Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-09-07 / 72. szám

2 A Tűzoltók napja f. hó 24—26 napjain lesz. A belügyminiszter megengedte, hogy a Magyar országos tüzoltószövetség ezeken a na­pokon gyüjtőivekkel, urnákkal, táskákkal, per­selyekkel gyűjtési rendezhessen és e célból az ország egész társadalmához fordulhasson ; egy­úttal méltányolva azokat az eredményekben gazdag szolgálatokat, melyeket a magyar tűz­oltóság fáradságot nem ismerve, hazafias lelke­sedéssel 40 éven át a közjó érdekében kifejteit, a székesfővárosban létesitendő Tűzoltó-otthon eszméjét a törvényhatóságok jóakaratu figyel­mébe ajánlotta, felhiván a törvényhatóságokat, hogy a tűzoltóságok közreműködésével fogana­tosítandó gyűjtés ügyét összes hatóságai figyel­mébe hathatósan ajánlja. A nöejylef 50 éves Jubileuma. Október 5-én nagyobbszabásu, mondhatni az egész vármegye úri társadalmát összehozó ünnepség lesz Szekszárdon. Az Egyesült Szekszárd Tolnamegyei Nő­egylet ekkor ünnepli fennállásának ötven éves jubileumát, amely alkalommal az egylet elnö­kének, Apponyi Gézáné grófnő ő nagyméltó­ságának buzgolkodása folytán fényes napra s ragyogó művészi estre van a vármegye közön­ségének kilátása. A jubileum kinő a szokásos helyi keretből már csak az által is, hogy a díszközgyűlés szónokául egyik legnagyobb gondolkodónkat: Prohászka Ottokár püspököt sikerült megnyerni s itt lesz ez alkalommal a pécsi megyéspüspök, Zichy Gyu'a gróf is, aki az ünnepi misét mondja. A tervezett estély is gyönyörűnek ígérke­zik. Elég legyen csak annyit felemlíteni, hogy Hegedűs Gyulának, a Vígszínház művészének káprázatos művészétén kívül, Schell Józsefné, Piáik Tiborné, Apponyi Gizella grófnőkkel élü­kön a vidék és helyi társadalom előkelő hölgyei fognak szerepelni jól ismert, országos nevű irók ez alkalomra irott műveiben. Maga a programm egyes számaiban még bővülhet, de főbb pontjaiban már végleg megvan állapítva. Minden előjel után ítélve, az ünnepély •a ritka szép alkalomhoz méltó, nagyszerű lesz. A programm körülbelül ez: h Október 5-én, délelőtt isteni tisztelet lesz minden felekezet templomában. A belvárosi rk. templomban a misét maga a megyéspüspök: Zichy Gyula gróf tartja. 2. Utána ünnepi köz­gyűlés, gróf Apponyi Gézáné elnöki ' megnyitó­jával. 3. Prohászka Ottokár püspök ünnepi be­széde. 4. Bodnár István ez alkalomra készült költeménye. 5. Az egylet történetének rövid ismer­tetése. 6. A jubileumi alapítvány megállapítása. Este díszelőadás és táncestély a Szekszárd- Szálló nagytermében. 1. Babits Mihály verses prológja. A költe­mény szép eszméjét: Charitast, a jóság nem­tőjét, a múzsák veszik körül s szolgálatára áll nak — élőkép érzékiti meg, melyet főleg a vidék urhölgyei — élükön Schell Józsefné és Fiáth Tiborné grófnőkkel — fognak ábrázolni. — 2. A szekszárdi dalárda fellépte, megfelelő hatásos ünnepi darabbal. 3 Klasszikus zenemű előadása {quartett), városunk kiváló műkedvelő művé­szeitől, Moudry Hugó vezetése alatt. 4. Hegedűs Gyula fellépte. 5. Szent Erzsébet legendája, köl­temény. Ennek keretében a) Liezenmayer ismert kitűnő képének megérzékitese élőképben. Szent Erzsébetet Apponyi Gizella grófnő ábrázolja. b) Rózsák hódolata Szent Erzsébet előtt, élőkép, ■c) Az angyalok kara és karéneke. Az utóbbi két képben városunk ifjú hölgyei vesznek részt. 