Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-01-12 / 4. szám
4 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911 január 12. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 1910. évi mérlege. A múlt évi mérleg az intézet fokozatos nagyszabású fejlődését bizonyítja. A fontosabb adatok a következők: Készpénz 1910. december 31-én 109,235*38 Idegen pénzintézeteknél elhelyezve 150,997*48 Ertékpapii’okban 457,853*24 Váltótárca 3.061,706*54 Jelzálogkölcsönök 1.740,20595 Folyószámlái adósok 1.134,262 67 Előleg értékpapírokra 56,651*— Hitelszövetkezeti kötvények 38,487*— Betét-állomány 4.213,244 28 Betétek folyószámlán 272,774*70 Részvénytőke és egyéb alapok 1.214,374*38 Visszleszámitolás 856,041*48 Forgalom 52.484,386*— Az elért tiszta nyereség 138,359 77 Ebből a tartalékok bő dotálása mellett részvé- rlyenkint 34 korona osztalék, 2.,00 darab részvény után 68 ezer korona kifizetését javasolja az igazgatóság. Az igazgatóság az intézet üzletkörének és forgalmának nagymérvű fejlődésére való tekintettel, az alaptőke felemelését javasolja a közgyűlésnek és pedig olyképen, hogy 2000 darab uj részvény kibocsátásával, az alaptőke 800 ezer koronáról 1 millió 600 ezer koronára emeltessék fel. A kibocsátási művelet tervezetét más helyen egész terjedelmében közöljük. A közgyűlés folyó hó 28-án délután 4 órakor tartatik meg. Az egyes előadott ügydarabok közül a következőket említjük fel: Majsamitdósvdr pusztáin 1911. szept. 1-ére uj iskola fog építtetni. — A gerjeni ref. segédtanító fizetésének kiegészítésére államsegély nem utalványoztatok. — A szárazdi gazdasági ismétlőiskola felállítása szorgalmaztatok. — Abayné Kutliy Jolán, dunaföldvári ref. tanítónő lakbérügyét a közigazgatási bíróság hatáskör hiányában visszaküldte. — Az értényi rk. iskolaszék felebbezése elutasittatott. — A gyulaji rk. iskola épületének felülvizsgálatánál tapasztalt hiánj ok pótlására az építőmester felhivatott. — Több dijlevél, uj tanítói javadalmi jegyzőkönyv, költségvetés és számadás jóváhagyatott. — Több államsegélykérvény a miniszterhez pártolólag felterjesztetetett. — Több felebbezés felterjesztetek. — Bonyhád gazdasági ismétlőiskolát állit. — Dolina pusztán községi iskola felállítása rendel tetetett el. — Oyönk község Szábatony pusztán községi iskolát építtet. — Az építés 17375 korona 10 fillérre irányittatott elő. Megvizsgálás végett a tervet és költségvétést a bizottság az államépitészeti hivatalnak adta ki. A szekszárdi rk. ovoda estélye. — 1911. február 1. — Az egyesület választmánya özv. Simontsits Béláné elnöklete alatt hétfőn tartott ülésében elhatározta, hogy ezidei mulatságát február hó 1-én tartja meg. A népes tanácskozást az elnöknek kiváló gonddal egybeállitott indítványa nyitotta meg, melynél a szavak szépségében és meggyőző erejében az egyesületet nagyon szerető és mélyen érző szív nyilatkozott meg, melynek hangot adni s páratlan tevékenységgel érvényt szerezni — az egyesületet alapitó elnök sohasem mulaszt el egy alkalmat sem felhasználni, mikor a jótékony egyesület érdekeinek elősegítéséről van szó. Az indítványban az foglaltatott, hogy „a huszadik év estélye csak annyiban térjen el a többitől, hogy az estély várható jövedelmeinek terhére megrendelendő szerény kis emléktárgy juttassa kifejezésre minden egyes megjelenővel szemben az egyesület hálás köszönetét.“ Az általános lelkesedéssel fogadott indítványért a közszeretetben álló elnöknek elismerés és hálás köszönet szavaztatott. A jubiláris estély részleteinek kidolgozására bizottság kéretett fel. Mint halljuk, a táncestélyt egyfelvonásos vígjáték (a vígszínház egyik remek müsordarabja) előzi meg. Majd pedig a régi idők hires szerelmeseinek előképek keretében, jelmezekben felvonultatása követ melodramatikus előadás kíséretében. A 100-as rendező-bizottság ma alakul meg. A siker érdekében az egész vonalon lázasan folyik a munka. A meghívók a legközelebbi napokban küldetnek szét. Az általános érdeklődésből ítélve biztosra vehető, hogy városunknak a farsangban rendezendő ezen egyetlen elitmulatsága a hagyományoknak megfelelve kiváló sikerű lesz. A divat. lannáriusi szükségletek. — A «Divat Ujság»-ból.— Téli sport és a lehető legélénkebb társaságos élet szokta a januárlusra rányomni bélyegét. Az utóbbi bizonyára meglesz, de hogy az előbbivel hogyan leszünk az idén, azt csak az istenek tudják, mert amikor e sorokat írjuk, úgy szakad az eső, mintha az ég minden csatornája megnyílt volna. Pedig milyen gyönyörűen fellendült nálunk is a féli sport. Pár esztendővel ezelőtt el sem hittük volna, hogy a Tátrában télen is csak olyan élénk élet lesz mint nyáron. De hát nincs is nagyobb gyönyörűség, mint a Tátra télen, ha hó lepett el mindent és amúgy isten igazában lehet űzni a téli sportot. Igaz ennek is meg van ideig-óráig a maga gondja, hogy váljon, hogy öltözzünk a különféle spottra, de hát ez a gondja is csak a kezdőnek van meg. Aki már egyszer belekóstolt az tél ilyen fajta örömeibe, az tudja, hogy kurta lodenszoknyából, ehhez való sweterből vagy kötött kabátból sipkából vagy fejkötöfcől, áll az egész felszerelés, mely tavaly tiszta fehér volt, mig.az idén épp oly kedvelt a lila, zöld, piros és kék sipka vagy kalap. A nagy különbség a déli és esti hőmérséklet között a legnagyobbb óvatosságra int a nyakat illetőleg és e/.ért a kötött sál nélkülözhetetlen. Mára korc> oly ázás nagyobb fényűzést engedélyez az öltözéket illetőleg és ezzel az engedéllyel sokan élnek is. Persze itt is a fődolog az egyszerűség, mely azonban nem zárja ki az elegánciát, sőt az utóbbi az - előbbi nélkül meg sem lehet. Csak a világért se tegye senki, hogy nagy kalapba menjen a jégpályára. Csakhogy mindez egyelőre csak tanács, mely ki tudja nem válik-e fölöslegessé, vagy olyankor jön meg a tél, amikorra már a tavaszt várnánk, ami nagy baj lenne gazdasági szempontból, amikor már amugyse tudjuk, hova legyünk a nagy drágaságtól, gondtól. Ámde ki gondolna most erre, amikor már csak alig pár nap választ el bennünket a farsangtól. »Félre bánat, félre gonddal« . . , Úgy is elég gondot ad a sok báli, meg egyébb alkalmi ruha. Hiszen előre láthatólag sok lesz a bál és egy párra csak el kell menni. Úgy hírlik, lesz pár jelmezes és fejdiszes estély. Most aztán tessék azon tanakodni, milyen legyen a jelmez, hogy az ne legyen közönséges és megfeleljen az alaknak. Ma már lehet akármilyen jelmezbe bújni Annak korhűnek, stilszerünek, artisztikusnak kell lennie. Szeretik mintának a régi mesterek képeit venn:, mint ahogy ezt néhány főrangú hölgy tavaly is megtette a József királyi hercegék bálján és ami, valljuk meg, a legszebb ic. Hát csak tessék idejekorán gondolkozni a dologról. Az esti ruhák díszesek, szépek és talán soha sem voltak ízlésesebbek, mint most, amikor olyan művészi módon tudjak a külömböző színeket összeegyeztetni. Most művészi élvezet egy-egy divatszalonunknak a modeljeit nézni, melyek mind vagy eredeti párisiak és ha akad köztük itthon kreált, az a mai finomult ízlésnek megfelelően szép is, elegáns is. Egyebekben ennek példáját adják a mai képeink, melyek a legmagasabb igényeket is kielégíthetik, akár ha ruhákat, akár ha az ünnepélyesebb alkalmakra való fejdiszt nézzük. Szép és ízléses a báli cipő és különösen a harisnya, mely a ruha színével megegyező és hímzett, sőt csipkés is, ami gyönyörűen illik a lábra. Hogy költséges, azt már meg kell említeni, hiszen olyan drága minden, úgy megszoktuk már az áremelkedést minden téren, hogy mint megváltoztatat hatatlanba, ebbe is bele törődtünk. De vájjon meddig győzzük? * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó : negyedévre postán való szétküldéssel, két korona húsz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VTH, Rökk Szilárd-utca 4. számú házban van. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank tőkeemelése. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank igazgató-tanácsa gróf Széchenyi Sándor, vbtt., intézeti elnök vezetésével folyó hó 11.-én tartott ülésén elhatározta, hogy az intézet ismeretes nagyarányú fejlődésére való tekintettel az alaptőkét 800.000 K-ról és pedig 2000 darab uj 400 K névértékű részvénynek kibocsátásával 1,600.000 K-ra emeli fel. E tárgyban az igazgatóság a következő javaslatot terjeszti a még folyó hó 28.