Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-09-04 / 71. szám

De lássük most már a határozat s Baky professzor ur második indokát: Dunaföldvárra kell helyezni, mert ott van jövője az iskolának. Hát miért Dunaföldvárra s miért nem például Tamásiba ? A füzetecske felelete az: hogy Tamási nem aján'hatn, mert mm protestáns vidék központja. Hát Dunaföldvár az ? Ugyan­ugyan, furcsa protestáns központ. Gyönk nehezen megközelíthető a külső­somogyiaknak, hát Dunaföldvár ? Csak a tér­képre kell nézni, az maga világos cáfolat. A memorandumok s Baky professzor ur szerint Dunaföldváron népes volna az iskola. Igen, a helybeli fiuk talán, de csak talán, mind oda járnának, de a vidék nem. Míg Kalocsa ott lesz alul, Székesfehérvár felül, Veszprém, Pápa oldalt s mig a Duna Tisza közének református iskolái: Nagykőrös, Kunszentmiklős, Kiskun­halas, Kecskemét azután Czegléd állami gimná­ziumával ott áll, addig Dunaföldvár gimnázi­uma ne számítson a vidékre. Amit magából a községből nyerne, azt a vidékből elveszítené s ißy ugyanazon, sőt kisebb létszám volna, mint Gyönkön Miért a meglevő jót a bizonytalan rosszért feláldozni ? Maga a község mennyivel volna jobb a tanításra, ott sincs más, mint Gyön­kön, ott sem tudnának a tanítványok lelkében nagyobb érdeklődést kelteni a világ hala­dása iránt. Vájjon ott jobban látná az a kis gimnazista a mának küzdelmét, ott jobban lehetne őket hazaszeretetre, hithüségre, a jövő munkájára előkészíteni, mint Gyönkön ? Én hat évig falun neveltem tanítványaimat s mind erre ott is elő tudtam készíteni őket. Azután Dunaföldvár vidéke domíniumokkal va-n körülvéve, tehát kötött terület, az nem fog fejlődni olyan arányban, mint azt várni lehetne. Amint tényleg nem is fejlődött. Természetes geográfiái helyzete — a Duna melletti fekvés, gazdag földje — hamarosan egy bizonyos fej­lettségi fokra hozták Dunaföldvárt, de aztán meg is maradt azon fokon s életrevalóságának a fejlődésben, haladásban kevés jelét adta. Mindezektől eltekintve, egy nagy érvünk van nekünk, gyönkieknek s ez a 100 esztendős múlt s az alapítók tiszteletben tartandó akarata. A »gyönki úri família« mint Baky professzor ur is előadja, sok adomány, áldozat s küzdé§ árán tartotta fenn az intézetet itt, Gyönkön, tehát Gyönknek s vidékének szánták. Itt is kell hagyni. Természetes, magam is vallom, hogy a m> 100 év előtt jó volt, az ma nem az s fejleszteni kell. De ha fejleszthetjük itt Gyönkön, miért akkor máshová vinni ? Első eszköz erre is, mint a háború vise­lésre : a pénz. Az pedig van. let kénytelen va­gyok Baky professzor ur számadásainak preci­zitását kétségbe vonni s számadatokkal bizo­nyítani, hogy igenis Gyönkön nincs hiány. Az iskola jövödelme 305 7 kor. 98 fill. Szükséglete mindent felszámítva 35995 kor. 5 fillér. Volna tehát hiány 5400 kor. A község felajánlott 70000 koronát, ennek 5 % volna 3500 kor. Igv a hiány már csak 1900 K. Ezt pedig nagyszerűen lehet pótolni államsegélyből. Az iskola jelenlegi állam­segélye 12000 korona. A jövedelme 20000 kor. Ha tehát az államsegélyt 6—8 ezer koronával emeli, még mindig nem veszti el felekezeti jel­legét. S mit lehetne még csinálni 8 ezer koro­nával ?! A mostani konviktust rendessé lehetne tenni s több tanuló kaphatna segélyt. Ha a mostani — csupán a hirtelen segíteni akarás által indokolt vándorasztal is hoz néhány tanu­lót, hogyne hozna az intézeti segélyezés !