Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-08-10 / 64. szám

2

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK

Azáltal, hogy Domborinál a Dunát a holt Dunaágtól eltöltötték, ebből a Danába való vizi közlekedést teljesen megsemmisítették. Ezzel Tolnát fejlődésében megakasztották, járványfészekké alakították át, bántó elkeseredést oltottak a lakosságba, mely nemzedékről nemzedékre a végsőig fokozódott, ami nem is csoda. Igen erős iparüző osztályok, melyek addig a virágzó hajóépítőéből és hájózásból éltek, exisztencijukban teleitek tönkre.

A felterjesztés állást foglal azon terv ellen, mely a tolnai Dunaág rendezése helyett a szekszárdi szárny csatornát veszi kombinációba, amikor a főcsatornában egy duzzasztó mii és csege feleslegessé válnék és a földmunkáknál is megtakarítást lehetne elérni és kéri a minisztert, hogy ezen kombinációt hagyja figyelmen kívül.

A tolnai Dunaág rendezésének egyik terve — a felterjesztés értesülése szerint — az, hogy az Domborinál a Dunaágat 'az élő Dunától elválasztó töltésben elhelyezendő csőzsilipen át frissit- tetnék fel, alulról pedig hajózhatóvá tétetnék kettős irányban : Taplóétól, vagyis a Sió betor- kolásától Tolnáig, felfelé és Taplóstól Gemencnek az élő Dunába, lefelé.

A jelenleg fenálló helyzet a Sióból az élő Dunába való vizi közlekedést csak Gemenc felé teszi lehetővé, mert a tolnai holt Dunaág az élő Dunától Dombori táján el van töltve. Taplóstól Gemenc felé a Dunaág a Sió hordalékától állandóan el van iszapolva. így lenne ez akkor is, ha a Sió hatózhatóvá tétele oly módon terveztetnék, hogy a forgalom Gemenc felé bonyo- littatnék Je az élő Dunába, amely esetben állandó kotrás válnék szükségessé. Ha pedig a Sió külön csatornán vezettetnék le a Dunára, a Dunát seké- lyesitené el iszapjával.

Ezzel szemben Tolna nagyközség óhajtása az, hogy:

a tolnai Dunaág a Sió belorkolásától: Taplóstól felfelé Domboriig az élő Dunába szekréng zsilipen át tétetnék hajózhatóvá, Gemenc felé való hajózhatóvá tétele pedig mellőztessék.

Ezen szekrény-zsilip alkalmazása Tolnának és vidékének kiváló érdeke.

Ha a tolnai Dunaágnak Taplóstól Gemencnek hajózhatóvá tétele mellett a Domboxánál levő elzáró töltésbe, mint az terveztet tt — csak cső- zsilip alkalmaztatnék, azon nem jöhetne át annyi viz, amennyi a holt Dunaágnak tetemes víztömegét megmozditani és felfrissíteni képes volna. A Siónak Taplósnál, a holt Dunaágba beömlésétől Gemenc felé a Dunáig a Sió iszapjától eltöltetik, amely iszapot a Duna áradása Tolnáig nyomja fel. Ez a viznek szabad lefolyását lehetetlenné teszi s a holt Dunaág a lefelé való hajózhatóvá tételre vonatkozó terv kivitele után is csak a Duna áradásakor frissülne fel, hogy ennek következtében az apadás beálltával a malátokon megmaradt viztócsák és maga a posványnyá változott holt Dunaág annál,nagyobb bűzt támaszsza- | nak és a közegészséget még nagyobb veszély fenyegesse. A cső-zsilipen beömlő kevés viz ezt a veszélyt megelőzni nem tudja. Emellett azután a Sió iszapjának állandó kotrása tetemes és folyton ismétlődő kiadásokat okozna.

Ha ellenben a tolnai Dunaág Dombori felől Taplósig hajózsilipen át tétetnék hajózhatóvá, ezáltal a Dunaág véglegesen és jól rendeztetnék, mert a Dombori felől beözönlő megfelelő mennyiségű viz a Sió iszapolását megakadályozná, amennyiben az iszapot lefelé sődórná. De a Dunaágnak Gemenc felé való hajózhatóvá tétele feleslegessé lenne, minek következtében az állandó kotrás költségei megtakarittatnának és ami fő: a tolnai Dunaág lakott vidékének fontos közegészségügyi érdekei is kielégítést nyernének.