6. A szekszárdi dalárda záró éneke. Az ének­részeket Hiller Gyula karmester vezeti. A közreműködőket maga gróf Apponyi Gézáné elnök kérte s részben most kéri fel, aki — amint látjuk — a körültekintő, leleményes, tapintatos rendezés szálait a távolban is gondos és erélyes kezében tartja. A fölkért védnöknők majdnem kivétel nélkül elfogadták e tisztséget. Ez alkalommal jelenik meg az egyesület története is Várkonyi Sándor egyl. jegyző tollából. A szép diszművet az egylet mostani és régi elnökeinek arcképe díszíti. ________VÁRMEGYE. A k özigazgatási bizottság ülése e hó 13 án lesz, nem 18 án, amint legközelebbi számunk­ban sa/tóhibáibó közöltük. Kérjük azon t, előfizetőin­ket, kiknek lapunkat már régeb­ben küldjük s előfizetési dijaikat még nem küldték be — hát­ralékos tartozásaikat lapunk kiadóhivatalába beküldeni szí­veskedjenek. Menyasszonyok vizsgája. A férjhezmenés legelső törvényes kelléke. A praktikus norvégek. Sok szó esett már arról tengeren innen is, tengeren túl is, hogy a házasuló felektől bizo­nyos kvalifikációt kell megkövetelni az állami hatalomnak, mielőtt a törvény szerint »felbont­hatatlan« kötelékre lépnek, nem is szólva arról, hogy egyes államok törvényhozása már is meg­találta a módját annak, hogy csupán testileg fejlett és egészséges szervezetű egyének lép­hessenek egymással házassági frigyre. Nagy fontossággal bir és különös meg­elégedéssel lehet fogadni idevonatkozólag a norvég parlamentnek azt a legújabb határozatát, a mely szerint a férjhezmenésre készülő höl­gyeknek ezután szabályszerű vizsgálatot kell letenniök, hogy beigazolják, hogy elég érettek a házasság kötelmeinek teljesítésére. A norvég parlament már számtalan Ízben adta jelét annak, hogy a nőkérdés helyes meg­oldását szivén viseli s számtalan oly intézkedést léptetett életbe, a melyek minden modern állam­ban követésre méltónak bizonyultak. A most említett uj törvény szerint minden menyasszony, a ki oltár elé készül, köteles be­igazolni és vizsgát tenni arról, hogy az összes háztartási tennivalókban jártas, nevezetesen, hogy tud varrni, mosni és mindenekfölött: főzni! Ezt a hatóság előtti vizsgát le kell tennie minden menyasszonynak, szegénynek, gazdag­nak, egyaránt s alóla senki nem vonhatja ki magát. Különös fontosságot tulajdonítanak a norvég honatyák a főzés tudományának, abból a szempontból indulván ki, hogy jó konyha és ellátás nélkül boldog, harmonikus házasélet el sem képzelhető. A híradás méltó arra, hogy világszerte megszivlelésre ta'áljon, továbbá, hogy a pedagógusok, a kik a nők »gyakorlati« ki­képzésével oly buzgón foglalkoznak, okuljanak belőle. Hiába, minden műveltségnél és sokoldalú­ságnál többet ér, ha a menyecske el tudja látni kellőképpen háztartását és okosan tud gazdál­kodni a mai rettenetes drága világban 1 . . . TOLNAVÁRMEOYE ée a KÖZÉRDEK HÍREK. — Főtanácsosi klaevezés. A király Scholz Gyula, műszaki főtanácsosi címmel fölruházott műszaki tanácsost, közúti kerületi felügyelőt, műszaki főtanácsossá nevezte ki. — Apponyi Gézáné grófné köszöneté. Amint már említettük, Leopold Sándor 50 éves házassági évfordulója alkalmából, többek között az Egyesült Szekszárdi Tolnamegyei