Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-01-09 / 3. szám
4 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911 január 9. mindenki tudja, hogy a birodalmi egység s a császárság látrehozója — Bismark. így tisztában van mindenki a jegyzők állásával is s a törvénnyel szemben is őket tekinti a községek szellemi vezetőjének s első embejének. Ezután még sokáig elbeszélgetett a jegyzői egylet kiküldötteivel. Szinpártoló egyesület Szekszárdon. A szekszárdi műkedvelő társulat legutóbbi ülésén Jasek Sándor elnök azt az indítványt tette, hogy miután a műkedvelő előadások jövedelme jótékony társadalmi célokra van általánosan szánva, a különböző jótékonysági egyesületek pedig ezt amúgy is dicséretesen szolgálják, mondassék ki, hogy a műkedvelő előadások tiszta jövedelmei egy Szekszárdon létesitendő színházi alapra tőkésittessenek mindaddig, mig a színházépítés ügye anyagilag biztosítható nem lesz. Az indítvány egyhangú helyesléssel elfogadtatott. Ezzel kapcsolatban kimondatott annak szükségessége, hogy Szekszárdon szinpártoló egyesület alakíttassák, mely a műkedvelő társulatot támogassa és annak kitűzött célját: a szekszárdi színház építését tőle telhetőleg előmozdítsa, mint amely cél sokkal nagyobb és általánosabb értékű, semhogy az néhány műkedvelő vállalkozásának esetleges sikerére lenne hagyható. Az a nagy hatás, melyet derék műkedvelőink első fellépésükkel gyakoroltak a szekszárdi társadalomra és a szellemi mellett elért anyagi eredmény jogossá teszik azt a feltevést, hogy Szék szárd közönsége teljes odaadással fogja pártolni'derék műkedvelőinket a jövőben is és hogy a tervezett szinpártoló egyesületnek nemcsak szép tere lesz Szekszárdon a működésre, hahemmunkássága eredményes is lesz. A műkedvelők kebeléből szerdán d. e. Jasék Sándor vezetésével egy bizottság tisztelgett Simontsits Elemér alispánnál, felkérve őt, hogy álljon a szinpártoló egyesült alakítására vonatkozó mozgalom élére és ismert buzgalmával, lankadatlan erélyével vezesse azt sikerre, amiből a városi és a megyei kultúrának csak haszna, előmenetele lehet. Az alispán szívesen fogadta a kérelmet'; megígérte, hogy a szinpártoló egyesület ügyét magáévá teszi és nagy elismeréssel szólott úgy a műkedvelő társulat működéséről, mint kitűzött kulturális céljáról: a szekszárdi színház építéséről. A magunk részéről a legmelegebben üdvözöljük a szinpártoló egyesület alapításának eszméjét annál is inkább, mert több, mint valószínű, hogy, ha e téren céltudatos munkásságot fejtünk ki, és anyagi eredményeket is tudunk felmutatni — ami kétségtelen — az állam is tetemes összeggel fog járulni a szekszárdi színház felépítéséhez. Egy ily kulturális középület városunk színvonalát is nagyban emelné, amiért e mozgalmat Szentkirályi Mihály polgármester is meleg érdeklődéssel kiséri és annak sikere el nem maradhat. Előfizetési felhívás! 1911. évi január hó l-ével uj előfizetést nyitottunk a Tolnavármegye és a Közérdek cimü lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. ' Előfizetési feltételek: Egész évre . . . 16 korona, Fél „ ... 8 „ Negyed évre .4 „ Hazafias tisztelettel a „Tolnavármegye és a Közérdek“ politikai hetilap kiadóhivatala. HÍREK. — Alapítványi helyek adományozása. A király * konzuli akadémiában a magyar állam- kincstár terhére, kizárólag a magyar állam kötelékébe tartozó növendékek részére szervezett, üresedésben levő, egyik alapítványi helyet adamóczi Arnbró Ferencnek, a másik alapítványi helyet pedig királydaróczi Daróczy Tamásnak adományozta. — Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Lakos Adolf szekszárdi kir. segédmérnököt mérnökké nevezte ki. Előléptetett főbányaméroők. Az esztergom- szászvári bányarészvénytársulat igazgatósága szászvári bányáinak bányamérnök vezetőjét, Grósz Ábris főbányamérnököt szép előléptetésben részesítette, amikor január 1-től két előléptetési fok átugrásával egyenesen bánya főfelügyelővé nevezte ki. Ezen szokatlan mérvű előléptetésre Grósz Ábris a szomorú következményekkel járt tavaszi bányakatasztrófánál tanúsított önfeláldozó mentési, majd a