Ez: a megoldás — Domborin át — a leghelyesebb azért is, mert igy a Balaton felöli vizi közlekedés Tolna, Mözs, Fadd és Bogyiszló községek forgalmát, iparát is élénkebbé teszi és ezek a községek a bogyiszlói átvágás folytán elveszett vizi utért kárpótláshoz jutnak, mig ellenben a Sió betorkolásától Gemenc felé szabályozása egyetlenegg holt Dunaág melletti községnek sem áll érdekében, a holt Dunaág Taplós alatti részén község nem létezvén.

Szekszárd rt. város érdeke oly módon nyerhetne kielégítést, mondja a felterjesztés, hogy a Síiből, Bálánk-puszta felől, Szekszárd alá egy hajózható szárnycsatorna épittetuék ki, amelynek hossza körülbelül csak 3.5 km volna és amelynek felesleges vizét a Sárvíz régi medre vezetné le.

A felterjesztés a 3aját álláspontja erősítésére hivatkozik még arra a körülményre, hogy a domborii elzárás létesítésekor Tolna veszteségének kárpótlásául elhatároztatott, hogy Tolna alatt a holt Dunaágba egy téli kikötő létesittetik, mint aminek létesítése ez alkalmas helyen a hajózás érdekében szükséges, sőt országos érdek ; ennek létesítése azonban elodáztatott arra az időre,

midőn a tolnai Dunaág rendezése fog kivitelre kerülni.

Az érdekes és sok tekintetben tanulságos felteijesztésre kíváncsian várjuk a főldmivelésügyi kormány döntését.

HÍREK.

Személyi hírek. Appongi Géza gróf vbtt. főispán, pár napra Becsbe utazott.

Széchenyi Sándor gróf, vbt. tanácsos, főrendiházi aleloök pár heti tartózkodásra Kalten - leutgebenbe utazott.

— Előléptetés. A főldmivelésügyi miniszter Puly Iván szekszárdi gazd. segédfelügyelőt a

X. fizetési osztályba sorozott gazd. felügyelővé nevezte ki, illetve léptette elő.

— Babits Mihály áthelyezése. A közoktatás- ügyi miniszter Babits Mihályt, a szekszárdi származású kiváló költőt, aki eddig a fogarasi főgimnáziumban tanitott, az újpesti állami főgimnáziumba helyezte át.

— E8kÜVÖk. Polgár Dezső bonyhádi főgimnáziumi tanár, ma délelőtt vezette oltárhoz menyasszonyát Gedő Etelkát Somogykötsén.

Folyó hó 8-án, a délutáni órákban volt esküvője Kovács Ferenc tolnanémedii ref. lelkésznek, Huszár Jolánkával, a medinai templomban. Az esketést Arany Antal, a menyasszony nagyatyja végezte; násznagyok voltak : Ilyés Gyula kölesdi gőzmalom tulajdonos és Oravszky liászló tolnanémedii jegyző. Este lakoma volt Arany Antal medinai ref. pap vendégszerető há zánál, amely után az uj pár haza, Tolnanémedibe utazott. Áldás kisérje a két szerető szív boldog frigyét.

— Uj igazgató. A kaposvári állami főgimnázium uj igazgatójává Pongrácz Károlyt nevezték ki. ő is, mint főigazgatóvá kinevezett elődje, Dsida Ottó, ismét sok jogosult aspiráció háttérbe szorításával neveztetett ki. Mindössze 6 éve, hogy a tanári pályán működik, igy kinevezése ellentétben áll Zichy János gróf azon elvével, hogy csakis legalább 10 éves tanárok nevezhetők ki igazgatókká.

— Eljegyzés. Győrfjy János ráczegresi tanító folyó hó 10-én jegyezte el Szekszárdról néhai Lengyel László vármegyei árvaszéki kiadó özvegyének leányát: Szerénát.

— Visszarendelés. Holländer Hugó dr. közegészségi segédfelügyelőt a belügyminiszter e hó 4-én vármegyénkből visszarendelte.