nőegyletnek is 2000 koronát adományozott. Apponyi Gézáné grófnő az egylet elnöke távira­tilag köszönte meg a hozzájuttatott nemes szivü alapítványt. — Bucsn Szekszárd város kies fekvésű kegyhelyének, a Remete-kápolnának holnap, pénteken lesz a templom búcsúja, mely alkalomra a vármegye minden részéből, sőt más várme­gyékből is tömegesen keresik fel a kápolnát. Kisasszony napján d. e. 1ji\0 órakor énekes misét ce'ebrál Alosgai Sándor újvárosi plébános. Ezenkívül Mosgai Sándor magyar és Horváth Lajos tolnai káplán német nyelven szentbeszé­det tartanak. — Befejezett tanulmány Ut. Dr. Drágíts Imre, vármegyei főorvos haza érkezett drezdai tanul­mány útjáról. Szász ország pompás székhelye nem is maradt adós a látnivalóval. Ó-iási, em­beri képzelmet felülmúló arányban volt ott be­mutatva minden, ami az emberi élettel össze függ. A kiállítás gyönyörűen oldta meg feladatát: az emberiség felvilágosítását az egészségügy minden kérdéséről. — Elnevezés A vallás- és közoktatásügyi miniszter Járó István szekszárdi lakos, oklev. tornatanárt a fehértemplomi áll. főgimnáziumhoz nevezte ki tornatanárrá. — A főgimnázium létszáma. A szekszárdi állami főgimnáziumba 224 tanuló iratkozott be. — A polg. iskolák népessége. A szekszárdi polg. fiuiskolábán összesen beiratkozott 186 tanuló, 17-tel több, mint a múlt évben. Ugyancsak jóval nagyobb a népessége a polg. leányiskolának is, ahol eddig beíratott 145 növendék. Itt említjük már meg, hogy a leányis­kolái továbbképzőbe is már többen jelentkeztek vidékről is, dacára, hogy a beiratkozások csak 11-én veszik kezdetűket. Az intézet kiváló igaz gatójának Rovácsné, Nagy Lujza úrnőnek közben járására a minisztériumban Ígéretet tettek, hogy a továbbképzőt a legmodernebb gépekkel ingyen fogják ellátni. i^i . szeptember 7. — Mozi A szekszárdi kath. Olvasókör nagytermében holnap, pénteken délután ismét kezdetét veszi a mozgófényképszinház, a közön­ség eme közkedvelt szórakoztató látványos­sága. A képek ezúttal, is a legelső fővárosi in­tézettől szereztetnek be, ennélfogva ismét a leg­jobbak lesznek. Pénteken délután 3 előadás lesz, úgymint 5, 7 és 9 órakor. Belépődíjak: I. hely, 60 fillér. II. hely 40 fill, és III. hely 20 fillér. Gyermekek a felét fizetik. Bárkinek, tehát nemtagoknak is szabad bemenetűk van ez alka­lommal. — Elnevezés. Apponyi Géza gróf v. b. t tanácsos főispán Pápay Géza mözsi segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettessé kinevezte. — Eskü-tétel. Mire Leó szekszárdi keres­kedő f. hó 5-én a honpolgári esküt letette. — Módosított szabályrendelet. A bei ügy. miniszter a magyarositási szabályrendeletet jóvá­hagyta. E szerint jövőre a tanítóknak a magya­rositási jutalomdijakért nem kell folyamodványt beadniok. — Képviselők lovaglás ügye. A képviselő­ház üléséről szóló tudositásunKDan ismertettük azt az összeszólakozást, mely az ülés végén egyrészt Pál Alfréd, másrészt Midi Kovács János között történt. Az összeszólakozás következté­ben a képviselők kedden esteö órakora Rákosi-féle vívóteremben kardpárbajt vívtak. Segédek voltak Mádi-Kovács részéről Lovászy Márton és Justh János országgyűlési képviselők. Pál Alfréd ré­széről Farkas Zoltán és Vojnich Sándor ország­gyűlési képviselők. A párbajban, amelyet