Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-07-20 / 58. szám

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

— Vasúti műhely Kaposvárott. Hir szerint Kaposvárott uj műhelyekét fog felépíteni az államvasutak igazgatósága. Az építkezéseket rövid időn belül megkezdik, amennyiben herceg Ester- házi egyik kaposvári te’két, amelyre a műhelyeket fel akarják építeni, meg tudja szerezni a Máv. Az 1911—:T3. évi költségvetésbe több millió van felvéve * műhelyek építkezési költségeire.

—- Ékszer lopás. Sörös Sándorné, sárpilisi lakos záratlan szabójából f. hó első najaiban Einer Katalin hőgyész» születésű vályogvető nő 2 drb. aranygyűrűt elkopott, azonban rajta vesztett, mert a csendőrség Ocsényben elcsípte s a gyűrűkkel együst átadta az ügyészségnek.

— Haszios tudnivalók Az orvostudomány tanítja, lugy az egészséges emberi szervezetnek naponkint egy liter vízre vat it lul szüksége. Ez a viz szolgál ugyanis a bevett ételek higitöszeréül E nélaül ugyanis a szervezet a m g- émészte.t táplálékokat hasznosan feldolgozn nem tudja Minthogy a/onbm a táplálékokkal a gyomorba minden esetben igen sok és külörbfiző betegség csirája is b'eju', fontos, hogy italul olyan riz használtassák, mely bakt riummentes legyen, tehát azon csirákat ne szaporítsa, másrészt a tápl lékokkal bevett baktériumokat a gyomornak u egölni segit e s végül, hogy a vis a gyomrot ne rontsa.

Be van igazolva, hogy ilyen cél ikra a mohai Ágnes viz végtelenül alkalmas, mert teljesen baktériummentes. Másodszor, minthogy szénsavat tartalmaz, a hakteiiumok mérgező hatását lerontja. És végül, minthogy a gyomrot alkalmasan izgatja, egyrészt étvágyat csirái, másrészt t őséges elválasztását okozza aZon gyömorner'veknek, anelyek azon kártékony baktériumokat megö ik.

A -mohai Agnes viz fogyasztását különben is főként tavasszal, kiváltképen lehet ajánlani. Ekkorra ugya is a téli nehéz tápl lkozár után a gyomor nagyon is megkívánja a gyomorjavitát. Másrészt ekkori a esik a legtöbb fertőző betegség, amitől a mohai Ágnes-forrás a gyermeket és felnőttet biztosan megóvja. — Gyermekek él ilyenkor mutatkoznak az ang.ol-kór tünetei, amelyeket a mohai Agnes-viz mésztarta'mánál fogva megszüntet s végül tavaszra esik a 1« gt^hb szülés, tehát ilyenkor van a le„ t" bb szoptató as>zony is, akiknek a mohai Ágnes forrás fogyasztása azért fontos, mert ez a \iz a tejelválasztást nagyban fokozza.

Háztartások'számára mgy üvegekben a mohai Ágnes- forrás különösen olcsón kapható.

— Megszűnt álla betegség. Dunnszsntgyörgy

löZf-églien a rag; dós száj és körömfájás megszűnt.

Egy jó házból való fiú tanulónak azonnal fölvétetik Pirnitzer József és fiai áruházában Szekszárdon.

1911 Julius 20. I

___________

TA

NÜGYI HÍREK.

Rovatvezető: Nagy Béla.

— Gazdasági tanfolyamra felvett tanítók

A tolnuvármegyei tanítók közül a következők vétettek fel mezőgazdasági tanfolyamra: Kreskay János bölcskei áll., Kállay Lajos medinai közs., Marth Péter györkönyi ág. ev., Péntek József ozorai rk., Wigand Lajos ág. ev. alsónánai, Kozma József ref. kajdacsi, Simon Ferenc ref. alsónyéki, Nagy János rk. gyulaji, Farkas József rk. bátai, Hága Ferenc rk. murgai, Tolnai Béla rk. magyarkeszi tanítók és Mányokiné Cseh Jolán rk. szakcsi tanítónő.

— Tanitóválasztás. A dombóvári rk. iskolánál megüresedett tanítói ál útra Heinleiu Béla értény! tanító választatott meg.

