Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-07-17 / 57. szám

4

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

1911. julius 17.

— A vármegye költségvetése a f. hó 26-án

tartandó közgyűlésen fog letárgyaltatni a belügyminiszternek arra vonatkozó intézkedéseivel együtt. A belügyminiszter, mint arról megbízható forrásból értesülünk, épenséggel nem árult el valami nagy bőkezűségre valló hajlandóságot, midón költségvetési tervezetünket elbírálta és ugyancsak meg vere8ceruzázta a vármegye kívánságait. A vármegye közgyűlése kérte egy uj árvaszéki ülnöki, egy főispáni irnoki és 6 főszolgabírói dij- noki állás szervezését, ám a belügyminiszter mindezeket törölte. Ellenben engedélyezte egy nj, a 6-ik aljegyzői állás rendszeresítését és az uj állás ugyancsak a f. hó 26-iki közgyűlésen töltetik be, minden valószínűség szerint Fördős Mihály közig, gyakornok tiszteletbeli szolgabiró- val, aki ez állásra — ez idő szerint — egyedüli pályázó.

— Uj szénkénegraktár. A földmivelésügyi miniszter Tolnamegye Nagyszokoly községe részére székénegraktárt engedélyezett s annak bizományi kezelésével a község elöljáróságát bízta meg.

— Verekedés egy gőzösön. Paksról jelentik: A magyar építő részvénytársaság {jajári Ödön vontatógőzösének két fűtője a teljes gőzzel Baja felé haladó hajón a tüzelés miatt összeveszett. Mindketten a kezük Ug\ ébe eső vasdorongokkal ütlegelték egymást. Az egyik, Árvái József, közben olyan csapást mért Schmith Márton nevű társára, hogy az összesett. A hajó az incidens miatt visszatért Paksra, a hol orvos és csendőr érkezett a hajóra. Árváinak feje és lába sérült meg, Schmidt vért hányt és belső elvérzéstől tartanak. A vizsgálat befejeztéig a hajó Pakson kénytelen volt vesztegelni.

— Balesetek: Varga Jánosné szül. Jánosi Rozália 67 éves fajszi lakos a múlt héten meggy szedés közben a fáról leesett s jobb lába eltörött. —- Klein Konrád 22-éves felsőnánai lakos kocsin menve, a nála levő flóbert pisztollyal játszott, miközben az elsült s ba Kenyerét átlőtte. Mindkettőt a Ferenc kórházban ápolják.

TM. - Telefon. - Express.

— A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. —

A Képviselőház illése.

Budapest, julius 17. d. u. 2 óra 25 p.

A képviselcbáz ma d. e. tartott ülésében Kabos Ferenc elnökölt.

Abrak ám Dezső a házszabályokhoz szólva elősorolja, hogy a kormány 8 fontos interpellációra nem válaszolt még.

Elnök figyelmezteti, hogy az interpellációk feolvasása nem tartozik a tárgyhoz.

Ábrahám Dezső kéri az elnököt, hasson oda, hogy a kormány záros határidő alatt válaszoljon az interpellációkra.

Héderváry Károly gróf miniszterelnök kijelenti, hogy az előző kormány se válaszolt azonnal az interpellációkra és hogy épen ő az elmúlt héten 14 interpellációra adott választ. A kormány a többi összes interpellációkra is fog feleletet adni.

Folytatták a véderővitát. Gedeon Aladár hibáztatja a létszámemelést. Nem az a fontos, hogy nagy hadseregünk legyen, hanem hogy a hadsereg tele legyen nemzeti érzéssel. Utal a japán hadsereg fényes győzelmére. Nem fogadja el a javaslatot.

Hazai Samu honvédelmi miniszter utal arra, hogy Európában nincs állam, mely állig ne fegyverkeznék, csupán mi maradtunk el e téren, pedig éppen nekünk van szükségünk fegyveres erőnk kifejlesztésére, mert monarchiánk a jövő háborúinak struktúrájában fekszik Kijelenti, hogy a véderő kérdésben a közjogi ellenzék taktikáját az országra nézve veszedelmesnek tartja, mert a háborús szelek már két év előtt közelről érintettek bennünket. Úgy látja, hogy rövidesen szükség lesz a hadseregre. Foglalkozik a létszámemeléssel és a két éves katonai szolgálattal. Az ülés folyik.

Kecskemétről.

Kecskemét, (érk. d. u. 2 óra 20 p.)

Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök tegnap Székely Ferec igazságügyminiszter és 32 országgyűlési képviselő kíséretében megszemlélte a földrengés által sújtott Kecskemétet. A miniszterelnök kijelentette, hogy a városnak a legrövidebb idő alatt vissza kell nyernie régi képét. Keményli, hogy Kecskemét hamarosan újra virágzó város lesz. A város megtekintése után a Royal- szállóban banket volt, melyen Ráday Gedeon gróf főispán egy pohárköszöntő keretében elitélőleg nyilatkozott arról a tényről, hogy a város egyik képviselője (Hock János) a képviselőházban a

földrengéssel kapcsolatban tapintatlanul és a miniszterelnököt sértően beszélt.

