Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-06-16 / 48. szám

1911 junius 16.

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

elég jók.- A réteken a fü megjavult. A szőlő ott, hol der, fagy, köd nem volt, kedvező kilátást nyújt. A peronospora ellen a védekezés erősen folyik. A munkásviszonyok kielégítők.

A közutak állapota jó volt. A zivatarok következtében beállott rongálások és iszapolások helyreállítása 12 ezer korona költségbe fog kerülni; a nagyméretű és gyakori záporesők miatt a megkezdett utépitkezési munkálatok gátoltattak, igy a pincehelyi Kapos-hidnál és a völgységi patakhidnál. A kocsola—szakcsi utón a földmunka e hó folyamán meg fog kezdetni.

Az állategészségügy állapota változatlanul kedvezőtlen volt.

Tanítók gyűlése.

A sióvidéki ág. hitv. ev. tanitó-egyesület folyó évi junius hó 7-én Sárszentmiklóson közgyűlést tartott.

A közgyűlésen a tagok igen szép számban jelentek meg. A gyűlést istentisztelet előzte meg, melyen Haniffel Sándor helybeli lelkész mondott buzgó alkalmi imát.

Haiszer Henrik elnök megnyitó beszédében üdvözli a szép számmal megjelent tagokat s a népoktatás fontosságát fejtegetve, rámutat a tanitógyüléseken tapasztalható izgatottságra, amelynek oka a tanítók sanyarú anyagi helyzete.

Nicki György III. osztálybeli növendékekkel bemutatta a magyar nyelvtanból, hogyan ismerteti a szót, szótagot és a különféle hangokat. A közgyűlés az előadónak köszönetét és elismerését fejezte ki.

Az elnöki jelentésnek legfontosabb pontja az volt, melyben az orsz. ev. tanitó-egyesület megalakulásával foglalkozik. Erre nézve két módozatot emlit, vagy függetlenül, amint eredetileg tervezve volt, alakítható meg, vagy pedig be kell lépni az ev. tanárok orsz. egyesületébe, megalakítván annak kebelében a külön népiskolai szakosztályt. Az elnök nem helyesli a tanári egyesülethez való csatlakozást, hanem a mai viszonyok közt célravezetőbbnek tartja a független egyesülést^ mint ezt annak idején az ügyet kezdeményező egyesület tervezte is. Azért javasolja, hogy »a kerületi ev. tanítóegyesület, mint a legnagyobb ev. tanító testület az országban, küldjön ki egy bizottságot, melynek feladatává tétessék mozgalmat indítani az iránt, hogy legközelebb, lehetőleg 1912. év nyarán, minél népesebb egyetemes tanító gyűlés tartassák, hol megalakítanák a magyarországi ev. tanítók orsz. egyesületét, úgy amint ezt a sió vidéki egyesület 1896-ban kezdemé1nyezte és ideiglenesen meg is alakította«.

A közgyűlés az elnök indítványát magáévá teszi s tiltakozik az ellen, ha a-soproni ev, tanár egyesületi gyűlésen résztvett 20 tanító úgy akarná feltüntetni, mintha az ottani határozat összes ev. tanítóság nevében történt volna, valamint az ellen, hogy a kormányhatóságilag megerősítést nyert alapszabályt is ezen szakosztállyá alakult néhány tanító vegye őrizet alá, mivel erre — ez idő szerint — egyedül a dunántúli ev. kér. tanítóegyesületet tartja illetékesnek. Végül a közgyűlés Mendöl Ede alelnök indítványára köszönetét mondott az elnöknek, hogy e kérdésben lefolyt hírlapi vitában az egylet álláspontját oly kitartóan védelmezte.

Ezekután Kinkel György egyl. főjegyző a tanítók fizetésrendezését tárgyalván, ismerteti az 1907. évi XXVII. te. sérelmeit és rámutat a tanítók tarthatatlan-anyagi helyzetére, melyen, a mai drága megélhetési viszonyok közt okvetlenül segíteni kell, hogy ne legyen különbség állami és nem állami tanítók között s mondassák ki határozott formában, hogy az összes tanítók a XI—X—IX. fizetési osztályokba soroztassa- nak, illetve ezeknek megfelelő díjazásban ré- szesittessenek.

A közgyűlés a javaslatot elfogadja és elhatározza, hogy ily értelemben feliratotintézatani- tók orsz. szövetségéhez, az égyházi főhatósághoz, valamint a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz, kérvén, hogy a tanítók fizetés- rendezési ügyét tegyék magukévá és tőlük tel- hetőleg hassanak oda, hogy a tanítók tarthatatlan anyagi helyzetén javittassék. Ezzel kapcsolatban ugyancsak Kinkel György javasolja,

hogy az eddigi két köri gyűlés helyett, az egyházmegye területén fenálló másik két (me- csekvidéki és a balatoni) tanítói körökkel együtt egy közös gyűlés tartatnék évenként, az egyházmegyei közgyűlést megelőző napon. A másik köri gyűlés helyett, annak költségén részt vehetne a tanítóság a megyei általános tanítóegyesület gyűlésén.

