Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-07-27 / 60. szám
5 Szekszárdi Önkéntes Tornász-Tüzoltó- Egylet f. évi julius hó 16-án Boda Vilmos elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen elhatároztatott, hogy a már feloszlott zenekart ismét helyreállítják s annak felügyeletével Kuncer János és Hődl Andor tűzoltókat bizták meg. — A hiányzó tűzoltó szerek pótlása és a meglevők jókarba hozására kölcsönt vesznek fel, melynek kivitelével a parancsnokság megbizatott. — Hödl Andor az egylet egyik régi ügybuzgó tagja a 15 év óta viselt jegyzői1 tisztségről lemondott s helyette l*óth Pál városi tisztviselő választatott meg, ugyanekkor Hödl Andor pedig szertárnokká. Végül megállapitatott a „Vármegyei tűzoltó szövetség“ f. évi agusztus 20 án íszekszárdon tartandó évi közgyűlésének a programúja is. — Öngyilkosság. Pető József 83 éves Báta- szék községhez tartozó Leperd pusztai lakos napszámos, julius hó 23-án vasárnap az ajtó félfára felakasztotta magát, mire észrevették, már meghalt.« Vizsgálat során megáljapitatott, hogy nevezett iszákos természetű volt s e végzetes tettét is ittas állapotban követte el. — Országos vásárok. Pécs szab. kir. város tanácsa közhírré teszi, hogy a f. évi julius hó 3l-én (hétfőn) Haviboldogasszony hetében tartandó pécsi országos vásárra hasított körmü állatok (szarvas- marha, sertés, juh stb. felhajtása is meg van engedve. Pécs, 1911. évi julius hó 20-án. Nendtuich Andor s. k. polgármester. A bálaszéki országos vásár f. hó 31-én hétfőn lesz megtartva, vészmentes helyekről mindenféle állat felhajtása meg van engedve. A mennyiben a közel fekvő községekben a vásárok alkalmával az állatok felhajtása a közelmúltban be volt tiltva, úgy előrelátható, hogy a hétfői vásár látogatott lesz. — Nyáron, amikor a nap erősen tüzel, min den ember pihenést, üdülést keres, ami természetes is. Mert aki egész éven át munkával tölti idejét, joggal tarthat igényt egy kis pihenésre. És erre legalkalmasabb a csodás szép nyár. Az iskolásgyermekek vakációja is az év eme legszebb szakába esik s igy minél több időt kinn tölthetnek a szabadban. E mellett azonban nem árt egy kis szellemi felfrissítő sem, mihez bőséges anyagot nyújt Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a „Jó Pajtás“. Legújabb julius 23 diki számában szintén akadnak szebbnél szebb olvasmányok, úgymint Ábrányi Emil verse, Szabóné Nogáll Janka és Jeszenszkyné T. Irén elbeszélése, Sebők Zsigmondtól Dörmögő Dömötör a Tátrában, Elek nagyapó meséje, cikk a kecskeméti földrengésről, Garay Ákos szép rajza Benedek bácsi versével, Zsiga bácsi tréfás története, Zsoldos László regénye, mig e szám gazdag és változatos tartalmát apró tréfák, a kis krónika, rejtvények és szerkesztői izenetek egészítik ki A „Jó- Pajtásat a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad s kivánatra mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4. szám. — Eltűnt 20 koroná8. Kálmán Antalné tolnai lakos julius 16 án délután elment szomszédnője özv. Dönni Istvánnéval a tolnai postahivatalhoz, hogy a címére érkezett 80 koronát átvegye. Kálmán Antalné a^fflpott 4 darab 20 koronás bankjegyet a kendőjébe kötötte s hazafelé betért társnőjével Weisz Géza rőföskereskedőhöz, hogy ott egyet mást vásároljon, mialatt a kendőbe kötött pénzét letette. Midőn fizetni akart, észrevette, hogy pénzéből 1 darab 20 koronás hiányzik. Miután a kereskedésben rajta kivül senki más vásárló nem volt, igy tehát panaszt emelt a biróságnál, amely hivatva lesz a pénz rejtélyes eltűnésének felderítésére. — TŰZ Ozorán. E hó 24 én éjjel 11 ói’akor a tűzoltók harsonája riasztotta fel álmukból az alvókat. Tűz ütött ki, kigyulladt Német Pál háza, amely teljesen leégett, a tűz tovább terjedését a tűzoltóság gyors munkája gátolta meg. A keletkezésének oka ismeretlen. — Aki 26 évet ült fegyházban. Egy cinikus és megrögzött gonosztevő állt a pécsi törvényszék előtt, Tarcali József bölcskei illetőségű csavargó, ki lopásért két ízben, súlyos testi sértésért egy ízben volt büntetve. Mindezekért összesen 26 évet ült a fegyházak homályában. Az életének több mint felét töltötte elzárva a világtól és társadalomtól, de azért nem javult meg. Ez év junius 19-én újabb bűnre vetemedett. A megtartott vidéki vásárok alkalmával az elárusító sátrakból külön böző eladásra szánt holmit emelt el. De — mint minden lopásán — ezen is rajtakapták. Ez a cselekmény újabb két esztendei börtönt jövedelmezett Tarcalinak, aki ugyancsak alaposan rácáfolt a börtönök javító erejéről elterjedt hiedelemre. — Csirke t Ivajok. Héjas Jánosné őcsényi lakos záratlan tyúkóljából Szombati János, Galág János, Kruskóvics József őcsényi és Kis Ferenc 1 üli Julius 31. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK szekszárdi lakosok julius 21-éu 5 drb csirkét elloptak. A csirke tolvajokat feljelentették a bírósághoz. > -, — Négy--nyolcezer hold birtok kerestetik Tolnavármegyében, mágnás részére. Részletes és minden a birtokra vonatkozó adatokkal biró teljesen részletes ajánlatokat az ügy sürgősségére való tekintettel legkésőbb 8—10 napon belül kér a „Bauernbund“ kiadóhivatala Bonyhád. Távirat. - Telefon. - Express. — A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. — A Répviselöhnz illése. Budapest. (Érk. d. u. 2 óra 10 perckor.) A képviselőház ma délelőtt tartott ülésében Berzeviczy Albert dr. elrökölt. Jelenti, hogy Kovácsy, Pozsgay, Egry Béla, Barcsay és Bikády képviselők szabadságot kér tek. Beck Lajos kéri, hogy a kérelmek felett egyenként szavazázsal döntsön a Ház. Elnök bejelenti, hogy 20-nál több képviselő névszerinti szavazást kér. Mielőtt ezt elrendelné, meg akar győződni arról, hogy az aláirók jelenvannak e ? Lovászy Márton jegyző felolvassa az ivet aláirók névsorát. Pozsgay Miklósnál kitűnik, hogy nincs jelen. Farkas Pál közbekiált: bizonyosan a könyvtárban búvárkodik. (Nagy derültség.) Elnök jelenti, hogy az aláirók ’jelen vannak. Ezután valamennyi szabadságolási kérelmet nagytöbbséggel elutasították. Égry Béla és Bikády kérelme felett holnap szavaznak. A tegnapról maradt Sümegi és Vertán féle szabadságkérés névszerinti szavazással megtagadtatott. A holnapi napirend megállapítása^ után Ráth Endre sürgős interpellációt intézett a miniszterelnökhöz a Kováid gyári katasztrófa, ügyében, követelve, hogy a mulasztás a legszigorúbban büntettessék és biztosíték szereztessék, hogy jövőre ily szerencsétlenség nem fog bekövetkezni. Héderváry Károly gróf miniszterelnök rög tön válaszolt, kijelentve, hogy mihelyt a szeren- csétlonségről értesült, rögtön szigorú vizsgálatot indított meg. Ezzel az ülés véget ért. Lezuhant lift. Budapest, (Érk. d. u. 2 ó. 10 p.) Kallós Rezső budapesti magántisztviselő és Irén nevű testvére gyárutcai lakásukra hazaérve liften akarták felmenni a IV. emeleten levő lakásukra. A lift felérve lezuhant és a két testvér halálosan megsérült. A Dunába fűlt. Dunaföldvár, (érk. 2 óra d. u. 20 ff.) Gallai József 15 éves fiú 3 társával ebédet yitt a—kendergyárban dolgozó bátyjának. Minthogy korán érkezett a gyárba, a délidő elér- keztéig a Dunára mentek fürdeni. Gallai örvénybe került és elmerült, társai megijedve menekültek. A segélyre jövő munkások már csak Gallai holttestét menthették ki. A hőség. Nagytapolesány, d. u. 2 órakor.) A hőség óriási. A hőmérő 43° Celsius. A déli órákban számosán rosszul lettek a hőségtől. Nyitra, (érk. d. u. 2 óra 45 p.) Pokoli Pálné a hőségtől eszét vesztette. Két kis gyermekét felkapva a Nyitrába vetette magát. Kimentették őket. Ezután az anya nyakát átvágta és elvérzett. Bécs (érk. d. u 2 óra 45 perc) Tegnap oly nagy hőség volt éjjel is, hogy a nyilvános kertekben és a Dunacsatorna partjain 20,000 ember hált a szabadban. A városház előtti parkban 5000 ember aludt a szabadban. Berlin (Érk. d. u.,,2 óra 35 p.) Thüringiában a hőség és szárazság következtében a patakok és tavak kiszáradtak. A Csorba-tó átuszása. Poprád-Felka, (érk. d. u. 2 óra 55 p.) Wlassics Tibor dr. Wlassics Gyula volt miniszter fia ma délelőtt a Csorbatavat, melynek hőfoka 11-R. volt, 20 perc alatt átuSzta. TANÜGYI HÍREK, Rovatvezető : Nagy Béla. Mikép szervezzük vagy vezessük az iskolai kirándulásokat? — Irta: Bécsy István