Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-04-24 / 33. szám

4 — A tolnamegyei gazdasápi egyesület f. hó 21-én Szekszárdija választmányi ülést és ezt ^övetöleg közgyűlést tartott, melyen a leni]ész üsző és tehén közvetítés feltételei állapíttattak meg, hogy ily módon a földművelési kormány áldozatkészségeivel lehetővé tétessék az előző takarmányinséges években megfogyatkozott állat- állomány pótlása. Az igazgató tanács ülésén az elnökön kívül résztvettek : gróf Széchenyi Sándor vbt. tanácsos. Sztankovánszky János, Kovács Seb. Endre, őrffy Lajos, Vizsolyi Ákos, Simon- tsits Elemér, Csapó Dániel, Návay Emil, Báró Fiáth Tibor, Wolf Henrik, Kunffy Károly, itj. Leopold Lajos, Jakabffy pécsi kér. állattenyész­tési felügyelő, Bernrieder József és János, Czirják Frigyes, Blascsok Gyula, Óváry Ferenc stb. Széchenyi Domokos gróf elnök üdvözölve a meg­jelenteket előterjeszti a pföldmivelésügyi m. kir. miniszter leiratát, amelyben állattenyésztési célra 0000,000 korona után 5 éven át 3 százalékos kamatgaranciát vállal, illetve térit meg s az első évben fedezi a szintén 3 százalékot kitevő el- hullási biztosítást s viseli a. külföldről importá­landó állatok szállítási költségét, és két kiküldött egyesületi szakértő tagnak útiköltségeit. A vásár- landó állatok vételdijai 5 év alatt törlesztendők. Óvadékul a vételdij 30 százaléka teendő le. A miniszter nagylelkű ajánlatát örvendetesen tudo­másul vették. Ezután megállapították a kiosz­tásra kerülő 500 ezer koronának szétosztási mó­dozatait. Első sorban itthon fedezendő anyag beszerzésére nyújtanak módot, hogy a gazdák személyesen tárgyalhassanak az eladókkal s a gazda és egylet bizalmi férfiai által tenyész szem­pontból megejtett szakvizsgálat után részesül csak a fenti kedvezményben. Ha legalább 50 előjegyzés történik, az őszre a külföldről impor­tálandó tenyész anyag beszerzésére Siementhalba szakférfiakat küldenek ki s a kiosztás az elő­jegyzett gazdák között sorshúzás utján történik. A kölcsön felvételére Kovács Seb. Eudre pártoló felszólalása után a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankot jelölték ki, mint amely intézetnek a mindenkori bankkamatlábon felüli lVs °/o-os aján­lata a legkedvezőbb volt. Az 500 ezer koronát a szükséges részletekben tehát itt fogják felvenni. Az igazgató tanács ülése után közgyűlés volt, ahol jóvá hagyták a fenti határozatokat. — Ismét szerencsétlenség a vasútépítésnél. A bátaszék—pécsi vasútépítésnél ismét baleset történt. Ugyanis Bosnyák Pál 23 éves munkás amint egy csomó vasúti sint tolt kézikocsiján, egy vigyázatlan pillanatban ballába a kocsi kerekei alá került. Szerencsétlenségére ei is esett s a kerekek keresztül mentek lábain s azokat összezúzták. Súlyos sérüléseivel a kór­házba szállították. /—Vagyon rongálás. Boksa István gerjeni lakos, a tőle különvaltan élt nejének ágyneműjét késsel összevagdalta és lakásának összes abla­kait beverte. A tettes a paksi kir. járásbíróság­nak feljelentetett. — A hálószobák réme, a poloskák ki­irtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Climexinnel történtek próbák, beigazolódott, hogy a Climexin nem­csak az élő poloskát pusztítja el nyomban, de a Cimexin hatása folytán a peték rögtön ki­száradnak és többé ki nem kelnek. A Climexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit; nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. — Kapható: Szeghy Sándor gyógyszertárában Szek- zzárdon* és a készítőnél: Löcherer Gyula gyógy­szerésznél Bártfán. — Halálos baleset. Juhász Károly nagy- szokolyi gazdánál volt alkalmazásban Sári János 65 éves gazdasági cseléd, kit az egyik reábizott ló oly erővel rúgta hasba, hogy né­hány órai kínlódás után meghalt. — Verekedés. Kocsándi Ödön paksi lakos, a Péfemtm-féle vendéglőben Kis Katalin paksi lakosnőt súlyosan megverte, a tettes a csendőrség által a paksi kir. járásbíróságnak feljelentetett. — Nyilatkozat. 1911 április hó 10-én meg­jelent b. lapjukban Zólyomi Ferenc és Rosner Józsefről szóló cikk valótlanságot tartalmaz, amennyiben nem „lopás“ történt, csalt egy sajná­latos félreértés, amelyet békés utón elintéztünk. Kérjük ezen nyilatkozatot b. lapjukban közölni. Maradunk tisztelettel: Rosner József és Zólyomi Ferenc. — Egy bútorozott nrl szoba Bartina utca 1513. sz. házban azonnal kiadó. Bővebb fel­világosítással szolgál Rácz József rendőrkapitány. Rablógyilkos munkások. Budapest (Érk. d. u. 2 óra 35 perckor) A budapesti rendőrség a szentpétervári törvényszék megkeresésére letartóztatta Holecsko Jánost és Korén Pétert, a budapesti csavargyár két orosz származású munkását, akik rabló­gyilkosságért a szibériai ólombányákba depor­táltattak és onnan megszöktek. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK Az ev. ref. iskola hangversenye. Fényes, művészi magaslaton álló hang­versenyt rendezett a református egyházközség iskolája javára 23-án. A rendezőséget őszinte dicséret illeti, hogy a nagy közönségnek ilyen műsorral kedveskedett; csak az a kár, hogy a társadalom minden rétege nem volt oly szám­mal képviselve, mint azt előre várni lehetett; nem keressük- az okot, amely sokakat vissza­tartott, de eltekintve a jótékony céltól, a maga­sabb műélvezet, amit az igazi művészek és helybeli kitűnő dilettánsaink nyújtottak, való­ban melegebb pártfogást érdemelt volna. De számoljunk be a művészi, klasszikus műsor számairól: elsőnek a már előnyösen ismert és határozottan nemes, művészi . cél szolgála­tába szegődött kamara-muzsikusaink játszották, Moudry tanár mesteri hangszerelésében átirt Mozart zongora szonátájának andantéját ; sza­batosan, diszkréten, tisztán, lelkesen, teljesen megértve, átérezve a halhatatlan szerző minden gondolatát; muzsikusaink önfeláldozó munká­ját értéke szerint honorálta a publikum őszinte tetszésnyilvánítása. Majd a házi zongoraművésznőnk, Scholtz Gusztávné jelent meg a pódiumon hatalmas virágcsokrával, zajos taps közepette. Az előlege­zett bizalomnak várakozáson felül felelt meg, mert Chopin as-dur »Balladája« nagy-nagy készültséget, művészi felfogást és kiváló techni­kát igényel'; de erővel, gazdag színnel interpre­tálta a szerző örökbecsű művét s méltán reá­szolgált arra az őszinte sikerre, amellyel a hozzáértő közönség kitüntette. Kár, hogy rá­adást sohsem ad, az ő szép Schumann dalaiból! Vendégművészeink egyike, Kalmár Béla operaénekes és énektanár énekelte ezután Waldmann Rózsika mesteri zongorakisérete mellett Wagner »Walkürjének« nagy áriáját. Hatalmas, érces, magas baritonja magával ra­gadta közönségünket, ugyannyira, hogy