Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-08-17 / 66. szám

2 intézze. Ilyen szervezet lehet iskolaszék, gazda- és más kör, vagy külön e célra alakult szervezet. Amely községben pl. csak egy iskola van, az már intézheti a szabadoktatást. De ahol többféle iskola van, ott már ne kttlön-külön tartsanak előadásokat, hanem itt már egy közös intézményt kell létesíteni. Ezen helyi szervezet teljesen sza­badon alkotja meg működési szabályzatát és csak azt kivánja a rendelet, hogy a törvényhatósági szervezettel kontaktusba lépjen. A törvényhatósági szabadoktatási szervezet a helyi egyesülése. A helyi szervezetek kikül­döttekkel vannak itt képviselve. Szabályait maga alkotja meg és bemutatja az Országos Szabad oktatási Tanácsnak, melynek javaslatára a miniszter hagyja jóvá. Ügyrendjét csak tudomás­vétel végett terjeszti fel a Tanácshoz. Amely vár­megyében léteznek már közművelődési egyesületek és szabadoktatással foglalkozó szervezetek, azok képviselet alapján egy közös Szabadoktatási Bizottságot szervezhetnek, amely aztán intézi a törvényhatóság egész szabadoktatását, meghagy­ván az alkotó egyesületeknek teljes szabad mű­ködését. Ebbe a bizottságba a rendelet már a törvényhatósági tisztviselők karát is belevonja, hogy annál biztosabb alapon nyugodjék. A szabadoktatás szabaddá tételében annyira ment a miniszter, bogy a szabadoktatás összes ügyeit a rendeletben életbeléptetett Országos Szabadoktatási Tanács hatáskörébe utalja, mely mint véleményező és ellenőrző testület működik és melyben az összes országos közművelődési egyesületek, szövetségek, szabadoktatási intézmé­nyek kiküldöttei helyet foglalnak. A szabadoktatás csak nyilvános helyiségben történhetik, november 1-től március 15-ig, egy iskolában hetenkint legfeljebb két előadással, több tanitós iskolánál is csak 20 jutalmazható elő­adással, melyből 14 et a tanítók, a többit a helyi értelmiség tarthatja. Egy tanító csak 8 előadás jutalmazására tarthat igényt á 6 korona. Az előadássorozatok október 15-ig cimek szerint összeállítva, a törvényhatósági szabadoktatási szervezet ulján az Országos Tanácshoz tudomás­vétel végett bejelentendők. Ha törvényhatósági szervezet még nem volna, a km tanfelügyelőség ,utján kell a bejelentést , eszközölni. A ciklus végén jelentés teendő a Tanácsnak, melyben a helyi szervezet igazolja, hogy az egyes előadá­sokon legalább 25 hallgató vett részt « csak igy jutalmaztatnak az előadások. A dologi kiadásokra csak kivételésen ad a miniszter segélyt utólagos elszámolás kötelezettsége mellett. A rendelet.egyik kiemelkedő részét szószerint .iktatjuk ide: • ■ „A szabadoktatás, mint közművelődési fel­adat, végső céljában annyit jelent, mint a társa­dalom közreműködésével az államnak minden polgárát bevonni a nemzeti közművelődés egyre szélesedő és erősödő áramlatába, az elemi iskola elvégzése után .serdülő kprától kezdve az ifjúsági egyesületek- 's a klilpnböző továbbképző tanfolya­mok, egyes és .sorozatos előadások segítségével egészen a katonái szolgálat megkezdéséig. Ez • a művelődési folyamat itt sem szakad meg, mert a m. kif. honvédelmi minisztériumban élénk érdek­lődés; ps buzgó törekvés van abban az irányban, hogy a katonaság valóságos szabadoktatói szervezetté 's igy a szó valódi értelmében vett népművelői intézménnyé is tétessék.