Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-01-19 / 6. szám

1911 január 19.

3

— Szekszárd lakossága. A Szekszárd lakosságát összeíró számlálóbiztosok már mindannyian beszolgáltatták a kitöltött számlálólapokat, melyeket a felülvizsgálok dolgoznak fel s e hó végére teljesen elkészülnek vele. Így

^természetesen még a pontos adatokat nem közölhetjük, azonban azt megállapíthatjuk — mint már előre jeleztük is — hogy Szekszárd lakossága mintegy 100-zál túlhaladta a 15 ezret, mely számhoz hozzájön még a fogház és a csend- őrségi laktanya lakóinak száma, úgy hogy Szekszárd lakossága az utóbbi tiz év alatt körülbelül 1400 zál szaporodott. Az 1900-iki népszámlálás szerint Szekszárd lakossága 13895 főnyi volt. Az átlag szerint a lefolyt tiz év alatt népességünknek 1389-cél kellett szaporodni, ami 15284 főnyi lakosságot adna. Úgy látszik, hogy a végeredmény ezt a számot igazolni fogja.

— Helyettesítés. Körtvélyessy Endre simon- tornyai segédjegyző Pestújhely községbe segédjegyzővé választatván meg, ez állásáról lemonr dott. Jeszenszky György báró főszolgabíró ez állásra Horváth János okleveles jegyző pálfai írnokot helyettesítette.

— Nagy riadalom. Szekszárdon má délelőtt óriási konsternációt keltett a harangok tűzjelzése, mert valóságos orkánszerü szél dühöngött. Az egész város lakossága a tűzoltókkal együtt megjelent a tűznél, mely szerencsére a város végén, az alsó-temető közelében volt. Márton Antalné háza gyulladt ki, mely csakhamar átcsapott Bencze Ferenc portájára is. Mindkét ház teljesen leégett. A közönség emberfölötti munkájának s a tűzoltók fáradhatatlan odaadásának köszönhető, hogy a veszélyes tűznek rövid egy óra alatt útját vágták.

— Nyilvánossági jog egy Iskolának. A "kultuszminiszter BajóIstvánné született Vargha Sárika szekszárdi magánelemi iskolájának a nyilvánossági jogot megadta.

— Gyermekek felruházása. Dr. Fent Ferenc apát, a szekszárdi róm. kath. hitközség és iskolák nevében, 10 fiú és 10 leány, iskolásgyermeket látott el téli ruhával.

— A kiváncsi Iparkamara, izmény község uj országos vásárért folyamodott. A pécsi kereskedelmi és iparkamara tudvalevőleg nem nagy barátja a vásárengedélyezéseknek, amit helyeslünk is, mert amúgy is nagyon sok a vásárok száma. Az izményi vásár pedig különösen nincs ínyére a kamarának és minthogy megállapította, hogy Izmény lakosainak 19/20. része ágostai evangélikus, a község pedig az eddigi bucsuvásár jövedelmeire hivatkozik, a kamara nagyon szeretné tudni, hogy hogyan lehet bucsuvásár egy evangélikus hitközségben, holott a reformáció éppenséggel a búcsúk ellen lépett fel. Hát ez bizony fogas kérdés, de megnyugtathatjuk a kamara vezetőségét, hogy a mi németnyelvű evangélikusaink búcsúja nem oly veszedelmes valami, ami a hitelvekbe ütköznék. Az ily bucsuvásártartás szokását a mi németjeink még Németországból hozták magukkal, mint élő emlékét egykori katholikus voltuknak, ma azonban az ily bucsuvásárnak már nincs vallási, vagy egyházi színezete, az csak egy jó alkalom a lakmározásra, amint az a katholikus németeknél is megvan .,Fresskirchweih“ (Lakmározó templombucsu) néven.

— Külföldi kiállítások ügyében iparosaink és kereskedőink közül sokan azt az eljárást vették gyakorlatba, hogy közvetlenül az osztr. magy. cs. és kir. képviseleti hatóságokhoz fordulnak, ami egyrészt a szabályokkal is ellenkezik, másrészt pedig az ügy érdekeit is veszélyezteti. Felhívjuk az illetőket, hogy ily ügyekben a rendes szabályszerű utón a külügyminiszteri hivatal utján keressék meg konzulátusainkat.

