Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-04-17 / 31. szám

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 1911 április 18. — Sorozás. Szekszárdon a sorozást szer­dán reggel kezdik. Polgári elnök : örffy Lajos, bizottsági tagok: dr. Beöthy Károly, Bodnár István. A város részéről Janosits Károly fő­jegyző lesz jelen, a vármegye részéről mint sorozó főorvos dr. Drágíts Imre vármegyei fő­orvos vesz részt. — Gazdasági tiszteletűi). A tolnai állami iskolával kapcsolatos gazd. ism. iskola fiú tanulóinak gazd. oktatásával megbízott tanitó tiszteletdijára a folyó tanévre az iskola jövedelmi fölöslege terhére 100 koronát engedélyezett. — Bezárt iskola Kölesd községben a vörheny fellépett,, az .iskolák bezárattak. — A stbes hajtás Következménye. Fehér János Szekszárd-csatári lakos sebesen hajtva robogott végig folyó hó 12-én az utcán s nem vette észre a porban játszadozó öt éves Steiner Juliskát. A kis leány sem tudott már mene­külni, a kocsi elütötte s -keresztül ment rajta. Súlyos sérüléseivel beszállították a szekszárdi Ferenc-közkorházba. — Elragadta a ló. Szabi György 16 éves legényt, amint a bogyiszlói postára lovagolt, megbokrosodott paripája hátáról levetette, azonban egy darabig magával vonszolta. A legénynek jobb lába eltörött és több helyen könnyebben megsérült. Behozták a Ferenc- közkorházba. — Tolva] a Vásárban. Dunaföldvárról írják lapunknak : Erős Mór, dunaföldvári lakos rőfös- áru kereskedőnek az ottani vásárban felállitott árusátrába beállított egy atyafi és mig Erős másokkal volt elfoglalva, azalatt a földről felka­pott két vég vásznat és azt tarisznyába téve, futásnak eredt. Erős Mór tolvajt kiáltott és a lármára elősiető vásárosokkal együtt üldözőbe vették a menekülőt, aki menekülése közben a lopott vásznakat is eldobta. Hosszas hajsza után sikerült a tolvajt Dömök Sándor hard pusztai lakos személyében elfogni. Dömököt a vásáros­nép üteg akarta lincselni és ettől csak a helyszí­nére érkezett csendőrök mentették meg, akik letartóztatták. — A legolosóbb permetező-anyag. Két év óta egy uj permetező-szer van forgalomban, melynek hívei egyre szaporodnak és ez a sze- a dr. Wagner-féle »Pro-Vino*, melyet a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest) hoz forga­lomba. T- Ezen szernek előnyei az olcsóságon kívül (körülbelül 20°/0-kal olcsóbb a rézgálic- nál) könnyű- és tökéletes oldhatósága, szívós tapadása és végre az a körülmény, hogy az oldat napokig eltartható anélkül, hogy elromlana, vagy akár csak üledéket képezne. Olyan évek­ben, amidőn^ az időjárás szeszélyessége mind­untalan megzavarja a permetezést, ez igen fon­tos tulajdonság. — Tessék ismertető füzetet kérni. — A hálószobák réme, a poloskák ki­irtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Climexinnel történtek próbák, beigazolódott, hogy a Climexin nem­csak az élő poloskát pusztítja el nyomban, de a Cimexin hatása - folytán a peték rögtön ki­száradnak és többé ki nem kelnek. A Climexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. — Kapható: Szeghy Sándor gyógyszertárában Szék- zzárdon és a készítőnél: Löcherer Gyula gyógy- szerésznél Bártfín. ___________________ — A vakbél, mint tudjuk, teljesen felesleges testrésze a,z embernek, mégis számtalan esetben komoly, sokszor halálos megbetegedésnek az okozója. Az oly gyakori vakb»lgyulladást9 melyet többnyire csak eleiveszélyes operációval lehet meg- gyógyitani, a belekben való torlódás idézi elő. Mi sem természetesebb, mint hogy e veszedelmes megbetegedés elkerülésére min­den embernek gondoskodni kellene arról, hogy ily torlódások a belekben elő ne for­duljanak. Ez a legbiztosabban a természetes Ferenc József -keserüviz rendszeres használata által érhető el Ez az évtizedek óta kipróbált biztos és enyhe hatású páratlan hashajtó megakadályozza a torlódást a belek­ben és a legmakacsabb székrekedést is biztosan megszünteti. Ezért kevés gyógyvíz küldetik oly távol vidékekre és örvend oly közkedvelt­ségnek, mint a már harmincöt év óta hasz­nálatban levő »Ferenc József«-keserüviz, miről a négy világrészben nyert 10 arany­érem tanúskodik. A valódi Ferenc József- keserüvizböl mint rendszeres adag egy boros pohárral, reggel éhgyomorra véve elégséges. Kapható a jobb füszerüzletekben és az ösz- szes gyógytárakban. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por­cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás s a gimnáziummal szemben. A bátaszéki főjegyző választás. Egy rövidke hir keretében már megemlé­kezett a »Tolnavármegye és a Közérdek« arról, hogy bátaszéki főjegyzővé egyhangúlag Purth Adolf, bátai főjegyző választatott meg. Tényleg, csak ennyi történt. De ahogyan történt mindez, az olyan páratlanul áll a jegyzőválasztások krónikájában, hogy felette könnyen elsiklani nem lehet, nem szabad. Az a szeretet, bizalom, tisztelet, mely a választáson megnyilvánult, olyan szép és impozáns elismerése Purth eddigi közéleti tevékenységének, melyre büszke lehet úgy ő, mint Bátaszek községe, mely ily egyént mondhat jegyzőjének. Nem a kartársi elfogultság, az őszinte baráti tisztelet szülte nagyrabecsülés Íratja velem mindezt, hanem az az őszinte csodálat, mellyel hivatali ténykedéseit már rég­óta figyelemmel kisérem. ' A választás folyó hó 11-én történt Bajó Pál főszolgabíró elnöklete alatt. Az amúgy sem tágas közgyűlési termet zsúfolásig megtöltötte a majdnem teljes számban megjelent képviselő- testület, a bátaszéki és bátai intelligencia meg­jelent tagjaiba bátai elöljáróság kiküldöttjei, a járás majdnem valamennyi jegyzője, a völgységi járási jegyzőtestület képviseletében Brogli József, mázai körjegyző, Szabó Károly v. országgyűlési képviselő és még számosán. Elnöklő Bajó Pál főszolgabíró a választási eljárást megnyitván, emelkedett és m gható szavakkal emlékezett, meg a község nyugalomba vonuló főjegyzőjéről, Erdős Gáborról, ki mint lelkiismeretes hivatalnok, lelke minden erejét, tudása minden összeségét községe javának fel­áldozta. Midőn most 30 évi lelkiismeretes hiva­tali működés után kihull fáradt kezéből a toll, őszinte köszönetét mond úgy a. maga, mint az egész község nevében a távozónak s kívánja, hogy a jól megérdemelt nyugdíjban kellemes emlékül szolgáljon az az őszinte tisztelet, mely őt környezi, S könnyű lesz a távozása, mert örökébe olyan ember lép, aki nem ron­tani, hanem építeni fog, akinek eddigi hivata­loskodása, közéleti múltja a legszebb ájánló levél s biztosíték a jövőre. A jelölés megejtetvén, Purth Adolfot egy­hangú nagy lelkesedéssel a képviselőtestület főjegyzőnek választotta meg. Purth Adolf magas szárnyalásu beszédben köszönte meg a bizalmat, a szeretet ilyen frenetikus és impozáns megnyilvánulását, melyre nem számított, de legszebb jutalma eddigi hosszú pályájának, melynek birtokában és a képviselőtestület támogatásával bízik abban, hogy célját eléri s a községet a szellemi, erkölcsi és anyagi jólét egy magas színvona­lára emejheti, mely hely Bátaszéket méltán meg­illeti. Majd a németajkú képviselőkhöz »hoch­deutsch« beszédben mondta el mindezt, ami nagyon jó hatást keltett. Ezután Romaisz Ferenc plébános, c. kano­nok szólalt fel a képviselőtestület nevében s szép, tartalmas és magas lendületű beszédeben örömének adott kifejezést Purth megválasztása -felett, kit a tisztelet hozott ide, a bizalom várja s a szeretet lesz jutalma. A Purth által adott programm megfelel a község érdekének, ő nem fűz hozzá újat, csak emlékezteti Purthot, hogy Bátaszék község népességénei, geografiiai fek­vésénél, vasúti összekö tetősénél fogva olyan hely, mely nemcsak a vármegyei életben, de az országban is tekintélyes helyet foglal el s hogy sulylyal is bírjon, ezt Purthtól várják. Majd mint a község plébánosa kéri, hogy az egyház- községet is tekintse édes gyermekének s oly szeretettel vegyen részt az egyházközség, mint a politikai község életében. Ezzel, — Purth lelkes éljenzése mellett — a választás véget ért a közgyűlési teremben, de folytatódott a fehér asztal mellett, mert a jelen levők — nem kimondott bankettre — hanem kedélyes társas ebédre jöttek össze, melyen részt vett Bajó Pál főszolgabíró is. Az első telköszöntőt is 6 mondta. Hivatkozott arra, hogy amit a zöld asztal mellett, mint főszolgabíró mondott, foly­tatja a fehér asztalnál mint ember. Meghatóan szép szavakkal emlékezett meg ismételten a nyugalomba vonuló Erdős Gáborról, annak érdemeiről s midőn azt lelke melegéből élteti, élteti utódját, az