Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-09-18 / 75. szám
TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 A múlt évi szeptember fió 27* én megtartott rendes közgyűlésünkön- kiVül if. évi'február hó 4-én, 20.-án és jülius hó 3í-én tartottunk rendkívüli közgyűlést; A február hó 4-iki rendkívüli közgyűlésben a népfelkelési uj utasítás ismertetésével, továbbá a községi és körjegyzők országos bankjának megkeresésével foglalkoztunk. Az akkor kapott felhatalmazás alapján 15 drb 200 koronás részvényt jegyeztünk az Ösztöndijalap javára és intézkedtem az iránt is, hogy a részvények névértéke, alapítási költségek és bélyeg illeték cimén járó 3069 korona 60 fillér az alapnak, a simontornyai takarékpénztárban kezelt vagyonából kifizettessék. A második rendkívüli közgyűlésünkben a jegyzők szabadságolásáról alkotott vármegyei szabályrendelettel foglalkoztunk. Ebből a közgyűlésből kifolyólag utasittat- tam, hogy felebbezzem meg a szabályrendeletet, mivel^abban a szabadságolás esetén helyettesitő jegyzők lakásáról intézkedés nincs. Utasittattam továbbá még arról is, hogy a szabadságolások alkalmával előforduló hivatalátadás módjára nézve dolgozzak ki tervezetet és azt a legközelebbi közgyűlésen mutassam be. Az első megbízatásomnak a felebbezési idő rövidsége és emellett a községemben volt adóügyi jegyző hirtelen eltávozásával kapcsolatos rázkódtatás miatt nem tudtam megfelelni. A második megbízatásom folytán bemutatom a szabadságolásról szóló szabályrendelet 14. §-a értelmében, a hivatal átadásának és átvételének módja felől szerkesztendő jegyzőkönyv tervezetét. Kérem, méltóztassék azt tárgyalni. A harmadik rendkívüli közgyűlésünk a múlt julius hó 31-éré esett, melynek tárgyával Albrechtovics Imre indítványából kifolyólag már foglalkoztam. Áttérek ezek után a községi közigazgatást érdeklő általános mozzanatokra. A községi közigazgatás reformja késik tovább is. Sürgősebbnek vélt törvényjavaslatok tárgyalásával foglalkoztatják a törvényhozást s nincsenek is jelek, melyekből következtetni lehetne a nagy reform idejére. A sajtó, különösen pedig az »Egyetértés« hetenként, sőt esetről-ésetre foglalkozik a köz- igazgatás reformterveivel, a régi törvény fogyatékosságaival. Ezek közt említésre érdemes a jegyző természetbeli fákás iránti igényének kérdése. A községi törvény 66-ik szakaszában a jegyzőnek természetbeni lakást biztosit, de nem szabja meg,, hogy a lakásnak mit, mennyi és milyen helyiséget kell tartalmazni. De arra sincs intézkedés, hogyha a község természetbeni lakást nem ad, mekkora házbér követelésre lehet a jegyzőnek igénye. Pedig a kettő között szoros viszofif van s visszahat egyik a másikra. Ha a jegyzőlakás szegényes, nem elégíti ki a jegyző igaz igényeit. S ha ellenértékét vesszük, a község szintén csekély házbérrel elégíti ki a jegyzőt. 