Székely Ferenc igazságügyminiszter is politikai színezetű pohárköszöntőt mondott, a kormány politikáját ismertetve főbb vonásokban.

Újabb földrengés Kecskeméten.

Kecskemét, (érk. d. u. 2 óra 25 p.)

Ma reggel öt órakor erős földrengés volt morajlás kíséretében, mit 7 óra 20 perckor újabb földrengés követett.- Az izraelita templom gombja leesett és a görög keleti templom tornya elferdült. A hatóság mindkét templom előtt a tért elzáratta.

Letartóztatott tőzsdecégfőnök.

Budapest. (Érk. i. u. 2 óra 25 perckor.)

Ma éjszaka Bécsből automobilon Budapestre érkezett Rosner Dávid, a megingott Rosner és Faludi tőzsdecég beltagja. Megcáfolta azt a hirt, hogy a cég fizetésképtelen lett. Kijelentette, hogy ez a hir csak börze-manőver volt. Szó sincs a fizetésképtelenségről. Csák annyi az igaz, hogy a céget súlyos veszteségek érték, melyeket ő rendezni akar. A "rendőrség Rosnert letartóztatta, mert a vizsgálóbíró körözést adott ki ellene.

Mikép szervezzük vagy vezessük az iskolai kirándulásokat?

— Irta : Bécsy István kajmádi tanító. —

Jelige: »A nagy természet az élet könyve, melynek minden lapján haszonnal o lvashatuok <

Az antik világ politikai irányú nevelési eszménye, az ő helyi jellegű tanításával megszűnt akkor, midőn a nevelést az egyetemesebb célokért küzdő egyház veszi a kezébe a középkorban és a nevelést saját intenciói szerint vezeti. Majd ezt is kiszorítja később a humanisztikus irányban haladó nevelés, mely különböző ágakra oszolva átadja magát a jelen szociális pedagógia törekvéseinek.

Ha ezen utóbbi nevelési irányt részeire felbontjuk, megtaláljuk benne mindazon részlet- programmot, melyekért a föntebbi korok küzdöttek. Az állami, egyházi és polgári nevelési ideál, a maga alfajaival együtt, korszerű alakban Ö8szetéve jelenik meg a szociális nevelési irányban. A politikai elv nem veszett ki a nevelésből, csak szociális tartalommal telt meg; az egyetemes, általános műveltség után való törekvés sem szűnt meg, csak a szorosan vett egyházi keretekből vált ki ; á humanizmus újításait is érülte.lenül feltaláljuk a mai kor szociális irányba törekvő nevelésében.

Minden kor nevelése magán viseli azon kor képét, melyben él. A mai kor szociális irányú törekvései is kell, hogy nyomot hagyjanak a nevelésben. És mivel minden nevelés csírája az iskolában kezd a leendő társadalmi emberben életre kelni, az iskola sem zárkózhatik el a szociális élet előkészítésére való törekvéstől. Hiszen már az előttünk élő hírneves pedagógusok hangoztatták az életre nevelés fontosságát; úgy az iskolában, mint az életben folyton azt hallja a tanitónemzedék, hogy csak az életnek neveljünk, ne az iskolának. De vájjon tud-e az életnek nevelni az a tanító, kinek összes nevelési eszköze a holt betű, egy-két taneszköz és az iskola négy fala? Annyi bizonyos, hogy ez nem ak élet! Az élet kint, az iskola falain kívül játszódik le, majd vig, majd komoly, sőt tragikus alakban is, mely játéknak szereplői az egyes emberek. Ha tehát a tanító az életnek akar nevelni, ismernie kell magát az életet, az ő nehézségeivel, szociális irányú törekvéseivel, mely alatt nem a földosztó, hazátlan, internacionális törekvésű szociálizmust értem, hanem azt, mely emberi szempontból az ember, mint ilyen helyzetén kíván segíteni. Ennek az irányú nevelésnek célja, hogy a leendő embert az iskolában előkészítsük az életre, mely ólomsulylyal nehezedik az ember vállaira.

Hogy ezen célját elérje, fel kell használnia minden rendelkezésére álló eszközt, melynek keretében a nyújtott ismereteket állandósíthatja és a gyermekben maradandóvá teheti. Maradandóvá elvont dolgot igen ritkán tehetünk. A szemlélet azon eszköz, melynek segítségével a látott kép állandósul és gyökeret ver. Tehát az iskola minél többet szemléltessen. A szemléletnél is a természetben való látás több eredménnyel jár, mint a képben való bemutatás, azért minél többet szemléltessünk a természetben. Erre a legalkalmasabbak az iskolai kirándulások.

Ha az iskola növendékeit életre akarja nevelni, — melylyel egyszersmind kötelességszerüen végzi dolgát — nem szabad minden idejét ismeretközlés, illetve tanitásra fordítani, hanem a tanulók egészségének megóvása/ a testedzés és a

nevelésnek különféle ^mesterfogásai is figyelembe veendők. Mert lehet valaki bármily tudós, ha lelkén az erkölcstelenség férgei rágódnak, soha sem lesz a társadalomnak egészen hasznos tagja mert a társadalom helyzetén nemcsak a tudomány, hanem az erkölcsök javulása tudhat segiteni.- Vagy lehet valaki dáriusi kincs birtokában, mit ér, ha nincs egészsége ! A tanítás, a test edzése és a lelki nevelés azon három tényező, mely körül, mint tengely körül kell mozogni az iskola tevékenységének. Már pedig e három célt igen szépen elérhetjük az iskolai kirándulások által, ha azokat tervszerüleg, kellőkép előkészitjük és helyesen vezetjük.