- Attól nincs mit félni, hogy a felemelt ál­lamsegély nem volna mindenre elég; hiszen a tanári kar oly régi óhaját, a lakbér rendezést az intézet, most a saját erejéből teljesítette, anél­kül, hogy pénzügyi egyensúlya megbillent volna, vagy bárhonnan vett volna segélyt. A gimnásiumnak még itt egy másik nagy feladata is van, amiért a vármegyei 100,000 koronás alapítványt is kapta: a magyarosítás. Ha a memorandumok azt mondják, hogy ennek nem felelt meg a múltban, azt hiszem annak nem Gyönk községe az oka s hogy megfeleljen a jövőben, arra a gimnáziumnak okvetlen töre­kedni kell­Törekedni kell az intézetnek a nyilvános­ságra, ma napság nem szégyen a reklamirozás, törekedni modern szellemre. A fenntartó két egyházmegye lelkészeinek, tanítóinak pártolniok kell saját iskolájukat jobban, mint eddig. Akkor, kérem itt, minden, a múltban s jelenben meglevő baj elmúlik s a gimnázium fennállása még száza­dokra biztosítva van. Még néhány szót az ellenszenvről, amellyel Dunaföldvár kath. közönsége a református gim­náziumot fogadja. Baky professor ur füzete ugyan azt állítja., hogy igenis ott teljes a béke, nincs ellenszenv s csak a békerontó káplán heccelődése az egész. — Mi pedig tekintélyes 1911 szeptember 4. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK dunaföldvári uraktól igenis úgy értesültünk, hogy igenis nem is kicsiny, de meglehetős nagy az ellenszenv Ez különben előre gondolható volt, amint Dunaföldvár megtudta, hogy neki a 300,000 koronás alapítvánnyal szemben egy szava sem lesz a gimnázium fenntartó testületében, hogy az az intézet nem az övé lesz, hogy azt tőle teljesen elzárják; arra a gondolatra jött, hogy ő csak a pénzt adja, de szava a gimnázium vezetésében abszolúte semmi sem lesz, elked­vetlenedett s bizony nagyon hangosan meg­nyilatkozott a református gimnázium ellen s az a képviselőtestületi határozat korántsem fejezi ki úgy Dunaföldvár hangulatát, mint az elitéit segédlelkész. Egyéb mo idani valóm nincs. Azt hiszem, az elfogulatlan nagy közönség, amely nem a Gyönk iránt való ellenszenv szemüvegén ke­resztül nézi azt a harcot, melyet 100 éves inté­zetünkért a tanári kar s a versenyző városok ellen kell megvívnunk, nekünk ad igazat. Szol­gáljon azonban mindnyájunk megnyugtatására az, hogy bárhogyan végződjék is e harc, egy bizonyos, hogy felébredt Gyönk is, az iskola is. S ha történtek is a harc folyamán olyan dolgok, melyek bántok egyik vagy másik félre, azokat reparálni lehet, sőt szerintem kell is. — S ha az intézet Gyönkön marad, a harc vége egy modern, szép iskola lesz. VÁRMEGYE. — Közigazgatási bizottsági ülés. A vár­megyei közigazgatási bizottság szeptember havi ülését 18-án tartja Apponyi Géza gróf v. b. 1.1. főispán elnöklésével. HÍREK. — Személyi Mr. Apponyi Géza gróf vbtt. főispán e hó 10-én hazatér szabadságáról s át­veszi afőispáni teendők végzését Simonstits Elemér alispántól. — Hercegi látogatás. Herceg Esterházy Antal, Esterházy Miklós herceg nagybátyja múlt vasárnap Gyulajon volt. A hercegi tanácsos kíséretében megtekintette a gyulaji vadászlakot is s szeptember 8-án szarvasbögésre, két heti tartózkodásra Gyulajra megy, a mikor valószí­nűleg Lőw Jenő gyulaji erdőmérnök lakásában