Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-07-27 / 60. szám

2

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

i -í. * julius 27.

tárgyában a vármegye feliratokat intéz a kormányhoz.

Budapest körlevelénél, mely a Tisza Kálmán szobor költségeihez hozzájárulást kért, szólásra emelkedett Szemere Kálmán és a legfelhá- boritóbb vakmerőséggel, a legcinikusabb tudat lansággal és bornirtsággal tárgyalta Tisza Kálmán politikai működését, azt mondva róla, hogy akkor volt nagy, mikor a detronizációt hirdette és az obstrukciót megcsinálta, de mikor a Deák párthoz közeledett kisebbedett a nimbusa. Tisza Kálmán legfőbb politikai ténye, hogy „a tönkrement nemességet beraktározta a hivatalokba“ és „megalapította a szabadelvű-pártot mely llécs szolgája volt“. A szónok szavai, aki összefüggéstelenül, szakadozottan, minden közbeszólás által sodrából kizökkentve és felvett témájához elejéről visszatérve kihívóan pökhendien, egy hagy- mázos beteg benyomását keltve beszél, a legnagyobb visszatetszést keltették a hallgatóságban és ugyancsak próbára tették a türelmet, mi gúnyos, majd haragos közbeszólásokban nyert kifejezést. Majd a szónok hosszasan elkalandozott a fölött, hogy tudja-e a közgyűlés, hogy ki indítványozta „a székes- és fővárosban“ a Tisza-szo- bor létesítését. „Ehrlich és Hűvös“-ék, süvítette indignálódva, de a szociáldemokraták nem fogják megengedni, hogy ez a szobor álljon, ámbár a budapesti szobrok mellett, mondotta lenéző fityinálással, ez a szobor is ott állhatna, de nem engedheti a nép, hogy mig a nagy Rákóczinak és Kossuthnak nincs szobra Budapesten, Tisza Kálmánnak, vagy másnak legyen. Mig idáig hoszzu pauzák után nagy kínosan eljutott, a főispán több Ízben figyelmeztette a szólót, hogy maradjon a tárgynál; midőn azonban a nagy Rákóczi és Kossuth hiányzó szobrát kezdte tárgyalni, az elnöklő főispán megvonta tőle a szót.

Perczel Dezső vbt. tanácsos kiemelve, hogy e felszólalás mennyire meg nem egyezik a Tolnavármegye közgyűlési termében otthonos hagyományokkal, azt valóságos szentségtörésnek kénytelen minősíteni. Kimutatja, hogy a szónok nemcsak nem ismeri a közelmúlt történelmét, hanem meg is hamisítja azt. Nemcsak nem ismerte, hanem félre is ismerte e nagy államférfit és hamis világításban állítja az utókor elé. Tisza Kálmán hervadhatatlan érdemeket szerzett a haza szolgálatában. Utal csak egyetlen tányéré, Ramberg kiküldésére, mellyel a horvát elszakadási törekvéseknek útját állta és melyről a megye közgyűlési jegyzőkönyvének lapjai is megemlékeznek. Mig magyar lesz e földön, a nemzet hálával tartozik és hálával is fog adózni e nagy magyar államférfi dicső emlékének.

A közgyűlés meghatottan hallgatta Tisza Kálmán egykori munkatársának a kegyeletsértő támadáson felindult ékesszóló szavait és mivel már régebben adakozott, tudomásul vette a megkeresést.

Versec város körlevele (felirat a katonai követelések ellen) hosszabb vitát keltett. Az állandó választmány egyszerű tudomásulvételt ajánlott.

Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos örömmel üdvözli ez állásfoglalást, mert nem tartaná időszerűnek, ha épen most, midőn e fontos politikai kérdés az országgyűlés tanácskozásainak tárgyát képezi, szólnánk bele a dologba. Amint a bíróság előtt levő peres ügyhöz nem szabad hozzászólni, épugy időszerűtlen volna, ha akár pró, akár contra valamely politikai ügyben befolyásolni akarnánk a törvényhozás termében tolyó beható, okszerű vitát. A jelen esetben azonban egy lépéssel tovább menne, mint az állandó választmány teszi. Épen mert a véderőreformot nagy horderejű kérdésnek tartja, mely alapos megvitatást kiván, kalapot emelne az ellenzék előtt, ha ezt tette volna. Mély hazafias aggodalommal látja azonban, hogy az ellenzék egy része nyíltan kimondotta, hogy e javaslatot nem engedi törvénnyé válni, az obstrukció javá- j ban virágzik és a törvényhozásnak alkotásra szánt drága ideje haszontalanul elpocsékoltatik.

Ez ellen felszólalni és tiltakozni jogunk van, mert az obstrukcióval a parlament tisztelete, tekintélye, melyen aláásatik. Indítványozza, hogy határozati javaslat fogadtassák el, mely szerint a vármegye közönsége a képviselőházhoz intézett feliratban foglal állást az obstrukció ellen.