— Üresedésben levő tanítói állások. A

madocsai ref. IV. sorszámú és a külesdi ref II. számú tanítói állásokra pályázat van hirdetve julius hó 23, illetve 25 ig terjedő határidővel

.■— Elnök változás. A hátai állami óvoda felügy. biz. elnökévé Sörös Gyula hátai községi főjegyző neveztetett ki.

Mikép szervezzük vagy vezessük az iskolai kirándulásokat?

—7 Irta : BÓCSy István kajmádi tanító

(Folytatás.)

A II, osztályban a beszéd és értelem- gyakorlatok tanítása az iskola udvarán, majd a kertben, tQvábbá a község belterületén, végre a határban történik. Itt már többször kell a tanulókat sétára vinni először a községbe, midőn be mutatandó a községi élet. Mivel a községben az egy csoportban vonuló gyermeksereg figyelem tárgyát képezi, ezen körülményre a tanulók fel- hivandók; % tanítónak is éberebb figyelemmel kell lennie, \ogy a járókelők ne zavartassanak, vagy valamely járórnü a gyermekekben kárt ne tegyen.

Midőn a ll. osztály a határról tanul, oda viendők ki a Unulók sétára. Itt már nagyon sok a látnivaló, m(|y a gyermek figyelmét leköti, azért csupán azo\ dolgokat vétessük észre, melyeket tanításunk céljául kitűztünk és amelyre a tanulókat előkészifittük. Ha például a határ terményeiről akarunk\anitást végezni, akkor csak csupán a terményekből essék szó ; ne engedjük, hogy a gyermek szete elkalandozzék, mert kitűzött célunkat el neu érnők.

A II. ossztályban még fokozottabb mértékben kérjük számon a sétán látottakat és hogy | szerzett ismeret alaposságáról meggyőződést szerezhessünk : fellett kérdésekre egyszerű mondatokkal dolgozatot is Írassunk.

A III osztály földrajzi anyaga már teljesen megkívánja a szabadban való tanítást, melyet séta közben végezhetünk el a legjobban, mert ezek adják meg azon szemléleteket, melyeknek gondos feldolgozá-oín alapul a földrajzi ismeret itt a hitár különböző részeit kell megszemlélni, tehát elengedhetetlenül szükséges, hogy a tanító I sétára kijelölt utat, helyet ismerje, előbb maga bejárja. Az igy bejárt helyet alaposan megszemlélvén, a séta tervezetét elkésziti és tanítványaival minden egyes alkalommal megbeszéli, figyel műket felhivja az ott látnivalókra.

Földrajzi ismeret céljából minden évszakban jánlatos sétát tenni, mert min ien évszakban másmás természeti kép tárul a szemlélő elé; a téli kirándulás alkalmával azonban a silány ruházatú §s rossz lábbelivel ellátott tanulók otthon ha- gyandók. Minél több kirándulást tegyen a tanitó növendékeivel, hadd ismerje meg a gyermek azt a helyet, melyben bölcsője ringott, mely neki életet ád és holta után tetemét is befogadja, hogy ragaszkodjék e földnek minden rögéhez, hiszen az vele szorosan össze van nőve; hogy ezt a földet ne csak el ne hagyja, hanem, mint a jó gyermek édesanyját — szeresse, érte éljen, ha kell, haljon. A séták ezt a földhöz való ragaszkodást nagyban előmozdítják.

A lakóhelyi ismeretek megszerzése után következik a szomszédos községek ismertetése, majd a vármegye. E célból a lakóhely valamely magasabb pontjára visszük ki a tanulókat, honnét nemcsak a lakóhelyet tekinthetik át, hanem a környékre is élénk kilátás nyílik. Itt a tájékozódás, nagyobb látókör, hegyi ut, lejtős ut, völgy stb. szemlélet nyújtása közben hagyjuk a gyermeket érdeklődni és amikor kell, figyelmeztessük a látni és megfigyelni valókra. Majd nagyobb sétát téve, vigyük el őket a községhez közel tekvő történelmi nevezHes-égü helyekre, elmondván a hely nevezetességeit és ha a janis, vagy megye székhelye nagyon közel van, azt is járjuk be. Visszatérvén, a helyről készített vázlat alapján -— bármily kezdetleges legyen is — számon kérjük a tanultukat és fellett kérdésekre kidolgoztatjuk.