három­szor ujrázni kellett, ami Szekszárdon ugyancsak eseményszámba megy. Az est fénypontja : Mambrinyi Gyula hi­res hegedűművész, quartettista és akadémiai tanár volt, congeniális kísérőjével Waldmann Rózsika zongoraművésznővel. Wieniawszki: »Airs russes« éf játszották. A legnehezebb elő­adási darabok egyike ez, óriási technikát igénylő, mély tónust követelő, szédítő futamokkal tarkí­tott eme hegedűversenyt a legnagyobb nyuga­lommal, művészi készséggel, bámulatos vonó­kezeléssel adta elő művészünk ; egyik ámulatból a másikba estünk, nem,.tudtuk, a szép szonorus hangokat, avagy a szédületes technikát cso­dáljuk-e ? Nemes egyszerűséggel, páratlan egyéni­séggel interpretálta Mambrinyi e darabotj; hang­jai csengők, színezése, dinamikája, felfogása absolut művészi. Nincs az a dicsérő epiteton, amivel el ne tudnók halmozni, de hisz lesz alkalmunk önálló hangverseny, s hires quartettje keretében is közelebbről megismerkednünk, s akkor fogjuk igaz értéke szerint méltatni ez istenáldott geniális művészt. Művésztársa Waldmann Rózsika is a legteljesebb elismerést érdemli, s a felhangzó tapsorkánból néki is, * ép úgy szólt az elragadtatás, a dicséret hangja — mint a mesternek, ilyen lelkes ünneplésre alig emlékezünk vissza, ami csak azt bizonyítja, hogy közönségünk nagy kontingense igaz zenebarát, nagy zenekedvelő, s jövőre több alkal­mat is fogunk szerezni arra, hogy műélvezet­ben gyakran része legyen. Ráadásul: Hubay egyik csárdajelenetét, a »Hullámzó Balatont« ját­szotta Mambrinyi, majd Sent-Säns »Cigne«-ét az elsőben káprázatos technikáját, a másodikban leheletszerű, finom, előkelő tónusát bámultuk. Közben Bodnár Jenő, ugyancsak hazai művész emberünk, a tőle már megszokott bravúrral szavalta »Pázrnán lovag«-ot. Őt dicsérni, őt felemelni nehéz feladat, mert puszta megjelenése már elég arra, hogy hálás publi­kuma a legteljesebb elismeréssel adózzon. De ezúttal is mint máskor nagyon-nagyon meg­érdemelte az ovációt, mert a dilettánsokat messze felülmúló hivatásos művészettel bánik hangjával. Majd. ismét Kalmár operaénekes és Wald- mann Rózsika kísérője jelentek meg a pódiumon. Leoncavallo »Bajazzók«-ból énekelt egy áriát s ráadásul két Schubert dalt. Frenetikus hatást ért el ismét művészünk fárasztó, nagy áriájának eléneklésével, s a közönség meleg ovációját Sas Náci egy kedves magyar népdalával köszönte meg, amellyel ismét annyira magával ragadta publikumát, hogy ujráznia kellett. Itt emlitem fel, hogy Waldmann Rózsika az éneket is óp oly hozzáértő művészettel kisérte, mint a hege­dűst, fáradságot nem ismerve, türelmét nem vesztve. Utolsó számnak ismét az est csillaga következett! Swendsen : »Romanz«-ät s Hubay »A fonóban« zárdajelenetét, még ráadásnak A. Simon: »Berceusét« játszotta Mambriny tanár; Waldmann Rózsika bámulatosan graciosus, simulékony zongorakisérete mellett. Itt már supsrlativusát érte el művészetének sajátságosai lágy, meleg tónusával}; úgy a szívhez szólni húr hangjával, s az erteiemre hatni tökéletes, tulfinomodot technikával — nagyon kevesek­nek adatott. A közönség osztatlan elismerése kisérte a nagy művész minden egyes számát s már ma örömmel várja a közeji viszontlátásra! Csak azt sajnáljuk, hogy intelligens^ nagy közönségünk teljes számban nem vett részt az estélyen s