A közgyűlés a javaslatot elfogadja és hozzájárulás céljából megküldi a testvér egyesületeknek.

Knábel Vilmos'javaslatot terjeszt elő, az egyh. hatóság részéről beérkezett felhívás azon kérdésére : miként lehet a selyemhernyótenyésztést népünk között leginkább terjeszteni.

1. A selyemhernyótenyészíés alapfeltétele a szederfaállomány lévén, minden rendelkezésre álló eszközzel a szederfák szaporítására és meglévők gondozására kell törekednünk. E célból

2. kötelezni kellene a járási faiskola felügyelőket, hogy az utak mentén ültetett szederfákat is nézegessék meg néha-néha és ahol tapasztalnák, hogy az illető földtulajdonos gondatlansága miatt pusztult el a fa, ott a törvény kötelezze a tulajdonost helyébe a saját költségén másikat ültetni;

3. mondja ki a vármegye, hogy a közlegelők egy része szederfákkal fásitandó be ;

4. a felügyelőség ne osztasson ki több petét, mint amennyit a meglévő fák megkárosítása nélkül lehet;

5. a selyemhernyótenyésztés megkedvelte- tése végett, a felügyelőség kiküldöttje népies felolvasásokat szokott tartani vetített képekkel az egyes községekben. De mivel igy nagyon ritkán kerül az egyes községekre a sor, ezen felolvasások megtartásával, illő díjazás és a vetítőgép odakölcsönzése mellett, a tanítót kellene megbízni;

6. a tanítóknak az iskolában a gyermekek bevonásával mintatanitásokat kellene rendezniük.

A közgyűlés tárgyalta még az ev. tanítók szolgálati viszonyait, meghatározó szabályrendelet javaslatot, konstatálta, hogy ez egyh. főhatóság ezen szabályrendelet javaslatában ismét nagyon sok oly kötelességeket ró a tanítókra, melyekért semmi díjazást nem ad.

így a kántornak kötelességévé tétetik énekkart alakítani és vezetni, a tanitó vezeti az egyházközségek jegyzőkönyveit, ahol pedig több tanító működik, az iskolaszék igazgatót választ. Mindezeket díjtalanul tartozik elvégezni.

Ellenben annál inkább kiszolgáltatja a tanítót az iskolaszék tagj&i szekatúrájának, mert ha tetszik nekik, minden órában meglátogathatják a tanítót iskolájában s a tanitó tartozik szigorúan engedelmeskedni és minden intézkedéseinek magát alávetni.

Más folyó ügyek után az elnök a gyűlést bezárja.

Nagyon megható volt közebéd alatt, mikor egyletünk nesztora Schäfer Mihály nyug. kartársunk búcsúzott kartársaitól, kiemelve, hogy nem végképen búcsúzik, mert továbbra is tagja akar maradni egyesületnek, ahol mindig nagyon jól érezte magát.

Paks, 1911 junius 12.

Kinkel György,

tanitóegyl. főjegyző.

HÍREK.

— Személyi lllrek. Gróf Széchenyi Sándor vbtt. főrendiházi alelnök és Perczel Dezső vbtt. a nemzeti munkapárt elnöke, szerdán Szekszár- don időztek és résztvettek a közigazgatási bizottság ülésén. — Apponyi Géza gróf főispán, vbtt. hétfőn Szekszárdra érkezett és hivatalos ügyeinek ellátása után, szerdán délután visszautazott Hőgyészre.

— Orvosi kurzus. Dr, Herczegh Gyula, a szekszárdi Ferenc-közkórház osztály főorvosa, két hét óta Budapesten tartózkodik, ahol részt- vesz a három hetes orvosi továbbképző kurzuson.

— Doktorrá avatás. Bencze László faddi római katholikus segédlelkész a bécsi hittudományi egyetemen cum laude tette le a hittudományi szigorlatokat, minek következtében tudorrá avatták.

— Űrnapja. A katholikus egyház egyik legszebb és legmagasztosabb ünnepe az Oltári- szentség ünnepnapja tegnap, f. hó 15 én volt. Ez alkalommal dr. Fent Ferenc apát-plébános ünnepi misét végzett és népes körmenetet vezetett a Széshenyi-utcában, a Ferenc-közkórház kápolnájában, a Bezerédj-utcában és a Béla- téren felállított virágdiszes sátrakhoz, segédlettel. . A merre a körmenet elhaladt, mindenütt gyönyörűen feldíszített ablakok emelték az ünnepély fényét.