kajmádi tanító. — (Folytatás.) Kirándulásra minden negyedévben el kellene vinnünk tanítványainkat, de mivel a távoli ut, étkezés, szállás költségessé teszik, azért rendezzünk csak két kirándulást évenkiut. Egyet a környékre, egyet pedig távolabbi helyre. Még igy is nehézségbe ütközik a dolog kivitele, mert az iskola e célra semminemű anyagi eszközökkel nem rendelkezik, pedig ehhez is, mint a legtöbb dologhoz, pénz szükséges. A gondos tanító az előre megállapított időre tervezett kirándulásra jó előre készülődik és tanítványait is előkészíti. E célra a gyermekekkel a szülőiktől, vagy másoktól kapott pénzt összerakatja, esetleg e célra hozott összegeket a tanulóktól átveszi és kezeli és ha lehet: a szegény tanulók számára perselyben gyűjt a tanulók között. Az iskolafentartó és a község segítségét is kéri, sőt pásztorjátékok, mulatságok rendezésével is teremthet kirándulási alapot. Ezen fölötte hasznos célra az államnak is kellene segítséget nyújtani, de fájdalom : az ország pénzügyi helyzete ezt nem engedi. Ha közelebb fekvő helyre tesz a tanuló- sereg kirándulást, hova kocsival lehet közlekedni : olyan időre teendő a kirándulás, midőn a gazda állataival nincs elfoglalva, mert ilyenkor a tanító kérésére szívesen átengedi kocsiját, sőt maga is a kirándulókkal megy, különösen akkor, ha gyermeke is közöltük van. A falusi ember, kiben az önzés még nincs oly rut alakban kifejlődve, ezt megteszi szívességből is, sőt, azt hiszem, az uradalmak és a községek is adnak e célra fogatokat. Vasúton történő utazásoknál okvetlenül kérjen a tanító utazási kedvezményt, melyet meg is adnak, sőt tudok esetet, midőn a királyi tanfelügyelőség utján beküldött kérvényre oly kedvezményt kapott az iskola, amilyent nem is remélt. Midőn igy az utazás kérdése megoldatott, a kirándulás napjára megteendők a szükséges intézkedések. A tanító vigyen magával a beállható szerencsétlenségekre való tekintettel: gyapotot, kötszert, gyomorcsöppeket stb. A kidolgozott útiterv, valamint a kirándulás helyének ismerete okvetlenül szükséges. A tanulók a kirándulás előtt gondosan kikérdezendők : vájjon nincs-e valami bajuk és ha ilyent tapasztalnánk, találnánk közöttük beteget, azt otthon hagyjuk. Gondunk legyen arra is, hogy mindenkinek az öltözéke rendben legyen; netán keletkezendő t hideg szél, eső ellen jeleget tartó ruhával el- láttassanak. Intézkednünk kell már eleve arról is, hogy rossz idő, zivatar ellen valahol meghúzhassuk magunkat, valamint az étkezés és szállás helyét is előre meg kell állapítanunk. Csak midőn igy előkészültünk, indulhatunk útnak, mely akár kocsival, akár vasúton történjék, a tanítónak éber figyelmet kell tanúsítania, hogy mindenki a helyén legyen, senki el ne maradjon, azért úgy a fölszállásnál, mint a leszállásnál a tanító legyen az utolsó. A kirándulások úgy ren- dezendők, hogy utána szünnap következzék, hogy a tanulók az utazás fáradalmait kipihenhessék. Kirándulásunk tárgya (többféle lehet. Tehetünk kirándulást helyismeret céljából a környékre, majd a megyének külömböző járásaiba, sőt szükséges hazánk fővárosát és egyes vidékeit is szemlélet tárgyává tennünk. A falusi gyermekkel ismertessük meg a városi életet az ő különféle formáiban, a városi gyermekkel pedig a falut. Az ilyen kirándulásokra térképet, iránytűt vinni a tájékozódás végett el ne mulasszunk. A kiválóan fontos történelmi nevezetességű helyekből is vegyünk fel a kirándulási tervezetbe, mely helyen egy-egy szavalat, hazafias dal elmondása nagyban közrehat a hazafias érzés szent tüzének élesztéséhez és maradandóvá tételéhez. Vigyük el tanítványainkat a múzeumba is, hol minden tárgyra külön felhívandó a figyelem és hogy a muzeum járás maradandó és becses ismeretet nyújtson: gondoskodjunk szakszerű magyarázóról, mely kérésünket a muzeum igazgatósága szívesen fogja teljesíteni. (Vége köv.) — Nyugdíjazások. Kornstein Ignác hőgyészi izr. tanító 1440 K f. október 1-től, Jébnné Molnár Jusztin dunatöldvári rk. tanítónő 1400 K november 1-től és Zazula Mária hencse-pusztai közs. tanítónő október 1-től 680 koronával ny ugdijaztattak.