Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-06-05 / 45. szám
XXI. (VII.) évfolyam. 45. szám. Szekszárd, 1911 junius 6, •• 9 Előfizetési ár: Egész évre . . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 „ 4 „ 16 fillér. flliöfizetéseket és hirdetéseket a kiadó* h vatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kin. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer s hétfőn és csütörtökön. Egyes számok ugyanott kaphatók. Szerkesztőségi teleíOn-SZálIl I 18 és 24. — Kiadóhivatali telelon-szám : 18 és II. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, % ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 kor. Főszerkesztő : Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Egy év mérlege. Egy esztendeje, hogy a nemzet képviseletének jogát és kötelességét a munkapárt kezebe tette le. Esztendeje, hogy kétnapos választási harc után harmadfélszáz mandátum sorakozott gróf Khuen-Héderuáry Károly mögé a nemzet bizalmából és akaratából. Esztendeje, hogy a koalíció által felforgatott kormányzati rend helyreállítására nyert királyi megbízatást az ország mindent elnyomó többséggel, az alkotmányosság elveinek megfelelőleg megerősítette. A nevezetes fordulóponton, a nagy politikai győzelem kivívásának pillanatában, a miniszterelnök jellemző kijelentést tett: »Eddig fáradság volt a munka— mondotta — most öröm lesz dolgozni.« A biztos politikai bázison, ellátva a király és nemzet osztatlan bizalmának útlevelével, a kormány és pártja valóban lelkesedéssel végezte el feladatának első részét, amelyet az előző korszak mulasztásai és hibái róttak reá. Gyors egymásutánban intézték el az államszükségletet, helyrehozták a ziláltságnak indult pénzügyeket, rendet teremtettek a kormányzat minden ágában, úgy hogy csakhamar hozzáfoghattak a pillanatnyi szükségen túlmenő nagy kérdések megoldásához is. Számos kisebb jelentőségű, de hasznos törvényalkotáson felül igy jött létre a polgári perrendtartás és igy rendeződött a jegybank kérdése is. Szívósság az Ausztriával való tárgyalásokon, türelem a parlamenti mérkőzésben, az izgalmak mérgének enyhítése bölcs mérséklet és minden irányban való objektivitás által: ezek jellemezték a miniszterelnök politikáját s ezek hozták is meg a nagy eredményeket. De igazi jelentőségét a lefolyt esztendőnek nemcsak egyes törvényalkotásokon lehet megmérni, mert bármily nagyok is ezek, jelentőségben minden törvényalkotást meghalad az az uj szellem, amely az ország kormányzatában és törvényhozásában uralkodóvá vált. Csak aki visszagondol a két év előtti közállapotokra, a frakciókra bomlott parlamentre, a tehetetlen kormányra, az oktalanul és időszerűtlenül felvetett súlyos kérdések özönére anélkül, hogy közülük csak egy is eljutott volna a megoldás felé; csak aki visszagondol rá, milyen zsákutcába jutott Magyarország, mint vesztette el itthon nyugalmát és munkaképességét, a külföldön hitelét s a régi rokonszenveket; mint került egyre jobban szembe koronás királyával: csak az láthatja tisztán az esztendeje beállott fordulat történelmi jelentőségét s a nemzet messze jövőjére való nagy kihatását. Mert az éppen a nagy változás, hogy. a Khuen-kormány és a munkapárt győzelme, valamint eddigi munkálkodása által lehetővé vált megoldásra juttatni, tehát a közviták és izgalmak köréből kiragadni olyan kérdéseket, amelyek eddig évtizeden át lázban tartották az egész országot s minden haladást megakadályoztak. A király és a nemzet közötti jó viszony helyreállítása a legveszedelmesebb méreganyagot távolította el közéletünkből. És az uralkodóval teljes összhangban folytathatjuk a munkát nagy problémáink megoldására. Ebbe a munkakorszakba hiába próbálnak némelyek elkülönző eszméket belehaji- tani. A munka kormányának és a munka pártjának megbontására vagy megháborga- tására irányuló e. kísértelek célt érni nem fognak. Sokkal erősebb a vállalt politikai feladat jelentőségének tudata s az országgal és királylyal szemben való felelősség érzése mindegyikben, semhogy ötletszerűen fölvetett kérdések által magát kijelölt útjáról, programmja megvalósításától eltérittetni engedné. A kisded viharok és incidensek, amelyek á parlament és ország idegzetét felizgatni hivatvák, okozhatnak izgalmat ideig-óráig. de az áhított és egy esztendeje elért munkakorszak nyugalmát állandóan nem háboríthatják, a megoldásra kitűzött és érett nagy feladatokat háttérbe nem szoríthatják.' A bölcseség és türelem, mely eddig vezette az országot, át fogja vezetni a szeparatisztikus szenvedélyek szirtjei között is. VÁRMEGYE. Gyűjtés Kötesd, Kistormás, Varsád árvíz- és jégkárosultjainak. Simontsits Elemér alispán a következő felhívást intézte a megyebizottsági tagokhoz: A múlt hó 6-án e vármegyén átvonult jégvihar és felhőszakadás Kistormás, Varsád és Kölesd községek határát oly rendkívüli mértékben elpusztította, melyre emberemlékezet óta e vidéken nem volt eset. Nemcsak ingóságok (összeomlott házak, anyagszerek, háziállatok) lettek