Á felsőbb osztályokban szintén felhasználhatjuk a sétákat a legtöbb tantárgy tanítására.

így az olvasmányok tárgyalása haszonnal összeköthető a sétákkal, melyekkel alaposabb és biztosabb sikert érhetünk el, mint a száraz iskolai magyarázatok által.

A természetrajz tanításával kapcsolatosan is tegyüuk sétákat az állatvilág, * a növények és ásványok megismerése végett. Az állatok ismertetése alkalkalmávul a nálunk elő nem forduló állatok kivételével a mező, erdő és vizek állatait természetben mutathatjuk be ; a rovarok könnyebb megismerése céljából rovargyüjteményt is készíthetünk, mely sétára a tanulók a lepkék elfogdo- sására lepkefogót és tüt visznek magukkal, továbbá skatulyát, melybe a fogott lepkéket, bogarukat szúrják,, visznek továbbá szélesszáju üveget dugóval, szintén a talált állatok befoga dására. Rovargyűjtés alkalmával a tanulók figyel meztetendők, hogy az állatkínzás lelkctlenség, azért a tanító éber figyelemmel kisérje növendékeit, hogy a talált állatokat ue kínozzák, meg ne csonkítsák.

Úgy a gyógyító növények, valamint a mérges növények — melyeknek tanítását a tanterv előirja -- többnyire a határban, a mezőn és erdőben fordulnak elő; továbbá az oly sok szerencsétlenséget okozó gombák ismertetése, melyek az erdőben és erdőszélen találhatók, szintén kötelessége az iskolának, tehát ezek bemutatására is igen alkalmasak a séták. Hogy a növények ismerete annál maradandóbb legyen, cél szerű azokból is gyűjteményt összeállittatni, mivégből a sétákra minden tanuló által viendő egy kés, mely lehetőleg erős, keméuyfából készített legyen a vigyázatlanságból okozható sérülések elkerülése végett; továbbá sajátkészítésű, kis, fából készült ásó, melylyel a növényeket gyökerestül együtt kiemelhessék. A talált növények elhelyezésére viendő gyűjtő mappa, megjelölve benne a növény nevét, a találás helyét és idejét.

Ásványgyüjtés végett szintén tegyünk sétát, amikor viendő ragasztó anyaggal bevont hátú cédula, melyre ráírandó az ásvány neve, találási helye és ideje, mely cédulát a^tán a talált ásványra ráragasztanak. A találási hely jelzése' azért fontos, mert a talált dolgok szemlélése alkalmával a hely a tanuló lelki szemei elé táru szépségeivel együtt, mely amellett, hogy a helyemlékezetet fokozza, még a szépérzéket is fejleszti.

Az iskolai séták keretében természettani ismereteket is igen jól ós közvetlen szemlélet

által maradandóan közölhetünk a tanulókkal, Egy épülő ház melletti sétánk alkalmával bemutathatjuk az anyagok felhordására készített lejtőt, csigákat, mely utóbbit működés közben tanulmányozhatják a tanulók. A határba kisétálva bemutathatjuk a működésben levő gépeket, aratógépet, gőzekót, cséplőgépet, mely utóbbiak szemlélete alkalmat ad a tanítónak a gőz erejének ismertetésére. Szűk terem nem engedi, hogy részletesebben soroljam fel, mi mindent lehet még megismertetni, csak inég annyit, hogy a szabad természet ölén bemutathatjuk a viszhangot, forgó szelet, a természetes világosságot adó ós éltető meleget árasztó napot, mely az élet kutforrása.

A szabadban láthatja a tanuló a légbén szerte úszkáló felhőket különféle alakulataiban. A nagy természet az ő jelenségeivel minden bizonnyal nagy hatással van a gyermekre, ennek érzületeire, szemlélete nemcsak szépérzékét fejleszti, fokozza, hanem általa a természetet a gyermek szeretetóbe fogadja. A természet vonzalma, szeretete, rajongása egy magasabb, fe'sőbb lényt, alkotót keres, ki a természet rendjét oly bölcsen meghatározta és megtalálja ezen felsőbb lényt az istenségben, mely ha biztos erkölcsi belátáson alapul, megdönthetetlen. És ez is célja iskolai nevelésünknek.