“ Ennek szükségességét és hasznát volt sze- rcnésénk már hangoztatni a Közérdek hasábjain. A hadsereg iránt táplált igen sok ellenszenvnek lerónfója volna ennek megvalósítása. Hiszen óriási, veszteség a katonaság szociális művelését teljesén figyelmen kívül hagyni, holott megvan oft a tímvfeléshez szükséges minden eszköz és tényező oly pompás összhangban, mint sehol ipásutt. A kor‘mégis csak érvényesíti hatását az 'eddig ellene legmerevebben elzárkózott intézmé­nyekben is. A rendelet aranyszavaival fejezzük be köz­leményünket : „Kétség nélkül szükséges, hogy a felnőtt polgár a különböző tanfolyamok, sorozatos elő adások, felolvasások, gazdakörök, népházak, szö­vetkezetek és társadalmi egyesületek segítségével nemcsak önképzésének alkalmas eszközeit találja meg, de érezze is mindenki ebben a hazában, hbgy nemcsak adófizető és közterheket viselő polgár, hanem tagja is a nemzeti kulturközösség- úék, helyzetéhez s értelmi tehetségeihez mérten élvezője és részese azoknak az erkölcsi javaknak, melyek együttesen a nemzet legdrágább kincsét, a nemzeti közműveltséget alkotják.“ • • j vH; v Brunner András. • a ha n folyó évre szóló e lőfizetési pénzeket,.' valamint'' a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó«- hivatalhoz mielőbb beküldeni. TOLNAVÁBMEGYE és a KÖZÉRDEK fiífÜEK. — A király születésnapja. Őfelsége nyolcvan­egyedik születése napja alkalmából, f. hó 18-án a szokásos módon ünnepel az ország. A középü­letek fellobogóztatnak s ünnepi isteni tisztelete­ket tartanak. Szekszárdon a belvárosi rk. tem­plomban dr. Fent Ferenc apátplebános 9 órakor nagymisét celebrál segédlettel, melyen résztvesz- nek a hivatalok képviselői. — Előléptetés. A földmivelésügyi miniszter Wolszku Győző m. kir. füldmives iskolai szak­tanárt, Apponyi Géza vbt. tanácsos, főispán, volt gazd. segédtisztjét, gazdasági tanárrá nevezte ki. — Egyházmegyei tisztujitás. A tolna-baranya- somogyi ág. hitv. ev. egyházmegyében a világi fel­ügyelőnek, főesperesnek s alperesnek mandátuma lejárt s igy minden egyházközség felszólittatott szeptember 1-ig a választás megejtésére, Miként, értesülünk a majosi egyházközség 1913. augusz­tus 13 án Demiányí Ervin tanár s felügyelő és Szűcs Imre lelkész ikerelnöklete alatt szavazatát egyhangúlag Szeniczey Géza volt felügyelőre, Horváth Sándor volt főesperesre s Tomka Gusz­táv alesperesre adta le. Legtöbb község igy szavaz. — Az ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara szombat délután tartott ülése alkalmával a nyugdíj választmányba Pleininger Ferenc dr. Schvetz Antal dr. Rásky Béla dr.-t választotta be. — Oltáregyleti gyűlések. Dr. Éri Mártonná értesíti az Oltaregylet tagjait, hogy az egylet augusztus hó 17-én fél 5 órakor, szeptembertől kezdve pedig a hó utolsó csütörtökén mingig dél­után fél 5 órakor tartja üléseit a római katholikus óvóda helyiségében. — Rektifikálás. Biróy Béla (Gyönk) ado­mánya a Simontsits Béláné alapra nem 20, mint azt múlt számunkban tévesen nyugtáztuk, hanem 25 korona. — Aranylakodalom. Leopold Sándor, a Telnamegyei Takarék- és Hitelbank volt vezér- igazgatója és neje szül. Kron Ottilia folyó hó 24-én délután 4 órakor tartják- a szekszárdi izraelita templomban aranylakodalmukat. — Útépítés. A,, bonyhád—tabód—zombai törvényhatósági ut 2026—13'430 kin szakaszá­nak kiépítését a keréskedelm m. kir. • miniszter engedélyezte. — Jég volt hétfőn délután, a felhőszaka- dásszerüen jött záporeső alkalmából Szekszár­don, 4 Remete-völgyben. — Szerencsére .a jég igen apró volt és bő-esővel jött, számba ve­hető kárt tehát nem tett. — Ötven éves papi jnbileum. Most Szent- István napján lesz ötven éve, hogy Fehér Már­ton ferencrendi áldozópapot özv. Bezerédj Ist­vánná kérelmére Hídjára rendelték az. Úr szol­gálatára. A derék -lelkipásztor odajövetelének e nevezetes évfordulóját.