A határozati javaslat szövege a következő: Határozati javaslat. Tolnavármegye közönsége, mély haza- lias aggodalommal látja, hogy az ország képviselőházában az egyesült ellenzék, a véderő javaslat tárgyalása kezdetétől fogva immár, két teljes hetén át, az úgynevezett technikai obstruálást vette alkalmazásba.

A vármegye közönsége az obstructió- ból az ország részére jót és hasznosat az elképzelhetőleg bekövetkező esetek egyetlenében sem várhat és úgy van meggyőződve, miként az, csakis arra alkalmas, hogy az ország - első testületének tekintélyét úgy be, mint kifelé gyökeresen aláássa.

Ép ezért a vármegye közönsége hazafias kötelességének tartja, hogy ez ellen óvó- és intő szót emelve, az obstructiónak alkotmányunkra is veszélyekkel járó és csakis káros következményeire rámutatva, annak folytatása ellen tiltakozzék és a képviselőházhoz feliratot intézzen, oly tiszteletteljes kérelemmel, hogy a komoly parlamenti tárgyalás, az érvek harcának fonalát ismét felvenni méltóztassék.

Szemere Kálmán kijelenti, hogy a császári hadseregnek semmit se szavaz meg. Még a ki- nézerek se tűrnék, hogy németül vezényeljék őket. Gyalázza a közös hadsereget, mely az ország függetlenségét és a népet soha meg nem védi. A tolnamegyei kerületek képviselői programbeszédeikben nem emlegették a létszámemelést. Az ellenzék kötelessége megakadályozni, hogy a rettentő terheket a koldus vármegyék nyakára rakják. A mungó-párti képviselők korrumpálták, tönkretették a vármegyét . . .

Méltatlankodó zugás, haragos közbekiáltások özöne töltötte be a termet.

Kiss Ernő dr. tiszti ügyész széksérlési keresetet indított a szónok ellen a tanácskozás méltóságának és a gyűlés jelenlevő tagjainak megsértése miatt, indítványozva, hogy szónok 50 korona birsággal sujtassék, ha a sértést vissza nem vonja.

Szemere kijelenti, hogy a sértést visszavonja, azzal mentve magát, hogy ő csak pár hónapja tagja a közgyűlésnek és nem tudja, hogy itt mi a szokás.

A főispán útmutatására még feltétlen bocsánatot is kért a szónok a sértésért és a hosszas töredezett, semmit mondó beszédkisérlet után szavazást ajánl.

Molnár István azt kívánja, hogy pártolják a körlevelet, ó a népből való. A nép nem bírja a terheket. A kataszter szerint a nagybirtok kevesebb adót fizet, a kisbirtok sokkal többet. Tiltakozik a katonai terhek emelése ellen.

Szemere párthivének beszéde alatt folyton közbe szólván és ide-oda ugrálván, a főispán figyelmeztette, hogy ne zavarja a beszédet.

Gyenis István (tamási-i biró) elismeri, hogy Szemere beszédeiben akad igazság is, de azért Szemere sokban csak mint elkésett fecske szerepel. Hibáztatja, hogy Szemere a közgyűlési teremben egyeseket terrorizál, kijelentve egyes közbeszólóknak, hogy „nem lesz belőle jegyző“, „majd leszámolok magával", „majd rákerül a sor". A katonai terhekre vonatkozólag megyjegyzi, hogy ő is adózó polgár és a közterhek bizony nehezek, de mindnyájunknak kötelességünk, hogy hazánk védelméről gondoskodjunk. Ha rossz is az a német szövetség, de megtartja az országot.

Feltéve, hogy elszakadunk a némettől (a szónok a „német“ alatt az „osztrákot" érti) mi hasznunk lesz belőle, ha elnyel, megsemmisít bennünket, a nálunknál sokkal műveletlenebb, nyersebb, tudatlanabb elem. Mindennyian magyarok vagyunk, ezt nem szabadna soha szemünk elől téveszteni. A népet nemcsak a szocialisták képviselik, itt vagyunk mi is, a kisbirtokos, földművelő nép. Mi adjuk a hadsereget. Mig meg nem leszünk arról győződve, hogy a hadsereggel szemben érvényesül a nemzet akarata, halasszuk el a létszámemelést.

Simontsits Elemér alispán kijelenti, hogy oly felszólalásokkal, melyek a józan ész kritikáját ki nem állják, nem foglalkozik. Molnár és Gyenis bizottsági tagok felszólalására készséggel reflektál, különösen jól eső örömének ad kifejezést azon világos, értelmes, nagy intelligenciát eláruló felfogás hallatára, mely Gyenis István felszólalásában megnyilvánult. Az ily közvetlen megnyilatkozása a nép értelmének nagy erejét képezi a magyar főidnek. Meggyő-1 ződése, hogy mig ily képviselői vannak a magyar népnek, nincs szükség hívatlan apostolokra.