1911 szeptejjiiber 18, és az kívül való hetekben lén ismétlen egy földindulás az elsőhöz hasonló, aki 29. napján Júniusnak az előtt lett vala, itt ebben az helben es tartományban, az ki miatt az házok alkol- masan megrázattak, de kevés kárral mulék el. Közel egy óra múlván azután úgy mint 6 órakor 15. Septembris ugyanaz napján ismét egy földindulás nagyobb az elsőnél, ki miatt az házak, boltok oly igen megrázódtanak, hogy mindenképen nemcsak azok, de azonkívül is minden épületek az városban meghasadoztanak, de mégsem igen fölötte való nagy kárral. Erre kelvén egy és 12 óra közt oly iszonyú rettenetes és hallhatatlan nagy földindulás lén, aki miá az egész város és benne való épületek úgy megrázattattak, hogy az emberek álmokból fölserkentvén különbet nem ítéltek, hanem hogy az itilet napja vagyon rajtok. Ugyanakkor Szent István tornyát annyira megrázta, hogy az őrző erkéltül fogván, kiben az őrzők laknak az toron- nak a tetejéig, az hol az török császár címere az félhold és az csillag vagyon, mind meghor- gadott. Az erkélyt penig, kik nagy kövekkel, vassal és ónnal beöntve voltának, azokat alávetette, az csonka tornyot penig, az kiben az nagy harang függ, amaz nagy nevezetes harang, mely ugyanazon Szent István tornyához vagyon ragasztva és hasonlóképen nagy öreg faragott küekből constál és erős ónnal öntött vas kapcsokkal volt összefoglalva, úgy megrázta, hogy sok ideig meg nem merték vonni, mig ngeg nem csinálták nagy munkával-» Elmondja azután, hogy a szeptember 17-én, 18-án, 19-én, 26-án s az október 2 án reggel bekövetkezett földrengések micsoda károkat okoztak a város épületeiben, s végül így fejezi be leírását: «Az mely földindulás 29. napján Júniusnak volt, az jé&uiták akkor comédiát celebrálnak volt. Az Károly hercegné mindén gyermekivel ott volt az comédián, sőlt Ernest Pedig a .községnek reprezentálja a jegyző s szegényes-lakásban ermek-a haszonnal nem járó kötelességnek sem tud eleget tenni. A több jegyzővel bifó községben pedig csak egy, a a vezető jegyzőnek jár természetbeni lakás, holott a többi jegyző fizetésben, rangban, vele egyenlő. A törvény azt mondja, a jegyzőt természetbeni lakás illeti meg. Nem mondja sem azt, hogy csak egy jegyzőt illet meg a lakás, sem azt, hogy valamennyit megilleti, csak jegyzőről beszél. Az 1904. évi XI. t.-c. l.§-a pedig azt mondja, .hogy a jegyzők javadalmazása nem lehet kevesebb a község által természetben nyújtott lakás, vagy lakás pénzen felül 1600 koronánál. Abból tehát, hogy jegyzőkről beszél, nyilvánvaló, hogy a több jegyzőt tartó .községekben valamennyinek jár a természetbeni lakás, vagy az azt helyettesitő lakbér. A törvény 1. § hoz .fűzött miniszteri indokolás kimondja, hogy »jegyző« alatt önálló hatáskörű jegyzőket ért, teljes községjegyzői minősítéssel s valamennyinek minimumát 1600 koronában állapítja meg. Tehát a jegyzők közt a javadalmazás dolgában különbséget nem tesz. Mégis a közigazgatási bíróság csak egy jegyző részére állapított meg elvi határozatában természetbeni lakást. A segédjegyzők lakbére pedig éppen nincs törvényhozási utón rendezve. Minthogy azonban a közigazgatási bíróságnak gyakorlata szolgál ma jogalapul a lakás, vagy a lakbér követelésének elbírásánál s a vármegyei törvényhatóságok is ezt alkalmazzák, feltétlenül szükséges volna, hogy törvényben mondassák ki, hogy több jegyzős községekben, valamennyi jegyzőnek jár termeszetbeni lakás. (Folytatása köv.) HÍREK. — Védekezés a kolera ellen. Belügymin. rendelet alapján a Duna vizének ivása és az abban való fürdés ezen vármegye területén is betiltatott és ennek végrehajtására a Dunamenti őrsök megerősittettek s a csendőrök állandó felügyelet alatt fogják a Duna vizét tartani. — Vizsga. Nagy Kornél camerálmoravicai vasúti raktárnok-jelölt sikerrel letette a raktár- noki vizsgát Zágrábban. — UJ fogorvos. Dr. Garai Jenő, ki a fogászati tanulmányait a berlini és nevyorki fogászati egyetemen végezte, Budapesten leendő letelepedése előtt szeptember és október hónapokban Pakson fog- és száj betegeknek rendeli. — Eljegyzés. Forgács Mátyás temesvári kereskedő eljegyezte Gál Ilonkát Szekszárdiéi. Fehér M. Miksa Budapesten eljegyezte Spitzer Margit kisasszonyt Dunaföldvárról. Hilfreich Simon siklósi sggélyzőegyleti könyvelő eljegyezte Friedenthßl Fricikét Dombór várról. herceg is és Maximilián a császár öccsei. In summa ez a földindulás oly nagy és oly iszonyú volt, kihez hasonlót senki nem látott. Nem volt oly templom sőt még egy privátom aedificiom is, aki megmaradhatott volna éppen, elannyira, hogy minden tornyoknak kiknek fele, kiknek harmadrésze, sokak pedig alapjában corruálta- nak sok embereknek opprimálásával, ki miatt az városbelieknek ki kellett futni a mezőkre. Az galambok és az verebek is csapatosan takarodtak ki az városból. Az hercegek előbb- előbb lappangottak az városban, egy helben nem találta volna ember ükét, imitt-amott bual- doztak. Az harangok az tornyokban ex concus- sione harangoztanak az tornyakban szerteszéllel elannyira, hogy mindnyájan az itilet napját várták magokra. Nagy volt az sirás-rivás az egész városon minden rendbeliektul. Az Ernestus herceg udvarának minden házainak az tetejét lerontotta, az sok gombok, vitorlák most is alá függenek ketté törvén. Nem becsülheti ember meg az városban mennyi kár lett elegendőképen. Az Dunán a kik akkor eveztenek, alig szaladtanak, hogy az hab ükét el nem bontotta.» Ezután alig volt év J605-ig, hogy ne jelentkezett volna nálunk lusebb-nagyobb földrengés, sőt 1599-ben három ízben is; március 4-én, május 20-án és december I7-én s ezek, mint Istvánffy Históriájában olvashatók, elég nagy károkat is okoztak. 1605-ben épp karácsony előestéjén, december 24-én volt nagy földrengés Brassóban, s ezt Weiss Mihály,\a hires brassói hiró igy írta le naplójában : »1605. december 24-én délután 4 órakor óriási földrengést éreztünk sőt láttunk' is. Én épp a házamban az asztalnál ültem, az első lökésre felugróm s látóm, hogy megmozdulnak a falak s meginog az egész épület. — ,Már-már azt hittem, hogy megjelenik ennek a nagy csodának szerzője, s azért, a mikor a — Esküvő. Bonyhádi Persz^l Miklós, budapesti honvéd huszárhadnagy, * bonyhádi Perczel József tábornok fia, csütörtökön kötött házasságot Nagybajomban I g m á n d y Aladár földbirtokos és neje szül. Bogyay Mária úrnő leányával Igmándy Terikével. Ä polgári esketést Kacskovics Lajos Sömogyvár- megye alispánja végezte. — Urlleányból parasztmeny-cske. A közeli Sárbogárd községnek nagy szenzációja van: Barta Hermin 17 éves urileány, egy járásbiró özvegyének unokahuga, aki négy gimnáziumot is végzett — megszökött egy U d v a r d i József nevű parasztlegénynyel. A fiatalok a legény rokonához költöztek Sarbogárdra s ezek úgy tudták előkeriteni őket, hogy a leány apja szinleg' beleegyezett a házasságba. Az apa Münchenből, ahol egy cipőgyár vezetője, érkezett meg Sárbogárdra s amikor a leány előkerült, erőszakkal magával vitte Münchenbe. De a szerelmesek nem tudnak egymás nélkül élni. A leány megszökött Münchenből is és most boldogan sétál otthon Sárbogárdon az ő Józsijával. Persze várják a szülői beleegyezést, hogy a törvény előtt