Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-03-09 / 20. szám
XXI. (VI.) évfolyam 20. szám Szekszárdi 1911 március 9c Előfizetési ár: Egész évre. . . 16 korona. Pél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára . . 16 fillér. Eliöfizetóseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKÁI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésxiési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer s hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleton-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali telelon-szám : 18 és él. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes , közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik y 8 kor. Főszerkesztő : Dp. LEOPOLD KORNÉL, Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirat. - Telefon. - Express. — A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. — A képviselőhöz Ülése. Budapest, március 9. d. u. 2 óra 35 p. A képviselőhöz ma délelőtt Návay Lajos elnöklésével tartott ülésében harmadszori olvasásban nagy többséggel elfogadtatott a bankjavaslat. Ezután folytatták az ujoncjí vaslat tárgyalását. Scher-Toss Béla gróf néppárti pártja nevében kijelenti, hogy elfogadja a javaslatot elvi okokból, mert az állam szorgos szükségleteinek megadása nem bizalmi kérdés.,; Huszár Károly néppárti szintén elfogadja a javaslatot. Kovács Gyula Justh-párti a hadsereg fen- tartása ellen beszél hosszadalmasan. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány lépjen érintkezésbe a többi államok kormányával az általános leszerelés előmozdítására. Ábrahám Dezső szintén a javaslat ellen beszélt. Utána Batthyány Tivadar gróf szólt a javaslat ellen. Követeli a honvédség fejlesztését, a véderő reformját nemzeti irányban és a katonai bűnvádi perrendtartás beterjesztését. Ezzel az ülés véget ért. Szerencsétlenül járt kapitány. Budapest (Érk. d. u. 2 óra 20 perckor). Oerő László 38. ezredbeli százados lóháton a budafoki gyakorlótérre vonult századával. Útközben lova. megbokrosodott és lovasával együtt felbukott. A kapitány súlyos agyrázkódást szenvedett. Haldokolva szállították kórházba.. A Haverda-pör. Budapest, (Érk. d. u. 2 óra 10 perc.) A Kúria ma délelőtt hirdette ki az ítéletet Haverda. Mária és társai bűnügyében, mely szerint az összes semrniségi panaszok elvetésével a budapesti törvényszék marasztaló Ítélete jóváhagyatott. Gazdasági egyet m Debreczenben. Budapest. (Érk. d. u. 2-35 órakor) A legutóbbi minisztertanács, mint hitelt érdemlő helyről értesülünk, elhatározta, hogy az első uj egyetemet Debrecenben állítja fel, gazdasági egyetem címmel, melynek végzett hallgatói doktori címet szerezhetnek. Távirataink folytatása a Hlrak között. A. házszabályok. — Ik. Két és félhónapi tárgyalás után végre véget ért a bankjavaslat vitája a képviselőházban. Már úgy volt, hogy Polónyi ur kegyelméből három nap előtt befejezik a tárgyalást. De akadt még öt Kossuth- párti elszánt szónoky aki a híressé vált ötödik szakasznál alkotmányjogi előadást tartott unos-untig elcsépelt és szinte már agyoncáfolt dolgokról., Ezekkel az utóbbi injekciókkal sikerült a végelgyengülésben szenvedő vitának életét néhány órával meghosszabbítani. Talán sehol a világon nem beszélnek olyan sokat és nem dolgoznak olyan keveset, mint a magyar parlamentben. A közös- vagy önálló bank kérdése tiz évről tiz évre kerül napirendre és nincs az az argumentum, akár politikai, akár gazdasági vonatkozásban, amely pro vagy kontra kimerítő megvilágításban * napvilágot ne látott volna. Főleg az utolsó két évben ez volt az ütköző pontja a magyar politikának. A koalíció felbomlását és a koalíciós kormány bukását a bankkérdés siettette. Kossuth Ferenc páros napokon "az önálló-, páratlan napokon pedig a közös bank mellett foglalt állást, eközben a koalícióban elfoglalt helyzetével elégedetlen Justh-párt lekötötte magát az önálló banknak 1911 január elsején való életbeléptetése mellett. Úgy a Kossuthék ingadozó, mint a Justhék intranzigens