negyed millió koronát meghaladó beruházásokkal elért bánya rendbehozatala körül teljesített munkálataival szolgált reá. Grósz Ábris különben is egyik legmegbízhatóbb, legtapasztaltabb bányamérnöke a társulatnak, aki az egyszerű előléptetést amúgy is bőven megérdemelte volna, de kifejtett rendkívüli tevékenysége indokolttá tette rendkívüli előléptetését is, melynek hire jó barátai nagy sorát is meg fogja örvendeztetni. — Házasságok. Pezéri Takách Gábor honvédhuszárszázados, néhai pezéri Takách Dénes volt soproni kir. törvényszéki elnök és neje, Varsányi Amália fia e hó 3-ikán esküdött örök hűséget Eckensberger Ilikének, Eckensber- ger György nyug. tábornok és neje, bonyhádi Perczel Ágotha leányának Kispesten. Bonyhádi Percztl Miklós m. kir. honvéd- huszárhadnagy, bonyhádi Perczel József cs. és kir. kamarás, nyug. altábornagy és rífeje csaltici és váli Vály Ilona fia, eljegyezte boldogasszonyfai, keményfai és szentmargittai Igmándy Terit, boldogasszonyfai, keményfai és szentmargittai Igmándy Aladár földbirtokos és neje nagymádi és várbogyai Bogyay Mária leányát Somogy- nagybaj ómban. — Jótékony adományok. Dr. Lévai Dezsőhöz, mint a dunaföldvári állami gyermektelep vezető orvosához az újév alkalmából gróf Appo- nyi Géza vbt. tanácsos, főispán 10 K, Sztanko- vánszky János kamarás 10 K és gróf Apponyi Sándorné 25 koronát küldött meleghangú sorok kíséretében a gyermektelep céljaira. — Nyugalomba vonuló plébános. Amisziai róm. kath. esp. plébános Fülöpp György újév napján délelőtt tartotta meg a templomban érzékeny búcsúbeszédét. Mily nagyon szerették hívei, legjobban az bizonyítja, hogy szívhez szóló beszédje alatt, nemcsak ő érzékenyült el, de hívei közül egysem távdzott el száraz szemmel. Délután pedig a távozó lakásán, a politikai község elöljárósága jelent meg, kinek nevében Ruppert Henrik községi jegyző mondta a búcsúbeszédet, kiemelve, hogy nemcsak búcsúzni jöttek, hanem köszönnni is . . . megköszönni esperes plébános urnák a község érdekében kifejtett tevékenységét. Mert 33 éven ki nemcsak híven élt egyházának, hanem valláskülönbség nélkül mindig hü tanácsadója és jóakarója volt az egész község lakosságának. — Eljegyzés. Zabolai Császár Ferenc gyógyszerész eljegyezte Bleier Rózsát Dunaföldvárról. Ifj. Bartlia Ede helybeli hentesmester eljegyezte Klein Janka kisasszonyt. Pákolicz Mihály igazgató tanító Paksról eljegyezte Osztermayet Lenkét Paksról. — Útépítés. Dr. Krammerer Ernő képviselő a pénzügyi bizottságban megsürgette a kapos- vár—székesfehérvári állami országút tolnamegyei szakaszának mielőbbi kiépítését. A miniszter kilátásba helyezte a kérelem teljesítését. Tehát Pinczehely és vidéke nemsokára megkapja hires útját, amelyre pedig még 1918-ig várhatna. — Egy földlnk újabb zenei sikere. Kovách Árpád nyíregyházai polgári iskolai tanár — Kovách Gyula kisvejkei körjegyző fiának zenei sikeréről már egy ízben megemlékeztünk. Most ismét alkalmunk van egy ujabbiról említést tennünk. Ugyanis a nyíregyházai filharmonikusok megválasztották első karmesterüknek, kiváló zenei tudása miatt s az egyesület múlt évi december hóban tartotta első nagyobb szabású hangversenyét, mely a mindhárom ottani helyilap szerint szenzációs nagy sikert aratott. Az ottani lapok valósággal áradozón szólnak a rfiű- kedvelőkről, előadásukról és vezetőjükről a karnagyról. — A «Szabolcs» cimü lap igy apos- trophálja: «Kovách Árpád aki a zenekart vezényelte a legkényesebb igényeket is kielégítette. Igazán örülnünk kell, hogy iskolaszékünk a polg. isk. tanárválasztásnál ilyen erő beválasztásával lehetővé tette az egyesület életképes működését.» — A «Szabolcsvármegye» cimü lap pedig: «A karmesternek Kovách Árpádnak hivatott vezetésével szép és kidolgozott össz- játékot produkált a zenekar.» — Kitüntetett Iparossegéd. Megírtuk már, hogy a kereskedelemügyi minister elismerő oklevéllel és 100 koronával jutalmazta Paul Pál szekszárdi szabó-segédet, ki 43 év alatt két mesternél és pedig 25 év óta megszakítás nélkül André István szabó-mester, ipartestületi elnöknél hűségesen dolgozott. A szép kitüntetés