— Visszarendelés. Hetyésy Lajos gyönki helyettes aljegyző Perbál községbe aljegyzővé választatván meg, az igy megüresedett állásra Dezső Antal simontornyai helyettes adóügyi jegyző visszarendeltetett.

— Artézi but Pakson. A paksi autonom orthodox izraelita hitközség által létesítendő ártézi kút és vízlevezető csatorna engedélyezését a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal kiadandónak véleményezte.

— Járvány Kocsiban- Mucsi községben, hol nem az egyke dívik és atról nevezetes, hogy minden 10 évben kell az iskolát egy tanteremmel szaporítani, az idén kedvezőtlen egészségi viszonyok uralkodnak. Volt már vörheny.j tífusz és most a roncsoló toroklob szedi áldozatait. December 12-ike óta meghalt roncsoló toroklobban tiz gyermek, köztük két iskolás; azonkívül egy 15 éves fiú tífuszban s három napja ~egy 9 éves iskolásfiu ismét tífuszban, miért is az alispán az iskolák bezáratását rendelte el, ami már valami 18 éve nem történt meg.

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

Elkobzott pornografikus művek.

Budapest, (Érk. d. u. 2 óra 20 perc.).

A budapesti rendőrség Rákospalotán 8 nagy láda po.nografikus nyomtatványt foglalt le egy Balog Irma nevezetű nőnél, kinek sógora is részes az ügyben.

A szekszárdi kereskedő ifjak egylete f. hó

7-én a Szekszárd Szálló nagytermében Garay Lajos zenekara közreműködése mellett jól sikerült zártkörű táncestélyt rendezett. A mulatság mint mindig, úgy ezúttal is fényesen sikerült, mit bizonyít az, hogy a megjelent fiatalság és a nagyszámú közönség csak a hajnali órában oszlott szét. . Jegyeiket megváltották : Bezerédj Pál 50 korona; Gróf Batthyány Tivadar 20 korona; Salamon Jakab és Tsa, Wolf Henrik, Holzer divatháza, Kann és Heller, Mayer János,

S. Heit, Pirnitzer József és fiai, S. J. Ffaenkel, Pauncz Sándor, Herrn. Poliak’s Söhne, Ignaz Hufner és Jakab 5—5 korona ; Schlesinger Ignác, Salamon Ármin 4—4 korona; Steiner Albert, Wolf Arnold, Reich Ármin, László Marcel, Heég és Friedmann, Friedmann S. 3—3 korona; Vámosi Mihály fiai, dr. Mártin József, Betelheim N., ifj. Glantz Miksa, Lustig és Bech, Reitzer Lipót és Tsa, Kolem Manó, dr. Steiner Lajos, Krausz Béla, Sarkadi Andor, Back Bernát Fiai, Délmagyarországi Kalapgyár, Eppinger Lázár és Fia 2—2 korona; Markó N., Fischoff Sándor, Majtényi József, Scheffer Sándor, Seiner N., Barakovicsné, Schuk N. 1—1 korona.

— Artézi knt Tolnanémediben. a magy. kir. államvasutak igazgatósága a tolnanémedii igen szépen berendezett állomáson egy ártézi kutat furat. A fúrás 180 méterig haladt s percen- kint eddig 30 liter, 21 fokos meleg, kénes szagu és tartalmú vizet ad. A fúrást tovább folytatják.

— Egy kis statisztika. Tamásiból írják: Az utolsó idők bizonytalan politikai viszonyai és az ezzel karöltve járó szociálista izgatás az alsóbb néposztályok, különben is gyenge alapon álló törvénytiszteletét a tamási járásban is any- nyira megingatták, hogy a járás főszolgabírója a teljes anarchiának elejét veendő, kénytelen volt vaskézzel hozzá nyúlni a züllött viszonyok rendezéséhez és minden kihágást a legszigorúbban büntetni. Ennek eredménye első sorban az, hogy a behajtott pénzbüntetések az ügyek egyenlő száma mellett az utolsó két évben több. mint háromszorosra szaporodtak, amennyiben

1908- ban 1011 K, 1909-ban 1985 K, 1910-ben pedig már 3701 K pénzbüntetés folyt be. Lőfegyvert pedig, mely a fegyelmezetlen nép kezében a lehető legveszedelmesebb, 1908-ban 15,

1909- ben 42, 1910-ben pedig 64 darabot koboztak el. Összehasonlitáskép említhető, hogy a szomszédos igali járásban, mely valamivel nagyobb, mint a tamási, mindössze 704 K-t szedtek be a múlt évben és 3 fegyvert koboztak el. Csak az a fő, hogy a büntetések ne csak az illető alapot gazdagítsák, hanem a közrend is hasznukat lássa!