— Katonaság köréből. A had vezetőség ifj. Hódi Andor élelmezési zászlóst, földieket szolgálattételre Temesvárra osztotta be.

— Huszonötéves iskolatársi találkozóra gyűltek egybe Pécsett azok, akik 1886-ban végezték a pécsi püspöki tanitóképezdét. Az iskola- társi találkozón Tolnamegyéből megjelentek: Erdősy János Mözsről és Walter Ádám Cikóról. Az iskolatársak délelőtt misét hallgattak a líceum- templomban, amelyet Gábor György mutatott be két elhunyt tanáruk: Heidt János és Schultz Imre és 3 elhunyt iskolatársuk: Kőházi László, Pintér János és Papák József lelkiüdveért. Délben a Mór-utcai „Gambrinusban“ volt kitűnő hangulat mellett, igen jól sikerült társas ebéd.

— Választás. Nagyszékely községben segédjegyzővé Muth Henrik választatott meg.

— Másodlelkész Ozorán. Az ozorai rkath. plébános mellé szervezett II-od lelkészi állást a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta.

— Gyémántlakoda'om. Hradek Ferenc és neje szül. Schulcz Emma a mai napon tartották meg Kurdon gyémántlakodalmukat, legifjabb fiuk Hradek Károly kurdi plébános parochiáján, a legszűkebb családi körben. A templomot, éppen búcsú napján, szorongásig megtöltötték a nagy számban összesereglett hívők és az agg házaspárra papfiuk adta az egyházi áldást.

— Elvégzett tanfolyam. Egri Béla szék szárdi tanító, lapunk belmunkatársa a győri ált. irányú iparostanonc iskolai rajztanfolyam és Kálmán Ferenc szekszárdi tanitó a faipari rajztanfolyam első ciklusát, úgyszintén Károlyi Károly tóin ai áll. tanitó az ált. irányú rajztan folyam második felét jeles eredménnyel elvégezték.

— Pécsegyházmegyei tanítók lelkigyakorlatai.

Vasárnap délután 6 órákor kezdődtek meg a pécsegyházmegyei tanítók lelkigyakorlatai, melyeket három napon át P. Hörl Gyula kalocsai jézustársasági atya tartott. A lelkigyakorlaton Tolnából résztvettek a következők: Eicher János (Apar), Horváth Ignác (Szekszárd), Horváth Mihály (Máza), Kálmán Ferenc (Szekszárd), ifj. Kálmán Károly (Szabadka), Kálmán Károly (Szekszárd), Kardos Ferenc (Mucsi), Philipps Antal (Czikó), Rettinger István (Duzs), Szigethy József (Kánya), Schröder Rezső (Lengyel) és Éber Márton (Szekszárd).

— Koleragyanus eset Tolnavármegyében.

A Tolnavárraegye völgységi járásához taitozó Zomba községben augusztus 6-án, délután koleragyanus tünetek közt megbetegedett özv. Schöck Józsefné zombai lakos. Az orvosi vélemény szerint kolera nosztraszról volt szó. A hatóság szigorú óvintézkedéseket tett. A nagyvendéglőt, ahol a megbetegedés történt, azonnal bezárták, ami a lakosság körében nagy rémületet keltett. Mint lapzártakor értesülünk, özv. Schöck Józsefné még

6-án éjjel meghalt. Dr. Schall járásorvos és Hagymássy szolgabiró éjjel 11 órakor ejtették meg a vizsgálatot. A halottat a hullaházba szállították és felboncolták. A főszolgabíró jelentésének vétele után Simontsits Elemér alispán azonnal a helyszínére utazott, Felülvizsgálta és jóváhagyta a tett intézkedéseket s ezeken felül is a legszigorúbb óvóintézkedéseket rendelte el. Mivel a gyanús eset korcsmahelyiségben történt — amely körülmény a baj széthurcolasát felette meg- könyiti, névszerint is összeiratta a korcsmában megfordultakat s őket állandó megfigyelés alá helyezte. Minden megtörtént tehát a baj elfojtására, legörvendetesebb azonban mégis az egész dologban, hogy a Budapestre felküldött bélrészeken a megejtett hatósági vizsgálat koleragyanus jelenséget nem vett észre s már értesítette is a vármegye alispánját, hogy a zombai, valamint dombóvári eset is, nem volt ázsiai kolera. De bár igy van, az óvatosság nagyon ajánlható mindenkinek. íme, nem szükséges ázsiai kolera ahhoz, hogy ép, erőteljes emberek is. elpusztuljanak úgyszólván 24 óra alatt. Mint jelen esetben is történt, a mértéktelen ugorka evés, valamint a sok éretlen gyümölcs, dinnye is idézhet elő váratlan halálesetet. Legjobb tehát az óvatosság.

