Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-03-20 / 23. szám

6 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911 március 20. — Több lesz a pénzügyőr. Az ezévben életbelépő uj szeszadótörvény következtében a pénzügyminiszter 200 uj állást rendszeresített és pedig 100 pénzügyőri szemlészi állást egyen- kint 1200 korona zsolddal és 100 fővigyázói állást 1000 korona zsolddal. összesen tehát 22,000 korona személyszaporitási többköltséggel jár egyelőre az uj szeszadótörvény. — Lopások. Horváth Pál Pakshoz tartozó pesti-pusztai lakos Csida Artur földbirtokostól kukoricát és egyéb gazdasági tárgyakat ellopott. A kár 200 korona. A lopásért a paksi királyi járásbíróságnak feljelentetett. — Nikolovics Teréz madocsai asszony a faddi országos vásáron Meh 'z Ferenc faddi kereskedőtől több vég vásznat ellopott. A tettes a faddi kir. járásbíróságnak feljelentetett. — Szőlővétel. Molnár István, a »Szekszárdi Takarékpénztár« főkönyvelője, megvette a tiszt­viselő telep mellett fekvő özvegy Krammer Jánosné tulajdonát képező 849 Q öl szőlőt, Q-ölenként 8 koronáért. — Betörés és lopás Berger és Grünfeld dunaföldvári kereskedők üzletét ismeretlen tette­sek kirabolták és onnét üzleti cikkeket — 200 korona értékben elloptak. A betörést úgy követték el, hogy az üzletnek az udvar felőli falát kiásták és úgy jutottak be az üzletbe. — A Jól sikerült munka után — amint már megemlékeztünk múlt számunkban arról a szénkéneglopásról, melyet a város kárára követtek el — csütörtökön este meg akarták újból lopni a várost. Ezúttal azonban nem sike­rült a már kiguritott négy hordó szénkéneget elvinni. Ugyanis Pigniczky Ferenc szaktanító kocsisa amint észrevette, hogy négy hordó szénkéneg a kocsiutra van guritva, lármát csapott, mire a tolvajok kocsira ültek és sebe­sen vágtatva Szekszárdra hajtattak. A telepről üldözni kezdték őket, de a városba érve, el­vesztették őket szemük elől. A menekülő tolvajok ijedtükben a telepen hagyták kétcsövű töltött fegyverüket, egy hosszú nyelű baltát és egy dorongot. A csendőrök most ennek alapján vezetik a nyomozást. — Szén-eladás. Minden fajta szén, koksz, brikett, porosz és belföldit Iparvállalatok részére, osépléshez, továbbá kováos szenet ajánl Eisner Sándor, Bonyhád. Telefon szám 16. Nyomtatvány­szükséglet alkalmával szíveskedjék cé­günket nb. rendelésével megtisztelni. Jutányos áraink és a nyomtatványok Ízléses kivitele bármely fővárosi na- gyobbszabásu hasonvállalat termékei­vel versenyezhet. A kaszinóbazárban levő modern berendezésű, minden igé­im nyékét kielégítő cm könyv- és papir- kereskedésünket tetemesen kibővítettük s nagy válasz­tékot tartunk az összes irodafelszerc* lésekből, irodai papírokból, levélpapír- dobozokból stb. — A vállalatunkkal i—i kapcsolatos cm Mwitöii kOnyuhOtészet készítményei az egész országban álta­lános tetszésnek örvendenek. Könyv­tárak kötése, bőrhuzatok, arany met szések, egyes művek modern kötése s bármely, a könyvkötészet körébe vágó munkák jutányos áron, igen I—i Ízlésesen készülnek. cm Molnár-féle nyomdai mííintézet és szab. iróalzatgyár r.*t. könyv- és papirkereskedés Szekszárd.------------------------------­-------------------------------------­Ny omtatvány felvételi iroda és gyártelep: Széchenyi-utca 175. sz. Könyv- és papirkereskedés: Kaszinóbazár — Milyen legyen egy hashajtószer, hogy a modern hygiena összes követelményeinek megfeleljen? Erre a kérdésre minden orvos azt fogja felelni: Biztosan és gyorsan kell hatnia, anélkül, hogy kellemetlen mellék­hatása lenne. Ezeknek a követelményeknek a legtel­jesebb mértékben megfelel a „Ferenc József“ természetes keserüviz. Nem csoda tehát, ha ezer és ezer orvos még a japán