a pusztító veszedelem martalékává, hanem ezenfelül az óriási jégvihar . a lábon álló és szépnek ígérkező gabona, szőlő stb., szóval az összes termést is teljesen tönkretette. A községi elöljáróságok kimutatásai szerint Kölesd községben 59 387 korona; Kistormás községben 15.560, Varsád községben pedig 5.200 korona, mig ezen kimutatásban nem foglalt egyeseknél 4.600 korona kár íratott össze. Ezen összegekben nincs kimutatva az a kiszámíthatatlan kár, amely a termésnek a jégvihar és árvíz által tönkretételénél származott. A szorgalmas és józan földmives nép nyomorán némileg is enyhítendő, a belügyi kormányhoz fordultam rögtöni segély utalványozása iránt. De ez a segély távolról sem fogja elérni a kártalanításra szükséges összeget. Ennélfogva indíttatva érzem magam, hogy a megyebizottsági tag uraknak ismert áldozat- készségéhez folyamodjam és tisztelettel kérjem, hogy szerencsétlen sorsra jutott embertársaink felsegélyezhetése céljából adományaikat hozzám juttatni szíveskedjenek. Szekszárd, 1911. évi junius hó 3-án. Simontsits Elemér alispán. — Rendkívüli közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi junius hó 13 án délelőtt 10 órakor, a vármegyei székház gyüléstermében Apponyi Géza gróf v. b. t. t., főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tart. Az állandó választmány ülése a közigazgatási bizottság gyüléstermében ugyanazon napon délelőtt 9 órakor veszi kezdetét. A tárgysorozatból felemlítjük a következőket: Alispáni előterjesztés a tolnai laktanyafelügyelői állás beszüntetése iránt. Báta község képviselőtestületének, al mohácsi emlékmű létesítéséhez való hozzájárulás Ugyanazon község képviselőtestületének, az országos gyermekvédő Liga tagjai sorába való belépés Tolna község képviselőtestületének a villamos mü építése folytán szükségessé vált műszaki teendők ellátása és ennek díjazása Ugyanazon község képviselőtestületének az önk. tüzoltó-testület segélyezése Bonyhád község kégviselőtestületének végrehajtási dijak átengedése Paks község képviselőtestületének a közvágóhíd területének bekerítése Ugyanazon község képviselőtestületének aszfaltjárdák létesítése j CŰ C o > •*-» a N O U “OJ-4-» a X o esi o X G cfi X '03 >> bű v'CÖ bű 'O esi O X A muiHtósbiztosítűs reformja. A «Pestvármegyei Gazdasági Egyesület» igazgató-választmánya múlt év április havában Keglevich Gábor gróf inditványára kimondotta, hogy feliratot terjeszt a földmivelésügyi kormányhoz az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédpénztárról szóló törvények reformja érdekében. Feliratához az OMGE. is pártolólag járult hozzá. A feliratot főbb pontjaiban, valamint részleteiben is magáévá tette Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter s annak alapján elkészítette és a képviselőház elé terjesztette az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztárról szóló 1900. évi XVI. és 1902. évi XIV. törvénycikkek módosítására vonatkozó javaslatot. A javaslat balesetbiztosításra nézve úgy rendelkezik, hogy az eddigi 400 koronás haláleseti segély fentartása mellett a táppénz és rokkantsági segély nyújtása tekintetében az ipari munkások biztosításához hasonló legyen. Eszerint az egykoronás táppénzt nem legfeljebb 60 napig (mint ahogy eddig volt), hanem legfeljebb 70 napig kell hogy a pénztár folyósítsa. A rokkantsági segélyt pedig teljes munkaképtelenség esetére az eddig évi 120 korona helyett évi 240 koronában, részleges munkaképtelenség esetére pedig a fogyatkozás mértéke szerint megfelelő százalékban kell megállapítani. Gondoskodás történt a javaslatban arra nézve is, hogy a baleseti segélyek felemeléséhez a kötelező balesetbiztosításnál a teherviselő gazdákra az eddiginél magasabb dijak ne vettessenek ki, hanem ehelyett a több kiadás abból fedeztessék, hogy a gazdasági cselédek balesetei alkalmával a mai egykaronás segély megtérítése a gazdának az eddigi 80 nap helyett legfeljebb 70 napra, de csak a baleset napját követő két hét elteltétől számítva adassák meg és csak az összes gyógyítási költségek téríttessenek meg a baleset napjától végig. A munkás balesetbiztosításának költségszaporulata tehát a baleset első tizennégy napja alatt megtakarított koronákból lesz fedezve. A javaslat részletes rendelkezései szerint sránylagos segélyre a sérültnek csak akkor van igénye, ha a munkaképességének csökkenése a 25°/0-ot eléri, tehát eszerint a járadék legkisebb mértéke 60 korona. Igen fontos módosítás az is, hogyha az elhaltnak kettőnél több 14 éven aluli gyermeke maradt hátra, ezek javára a segély a harmadik gyermektől kezdve fejenként számított 100 koronávál emelkedik, úgy azonban, hogy az egész segély összege a 800 koronát meg nem haladhatja. Ha pedig az illető házastárs vagy gyermek hátrahagyása nélkül hal meg, temetési költsége cimén a pénztár 100 korona segélyt ad. A javaslat a nyugdíjbiztosításra nézve is igen fontos rendelkezéseket foglal magában. Már tiz éve ugyanis annak, hogy a mostani
