Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-03-27 / 25. szám
TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911 március 27. ságát tavali ünnepünkön méltattuk; engedjék meg, hogy mai megemlékezésemet a kaszinó életképessége másik tényezőjének, a fejlődés energiájának szentelhessem 1 M. t. Uraim ! A szerves világot a szervetlentől egy aktiv reagáló képesség külömbözteti meg, melyet az a külbehatásokkal szemben tanúsít; az élet nem más, mint ezen aktiv reagáló- képesség a behatások ingerére; minden élet- folyamat ilyen ingerek nyomán jön létre s miután a társadalmi alakulatok sem egyebek — sejtcsoportoknál, igy ezek törvényei az eféle tömörülésekre s igy kaszinónkra is alkalmazhatók. Homogén sejtek rokonsága, azaz hasonló szellemi és erkölcsi színvonalú emberek vonzalma teremtette azt meg hetven év előtt és az összetartás szükségérzetének ingere megindította benne a fejlődés folyamatát. De — miként a sejtek fejlődését is megakaszthatja az életfeltételek megzavarása — az első hét év nyugodt és szabad fejlődésének csakhamar szárnyát szegte a hazánk egén felvonuló vihar! Teljes tiz éven át csak egyesek jóvoltából, magánházaknál lappangva tengődött; hivatalosan — halott volt. Azonban ez nem volt halál igen t. Uraim, hanem csak egy anabiosis, aminőt a szerves világban elég gyakran észlelünk; a protoplas- mában rejlő őserőt nem könnyű megsemmisíteni; a beszáradtnak látszó magvak még százötven év múlva is kikelnek; az életfeltételek helyreálltával tehát kaszinónknak is újból életre kellett ébrednie 1 Hagyományaink protoplasmájából ki- .tört a fejlődés energiája s a kaszinói élet újból virágzásnak indult. S mintegy kegyeletes visszaemlékezésül azon nagy napokra, melyekben a magyar gondolatszabadság és magyar demokrácia megszületett s azon későbbi szomorú időkre, midőn a kaszinó fogalmát jóformán csak egyesek vendégszerető asztala képviselte: ezen éven- kint megismétlődő szerény, polgári lakománk jött lassankint szokásba, hogy annak a közvetlen, baráti melegségében egyesülve, a minden szétválasztó szemponttól független, igazi demokrácia művelt egyformaságából s a demokrácia kiapadhatatlan szellemi és erkölcsi kincseiből uj reményt és uj erőt merítsünk a jövőre! Mert igen t. Uraim, ennek a kaszinónak nemcsak hetven éves milltja, hanem JÖVŐJ9 is van 1 Kell annak lennie, mert a társadalmunknak. szüksége van reá! Elismerem, hogy termeinken végigmenve, a látszat néha a skeptikusoknak ad igazat; mintha a társadalomnak kaszinónkat alkotó sejtcsoportja a fejlődés egy válságos phasisát élné e percben; néha valóban ugylátszik, mintha partikuláris tendenciájú, az egységes társadalom széttagólására irányuló erők szülte, más sejttömörülések elszívnák tőle az éltető nedveket s nagyra hízásukkal öt sorvasztanák!? Azonban ez csak látszat Uraim ! Ezt gondolni époly tévedés volna, mint az omnibus túlzsúfoltságából a csak félig telt gyorsvonat hanyatlására következtetni; s a nyüzsgő piac lármájából nyugodtan kiemelkedő templom csendje sem bizonyítja még azt, hogy az abban rejlő értékek kisebbek és gyengébbek a környező vásár forgatagánál! ? S épen ezért egy pillanatra sem képes meginogni azon szent hitem, hogy az az óriási assimiláló és beolvasztó erő, mely kaszinónk minden előítélettől mentes, felvilágosult széliemében rejlik, az esetleges társadalmi válságok komoly és döntő pillanataiban mindig fényesen fog diadalmaskodni más áramlatokon és a gyűlölködés sarán felülemelkedő, minden becsületes meggyőződést egyaránt tisztelő, legteljesebb véleményszabadság szilárd vasgyürüjével ide fogfa láncolni s egybeforrasztja a társadalom azon értékesebb elemeit, melyek a kaszinót megteremtették, fenntartották, mai nagyságára növelték s melyek azt a hélyesirányu fejlődési energiák társadalmi letéthelyének tekintik! Az egymást megbecsülő egyetértés e mentsvárára, a magasabb, nemesebb röptű fejlődésnek bélöle kisugárzó erőire, kaszinónk további virágzására emelem poharamat 1 Éljen ! Utána Kiss Ernő dr. reflexiókat fűzve az ünnepi beszédhez, kijelenti, hogy ő is tiszteli a hagyományokat, de, amennyiben az