igy akarva fosztotta meg magát egy felejthetetlen, magas művészi nívójú hangver­seny élvezetétől. Az elismerés pálmaágát kell meghajtanunk Gödé Lajos lelkész előtt, aki páratlan buzgó- sággal, ügyszeretettel, fáradságot nem ismerve,, szegődött a művészi cél szolgálatába s mintegy példát kívánt statuálni arra, hogy klasszikus programmu hangversenyre érett közönségünk lelkes pártfogója az igazi művészetnek ! Jegymegváltas és felülfizetés : Dr. Steiner Lajos ügyvéd 5’—, Tóth Károly mérnök-20'—^ Mehrwerth Lajos 10—, Petri Elek pesti lelkész 5*—, gróf Apponyi Géza főispán 10'—, dr. Darányi Ignác 10-—, Kovács N. Kisvejkéről 5’—. Krausz Gyula 5'—, Kovács S. Endre 20—, dr. Szilassy Aladár 10'—, Adler János 6’—-, Dezső Jakab 3-—, Farbaky Andor 3-—, dr. Gulyás János 5'—, Gödé Lajos 5-—, dr. Kiss Ernő 4-—, Dobrescu Aurel 3'—. László Lajos 3'—, Telkes Izor í|—, Diczendy Lajos 2m—, Bajó Pál 4—, Simontsits Elemér 10'—, Lévay Dezső 5'—, Bodnár István 2'—, Matzon Kál­mán 3-—, Benau Lipót 2‘—, Szeghy Sándor 5'—, Spányi Leó 4-—, Padányi Andor 2'—. dr. Haypál Sándor 1-, Schneider János 3'-, Mányoky Ödön 2-—, dr. Horváth Jenő 2’—, dr. Kramolin Gyula 4'—, dr. Leopold Kornél 10'—, dr. Spitzer Manó 2 -, N. N. 7'—, N. N. L—, dr. Haidek- ker Béla 10'—. Szondy István 2.—, dr. Herczeg. Gyula 17' — , Szévald Oszkár 2—, Török Pál 2- — , Majsai István 2- —, Leitersdorfer Aurél 5-—, Jókedvű társaság 3'—, László Géza 2'—, Rácz Gyula 2-—, dr, Szalay László L—, Ujkéri Antal L—, Johannidesz Géza 2'—, Rácz József 2-—, Jakab László 5'— és Csery István Dom­bóvár 3'— koronát. Jelenvoltak : Babies Mihályné, Babies Angyalka, László Lajosné, Krammer Zsófi, Alacs Zoltánné, Schaffer Sándorné, Bajó Jánosné, Bognár Albertné, Schwirján Józsefné, Dicz enty Lajosné, 'Bajó Pálnéi Őrffy Lajosné/ Kovács Dávidné, Korbonics Dezsőné, Szentkereszty Malvin, Spányi Leóné, Bodnár Istvánné, Pirnit- zer Irén, Kalmár Vilmosné, Lakos Adolfné, Beöthy Károlyné, Perlaky Józsefné, Mattioni Jánosné, Rill Józsefné, Rill Mariska, Dömötör Miklósné, Wigand Hedvig, Eci és Janka, Scholc Gusztávné, Török Józsefné, Kamarás Béláné, Kamarás Józsa és Jolán, dr. Kramolin Gyuláné,. Waldmann Dezsőné, Waldmann Rózsi, Mikula Dezsőné, Leopold Kornélné, Forster Zoltánné,. Pataky Jákóné, Kiss Ernőné, Kiss Erzsiké, Szondy Istvánné, Szondy Lili, Boros Zoltánné, Hámori Antalné, Hámori Irén, Kaminszky János­né, dr. Müller Ferencné, Hoffmann Sán dorné,, Hoffmann Edit, Johanidesz Gézáné, Johanidesz Lenke, dr. Szászy Józsefné. 1910 április 24. ül! A magyar újságírás szenzációi !! 11 A magyar közönség legkedveltebb lapja. A 48-as eszmény és a magyar nemzeti törek­vések egyetlen hű és kérlelhetetlen szószólója Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Braun Sándor Hacsak Géza Naponkint 155.000 példány! :: Egy szám: 2 krajcár. :: A Nap előfizetési ára: Egész évre 16.— K. II Negyedévre . 4.— K Fél évre . . 8.— K. [| Egy hónapra 1.40 K. a legkitűnőbb magyar élclap. Páratlan népszerűség 1 Remek szöveg! Pompás képek 1 Mesésen olcsó! Egy szám: 6 krajcár. A Fidibusz előfizetési ára : Egész évre . 6 — K. II Negyedévre . 1.50 K- Félévre . . 3.— K. || Egy hönapra —.50 K* Mutatványszámot küld a kiadóhivatal: Budapest, Vili. Rökk Szilárd-utca 9.

Next

/
Thumbnails
Contents