Lovászy Márton vezetett, hétszer csaptak a felek össze s mindannyiszor igen hevesen. Az utolsó össze­csapásnál Mádi-Kovács János a homl kán és a száján erős vágást kapott. Mire az orvosok kons­tatálták a harcképtelenséget. A felek a párbaj után kibékültek. Egy másik értesülésünk szerint Madi-Kovács János sebe jelentéktelen, félGenti- méteres vágás úgy hogy este már meg is jelent a függetlenségi pártkörben. — Halálozás. Özv. Wolf Antalné született Lzuschmann Borbála, Lauschmann Ferenc nyug. vármegyei iktató nővére f. hó 6-án Pécsváradon 84 éves korában elhunyt. Temetése ugyancsak Pécsváradon volt ma d. u. a kiterjedt rokonság nagy részvéte mellett. — Kevesebb lesz ez apelláta. Egy konkrét esetből kifolyólag a belügyminiszter érdekes elvi határozatot hozott. E határozat szerint, ha valamely község képviselőtestülete a község vagyonra vonatkozólag határozatot hoz és ezt a határozatot a vmegve mint ellenőrző törv.- hatóság jóváhagyja, magánfelek az ellen nem felebbezhet- nek. A közs. képviselőtestületek határozatai ellen ugyanis kihirdetett záros határidőn belül föl lehet szólalni. Ennek az időnek elmúltával, mikor már a törvényhatóság is jóváhagyja a határozatot, az, magánfelek által meg nem apellálható. — TŰZ. F. hó 3-án éjjel 12 órakor vészes kongatás riasztotta fel álmából Mucsi község lakosságét, jelezve, hogy tűz van. A tűz egy hegyoldalban fekvő utcában, mely a falu végén fekszik, pusztított és mire az emberek odaértek, már négy ház a lángok martaléka volt, kísér­tetiesen bevilágítva a fél falut. Az oltást- meg­nehezítette, hogy az utcában csak két kút van. A tűz az amúgy is szegény négy családot tel­jesen koldusbotra juttatta. — Tenyészállat vásárlás Scbvo tzban A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület — amely elnökével Széchenyi Domokos gróffal az élén nagyobb szabású akciót kezdeményezett, hogy a varmegye, kivásárlás által megcsappant állat állománya mielőbb felfrissittessék, Molnár József gazd egyl. titkárt Puly Iván gazd. felügyelőt és Barabás Imre bonyhádi állatorvost Schveitzba küldte ki, hogy nagyobb bevásárlást eszközöl­jenek. A kiküldöttek tegnap, a déli vonattal keltek útra. Egyelőre Freiburg városba, illetve a freiburgi cantonba mennek, hol 116 drb. simenthali tehenet és hasas üszőt vásárolnak össze, melyre körül- belöl 170 ezer francot vittek magukkal. — Hol volt a csendőrség? Vasárnap, esti 9 óra tájban, az újvárosi Társaskör előtt mintegy 25—30 legény megszállva tartotta a gyalogjárót. Bárki ment arra, ki kellett neki térnie a kocsi- utra, mert bizony pórul járt volna máskülönben. Ugyanis a szekszárdi legények ismét duhajkod­tak, hosszú hegyes késeket szorongattak kezeik­ben, éktelenül, a legdurvább.módon káromkodtak, majd összecsaptak és egymást megszurkálták. Ez tartott jó félóráig, csendőrt azonban ez idő alatt sem a Széchenyi, sem pedig a Rákóczi- utón nem lehetett látni egyet sem. A rend fen- tartása és testi épségünk megóvása pedig az ő kezükbe van letéve. — Fegyver a gyermek kezében Tímár István 8 éves, hencse-pusztai fiú bátyja revol­verével játszadozott, miközben a fegyver elsült és a golyó belefuródott ballábába. A szerencsét­lenül járt kis fiút a Ferenc-közkórházban ápolják.

Next

/
Thumbnails
Contents