március 15-ikének eddigi megünneplési módjára vonatkozik, nem Ígérheti meg, hogy azokhoz hü marad. Semmi ok sincs arra, hogy ne március 15-ikén legyen a kaszinó szokásos halvacsorája. Ez nem politikai ténykedés, mely ßz alapszabályokba ütköznék. Március 15-ike egy történelmi szép nap és ha ennek megünneplését egy párt eddig mintegy kisajátította magának, ez lehetett a hazafiság mellett ügyes párttaktika, de kétségtelen, hogy a másik párt is hibázott, midőn a múltban a teret átengedve március 15-ikével háttérbe vonult. Arról van szó, hogy a kaszinó irányitsa-e a közvéleményt ? A márciusi nagy napok eredményei közül a szabadság és egyenlőség régen törvénybe van már igtatva, de a 3-ikat: a testvériséget törvényben dekretálni, megvalósítani nem lehet. Ez csak úgy valósítható meg, ha gondoskodunk arról, hogy egyes becsvágyó, de hívatlan emberek a társadalom és a nemzet gyengéit önző, helytelen céljaikra ki ne használhassák. Ezt a testvériséget kell ápolnunk. Meg kell szüntetnünk a vallásfelekezetek és társadalmi osztályok szerinti széttagoltságra irányuló törekvéseket. Erre emeli poharát. Az igaz meggyőződés magával ragadó erejével ható felköszöntőre Kramolin Gyula dr. válaszolt, kijelentve, hogy a március 15-ikének megünneplésére vonatkozó indítványt, ha az a választmány elé jut, örömmel fogja támogatni, most azonban úgy érzi, hogy kötelessége a kaszinó eddigi hagyományos szokását megvédeni és utal arra a régi tapasztalati igazságra, hogy a nyugodt birtoklás hamar elaltatja a keserves küzdelmek szomorú emlékeit. Kiss Ernő dr. Kramolin Gyula ügyvezetőigazgatót élteti, aki igazi jo orvosként a kaszinó ütőerén tartja kezét és nemcsak felismeri a betegséget, de a beteggel együtt is érez és annak baját ügyes kézzel orvosolni törekszik. Wigand János Kiss Ernő dr.-t, Pesthy Pál a családi gyásza miatt távollevő Simontsits Elemér alispánt köszöntötte fel, aki mint volt ügyvezető-igazgató kaszinónk modern átalakulását és anyagi felvirágzását megvalósította. Kamarás Béla Szekszárd ipari fejlődésének szükségességét hangoztatva, e téren a mulasztást annak tulajdonítja, hogy intelligenciánkból az összetartás, egyetértés hiányzik. Földvári Mihály a hagyományoknak hódolva, mely szerint a kaszinói halvacsorák alkalmával mindenkor megemlékeznek a leghatalmasabb társadalmi tényezőkről, a hölgyekről, akik előtt mindenki térdet-fejet hajt, poharát a szekszárdi kaszinó hölgyközönségére emeli, óhajtva, hogy a szekszárdi hölgyek a kaszinó társas életében mentül nagyobb mértékben kivegyék az őket megillető nemes hivatásnak megfelelő részüket a kaszinó otthonának és társas életének emelésére. Ezután még számos sikerült pohárköszöntő hangzott el. A társaság vig zeneszó mellett csak jóval éjfél után oszlott el. Jubileumi levél. — Földvári Mihály jubileuma alkalmából. — Szekszárd, 1911. március 22. Kedves Barátom ! Vétenék a kecskémét—nagykőrösi törökszomszédság ellen, ha Nagykőrösnek ma benned és általad ünnepelt szellemi delegátusát kecskeméti tónusban nem köszönteném, — legyen a rád háramló dicsőség szülőfaludnak glorifikációja, ami kis leszedhető keresztvíz pedig szavaim nyomán lecsepeg rólad, legyen az penitenciális izzadás, — le nem tagadható, 25 esztendős bűneidért! Mert bűnben fogantatott a te 25 esztendős irói pályád: a szükebb hazád elámitásának bűnében, elhagyván Coriolanusként a te szülőfaludat, amely pedig Arany János elmúlása óta szellemiekben olyan szegény, hogy képviselőket is mindig idegenből importált : Tanárky Gedeont Pestről, — Barabást Aradról, — Eötvös Károlyt Veszprémből, csak épen hogy Pécsre nem tekintett le a »Napló«-hoz, pedig ha odáig ellát, tán akkor Nagykőrös is a maga természetes képével parádézott volna általad az országgyűlésen. (Ámbár hiszen, a körösiek tudják jobban, hogy nekik mi a jobb!) Ellenben bizonyos, hogy a publicistikai működésre hálásabb környezet alig lehet, mint Nagykőrös, egyrészt mert a nép egész esztendőn át az uborkaszezonhoz van szokva, más pedig, mert hogy a homályban a Szentjános bogár is villamos ivlámpának látszik. Aztán meg miért tévedtél te ki hazádból, amikor