átadása tegnap délelőtt történt a Szekszárd szálló dísztermében nagyszámú érdeklődők jelenlétében. Az ünnepélyen Simontsits Elemér vármegyei alispán is megjelent. Ott volt továbbá a városi tanács, mint elsőfokú iparhatóság képviselője Rácz Tózsef rendőrkapitány, az ipartestület vezetősége és számos előkelő kereskedő és iparos. Az ünnepélyt André István ipartestületi elnök nyitotta meg, mely után szép ünnepi beszéd kíséretében Rácz József rendőrkapitány átadta az ősz munkásnak méltó jutalmát. Majd Simontsits Elemér vármegyei alispán hívta fel a jelenlevők figyelmét a munkásgimnáziumi tanfolyamra, melynek hasznos voltát nyomban ismertette. A hatás nem maradt el, amennyiben igen sokan azonnal jelentkeztek a tanfolyamon való részvételre s igy a munkás gimnázium e hó folyamán megnyillik. Az ünnepély az ipar- testületi elnök zárszavaival végződött. — Halálozások. Özv. Stann Alajosné meghalt Szekszárdon, életének 84-ik évében. E hó 6-án temették el a felsőtemetőben levő családi sírboltba. Szanyó Istvánná, szül. Stadler Anna meghalt Kölesden 45 éves korában. Folyó hó 6-án volt temetése Tolnanémedi községben nagy részvét mellett Busbach József volt tolnanémedii közbirtokosnak. Ezzel Tolnanémedi község compossessorainak utolsó Mohikánja múlt ki az élők sorából. Nagy részvét kisérte utolsó útjára a 2-án, 82 éves korában elhunyt özv. Pauncz Adolfné szül. Spitzer Fanny úrnőt, aki közismert volt jószívűségéről és mindenki előtt köztiszteletben állott. Ő volt úgyszólván a dombóvári izr. nőegylet egyik megalkotója s hosszú évek során volt a nőegyjet érdemes elnöke. Gyermekein kívül kiterjedt rokonság és ismerősei gyászolják. Özv. Rabinek Jakabné életének 91-ik évében Csabrendeken meghalt. Az elhunytban Rábíznék Pál a paksvidéki takarékpénztár vezér- igazgatója édes anyját gyászolja. Özv. Némedi Istvánná szül. Gyenei Anna folyó hó 7-én életének 66. évében elhunyt. Az elhunytban Kálmán János helybeli könyvkötő anyósát gyászolja. — A múzeum aranylelése. Vármegyei múzeumunk szép és értékes aranyleléssel gyarapodott. Dunakömlödön a múlt évben vályogvetés közben talált egy asszony két aranykarikát, az egyiket egészben, a másikat két darabra törve. A község elöljáróságának tudomására jutván, azonnal intézkedett, hogy az értékes lelet illetéktelen kezekbe ne juthasson s hatóságilag lefoglalta. Kovách Aladár muz. ig. őr, a régészeti osztály vezetője épen akkor utazott át a falun, Madocsáról jövet, hol régészeti ügyben volt s tudomására esvén a dolog, a lelőhelyen azonnal ásatást eszközölt, azonban a tálajviszonyokból kitetszett, hogy valahonnan a viz mosta oda s igy nem is volt lelhető ott más egyéb. — Az aranykarikák a járási főszolgabíró utján most érkeztek meg a múzeumhoz. Alkalmazásuk eddig megállapítható nem volt. Szakértői vizsgálat szerint egy darabban öntötték valamely agyagkarika minta körül s aztán fehérszurok féle tömeggel tömték ki. A kitömés után kalapálták bele a csinos díszítéseket, melyek a későbbi cizellirozás kezdetleges műveletei voltak. — A díszítések régi barbár ízlést tüntetnek fel s a karikák kora ennélfogva körülbelül a III.—II. század Kr. e. és I.—IV. század Kr. utáni időközre tehető egyelőre, A találó szegény asszony a járási főszolgabíró utján megkapja illendő jutalmát; a község elöljáróságának pedig köszönetét fejezi ki a muzeum igazgatósága, helyes eljárásáért, azon kívánság mellett, hogy a vármegye minden községi elöljárósága hasonló érzékkel és jóindulattal pártfogolná a vármegye kulturális intézetét, a vármegyei múzeumot. — Halálos szerencsétlenség. Lauer György mucsii lakos a pincéjét ásta a szőlőhegyen Jähn János 19 éves napszámossal. Munka közben a föld beomlott és Jähn Jánost maga alá temette mire kiásták a föld alul, már halott volt. A megejtett nyomozás szerint mulasztás senkit sem terhel. minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta «an e két bzó Tissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű iuinaen vaioai doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó iO-BAYER Vissza a hamibitvanyokkal, mert kártékonyak.