— A bölcskei aranycsinálók. A gyüjőfogházban avatta be titkába harmadfél év előtt Báts Ferenc, hatvan éves bölcskei parasztember, a szintén élemedett korú rabtársát, Czinege András nagyiványi lakost, hogy ólomból tud aranypénzt önteni. Kiszabadulása után Tóth Pál tiszafüredi napszámos lakásán gyártották a hamis ötkoronásokat, melyeken szerencsésen túladtak. Csak a húsz koronás arany nem akart sikerülni, meiynek kifényesitésére V. Kiss Lajos madarasi ügynök, a haszon felének biztosítása mellett, vállalkozott. A csendőrség végre megtudta a dolgot s a hamis pénzverők törvény elé kerültek. A budapesti büntetőtörvényszék idősebb Czinege Andrást pénzhamisitás miatt négy esztendei fegyházra, Tóth Pált három évi, Báts Ferencet negyedfél évi börtönre, V. Kiss Lajos hat hónapi börtönre, ifjú Czinege Andrást három hónapi fogházra ítélte. A királyi tábla, első büntetőtanácsa a Dushegyi Gyula dr. védelme után idősebb Czinege András és Báts Ferenc büntetését három évre, Tóth Pálét harmadfél évre szállította le, egyebekben jóváhagyta a elsőfokú ítéletet.

— Tolnanómedi lakossága a most befejezett népszámlálás szerint 2156 lélek. Tiz évvel ezelőtt volt 1660, tehát a szaporulat 496 lélek.

— Ragályos betegségek terjesztésében nagy szerepe van a házi poloskának. Ha ezen veszedelmes férgektől meg akarunk szabadulni, úgy csak a Löcherer Climexint használjuk, mert a Climexinnel érintkező poloskák nyomban elpusztulnak ; petéik pedig a Climexin hatása folytán kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Climexin mindenütt kapható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit; nyomot vagy foltot nem hagy. — Kapható : Szeghy Sándor gyógyszertárában Szekszárdon és a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfán.

— Cigány ügy. Gáspár Ferenc és Jakab Miksa cigányok ügyvéddel.jelentek meg a tamási főszolgabíró előtt és előadták, hogy most jöttek haza Ozorára Oroszországból s a kóbor élettel fel akarnak hagyni. Ez azonban lehetetlen, mert sehol sem engedik őket megtelepedni, vagyis a hatóság, mely üldözi őket, mert nincs állandó tartózkodási helyük, egyszersmind megakadályozza őket abban, hogy lakhelyet szerezzenek, tehát kóborlásra kényszeríti őket. A főszolgabíró méltányolta ezen kétségkívül logikus érveket, ideiglenes tartózkodási helyül a születési községet : Ozorát jelölte ki nekik, megindittatta a községgel az illetőségi tárgyalást s felhívta a csendőrséget, hogy addig, mig illetőségük másutt megállapítva nincs, engedje őket családostól Ozorán tartózkodni. Ez ellen persze Ozora kézzel-lábbal kapalódzik s nem akarja őket megtűrni. Az alispánhoz intézett fellebbezésben kéri őket eltoloncoltatni. De azt nem mondja meg, hogy hová? Mikor sehol sem fogadják el őket! Hisz ép ez a cigányok baja 1 Azt kéri a község, hogy illetőségük megállapításáig tartsák őket a toloncházban. Igen, de akkor a rengeteg költségről nem is beszélve, egy pár évig nem lehet a toloncházat használni, ha a népes cigány- családok elfoglalják, mig az illetőségi ügy véget ér. Ez is egy olyan dolog, hogy a cigányoknak is igazuk van, a főbírónak is, meg a községnek is, s igy nem a legkönnyebb lesz az alispánnak döntenie. Addig természetes, Ozorán maradnak a cigányok, de csendőrök figyelik őket és mihelyt 24 órára elmennek, elvesztik a megtörés kedvezményét. Ilyen bajos a cigányügy rendezése még a kicsinyben is 1

— Ores Írnok! állás/ Mi szí a község jegyzői irodájában írnok vagy dijnok alkalmazást nyer. Közelebbi felvilágosítások a jegyzőnél szerezhetők.