— Eljegyzések. F. hó 12-én tartotta eljegyzését Medinán Arany Antal ref. lelkész, nagyapa házánál, ifj. Kovács Ferenc tolnanémedii ref. lelkész Huszár Lolikával.

Ifj. Ujj János szekszárdi birtokos eljegyezte Nyéky Juliskát Szekszárdon.

— Áthelyezés. Praxa Adolf szekszárdi vasúti ellenőr a szolgálat érdekéből Szekszárd- ról Pécsre helyeztetett át.

— A pécs—bátaszékl vasút megnyitása.

A pécs—bátaszéki vasutat f. ho 30-án adják át a közhasználatnak. A műtanrendőri bejárást e hó 28-án ejtik meg, amelyen a központból Novák Bertalan főfelügyelő vesz részt. A vasút 30-án véghezmenő hivatalos megnyitásán pedig Medanich Romuald Vasúti és, hajózási főfelügyelő lesz jelen.

— Vasúti engedély meghosszabbítása. A

Bélák István enyingi ügyvéd által létesíteni szándékolt enying—simontornyai helyiérdekű vasút előmunkálati engedélyét a kereskedelmi m. kir. miniszter egy évre meghosszabbította.

— Sikerült vizsga. Waldmann Rózsika a budapesti nemzeti zenede II. tanárképző osztályának vizsgáját kitűnő sikerrel tette le.

— Esküvő. F. hó 13-án tartorótta esküvőjét Tolnanémedin Fischer Jenő faddr kereskedő Bosenfeld Rózsikéval, Rosenfeld Mór posztószövőgyáros leányával. Délelőtt volt a polgári házasság- kötés, d. u. pedig az egyházi esküvő az ősrégi nemeskéri Kiss Pál féle kastélyban, utána lakoma ugyanott.

— Lelkész beiktatás. A pócsmegyéri ősrégi ■ ref. egyháznak igen szép ünnepe volt május hó 28-án. Ekkor iktatták be papi hivatalába Hörömpő Ferenc volt tolnanémedii ref. lelkészt. A reggeli órákban a ref. papiakban gyülekeztek az uj lelkész közelebbi és távolabbi tisztelői, barátai és a harmadik harangozáskor Mády Lajos újpesti lelkész, kerületi esperes vezetése alatt vonultak át a régi de szép tágas templomba, melyet a hivejc zsúfolásig megtöltöttek. Nemsokára felbu- gott az orgona mélabus zenéje. Orgonakiséret- tel a szebbnel-szebb egyházi énekeket zengtek a hívek. Mádi Lajos esperes, magasszárnyalásu imája után. remek beszéd keretében nyújtotta át az uj lelkésznek a templom kulcsot, bibliát és egyházpecsétjét. Ezután megható jelenet következett. Orgonakisérettel, kiterjesztett karokkal mondta el áldását, úgy az esperes, mint Sipos Pál németmonostori lelkész, majd Hörömpő Ferenc lépett fei a szószékre és magasröptű beszédben vázolta kötelességet és fogadalmát. — Mindenkinek feltűnt az igazi lendülettel előadott, mély tartalmú székfoglalás s melyért isteni tisztelet után az uj lelkészt ovációval halmozták el. Általában feltűnt a hívek buzgósága, a rektor énekvezetése és a hívek — aprók nagyok — énektudása, a lakosság egyszerűsége és ember tisztelete is. A beiktatás után népes és igen sikerült lakoma volt, amelyen a családtagjain kivül a környék intelligenciájából is nagyon sokan vettek részt. Ott volt az egész egyházi elöljáróság is, sőt a szeretett papot Tolnanémediből is sokan elkísérték uj otthonában. így Oravszky László főjegyző, Haypál István kisbirtokos. Bakonyi János községi péztáruok. Felköszöntőt mondtak: Dumtscha Gyula, Oravszky László, Haypál István, Sipos Pál, Lebanovics Vilmos,Borzsák Benő. Alakoma a reggeli órákban ért végett.

— Váratlan balál. Leitersdorfer Aurel t. hó

14-én, Budapesten súlyos orvosi műtét után meghalt. Eszes, jószivü, bohém ember volt, ki mint végzett technikus Amerikát is megjárta. Városunkban sok éven át mint a Roheim K. és fiai vállalkozó cégnek megbízottja működött és sok jó barátot szerzett kedves, mindenkor vig kedélyével. •

Gyorsan kész a főzéssel az a háziasszony, aki 41

MAGGI-féle

kockát

(kész húsleves)

Ügyeljen pontosan a MAGGI névre és a keresz’csillag védjegyre. Más kocka nem MAGGI-tól való!

használ,

darabja

mert csupán forróvizzel leöntve minden kocka rögtön 1 tányér filier, ßk uter) kiváló húslevest ad.