Bréhm szerint a körösi ember a fészeklakók családjához tartozik, mint a csibe ? Egyrészt hogy csak minden ezredik ember volt közületek a nyársapáti vagy kocséri dűlőn túl, — más meg hogy a körösi ember már csibe korában kezd magának kapargatni (ma is kaparóra áll az 5 ujjad, amikor a »talon«-t felszeded). Kutatom, mi okon tévedtél te ide közös faji jelleged megtagadásával, minket megtéveszteni — tán a predesztináció kényszertörvénye, vagy a százados kőrös-kecskeméti versenytérnek áthelyezése ez Tolna-Baranyába, hogy ha már Kecskemét adott Szekszárd városának pátronust, hadd melegedjék a vármegye egy nagykőrösi peregrinus köpönyege alatt ?! Ámbár hiszen, ha a te 25 esztendős puplicistikai működésedet sejtő szemmel tekintem, (mert hiszen erről Szinnyey a nagy skribler- nyilvántartó megfeledkezett, de dr. Holub József, aki már egy sohasem létezett Istvánffyt feltámasztott, majd egykor téged is beprotezsál a nagykőrösi pantheonba) valószinünek tartom, hogy a te ittléted egy szelekciós kiválása a nagykőrösi 48-as anyatestnek, amely a mameluk- ság kártékony spóráját magából kiizzadta! Tisztelt Jubiláns Barátom ! A közönséges életben azokat az embereket, akik mindig a mások dolgával törődnek és a maguk létproblémáit fedezetlenül megovatoltatni hagyják a sorssal, — vénasszonyoknak nevezik, az irodalmi életben pedig úgy nevezik őket, hogy a haladás iránytűi, persze, mert az iránytű mindig a bank- direktorság biztos révpartja felé mutat — és ha mégis nálad a kompass eldeklinált, ez csak annak a bizonyítéka, hogy valamely olyan luxus hajóra volt applikálva, amelyen valami félthető, értékes rakomány nem volt, hanem mint aféle kéjutazó hajó csak a hatalom hüs, védett berkeiben való szieszták felé evezett. A 25 esztendő minden polgári hivatásban a fejlődés kulminációja, melyen túl a degenerá- lódás foghullajtása következik a pensió keménymagos levese felé. Ez időben áll be József császár szerint a köztisztviselőknél az élhetetleneknek állami köztáplálása büntetésből amiért hogy az aktivitás tele táija mellett nem tudnak jóllakni — vagy például a tanároknál, akik heti 14 órai munka mellett 30 szolgálati esztendővel, fiatalon lesznek közrokkantak, a pensió nem egyéb, mint kilépés az elmélet szürke ködéből és kötetlen helyzetbe való megtérés a polgári magángondolkozás realitása felé, — az erdészetnél a penzió a buddhismus nirvánája a másvilágon való jólét Ígéretével, melynek földi útja jó levegővel, bikkmakkal és rigófüttyel van zsirálva, — a katonai kényszerpenzió a későn fölismert stratégiai tudatlanságnak bánatpénze. A vármegyénél — Eötvös Károly szerint — a hosszú pihenésnek édes nyugalma; — a publicistánál két eset lehet: ha okosan szolgálja a közérdeket: a pensió a képviselőség, vagy ilyesvalami, ha pedig a közérdek parlag ugarját anélkül kapálgatta, hogy abba az opportunitás magját is belehintette volna, akkor terem tormát — akarom mondani vármegyei főlevéltárosságot. Kedves Barátom 1 Az uj 25 esztendő elején figyelmeztetlek, hogy Nagykőrös még mindig nem a maga fejével gondolkozik a parlamentben 1 Halász Géza. Előfizetési felhivás! 1911. évi április hó l-ével uj előfizetést nyitunk a Tolnavármegye és a Közérdek cimü lapunkra. Azon t. előfizetőinket kiknek előfizetése lejár, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Sirolin kapható minden gyógyszer» tárban. Ara öregenként 4 korona. As orvosi kar által ajánlva. Gümőkór (tüdőbajok), légzőszervi bén— talmak, szamárköhögés, influenzánál. Ki használjon Sirolint? L A ki hősem időn keresztül köhögés bántalmaiban szenved. A Mindazok, kik gégehurutban szenvednek, Sirolin .Eoohe* által rövid időn belül meggyógyulnak. B. Asztmában szenvedők már rövid használat után lényeges könnyebbülést éreznek. A Skrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrhurutos gyermekeknek rendkivül fontos szer a Sirolin. A táplálkozást nagyban elősegíti. Ónk eredeti csomagolása SIROLIN „Roche“-t kérjünk és pótszereket határozod tan utasítsunk vissza. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co», Basel (Svájcz). 9 Grenzach (Németország).