A véderő javaslatok elleni kifogásokra válaszolva, megjegyzi, hogy legkönnyebb a terhek fokozása ellen tiltakozni. Nincs, aki e terhek szaporodásának örül, de az ország érdekében meg kell azokat szavaznunk. Különben is a terhek fokozódása nem is olyan nagy és a rendkívüli kiadásokat a vámbevételek, a rendes kiadásokat pedig a közjövedelmek természetes szaporodása fedezi, mint az a véderőbizottsági tárgyalások folyamán kitűnt. A katonai reformok épen a köznép, a munkáselem érdekében rendkívül sok és értékes előnyt nyujta.-. nak. A szolgálati idő három évről két évre száll le, ez nagy közgazdasági haszon, amely felér a pénzügyi teherrel. A perrendtartásban a magyar anyanyelv érvényesülése biztosítva van, sőt elmondhatjuk, hogy a magyar anyanyelv itt határozottan tért hódított. Nem látja be, hogy miért ne fogadtassák el a véderőjavaslat. Rámutat az ellentétre, mely abban nyilvánul meg, hogy egyrészt a takarékosságot hangoztatja az ellenzék, másrészt pedig obstrukcióval fecsérlik az ország pénzét, mert az országgyűlés naponkint 9000 koronájába kerül az országnak és annak tárgyalásait az obstrukció hetek óta megakadályozza.

(Szemere Kálmán közbeszól és,miután ezt több Ízben tette már, a főispán Szemerét rendre utasítja) Az alispán beszédét folytatva, Versec felirata fölött napirendre térést és Széchényi Sándor gróf határozati javaslatainak elfogadását ajánlja.

Szemere Kálmán áll fel szólásra és a katonai reformok óriási terheit emlegeti. Csak úgy dobálódzik a 4—600 milliókkal. A tréfás és gúnyos közbekiáltásokra újból kezdi beszédét, nagy páthosszal mondván : Tisztelt Megye- gyűlés ! De tovább nem igen jut. Iromány- csomagjából egy nagy falragaszt szed ki, mely a hadsereg-kiadásokat karrikirozza ki. Az elnöklő főispán, minthogy többszöri felszólítására se foglalkozott a tárgygyal, megvonta Szemerétől a szót, amit az minden látszat szerint hálásan is vett, mert beszédét se folytatni, se befejezni nem tudta.

Stern Árpád sokalja és nem fogadja el a hadrereg költségeit és helyesli az obstrukciót. Versec feliratát pártolja.

Ezután névszerinti szavazással 119 szóval 25 ellen Versec felirata fölött napirendre tért a közgyűlés és elfogadta Széchenyi Sándor gróf határozati javaslatát.

A síkvidéki szőlők fokozottabb megadóztatása tárgyában a közgyűlés megsürgeti már régebben felküldött feliratát.

Tengőd és Kánya községeknek útépítési kérvénye tárgyában Gyenis József kéri, hogy ez az ut, ha most nem is lesz meg, de el ne ejtessék..

Kämmerer Ernő dr. csatlakozik a kérelemhez. Ez ügyben a tárgyalás folyik Somogy- megyével és a kedvező megoldás csak idő kérdése.

Simontsits Elemér alispán ismertette az utügy állását, melynek kiépítése már kétszer felvétetett, de a miniszter a szakcs--kocsolai ut mellett döntött, most pedig nincs -pénzbeli fedezet. Később nyílik rá alkalom, hogy Tengőd és Kánya kívánsága teljesüljön.

A hordójelző hivatalok ügykezelési szabályzata elfogadtatott.

Az őcsényi hid anyagának a község részére átengedése jóváhagyólag tudomásul vétetett.

^Halász Lajos utkaparónak három havi szabadság engedélyeztetett.

Hagymássy Zoltán dr. szolgabirónak pénzintézetnél vállalt mellékfoglalkozása összeférhe- tőnek mondatott ki.

Szekszárd rt. város határozata az Augusz alapítványhoz tartozó kert megvétele tárgyában megsemmisittetett

Az izményi bucsuvásár ügye nem pártoló- lag terjesztetik fel.

Fancsi János örökségé kiutalványoztatik.

A tiszti ügyészi vélemények jóváhagyattak.

A Dombóváron létesítendő gimnázium céljaira a község által felajánlott ingyen tégla ügyében az elöljáróság felhivatik, hogy kimerítő jelentést tegyen a község adózási és teherbírási viszonyaira vonatkozólag.

Medina községnek a husvizsgálati dijak, Harc községnek a szülésznő fizetésének megállapítására, Báta községnek a borfogyasztási egyezség, Szekszárdnak ingatlan vétele, Czikó- nak a kántortanitó munkadijának megállapítására vonatkozó határozatai feloldattak.

Következtek Szemere Kálmán indítványai, melyek a tárgysorozatban 8. pontot foglaltak el. Ezeknek együttes tárgyalása kimondatott és^ minthogy Szemere Kálmán a tárgysorozat megállapítása óta újabban sürgős indítványokat adott be, melyek amazoknak megfelelnek, s a régi inditványokat Szemere a közgyűlés visszavontalak jelenttette ki, helyettük az újabbak vétettek tárgyalás alá.

Ezekután Szemere nagy hosszadalmassággal és sok, oda nem tartozó részletet felsorolva, a közgyűlés fokozódó türelmetlensége és ellenszenve között adta elő indítványait: 1. a lápafő — kocsola—szili tranzverzális