Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-11 / 38. szám

XXI. (VII.) évfolyam.

MÁIMÉ ÉS A KÖZÉRDEK

Előfizetési ár: 4M ■ ■ m ■ mm m m mm wmmmmm m mm Szerkeszt»««* •

Egész évre . .

Eél évre . .

Negyed évre . szám ára

16 korona. 8 „

16 fillér.

BUSflzetéaeket éa hirdetéseket a kiadóit Tataion kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda éa papirkereskedés r.-t. Szekszárdim.

POLITIKAI HETILAP.

Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer 8 hétfőn és csütörtökön.

Egyes számok ugyanott kaphatók. Szerkesztőségi telelOn-Szám ’. 18 és 24. — Kiadóhivatali telelon-szám : 18 és II.

Szerkesztőség:

Bezerédj István-utca 5. szén.

Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények.

Kiadóhivatal : Vármegye-utca 13f. tzáu.

Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők.

N6ptanlt6kaakf

ha az előfizetést egész érre előre be küldik, 8 kér.

Főszerkesztő: Dp. LEOPOLD KORNÉL.

Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN.

Főmankatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY.

Laptulajdonosok a szerkesztők.

Távirat. - Telelőn. - Express.

A képviselőházból.

Budapest, május 11. d. a. 2 óra 25 p.

A képviselőház ma délelőtt tartott ülésében Berzeviczy Albert dr. elnökölt. Folytatták a föld- mivelési tárca vitáját.

Kun Béla Justh-párti tételenkint bírálja a költségvetést és nem fogadja el azt.

Rákosi Viktor Kossuth-párti az Alföld mezőgazdasági viszonyait tárgyalja. Szomorú színben ecseteli a károkat, amit itt a nagy szárazság okozni szokott. Első sorban öntöző csatornák létesítését tartja szükségesnek.

Szünet után Vértan Endre beszélt, utána Eitner Zsigmond az állattenyésztés fejlesztését sürgeti, a lehető legnagyobb pénzügyi áldozatokkal.

Polónyi Géza elismeri, hogy sok jó dolog van á költségvetésben, de nem fogadja azt el, mert a közös vámterületen alapszik. Kéri a Házat, hogy eltérhessen a tárgytól.

Az ülés folyik.

A királynál.

Budapest (Érk. d. u. 2 óra 35 perckor)

Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma délelőtt Gödöllőre ment és a király által kihallgatáson fogadtatva, jelentést tett a tegnapi minisztertanács határozatairól.

A trónörökös Budapesten.

Bécs (Érkezett d. u. 2 óra 25 p.)

Ferenc Ferdinánd trónörökös tegnap Zi- monyból Bécsbe érkezett. A trónörökös feleségével, Zsófia hercegnővel és gyermekeivel kedden érkezik Budapestre és ott hosszabb ideig fognak maradni.

Megnyitott kiállítás.

Budapest, (Érk. d. u. 2 óra 35 perc.)

József királyi herceg ma nyitotta meg a király képviseletében a nemzetközi szén-, vas- és fémipari kiállítást. A kormányt Héderváry miniszterelnök és Lukács László pénzügyminiszter képviselték. A kir. herceget Lánczy Leó üdvözölte. József kir. herceg örömének adott kifejezést, hogy e nagyjelentőségű kiállítást megnyithatta.

Tolvaj segédek.

Arad. (Érk. d. u. 2 óra 20 p.)

Winternitz aradi nagy női divatárus jelentést tett a rendőrségen, hogy üzletét ismeretlen tettesek állandóan lopják és eddig 100,000 koronánál több kára van. A rendőrség nyomozása alapján Winternitz 6 segédjét letartóztatták. Kitűnt, hogy rendszeresen lopták gazdájukat és az óriás mennyiségű lopott árukat Kulcsár Lajos színházi titkárnak adták át, aki azokat a színtársulat tagjainál olcsó áron értékesítette. Kulcsár a rendőrségre beidéztetve, azt vallotta, hogy nem tudta, hogy a neki átadott áruk lopottak. Lakásán temérdek mennyiségű lopott árut találtak. Ez ügyből kifolyólag szenzációs letartóztatások várhatók.

A gazdák hete.

A legutolsó hetet bizvást elnevezhetjük a — gazdák hetének. Magában a Képviselő házban s a lezajlott gazdakongresszuson oly sok szó esett róluk, mint máskor talán hosszú évek során sem.

Különösen nagy kíváncsisággal várta mindenki Serényi grófnak, a földmivelésiigyi miniszternek első költségvetését, mert az előbbit jóformán csak örökség gyanánt vette át, igy most nyílt meg előtte úgyszólván, az első nagy alkalom, hogy jövő terveiről tájékoztassa az országot.

Merkantilista hir előzte meg őt, azt hisszük azonban, hogy sok tekintetben a legextremebb gondolkodású agráriust is kielégíthetik az ő mostani képviselőházi felszólalásai. Nem húzott ugyanis éles, elválasztó vonalat a két irányzat között, de nyílt, egyenes gondolkodással összeegyeztette az igazán el nem is választható érdekeket.

Sok üdvös, uj dolgot, örömmel üdvözölhető eszmét vetett fel, amelyekből együttes haszna lesz nem csak a mezőgazdaságnak, az iparnak, de a — fogyasztó közönségnek is.

S ez a helyes felfogás, mert egyoldalú érdekek hangoztatása mellett sohasem jöhet létre az összhang, az egyetértés, amely pedig a mi gazdasági boldogulásunknak úgyszólván az alfája.