— Népgyülés. A tolnai szociáldemokrata párt folyó hó 13 án délután 4 órakor népgyülés megtartását kérelmezte Bajó Pál főszolgabírótól. Tárgya a véderőjavaslat és az általános választójog. Bajó főszolgabíró a népgyülés tartására a jogot megadta.

— Köszönetnyilvánítás. Székely i Lajos a „szekszárdi önkéntes tűzoltó egylet“-nek 5 koronát adományozott, ezen nemes szivü adományáért ez utón is köszönetét mond a Parancsnokság.

— Áthelyezés, bodor Aladár szekszárdi áll. segélyezett községi polgári iskolai tanár a móri állami polgári iskolához helyeztetett át.

— Magyar gyártmányú papi; ok ellenö.zese. A kultuszminiszter, imui mai ismeretes, a ioiyo évben rendeletet adott ki, amely szerint csak- magyar papirosból készült tankönyvek engedélyezhetnie. L rendelet kiegészítéséül a miniszter most úgy intézkedett, hogy a könyvek papirosanyaga magyar voltának megállapitasa céljából mindenkor az illető könyv egy Kész példánya küldendő be a kereskedelmi múzeumnak.

— Sörárpa és komlókiállitást rendez az OMGE, a foiumiveiesi miniszter támogatásával folyó évi szeptember 2á-tól 25 ikéig Budapesten a „Köztelek" nagytermében, díjazással egybekötve. A kiállításon csak hazai termelők vehetnek részt, idei termékekkel. A minták legkésőbb szeptember 1-ig küldendők be. A sorárpanál az ország 7 termelési körzetre osztatik tel, melyben Tolnavármegye az o-ik körzetbe, a Drava—Sióvidékibe vau beosztva, a komlónál pedig négy körzetbe, melyben varmegyénk a második körzetben (Duuantul) foglaltatik. A legjobbnak falait minták között körzetenként megállapított sorrendben pénzdíjak es oklevelek osztatnak ki. Bővebb felvilágosítással az OMGE titkán hivatala szolgál.

— Póivásárok. Külesd község folyó hó 29-ére, Tolna kózseg szeptember 18-ikara potvásár engedélyezését kérelmezte.

— Álomból a halálba. Komlósi József döbröközi lakos es neje a pécsi káptalan velini uradalmában dolgoztak a nyáron, miért is magukkal vitték 4 éves Mariska nevű leányukat is. A kis leány a nagy hőség következtében elálmosodott s egy buzakereszt tövében elaludt. Az árnyat nyújtó gabonakereszt kis idő múlva véletlenség következtében kigyulladt s a kis leány megégett. Hogy a halálos szerencsétlenségért kit terhel a felelősség, a vizsgálatot megindították.

— Kolera-gyanú. Ujdombóvár állomáson koleragyanus tünetek között megbetegedett Pser- hoffer Lipót esetében a bakterologiai vizsgálat megállapította) hogy nem forog fenn ázsiai kolera.

I tf.l?. augusztus 7.

— Adomány a Simontsits Béláné alapítványra. A Simontsits Beláné alapítványra ujabnan a következő adomány érkezett:

Pallavicini György őrgróf 50 K

Névtelen, Koppányszántó,

Strasser Lajos Keszi 30—30 K

Gyérey Richárd Ozora,

Reich Oszkár Tamási 25—25 K

Biróy Béla, Gyönk 20 K

Ezen adományt köszönettel nyugtatja:

Schneider János, gondnok.