Az iskolának a tantervben előirt kötelessége, de ha ez nem így volna is, életkövetelte feladata, hogy a tanulókat a legszükségesebb és könnyebb mérésekre megtanítsa. Mérések céljából nagy örömmel sereglenek össze körülöttünk tanitványaink.

A méréshez szükséges eszközöket a tanulókkal a kijelölt helyre kivitetjük. A mérést a tanitó felügyelete alatt a gyermekek maguk végzik. A méreteket valamennyien feljegyzik, mi célból papír és ironnal a tanulók lássák el magukat.

A méretek alapján külön-külön számítanak, melyet a tanitó gondosan átvizsgál.

A tanterv előirja a természet után való rajzalkotást is, melyet legcélszerűbben kint a szabadban végeztethetünk. Oly nagy könyv ez a természet, hogy bármely lapját üssük fel, bárhová tekintünk, bő anyagot találunk a rajzol tatáshoz. Egy-egy természeti kép előtt állítsuk meg tanítványainkat, beszéljük meg magát a képet, leglényegesebb részeket különösen kiemel vén, melyről aztán vázlatot készíttetünk. Elégedjünk meg a legprimitívebb rajzzal is, csupán a teljesen felismerhetetlent készittesük újra segítségünk közrehatásával úgy, hogy a biztatás, segítés és jéal-aratu támogatás által a rajzot meg- kcdveltessük. A szabadban való rajzoltatással rászoktatjuk a tanulókat a figyelmes észrevevésre és amellett, hogy kézügyességük fejlődik, szépérzékük kialakulásához hathatósan közremunkál.

Séta közben még az énektanítás is könnyebb, mint az iskola poros levegőjében. Az énektanítás célja, hogy nemesitőleg hasson a kedélyre, vidítsa tel a szivet. A szabad, szép természet szemlélete, a játszi napsugár, a jó levegő, szabad mozgás máris nagy hatással van a gyermekre ; bizonyára fogékonyabb lesz az ének befogadására is és szívesebben, igazán szívből fog énekelni épugy, mint a kalitkából kiszabadult madár, mely örül a szabadságnak. Eddigi szomorú fogságában elhangzott éneke össze se hasonlítható mostani vidám énekével, mert most élvezheti mindazt, ami a. szív vidámságához szükséges.

Amint láttuk, az iskolai séták kapcsán a legtöbb tantárgy tanítható ; amelyeknek a séták szükebb keretében tért nem adhatunk, azok a kirándulásokkal kapcsolatosan eszközölhetők. Mielőtt a kirándulásokra áttérnék, röviden még a fák és madarak napján rendezendő sétáról emlékszem meg néhány sorban.

A vallás és közoktatásügyi minisztériumnak rendelete értelmében május hó folyamán megtar tandó a fák és madarak napja azon nemes inten cióval, bogy e nap a fák szeretetének és a madarak védelmének szenteltessék. A legtöbb iskola ezt a napot egyszerűen iskolai ünnepély keretében a tanteremben tartja, mely ellenkezik a nap jelentőségével. A fák és madarak napja feltétlenül sétakirándulásSal tartandó, mikor a határ valamely részén a tanulók fát ültetnek, majd sűrűén ellátott fás részre vagy erdőbe vonulnak nemzeti zászló elővitele mellett. Lehetőleg a község ünnepévé kell tenni ezt a napot, rá a szülők is megbivandók és mivel a délután az ünnepély megtartására alkalmasabb, a tanulók ozsonnával ellátva vesznek azon részt. A már kijelölt helyen énekek és szavalatok elmondásával ünnepük a fák és madarak napját, mely énekek a fákról és madarakról szóljanak. Az ozsonna elköltése után a még rendelkezésre álló idő versenyfutás, cseréptörés, és különféle játékokkal telik el, mig végre az iskolába vonul vissza a lelkes csapat egy kellemesen eltöltött nap emlékével, mig az iskolai ünnepély hidegen. hagyja a tanulókat.

A lakóhely szűk korlátái között mozogva, úgyszólván a vele egy családban élő emberekkel ismerkedik meg a gyermek ; a határban látható