— Tolva] kocsis. Bálint Lajos paksi vendéglős nem igen volt megelégedve Rúzsa József kocsisával, aki bizony nagyon sokszor leitta magát. Ezért gyakran megpirongatta s elkergetés- sel fenyegette gazdája. De Rúzsa sem hagyta felelet nélkül. Elővette kését és leszurással fenyegette meg Bálintot. A vendéglős erre jelentést tett a csendőrségnél az esetről. A csendőrök kihallgatták a kocsist, aki szóban forgó bicskáját nem akarta előadni. Ekkor a csendőrség házkutatást tartott nála, mely meglepő eredménnyel végződött. Találtak nála lószerszámot, egy ezüst fogantyus ébenfa sétapálcát, cselédtársának zsebóráját láncostól, zsákokat stb., természetesen mind lopott holmi volt s csaknem mindegyiknek megtalálták a gazdáját is. A hűtlen cselédet feljelentették a szekszárdi kir ügyészségnél,

— V« Süti kocsik tolvajai. Említettük már, hogy a múlt hetekben a szekszárdi ügyészség börtönébe szállították be a dombóvári vasúti állomás tolvajait. A fosztogató-szövetkezet által okozott kár megállapítására a Máv üzletvezetősége kiküldötte Szálay Károly számellenőrt s a vizsgálat kimutatta, hogy tizenhat rendbeli lopás történt, körülbelül 58—60 ezer korona értékben, amelyből az eddig megkerült áruk értéke 30 ezer koronára rúg. A bűnszövetkezet leleplezésében a csendőrséget egy váratlan, csekélységnek látszó epizód vezette nyomra, amennyiben kiderült, hogy a vasúti kocsik tolvajai egyúttal csirke tolvajok is. A megindult nyomozás során a bűnjelek egyrészének hamar birtokába jutott a csendőrség, azonban a tettesek rejtőzködtek, mig Steiler Mihály né panaszt nem emelt amiatt, hogy egy éjszaka ismeretlen tettesek több tyúkját ellopták. A nyomok Buda Lajos lakására vezettek, akit vallatóra fogtak. Buda tagadott. Ezzel szemben Vimmerné, Buda régi haragosa, Hartmann György vasutashoz és Purgerékhez utasította a csendőröket, ahol azután kiderült a tyuktolvajlás. Utóbb Purgert hallgatta ki a csendőrség. Házkutatást is tartottak nála, amely alkalommal hatalmas mennyiségű árut találtak, amelyek mind a vasúti kocsikból tűntek el. Innen azután elvezetett a nyom Vati Istvánhoz s itt újból valóságos halmazát találták meg a legkülönfélébb lopott holminak. Később Vati István bevalotta, hogy a bűnös utón szerzett dől-, gokból jutott vejének, Gál Istvánnak is. Mint bűnrészest, elfogták a csendőrök még Petrovich Róza cigány leányt. Orgazdaságba keveredett ezenkívül egy egész társaság. A csendőrség még ma is számos helyen tartott házkutatást, ahol mindenütt találnak lopott holmikat s igy a vizsgálat még korántsem befejezett dolog, sőt előreláthatólag számos letartóztatás várható.

— Rabló Cigány. Varga István Leperd- pusztai lakos Bátaszékről hazafelé iparkodott, midőn őt a községen kívül fekvő mezőn egy ismeretlen cigány megtámadta, földhöz teperte s elrabolta tőle 68 korona 60 fillér pénzét, majd pedig megugrott. Varga azonnal jelentést tett a csendőrségnél, mely a rablót kinyomozta Kolompár Sándor bátaszéki illetőségű cigány személyében, akit letartóztatott s átadott a szekszárdi kir. ügyészségnek.