fog lakni, annyira megtetszett neki az erdőmér­nök lakása. — Áthelyezés. Topolics Ferenc dombóvári posta- és távirda segédtiszt Nagykanizsára helyez­tetett át. Nouákovics Frigyes máv. mérnök Dombó­várról Királyházára helyeztetett át a fütőbázhoz. — Főszolgabíró szabadsága. Rassovszky Julián paksi főszolgabíró szeptember hó 2 án kezdette meg 6 heti szabadságát. — Eljegyzés. Dr. Parraghy Vilmos, buda­pesti ügyvéd eljegyezte Somogyi Ancikát, dr. Somogyi Zsigmond vármegyei tb. főorvos leányát Pakson. Schvarcz Józsf sárvári kereskedő eljegyezte Weisz Teréz k a. Weisz Gerzson paksi termény- kereskedő leányát. — A pécsi országos orvoskongresszus el­halasztása A Pécs városában szeptember 7-re tervezett országos orvoskongresszust a kolera­veszedelem teljes megszűnéséig bizonytalan időre elhalasztották. Az elhalasztásról Kétly Károly dr. eeyetemi tanár, az Országos Orvosszövetség elnöke táviratban értesítette Johan Béla dr. me­gyei főorvost, a barariyamegyei fiókszöv;tség elnökét. — Egyházmegyei Mrek. Gróf Zichy Gyula megyéspüspök Cserta Jánost Pécsváradról Rác- petrére, Hardy Ernőt, ki ideiglenesen a buda­pesti Rákóczi-kollégium tanulmányi felügyelője volt, Pécsváradra, Gedeon Sándort Mecsek- Szabolcsról Dunaföldvárra, Gratzl Gyulát Hosszu- hetényből Mecsekszabolcsra, Magyar Bélát Dunaföldvárról Laskafalura és Kemény Ferencet Laskafaluról Hosszuhetényre helyezte át kápláni minőségben. — Nyugdíjazás — pályázat. Berky Frigyes gyönki járásbirósági és Mann Antal tamásii járásbirósági irodatisztek nyugdíjba vonu'ása folytán Hazslinszky Géza, a szekszárdi kir. törvényszék elnöke a gyönki és tamásii járás­bíróságnál betöltendő 1—1 irnoki állasra szeptember 28-iki lejárattal a pályázatot kiirta. — Lemondás a birói állásról. Ifj. Cigenis István, tamásii nagyközség bírája, állásáról le­mondott. Az ügyeket helyettese, Fiola József fogja vezetni a legközelebbi biróválasztásig — Tamási minden esetre sokat vészit e derék, értel­mes férfin távoztávah 3 — Ötven éves lelkészt Jubileum. Fábián Mihály felsőiregi református lelkész, egyház­kerületi tanácsbiró folyó évi julius 23-án töl­tötte be rendes lelkészszé választásának 50-ik évfordulóját. Fábián Mihály az 50 évet meg­előzőleg a budápesti reforfnátus egyháznál, mint káplán, majd mint gimnáziumi tanát működött. Ezen minőségében munkatársa volt néhai Battagi Mór volt theológiai tanárnak magyar — német és német—magyar szótára készítésénél. Később Őszödön, majd Harkányban és mintegy 20 év óta Felsőiregen működik, mint lelkész. Fiatalabb korában, mint élénk tollú s alapos képzettségű egyházi iró szerepelt. Ötven éves jubileumát csöndben, minden feltűnést kerülve ülte meg boldog családi körben. A külső­somogyi református egyházmegyének augusztus 29-én Tabon tartott közgyűlése alkalmával Kálmán Gyula esperes emlékezett' meg az álta­lános tiszteletnek és szeretetnek örvendő agg lelkipásztor jubileumáról, kinek a közgyűlés tagja* őszinte szeretettel kívántak még hosszú és boldog életet. —- UJ Ügjvéd A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Gál József ügyvédet Duna­földvár székhellyel az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette. — Áthelyezett joggyakornok A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Haraszti József szekszárdi kir. törvényszéki joggyakornokot saját kérelmére, ugyanebben a minőségben a pécsi kir. törvény­székhez helyezte át. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Fö- vényessy Sándor, pécsi kir. törvényszéki jog­gyakornokot a kaposvári törvényszékhez jegy­zővé nevezte ki. — TÁVOZÓ Ügyvéd. Dr. Szabó István, aki alig pár hónapja vette át az elhalt dr. Rolf ügyvédi irodáját, eltávozik Dombóvárról és visszatér Gödöllőre. — Lemondás. A szekszárdi Népbanknál Steinsdörfer József bejelentette napibiztosi ál­lásáról való lemondását. A választmány sajná­lattal elfogadta a lemondást és Szondy István indítványára Steinsdörfer Józsefnek jegyző- könyvi köszönetét Szavazott. — Káplánok áttérése. Úgy értesülünk, hogy Koppány Károly kajdacsi r. k. káplán, a kit most helyeztek át Ráczpetrére, áttért a ref. vallásra. Ez most hamarjában a második eset, mert pár hóval Fövenyessy Pál volt faddi segéd lelkész is áttért. Mindketten beiratkoztak a bu­dapesti ref. teológiára, hol különbözeti vizsgát tesznek. — A gyönki református algimnázium áthe­lyezése ügyében a külső-somogyi református egyházmegye folyó évi augusztus 29-én, Tabon tartott közgyűlésén, 42 szavazattal 17 szavazat ellenében akként határozott, hegy az algimná­ziumnak Gyönkön leendő meghagyását ajánlja a konventnek. — Gazdatiszti kinevezés és áthelyezés. Gróf Apponyi Géza v. b. t. tanácsos, tőispán uradalmi igazgatósága Molnár Gyula hőgyészi intézőt Ráczegresre helyezte át és helyébe Szűcs János aradi intézőt nevezte ki Hőgyészre. — Szőlő eladás. Őrffy Lajos, a Szekszárdi Takarékpénztár vezérigazgatója előhegyi szőlőjét eladta Grósz Mátyásnak 20 ezer koronáért. — Jutalom a legjobb tolnai és kalocsai selyemtenyésztőknek. Schweitzer József pápai prelátus, Kalocsai főegyházmegyei kanonok már évek óta minden selyemtenyésztési idényben 100 koronát küld az országos selyemtenyésztési felügyelőségnek azon legjobb tolnai és kalocsai selyemtenyesztők jutalmazására, akik.a legtöbb gubót termelik. Ezen összegből az idén Topol- csányi Józsefné, Istella János, Perler Antalné, Beke István és Árvái Jánosné kalocsai, továbbá Smekál Antal, Bacher Antal, ifj. Kom István, Vas György és Schnetzer Ferenc tolnai selyem­tenyésztők kaptak egy-egy 10 koronás aranyat. Az illetőknek gubótermése és keresete a követ­kező volt: Kalocsán: 1. Topolcsányi Jánosné termelt 90 kgr. 40 dgr. gubót 194 kor. 20 fill, értékben. 2. Istella János termelt 71 kgr. gubót 150 kor. 60 fill, értékben. 3. Perler Antalné ter­melt 57 kgr. 50 dgr. gubót 125 kor. £5 fill, értékben. 4. Beke István termelt 52 kgr. 80 dgr. gubót 112 kor. 50 fill, értékben. 5. Árvái János­né termelt 44 kgr. 80 dgr. gubót 92 kor. 68 fill- értékben. Tolnán: 1. Smekál Antal termelt 52 kgr. 60 dgr. gubót 113 kor. értékben. 2. Bacher Antal termelt 44 kgr. 50 dgr. gubót 97 kor. 17 fill. 3. ifj. Kom István termelt 44 kgr. 40 dgr. gubót 94 kor. 98 fill, értékben. 4 Vas György termelt 43 kgr. gubót 93 kor. 65 fill, értékben. 5. Schnetzer Ferenc termelt 38 kgr. 10 dgr. gubót 86 kor. 65 fill, értékben. — Uj alelnökök választása. A szekszárdi Munkásbiztosiló Pénztár igazgatósága Wéber Sán‘dor elnöklete alatt tartott ülésében a munka­adók részéről Stnckinger Jánost, a munkások részéről pe'dig Ráduly Sándort alel nőkké választotta.

Next

/
Thumbnails
Contents