mert hisz a nagyban állattenyésztő, földmives vagy halász nép az év jó részét dologtalanul volna igy kénytelen eltölteni. Gondoskodás történt tehát a háziipar újból való fellendítésére. Már 1880—90-ig meg­alakították a háziipar-egyesületet; az iskolákba bevitték a kézi ügyesség elsajátítását és minden eréllyel rajta voltak, hogy a hatalmas kereseti ág ne essék ki a norvég nép kezéből. Magában a fjord végében épült gyönyörű Christiániában három ilyen egyesület létesült, amelyek 20 évvel ezelőtt a »Den Norske Hus- flidsforening« (norvég háziipar-egyesület)-té ol­vadtak. Az egyesület célja a háziipar fejlesztése és a háziipari termékek részére való piac te­remtés. S az egyesület alapítása óta tetemes államsegélyt élvez. Ez az egyesület — a legmagasabb véd­nökség mellett — hozzáértők által az egész országban tanfolyamokat tart a népnek, tan­könyveket ad ki és terjeszt, minták, modellek és készítési módokkal útbaigazítást ad minden érdeklődőnek. Mindezt ingyért reátermetteknek s azoknak, akiket nem ítél ilyeneknek, potom olcsó pénzért. 1894-ben növényekkel történő festészeti célra egy festő intézetet nyitott s ál­talában mindent megtesz a népnek szabad ide­jében való foglalkoztatására s vagyoni szapo­rodásának elősegítésére. A megalapítás első évének tárlata 1892- ben azt mutatja, hogy az egyesület forgalma 21.773 (skandináv) korona volt. Múlt évben 250 000-re emelkedett már ez az összeg. Az első 18 év pedig 2.440,000 koronát jövedelme­zett összesen, amelyből másfél millió jutott kezük munkája jutalmazásaképpen a népnek. Természetes, hogy az egyesület létesitése nélkül ebből a másfél millióból semmit sem látott volna a norvég háziipar, amely egyébként talán a — fülén fekve, vagy vakarózva aludta volna át a hosszú északi telet. És hogy a vagyon aránylagos megoszlá­sának egyenletes folyománya az aránylag olcsó megélhetés, az kézenfekvő. A budapesti tej-, kenyér-, husdrágaság itt nincs meg, pedig csak tejszines kávét, teát isznak s valódi (néni hamisított) zöldségből készítik a közkedveltségnek örvendő olasz és orosz salátát stb. Szigorú rendszabályok, ame­lyeknek elővételét és alkalmazását az élelmi­szerek hamisitatlansága fölöslegessé teszi és a norvég, meg a többi északi nép példás és me­sébe illő becsületessége biztosítják itt a kitűnő jó egészségi közállapotot. És a jó egészségi állapot támogatója, meg legfőbb alapja a fejlő­désnek, a haladásnak. S mindehhez nagy sze­repet visz az anyagiak jó megoszlása, melynek áldásthozó következményeit vájjon mikor érez­hetjük meg mi is ?! A magyar háziipar fejlesztésére nekünk is van társadalmi egyesületünk, a slöjd tanítás mindinkább tért hódit nálunk is, mégis pang a házfipar. S ha a magyar társadalom szegényei kézügyességre szert téve, a háziipar valamely ágát elsajátítanák, de sok unalom és ellopott idő hasznossá tételét jelentene ez s be sok százezerét a szegény, de szorgalmas és dolog­szerető vidéki népnek. Jeles, fiatal néptanítókat kellene kiküldeni az északi államokba ezen tanfolyamok tanulmá­nyozására s azután nálunk való meghonosítá­sának céljából. De persze ennél nem volna szabad politikai momentumoknak és vallási kér­déseknek előtérbe nyomulnia, mert mihelyt ezt ki nem küszöböljük, (pedig számos példával tudnék előhozakodni), akkor el se kezdjük, mert ezáltal rásütjük azt a nemzeti bélyegzőn­ket, amelyre nem hogy büszkék lehetünk, azt, amely miatt kell, hogy szégyeljük magunkat.... Erőteljes jóízt MAGG! i I!líll|ll!lil!lill lllliilllll! I Egy kocka csupán 1U liter forró vízzel leöntve egy tányér legfinomabb, kész húslevest ad. kap hamisleves, mártás, főzelék stb., ha előállításához húslevest használunk, mely a-féle kockából drbja készül. MAGÉI 5

Next

/
Thumbnails
Contents