Az iskolai kirándulások nagyban előmozdítják az iskola munkájának sikerét, melynek szempontjából a kirándulásokat két részre osztjuk, úgymint: séta kirándulásra, midőn a községbe, vagy a határba visszük tanítványainkat és tulaj - donképeni kirándulásra, midőn a környékre, vagy távolabbi helyre megyünk növendékeinkkel. Foglalkozzunk tehát külön a sétákkal és külön a kirándulásokkal !

A kis gyermek hat esztendős koráig a szülői házban tölti idejét, hol tevékenysége egyedül a játékban összpontosul, melyben testvéreivel, vagy kis pajtásaival együtt vesz részt a szülők felügyelete mellett. Az idejét játékkal töltött gyermeknek az iskola teljesen idegenszerü az ő helyhez és fegyelemhez kötő szabályaival; épeD azért az iskolának kötelessége, hogy a kis gyermeket az iskola és szülőházzal mintegy észrevétlenül összekösse, mely célját csak úgy érheti el, ha a még fegyelemhez nem szokott gyermeket apránkint vezeti be az iskolai élet kötelmeibe. Mi sem természetesebb, minthogy a játékhoz szokott apró ember az iskolai élet kezdetén nehezen szokja meg az iskolának előtte eddig ismeretlen életét. A körültekintő tanító tehát az első napokat, sőt heteket játékkal tölti tanítványaival először az iskola udvarán, majd a szabad természet ölén. Ezzel egyrészről a tanuló mintegy észrevétlenül szokja meg az iskolai életet, másrészről a gyermeknek az iskola iránt táplált, gyakran még a szülők által is szított ellenszenvét hárítja el, de mivel a játékban nyilvánul meg legkönnyebben a gyermeki lélek, tanulmányozhatja is tanítványainak lelkületét, melynek ismerete birtokában képes csak tanító nevelő feladatának megfelelni. így szoktatván, nem lesz ellenszenves az iskola a kis gyermeknek ; tanítójában szülőjének helyettesét látja, társaibaü pedig testvéreit.

Sétákat nemcsak szoktatás és játék, valamint testedzés céljából, hanem a, tanítói eredmény biztosítása szempontjából is kell tennünk.

Mielőtt sétára vinnénk tanítványainkat, kitűzendő a séta célja, melynek elérése végett a tanítványok gondosan előkészítendők. Ha játék céljából megyünk sétára, ezt vagy köznapon tegyük, vagy ami még alkalmasabb, testgyakorlatra előirt időben, magunkkal vivén a kitűzött játékhoz szükséges eszközöket. A játék, melyben a test minden része foglalkoztatva van, nemcsak a test fejlődését mozdítja elő, hanem mivel az erkölcsi nevelésnek alapja a testi nevelés, — ép testben ép lélek, — a szabadban való játék által lehetővé tesszük a test megedzése mellett a lélek megerősödését is az akarat befogadása által. A szabadban végzett játék, torna hozzászoktatja a gyermeket az engedelmességhez, rendhez, fegyelemhez, pontossághoz ; itt találja meg, hogy tanítója szava parancs, mely saját akaratának határt szab. Fokozza önérzetét, hozzászoktatja, hogy az akarat felülemelkedjék a test óhajain. A játék foglalkoztatja az értelmet és nemesitőleg hat a kedélyre. A gyermeknek megvan a játék iránti szeretete, melyről nem leszoktatni, hanem heiyes, rendszeres mederbe terelni a tanítónak kötelessége. A játékot feltétlenül a tanitó vezesse, figyelemmel kisérve minden tanulóját, szemmel tartva, hogy a hideg földre le ne üljenek, felhevülés alkalmával ne igyanak és egyébb, az egészség fentartására irányuló szabályokat.

A gondos tanitó játék közben is neveli tanítványait, szoktatja őket a szép, hősködés nélküli játékra, az egymás iránti gyöngédségre, szóval alkalmazza mindazon szabályokat, melyeknek közrehatása szükséges a társadalmi ember kiépítéséhez, mert mint Pauer Imre mondja: „A nevelés az ember testi és szellemi erőinek összhangzatos kiképzése.“

A testi nevelés szempontjából az itt elmondottak minden osztály tauulóinái figyelembe veendők.

A szabadban való tanítás az első osztályban a beszéd és értelemgyakorlatok kapcsán a tanítás kezdetén, az iskola udvarán történik, midőn a tantervben előirt kert ismertetésével foglalkozik a tanitó, majd midőn a tavaszi munkák a mezőn, a háziállatok a legelőn, pásztorok, továbbá az időjárásról, szél, felhő, stb.-ről van szó, feltétlenül a szabadba kell kivinni a tanuló-