ünnepséggel ülik meg, amelyen a környékből számosán vesznek részt. A környékbeli papság részéről Fekete Gusztáv tolnai prépost mondja az ünnepi misét. — A „Tolnavármegyei Vendéglősök és Korcs- márOSOk Egyesülete“ e hó 10 én tartotta a „Szek- szkrd Szálló“ kistermében évi rendes közgyűlé­sét. A számvizsgálók/évi jelentését a közgyűlés megvizsgálván a felmentvényt megadta. Megejte- tett a tisztujitás. mely szerint megválasztattak mint elnök : Schaffet? Sándor (Szekszárd), al- elnökök: Obernig Károly (Szekszárd) és Raisz Ferenc (Bátaszek, jegyző : Csapó István (Szek­szárd), pénztárnok: Haspel József (Szekszárd), számvizsgálók : Bódai Gusztáv és Komlósy Antal, (Szekszárd). Helybeli választmányi tagok : Almásy Lajos, Bóday Gusztáv. Horváth József, Komlósy Antal, Krisztanics Sándor, Schaffer Jakab, Tóth Gyula és Waldmann Dezső (Szekszárd), póttagok : Müller Bernát és -ősz György (Szekszárd), vidéki választmányi tagok : Erdős Zsigmond, Spiesz Gyula, Zucker Sándor (Bnnyhád), Raisz Mihály, Szabó Jenő, Wolf Lajos (Dombóvár), Sántha József, Viczé János (Döbrököz), Frenksz József (Váralja), Bandi Manó (Fels,őireg), Deutsch Ignác (őcsény), Vaiga József (Kurd), Prack Péter (Nagydorog), Rudnyászky Ferenc (Bátaszék), vidéki választmányi póttagok : Török János (Kurd), Buzsáki István (Dombóvár), Gyűrd István (Paks) és Hopp György (Hőgyész), ügyész : Dr. Ormos Ernő ügyvéd (Szekszárd). Raisz Ferenc alelnök indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az Országos Vendéglős Egyesületbe 10 taggal belép. Erdős Zsigmond indítványt tett, hogy a záróra meghosszabbítása a vendéglősök által utólag le­gyen bejelenthető a nekik kiadott szelvények ki­töltése mellett. A közgyűlés ezen. indityányt „el fogadta.és ennek keresztülvitelével a 'válaszmányt és az ügyéázt bízta. meg. Több kisebb nagyobb indítvány letárgyalása után á közgyűlés deli 12 óra után végett ért. — Segély felosztás. A köl esdi felhőszakadást károsultjai részére beérkezett segélyadományok felosztása tárgyában értekezlet volt f. hő 16 án a megyei székháe»* kistermében Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt, melyen Jeszenszky György báró gyönki főszolgabíró és a felhőszakadás által sújtott Kölesd, Kistormás és Varsád községek elöljárói vettek részt Az értekezlet megállapodott az egyesek között kiosztandó segélyösszegekre nézve, melyben a felek a szenvedett kár és rászorultságuk mértéke szerint fognak részesülni. — Elnevezés. Weinbergerné Réinhercz Janka bölcskei izr. tanítónő a bölcskei állami iskolához neveztetett ki tanítónőnek, miáltal az. ottani izr. iskola szeptember 1-jével megszűnik. — Vakok támogatása. A vak gyermekek segélyezésére a m kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami és áll. seg. községi fiú- és leányiskolákban egy napon gyűjtést rendelt el. — A vadászok öröme. Nagyasszony napján,, f. hó 15-én, hosszú pihenés után ismét kezdetét vette a nyúl vadászat. Kedden korra reggel látha­tók voltak a szekszárdi nimródok is, amint igye­keztek kocsikon és gyalog vadászterületeikre, hogy a most megújult szezonban az első nyulat lelőhessék. — Pótállatvásár. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy Kölesd község augusztus hó 29-én csupán hasított körmü állatok felhajtására pótvásárt tarthasson. — Le akarta lőni a szomszédját. Klag Gáspár györkönyi lakos régóta rósz viszonyban élt szomszédjával, akit aztán egy előzetes vesze­kedés után kedden vadászfegyverével az ablakon keresztül le akart lőni. Két lövést tett a merénylő^ de egyik sem talált. Klag Gáspárt a csendőrség letartóztatta és bekísérte a szekszárdi kir. ügyész­ség fogházába. — A vendéglősök közgyűlése. A Magyar Vendéglősök Orsz. Szövetsége f. évi szeptember hó 13-án tartja Budapesten 14 ik évi rendes közgyűlését, mig megelőzőleg, szeptember 12-én pedig a Szállodások, Vendéglősök, Kávésok, Pin­cérek és Kávéssegédek Orsz. Nyugdijegyesülete tart ülést. A népesnek Ígérkező közgyűlésen Tolna­vármegyéből is többen fognak résztvenni. — Bútorokra államsegély. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a hölcskei állami el. iskola hiányzó bútorainak költségeire 360, a dom­bóvárira 1380, a tolnaira 120 és bölcskeire 450 vagyis összesen 2310 K államsegélyt engedélyezett. — Tandijkárpóilási államsegély. A felső1 iregi izr. iskolánák 365 K tandíj kárpótlási állam1 segély utalványoztatok. — Lövöldöző legények. Vasárnap este 9 és 10 óra között Dávid István öcsényi lakós Kornyik József gátőrrel mulatgatott, miközben összetalál­kozott Pongrácz János, Simon Ferenc, Fehér La jos, Taksonyi Ferenc, Mayer Mihály és lamet Istvánnal, akikkel Dávid István összeveszett s közü­lök kettőt meg is ütött, majd pedig Kornyikkal el­menekült. A bántalmazott legények üldözőbe vet­ték Dávidot, miközben revolverrel lövöldöztek, rémületbe ejtve a Séd patak körül lakókat. A csendőrség a lövöldöző legényeket előállította s megindították ellenük az eljárást. — Bekísért csendőr. A hátai csendőrőrs egyik tizedese már több Ízben csinált zavart az őrsön, rendesen olyankor, amikor kissé leitta magát. Vasárnap is többet ivott a kelleténél) verekedni kezdett s mikor az őrmester közber lépett, neki is ellenszegült, őt is inzultálni akarta. Ekkor társai lefogták és bekísérték Szekszárdiba a szárnyparancsnoksághoz. Azonnal jelentést tettek a székesfehérvári kerületi parancsnoksági­nál, honnan dr. Hilberth Gyula csöndőrzászlóst küldték ki a vizsgálat megejtése végett. • . r — Hasznos tudnivalók. Az orvostudomány tanítja-, hogy az egészséges emberi szervezetnek naponkint egy liter vízre van italul szüksége. Ez a viz ’szolgál ugyanis a bevett étélek higitószeréül E. nélkül ugyanis' ,a szervezed á meg­emésztett táplálékokat hasznosan feldolgozni nem tudja. Mint­hogy azonban a táplálékokkal a gyomorba minden esetben igen sok és különböző; betegség csirája js bejut, fontos, hogy italul olyan víz használtassákv mely baktériummentes legyen, tehát azon csirákat ne szaporítsa', másrészt a táplálékokkal bevett baktériumokat a gyomornak megölni segitse -s végül, hogy a viz a gyomrot ne rontsa. . Be van igazolva, hogy ilyen célokra a mohai. Ágnes viz végtelenül alkalmas, mert teljesen bakteriúmmentes.l Másod­szor, minthogy szénsavat tartalmaz, a .baktériumok mérgező hatását lerontja. És végül, minthogy a gyomrot alkalmasan izgatjá, egyrészt étvágyat csinál, másrészt bőséges elválásztá- sát okozza azon gyomornedveknek, melyek azon kártékony baktériumokat megölik. A mohai Agnes viz fogyasztását különben is főként tavasszal, klváltképen lehet ajánlani. Ekkorra ugyanis a téli nehéz -táplálkozás után a gyomor nagyon is megkívánja a gyomorjavitót. Másrészt ekkorra esik a legtöbb fertőző beteg­ség, amitől a mohai Ágnes-forrás a gyermeket és felnőttet biztosan megóvja.'— Gyermekeknél ilyenkor mutatkoznak az angol-kór tünetei, amelyeket á mohai Agnes-viz mésztartalmú­nál fogva .megszüntet s végül tayaszra esik a legtöbb szülés, tehát ilyenkor van a legtöbb szoptató asszony is, akiknek á mohái Ágnes-forrás fogyasztása azért fóntos, mert ez a víz a tejelválasztást nagyban fokozza. Háztartások számára nagy üvegekben a mohai Ágnes- forrás különösen olcsón kapható. lífl'. augusztus 17.

Next

/
Thumbnails
Contents