-án megtartandó rendes közgyűlés elé: Tisztelt Közgyűlés! Az a nagymérvű fejlődés és évről-évre mutatkozó progresszív emelkedés, amely intézetünk legfőbb üzletágaiban főleg az utóbbi időben tapasztalható, elengedhetetlen kötelességünkké teszi, hogy intézetünk további haladásának és felvirágozásának biztosítása érdekében vagyoni állagának megfelelő gyarapításáról kellő időben gondoskodjunk. Intézetünk forgalmának és fejlődésének állandó és nagyarányú emelkedését leghívebben bizonyítják utolsó három évi mérlegünk következő adatai: Ev Forgalom Betétállomány Váltó-tárca Vissz 1 leszámítolás Tiszta nyereség korona korona korona korona korona 1908. év .............. 2492 0213 3552168 1801410 97854 127805 1909. év.............. 31679525 3809349 252276 0 576894 131980 1910, év. .... . 52484386 4213744 1 3061706 856041 138359 Tolnavarmegye közigazgatási bizottságának tanügyi határozatai. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága 1911. január hó 11-én tartotta rendes havi ülését, melyen Padányi Andor kir. tanfelügyelő jelentette, hogy: a hivatali adminisztrációs teendőin kívül az elmúlt hónapban 28 tanteremben 30 - tanerő tanítását figyelte meg. Ezenkívül részt vett a polgári iskolák december havi magánvizsgálatán, mely működése 4 napot vett igénybe. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az elmúlt hónapban is újabb államsegélyeket engedélyezett több vármegyai elemi iskolának, még pedig: 4 rk., 1 ref. tanítónak 200—200 kor.-t Személyi pótlékot 1 ref. és 1 ág. tanítónak 200—200 koronát. Korpótlékot 1 ág. tanítónak 436, 1 rk. tanítónak 500 és 1 ág. tanítónak 426 koronát. Az igyenes népoktatás révén nyújtandó tandijpótló államsegélyért az elmúlt hónapban összesen 59 iskolafentartó folyamodott. Ezek közül 28 kérvény pártoló javaslattal megy a vallás és közügyminiszter elé; a javaslatba hozott segélyek összege 13275 kor. 56 fillér, — 31 iskolafentartó kérvényét hiányos felszerelés miatt vissza kellett utasítani. Ezek szerint az elmúlt évben 856.041 K visszleszámitolási hitelt voltunk kénytelenek igénybe venni, sőt az évközbeni visszleszámitolasunk összege több Ízben meghaladta az 1,000.000 K-t is. Ezen tény egymagában is eléggé indokolja saját vagyonunk jelentékeny szaporításának szükségességét és tanúsítja, hogy a megnagyobbított tőke-összegnek célszerű elhelyezése biztosítva van. Másrészről pedig az állásunkból folyó- és intézetünk iránt tartozó gondos előrelátás parancsolja, hogy az intézetnek saját tőkéi és a gondozására bízott tekintélyes idegen vagyon között szükséges összhangot erősbiteni, úgyszintén, hogy a hitelt kereső közönségnek a gazdasági élet fejlődésével karöltve fokozódó jogosult igényeit első sorban saját erőforrásaink gyarapításával kielégíteni törekedjünk. Gazdasági életünk keretei az utóbbi években szemlátomást nagy arányokban kibővültek, átalakultak. A mezőgazdaság mai sokoldalúsága, a tetemesen megdrágult munkabérek, anyagárak és egyéb jelentékeny költségszaporulat mellett a legszakavatottabb, legszorgalmasabb és legrendezettebb anyagi viszonyok között élő gazda ma legalább háromszor annyi idegen tőkét kénytelen üzemi és investiciónális célokra igénybe venni, mint annak előtte, ha munkájának produktiv eredményt akar biztosítani. Ugyanez áll a kis- és nagyiparosra, a kis- és nagy- kereskedőre, sőt a társadalom egyéb osztályaira is, annyira átalakult egész közgazdasági berendezkedésünk, egész társadalmi életünk és annyira csökkent a pénz beszerzési- és bevásárlási képességének ereje. Ezen megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodni és azokkal lépést kell tartania intézetünknek is, hogy hivatását a mi vidékünk gazdasági életében az eddigi irányban és szellemben továbbra is gyakorolhassa, hogy hivatásához híven gazdaközönségünk, az iparos- és kereskedő- osztály érdekeit olcsó hitelnyújtással előmozdítsa és támogassa, mert valamint az uzsora rákfenéje, épp úgy az olcsó* és szolid hitel áldása a gazdasági életnek. Mindezen körülmények szorgos figyelembevétele teljes mértékben indokolja és teszi szükségessé azon tiszteletteljes javaslatunkat, hogy intézetünk eddigi 800.000 K alaptőkéjének 2000 darab, egyenként 400 K névértékű uj részvénynek kibocsátásával 1,600.000 K-ra való felemelését elhatározni méltóztassék.