császári és orvosi egyetem is rendel belőle naponkint a reggeli előtt egy-egy boros po­hárral minden családban, ahol egy enyhe hatású és megbízható hashajtószerre van szükségük. A jónevü füszerkereskedésektől a garan­tált valódi Ferenc József keserüviz, mely a használatban oly olcsónak bizonyul, könnyű szerrel beszerezhető. PÉNZT és időt takarít meg, ha a kül- és bel­földi heti- és napilapokra Molnár-féle nyomdai r. L könyvkereskedésében fizet elő. A „Szoknya-nodrűg“ és Szabó Géza áll. fflgimn. és goig. isk. hittanár. Időszaki tűzhányónk ismét háborog. »Keszöhidegkuti* vidéki munkatársunktól gyak­rabban közlünk formás, tartalmas szatirikus verseket, igy legutóbb a »Szoknya-nadrág« cimüt, melynek egy sora annyira felháborította Szabó Géza szekszárdi áll. főgimn. és polg. isk. hittanár urat, hogy a »T. K.« szombati szárná- mában gyűlölködő és gyűlöletes támadást intéz lapunk ellen. Gyűlöletes támadása annál különösebb, mert cikke bevezetésében maga is beismeri, hogy a lapunkban néva’áirással megjelent vers egy sora háborította fel. Miért nem fordult tehát támadásával a vers Írója ellen ? Aláirt cikkekért az aláírót szokták elővenni. Hisz a józan esz itélőszéke előtt világos, — hogy azért, amit Keszőhidegkuti mond, a felelősséget is Kesző- hidegkutinak kell viselnie. (Aki viseli is!) Ez azonban mellékes, mert mi is helyt állunk azo­kért az inkriminált sorokért, annál is inkább, mert elfogulatlan gondolkozásu ember még eddig egy sem vádolt, s hisszük nem is fog bennünket azzal vádolni, hogy »kipellengéreztük a katholikus papságot és annak legszentebb ténykedését«, »sáros lábakkal a szentélybe gá­zoltunk«, »mélyen sértettük a kath vallás szent mise áldozatát és benne minden katholikusnak hitbeli önérzetét«, s hogy »a szent misét hitvány köznapi dolgokkal hoztuk vonatkozásba«. Bizony ez a sok szemen, vagy talán inkább szemeten szedett vád csak a nagyszavakkal, üres súlyokkal való dobálózás, mert hogy pél­dául ebbe a sorba »Nem mondta a pap a. misén.« mindezeket bele lehessen magyarázni, ahhoz különleges tehetség kell. A Bach korszakbeli hatalmas censorok akadtak fel egy-egy ilyen odavetett szón s akadályozták meg egész köte­teknek megjelenhetését. Munkatársunk, azt hisszük, ki fogja magya­rázni az inkriminált szavak belső értelmét. Mi szerintünk a köznép által minduntalan használt kifejezés az, amely nem jelent egyebet, mint­hogy: »Nem mondta a pap a misén«, vagyis nem tudom, hisz nem beszélt, nem prédikált róla a pap, honnat tudnám hát. Hiszen a nép az ilyes kifejezésekkel éppen papját becsüli, értékeli, mert ő tőle értesül mindenről s hogy itt tréfás vonatkozásban van alkalmazva, az még nem kipellengérezés. Hanem igenis a legnagyobb rosszhiszemű­ség — másokban rosszhiszeműséget feltételezni. Azt hiszi a tisztelendő ur, hogy a szerkesz­tőség hetekig készül reá, hogy mit merjen ki­adni és mit nem. A nagy diadallal kipécézett szerkesztői üzenetet ugyanis nem a magas Klérus­tól való félelem diktálta, mint inkább a tréfálkozni akarás. Akkoriban sorban elverték a szoknya- nadrágosokat. Ezért van mintegy odavetve: Bemutatjuk mi is a szoknya-nadrágot, ha meg­vernek is érte . . . Ennyi az egész. Ebből tetszik hímet varrni? Dehogy. Tisztán látunk mi. Önnek csak ürügy az egész szoknya-nadrág, hogy a Barkóczy ur ellenes »Forrongó tanárok« cimü cikkünkért bosszút álljon. Igenis Négyessy Lászlótól kezdve a leghithűbb katholikus elemek állanak ma már szemben azzal a nemzeti veszedelmet jelentő áramlattal. A reakció ugyanis — akciót szült. Ez táj talán a hittanár urnák. Valószínűleg. Ezért adja a felháborodottat, ezért akarja ellenünk hangolni a »hitükhöz hű« katholikus híveket és a katholikus