is egybekelhessenek. — Jutalom adóbehajtásért. Tolnavármegye alispánja az 1910. évi útadó behajtása körüli eredrrjényes működésűkért jutalom cimén Bertics Pál értényi jegyzőnek 40 K, ifj. Lágler Sándor nagyszokolyi jegjzőnek 60 K, Szabó Zoltán koppányszántói jegyzőnek 35 K, Csornai János szemcsédi jegyzőnek 30 K-t utalványozott ki. — A protestáns papok és hitoktatók zsebnaptára 1912 évre (ív. évf.) csinos és praktikus kiállításban már kikerült a sajtó alól. Ez évfolyam a mindig szükséges törvények és utasítások mellett, a portómentességi szabályt, protestáns főtisztinévtart, egyházmegyei, kerületi legújabb lélekszátni adatokat is magában foglalja. A hitoktatók 1911 szeptembertől, a lelkészek 1912 januártól használhatják. Ára a pénz előleges beküldése esetén 1 korona 20 fillér, különben 1 korona 30 fillér. Megrendelhető Vértesi Zoltán lelkész-szerzőnél, Magyar- bóly, Baranyamegye. — Halálozás Hónig Mátyás Tolna- Ozorán 69 éves korában meghalt- Az elhunytban Honig Dezső székesfővárosi mérnök édes atyját gyászolja. Bakó Antal munkásbiztositó pénztári számtisztet súlyos csapás érte nejének szül. Kriszt Józsának, élte 18-ik évében történt elhunytával. Temetése ma délutén ment végbe nagy részvét mellett. s=s Tilos A belügyminiszter a hivatalos lapban hét rendeletet tett közzé. Ezekben megszabja azokat az árukat* melyeknek Olaszország felől és Törökországból tilos a behozataluk -rátekintettel a kolerajárványra, ilyenek: használt fehérnemű, ócska és viselt ruha, használt ágyneműtek, törlőrongy és papírgyártásra szánt rongyok. feleségem Margit leánykámmal azt kiáltózt, mellettem: «Meneküljünk, menjünk le az udvarba összedül a ház», hangos szóval kiáltám néhányszor : «Du gewalítiger Gott, schaff, wis du willst etc.» Bánffi Péter is megemlékezik naplójában e földindulás grős lökéseiről, a melyek nagyon megrongálták a brassói templomot s számos kéményt döntöttek le s épületet rongáltak meg a városban. 1578. május 19-ikén, Pünkösd hétfőjén este óriásPvnhaiTdult Budán s a nagy dörgések és villámlások közt egyszerre csak rémületes dörgés kísérete mellett erős földindulás rázta meg a várat és várost. Felrobbant a puskapor-torony is a várban nagy pusztítással s számos emberéletet is követelvén áldozatul. Mikor a helytartó,. Radéczy István egri püspök, aki Pozsonyba» lakott, értesült erről, rögtön leült s május 2'3-áo kelt levelében megírta a nagy eseményt Becsbe Rudolf királynak s levele ma is ott van a Staatsarchiv magyar iratai közt. >Ha Felséged érsek- újvári kapitányainak levele nem erősítette volna meg azt az újságot, — írja — amelyről tegnap értesített Nagyszombatból egy barátom, nein merném azt Felséged tudomására hozni, de mivel mindkét levél ugyanazt tartalmazta, megírom Felségednek, úgy amint velem tudatták. Az van ugyanis mindkét levélben, hogy Pünkösd másnapján este 10 óra tájt borzasztó villámlástól és dörgésektől kisérve óriási földinchdáa volt Budán s hogy a budai királyi yár azon a helyen, a hol a puskaporos-hornyot őrzik, villámcsapástól találva egészen leégett és megrongálódott, ngy h9gy csak az oldalán maradt egy kis lakható hely," a hol a várnagy nyolcad- magával sértetlenül maradt a török csá&zá kincstárával, más azonban minden elpúsztúltr az összes ágyukat és hadiszereket részben • tűz emésztette meg, részint pedig a Dunába a