Serényi gróf az intenzivebb gazdálkodásnak a hive, nem uj experimentálásokat akar, de a régi gazdálkodási módszernek célszerű kiaknázását, fokozatos, modern fejlesztését. Vannak azonban egészen uj gondolatai is, amelyek uj kerékcsapásra vannak hivatva terelni az ország gazdasági haladását.

Nagyon jól esik nakünk vidékieknek egyszer már olyasfélét is hallani, hogy a vidéken legyen számos városi központ. Eddig bizony mesterségesen mindent Budapest felé tereltek. Maga a miniszter bizonyítja, hogy Budapestre 7—800 kilométerről özönlik be a tűzifa s a különféle élelmi cikk, mert nincs vidéki körzet, amely azt útközben fel tudná fogni.

Hát körzet az volna, csak Budapest mesterséges portálásának kell végét szakítani. így például, hogy fejlődjék ki, mint más világvárosok környékén, Budapest szomszédságában, virágzó konyhakertészet, baromfi, gyümölcs tenyésztés, ha a minimumra leforszirozott szállítási kedvezményekkel — az élelmi cikkeknek a vidék szájából való kivevéssel, nyakába zúdítjuk 7—800 kilométeres távolságokról is a legyűrő konkurenciát. A vidékeken is fellépett drágaságnak igen is az a legfőbb oka, hogy a falánk Budapest mellett a külföldi kivitel is elnyeli nemcsak a gazdasági termelés feleslegét, de sokszor a vidéki városok táplálására szükséges minimumot is, anélkül, hogy ez által a gazda többet kapott volna egy krajcárral is — fáradozásáért.

Okos dolog tehát a vidékre is gondolni egyszer s az pláne dicséretes törekvés, ha a fokozatos termelés előmozdítása céljából a miniszter a városokat magukat is bele kívánja vonni az intenzív gazdálkodásba, igy segélyt nyújt az okszerű kanalizációhoz, amely célból megfelelő öntözési területeket szerez vagy bérel s életbe léptetni segíti mindenütt a csatornázásnak ama külföldön már pompásan alkalmazott módját, az úgynevezett biológiai rendszert, amely semmi egyébből nem áll, mint alkalmas helyeken összegyűjteni a város szennyvizét, amely leülepedés után, mint kitűnő táperő a több termelésnek egyik fő feltétele.

Gyönyörű szép Ígéret a mezőgazdasági hitel kérdésének rendezése is. A kisgazda és bérlő osztályt egyszerre talpraállíthatja,

ha instrukcióra s kiadásaira üzemi hitelt nyerhet.

Kisgazda, bérlő terményeire eddigelé legfeljebb csak uzsora kölcsönt szerezhetett. Kényszerült sokszor termését előre eladni, vagy börzespekulációkba is belekóstolni. — Mindenesetre célszerű lesz a hitel felhasználását súlyosabb büntetőtörvényi szankcióval biztosítani. Az agrár kölcsönöknél tapasztalt sok visszaélés — különösen jó figyelmeztető lehet

Az országos gazdakongresszus is emelkedett hangulatban folyt le. Károlyi Mihály gróf, nem egyoldalúan, de szélesebb látókörből, nem a torony aljából, de inkább tetejéből tekintett végig az egész kérdésen. O is az intenzivebb mezőgazdasági termelést sürgeti, foglalkozik az ingó hitel kérdéssel, az értékesítés helyes szervezésével, várva az állam hathatósabb támogatását, mely ellenérdekeket nem sérthet, mivel a mezőgazdaság támogatása általános nemzeti érdek.

' A szaktanácskozások is magas nívón mozogtak. Zselénszki Róbert a tőzsdei fedezetlen határidő üzletről, Jeszenszky Pál a drágasági kérdéssel kapcsolatban a tejszövetkezetekről, Buday Barna a gazdasági ^kvalifikáció megkivánásáról a közigazgatásban, Németh József a városkörnyéki termelésről értekeztek.

Volt szó a vetőmag nemesítéséről, a mezőgazdaságok érdekében szükséges tarifá- lis intézkedésekről, a gazdatiszti kérdésről s nyugdíjról; a nők gazdasági neveléséről, az élelmiszer törvényről, a mezőgazda- sági érdekképviseletről, a sörgyártás fejlesztéséről, az állattenyésztés vidékenként való szervezkedéséről, az Ausztria kizsákmányoló eljárása ellen követendő vámpolitikáról, az állat, élelmiszer értékesítéséről, a gazdasági oktatásról, iparról, állattenyésztésről, a bor értékesítésről, a hús nagyvágókról, a a mezőgazdasági kamarákról stb.

Szóval a kongresszus felölelte a gazdák boldogulhatási eszközeinek egész komplexumát s évtizedekre szolgáló kész programot nyújtott.

A gazdák hete tehát mindenesetre nagyjelentőségű hét.

Nemcsak a sok felszínre dobott gazdasági kérdésnél fogva, de inkább azért, mert azt a látszatot kelti minden szemlélőben, hogy végtére ez a nemzet is felébredt letargiájából, komolyan dolgozni akar s megjárva a tapasztalatok sanyarú életiskoláját eljutott annak tudatára, hogy ezt az országot nem a sok meddő közjogi vita, de a vállvetett, komoly munka teheti csak naggyá. B.

VÁRMEGYE.

Közigazgatási bizottsági ülés.

Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f~ hó 10-én d. e. 10 órakor tartotta május havi ülését Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos főispán elnöki ésével.

Jelen voltak: Simontsits Elemér alispán, Forster Zoltán főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fink Kálmán kir. tanácsos pénzügyigazgató, Kiss Ernő dr. tiszti ügyész, órffy Lajos, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Álacs Zoltán műszaki tanácsos, Szabó Károly, Schell József