papságot, ezért az ő eszményképe egy minden szép jelzővel ékes ,,katho­likus lap meginditása%i Helyes ! De hát akkor miért nem indítja meg Szabó Géza áll. főgm. stb. ur ezt a katholikus lapot ? Csak nem arra vár talán, hogy a laikusok csinálják meg neki. Egyebekben úgy tetszik nekünk, hogy azt a tolnamegyei katholikus lapot -már nem is kell megindítani, mert az már régen megvan, csak hogy ez idő szerint még szemérmes szégyen­lőséggel más cégér alatt szolgálja kryptogám hajlamait. Dehát fejezzük be. Azt az aláhúzott vers­sort a legtávolabbról sem lehet vonatkozásba hozni a rk. vallás szent mise-áldozatával és a katholikus papsággal. S aki megteszi, az szándékosan és vakmerő rosszindulattal ferdít, hogy a jóhiszemű közön­séget szemtorgatásokkal esetleg megtévessze. Perfid ráfogás, lapunkat a felekezetiesség vád­jával illetni és bátran hivatkozunk a művelt és elfogulatlan nagy közönség Ítéletére, hogy la­punk hosszú fennállása alatt mindenkor éppen szabadelvű felfogásából kifolyólag a felekezetek között való kölcsönös békének volt szószólója. Nagyzási mániában szenvedahitoktató ur, amikor az ő kisded szerepléseiről néha megjelent kriti­kánkat a katholikus vallás vagy egyház ellen intézett támadásnak minősiti. A k tholikus val­lás és egyház iránt való őszinte tiszteletünknek mindenkor megfelelő formában adtunk nyílt, ki­fejezést és e tekintetben a cikkíró ur figyelmezte­téseire szorultunk ráalegkevésbbé. Éppen a Szabó Géza féle alakok okozzák az ő tapintatlan, el­fogult, fenegyerekeskedő és erőszakos maga­tartásukkal a kath. vallásnak és egyháznak a legtöbb kellemetlenséget. A katholikus egyházfők a felekezeti türel- mességnek, a felekezeti szeretetnek voltak min­dig illusztris hirdetői. Akadtak azonban mindig kisded és türelmetlen törtetők (stréberek), akik a senki által meg nem támadott egyház védel­mének palástja alatt iparkodtak közszereplésük által a figyelmet magukra vonni és a kákán is csomót keresve, minden eszközt felhasználtak arra, hogy a meg nem támadott egyház lelkes védőinek mutassák be magukat, erre való min­den ok, jogcím és hivatot'tság nélkül. De ezzel a szemfényvesztéssel, mint a tények bizonyítják, sem fölfelé, sem lefelé nem lehet az áhított ba­bérokat elérni. KÖZGAZDASÁG. A parcellázások és a földbérleteK. Irta: Buday Barna, az O. M G. E. szerkesztő titkára. A nép röghöz kötésének megszüntetésére megindított eddigi operációk nem sikerültek. Közel egy millió hold földet parcelláztak fel az utolsó 20 esztendőben, de azt már csak senki sem merné állítani, hogy a parcellázásoknak a kivándorlás mérlegében valami hasznos nyoma lenne. Annyira nem, hogy a kivándorlás éppen abban az esztendőben emelkedett a legmagasabbra, mikor a parcellázási láz elérte a kulminációt. És hogy miért nem kötötték meg a parcellások a kivándorlást, ennek igen egyszerű oka van. S ez az, hogy aránylag kevés munkást lehet földbir­tokossá tenni. Földet vásárolni és a gaz­dálkodást megindítani valamelyes megtaka­rított pénz nélkül, mégis lehetetlenség. Az ehez szükséges megtakarított tőkével azon­ban csak kivételesen rendelkeznek a mun­kások. Mindent összevéve, a parcellázások révén húsz év alatt évenkint legfeljebb 1500—2000 uj, kis vagy törpebirtokos exisztencia keletkezhetett. A megkötésnek ez a mértéke elenyésző ott, ahol a kiván­dorlók száma a 200,000 lelket megközelíti. Annál szomorúbb aztán, hogy mig évenként 1500—2000 családot kötött le a föld- vásárlás, addig évenként 10, 15, 20,000 őstermelő kivándorolt. Egyáltalában fel kell adnunk azt a reméhyt, hogy a föld tulajdonjogi meg­szerzésére nyújtott lehetőségekkel a mező- gazdasági munkásokat földhöz köthetjük és

Next

/
Thumbnails
Contents