imént megválasztott Purth Adolf főjegyzőt is, akinek érdemeit legszebben bizonyítja az a körülmény, hogy kartársai is elismerik azok létezését s szerinte ez adja meg az érdem igazi jutalmát. Ezután Sümegi Mihály bátai bíró emelke­dett szólásra, aki — úgymond — fájdalommal látja, hogy mig mindenki örül, addig ők, a bátaiak szomorkodnak. Eddig mende-mondának tartották, ami ma valóság lett. Úgy érzik ma­gukat, mint a család, mely a családfőt elveszí­tette. Mert nekik Purth főjegyző igazán az volt. Hisz akkor vette át a község vezetését, amikor azt a Duna hullámai elöntötték, mikor nem tudták, melyik percben veszítik vagyonuk után életüket is a hullámsirban. Purthnak köszön­hetik, hogy most nyugodtan hajthatják álomra fejőket, hogy ismét vagyonosak lettek. S mig ecsetelte Purth érdemeit, fojtogatta a sirás tor­kát, köny csillogott szempilláin s a meghatott­ságtól remegő hangon vett búcsút Pu thtól. Kardos István élteti Purthot uj állásában, Brogli József pedig szónoki hévvel előadott beszédé­ben tolmácsolta a völgységi jrrás jegyzőinek üdvözletét s örömének adott kifejezést Purth megválasztása felett. Virányi Károly ' Erdős Gáborról emlékezett meg, ki eszményképé volt a kötelességtudásban és emberi erényekben, Zsigmond Elemér pedig Bajó Pált éltette, ki olyan jóakarója a jegyzőknek, felismerője és honorálója az érdemeknek s kiben nem ‘a rettegett főnököt, hanem szeretett feljebbvalót látják. Brogli József tovább fűzi Zsigmond szavait s örömmel látja valónak azt a legendát, melyet Bajó Pálról, az ideális főszolgabíróról rebesgettek. Elragadtatva annak érdemeitől, a legnagyobb elismeréssel élteti őt. Ezután Virányi mondott humoros felköszöntőt a még az ismeretlenség homályában rejtőzködő leendő bátai főjegyzőről, dr. Boszkovitz Mór tb. járás-r orvos Purthot, mint jegyzőjét, Söröss Gyula pedig a jó hivataltársat éltette. Majd Purth emelkedett szólásra s reflektált az elhangzott felköszöntőkre. Mélyen meghatva áll — úgy* mond — az ünnepségek közepett s hálás kö­szönetét mond főszolgabirájának, ki nehéz munkájában oly szeretettel támogatta és segí­tette célja elérésében Köszönetét mond a báta- szekieknek bizalmukért és a szerető fogadtatás­ért, köszönetét a bátaiaknak, kiktől oly nehéá szivvel búcsúzik, hogy Sümegi biró szavaira a meghatottságtól nem is tud válaszolni. Ezután Bajó Pál élteti még a jegyzőket, kikre büszke és akikkel a legteljesebb mérték­ben meg van elégedve, Gáspár Endre mórágy! jegyző pedig Pilrthot, miht leendő szomszédját élteti. ' ’ A szeretet melegétől áthatott és mindert izében a tisztelet, nagyrabecsülés és bizalorri gyökeréből fakadt ünneplés ily spontán meg­nyilatkozása rózsássá teszi az utat, melyen Purth, mint bátaszéki főjegyző munkálkodni fog, megkönnyítik nehéz helyzetét, megacéloz­zák erejet, fokozzák munkakedvét és eminens bizonyítéka annak, hogy a háládatlan jegyzői pályán is terem virág az igazi érdem szamára; melyért érdemes fáradni, dolgozni önzetlenül, kitartással. Tárkony! István. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. — Államsegély A m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a szekszárdi róm. kath. ovodát fentartó egyesület 1910/1911. tar évi fenn­tartási szükségletének részbeni fedezésere 400 korona államsegélyt utalványozott. — A tolnai községi óvofelötyelő bizottság 1911. évi április ho 7-en megalakult. Elnök. Brezlmayer József ügyvéd, jegyző és gondnok : Máté Károly igazgató Tagok : Fekete Ágoston, dr. Szily Géza, Stern Árpád, dr. Freund Ignác, dr. Szily Gézané, Steindl Jozsefné, Brezlmayer Józsefné és Taubner Árminné. — A lamsegély Szabó Pál bölcskei rk. tanítónak 200 korona fizetéskiegészitési állam* segély utal vány oztatott. — Nyugdíjazás. Greksa Antal rácegresi rk., Lambert Ede tolnai rk. és Kornstnn Ignác hőgyészi izr. tanitó beadta nyugdíjaztatási kérvényét. b — Menházvezetőnő választás. A majosi községi nyári menedékházvezetőnői állortiásra Prónainé Pribenszky Erzsébet választatott megj. — Tandijkárpótlás. A felsőiregi róm; kathj. iskolának 25(5 K, a simontornyai rk. iskolának 1360 K, Dächert Jakab bikáCsi ág. ey. tanítónak 122 korqna tandíj kárpótlo államsegély utalvá­ny oztatott.,. : "

Next

/
Thumbnails
Contents