álláspontja szemben találta magát a munkapárt egységes és határozott állásfoglalásával, amely az országot minden szakadástól és kockázattól megóvni iparkodott, amikor az ország gazdasági érdekeit legbiztosabban előmozdító, a mi hiteligényeinket teljes mértékben kielégítő közös bank szabadalmának meghosszabbítása mellett tört lándzsát. Értjük, hogy ilyen előzmények után ebben a kétségtelenül igen fontos kérdésben a pártok a maguk álláspontjának érvényesülésére egész erővel törekedtek és tudásuk egész arzenálját belevitték a csatába. — A legmesszebb menő szólás- szabadságnak vagyunk meggyőződéses hívei. Azonban az ország idejét és pénzét sokkal többre becsüljük, semhogy annak elharácso- lását helye?élni tudnók. Elismerjük, voltak szakszerű, értékes felszólalások úgy az ellenzék, mint a munkapárt részéről. De ennek a hosszú vitának legalább háromnegyedÁpáth Alajos kedves barátom halálára. — 1911. február 18. — A földet munkáltad, de az égbe néztél, Mert isteni áldást csak onnét reméltél. Eső, szilaj szelek, mennydörgés és harmat, Mind olyanok, miket csak az Isten adhat! Ha arany kalásszal ékes volt a róna, Hálaadó szívvel beszéltél te róla; Hogyha búfelejtőt adott a zöld borág, A jó Istent áldva, ittad a hegy borát. A jó Isten adta, de hát ki gondozta ? A nap súlyos terhét vájjon ki hordozza Senkise más, mint a szorgalmatos gazda, Ki virágot ojtott fűbe, fába, gazba; Ki virágos kertté tette ezt a pusztát, S teremni bíztatá a zsenge gyümölcsfát. Ura volt a földnek s annak hű sáfára, Aki bizalommal bízza földjét rája, Küzdött a záporral, küzdött a meleggel S bizalma az Úrban őt soh’se hagyta el. > ' * • * . * lm, most az erős kéz, az erős akarat, Többé búzakalászt már itten nem arat; Nem ültet virágot, nem ojt gyümölcsfákot, Itt hagyta a pusztát, itt e szép világot; Itt a szép családot, a sok jó barátot, Az őt megbecsülő hálás uraságot. Hű embere volt ő Urának, földjének, Legyen nyugodalma megfáradt testének, Fényesed] ék neki örök világosság, Fogadja be lelkét a fényes mennyország! KÁLMÁN DEZSŐ. Az arany. Ott állt az Opera sarkán rongyokban öltözött, fázódó mivoltában. Ajkai folyton azt mormogták nagy egyhangúsággal, hogy ő keresztény s a keresztények istenének áldása hull mindazokra, kik pár fillérrel megsegítik őt. Mellette a nagyvilági élet hullámzott: automobilok tülköltek, fiakeresek káromkodtak és villamoskocsik csilingeltek éktelen lármával. A koldus egyetlen, tántorgó léptekkel ment minden jobb kinézésű járókelő felé s esengve nyújtotta ki kezét. Végre egy gazdagon, prémekbe bujtatott úriember haladt el mellette, valami divatos operaáriát fütyörészve s a koldus reményteljesen járult eléje. Remegő, hideg kezében egy nagyobb pénzdarabot érzett s boldogan gondolt reá, hogy ez egy húsz filléres lesz. A gazdag ur tovább sétált s a koldus az első utcai lámpás alá igyekezett, hogy megnézze a kapott ajándékot. Odaért a lámpa alá. Megnézte a pénzt. Vájjon nem álmodott-e ? Vájjon nem csak a lámpafény tette sárgává a pénzdarabot ? Igazán, valóban húsz frankos arany lenne az? Igen egy Louis volt a kezében! Hússzor annyi, mint az a pénz, amit egy summába valaha a kezében tartott. Egy piszkos rongyba kötötte a pénzt, melynek eddigi célja az volt, hogy zsebkendőül* szolgáljon. Úgy tetszett neki, mintha a rendőr, a sarkon gyanakodva nézné ezt a műveletet. Hátha becsukják s ráfogják, hogy kilopta valamelyik- sétálónak a zsebéből ? — Senki se hinné el,.ha megtálálnák a húsz frankot, hogy azt koldulásból szerezte, egy emberen! Gyorsan tovább ment s félve nézett hátra. Kezét zsebében tartotta s szemét lesütötte, nehogy kiolvassák a tekintetéből gazdagságát s az e fölött érzett örömét. így haladt egészen a Madeileine-utcáig, ahol tudta, hogy ismerik s leülhet és gondolkohatik nagy szerencséje fölött. Először ismit vegyen ezen a húsz frankon ? Egy gyapjú nyakvédőt vásárolhat, magának belőle. Ez nagyon szükséges ebbe a hidegben. De vájjon mibe jön egy ilyen dolog ? Odaképzelte magát a vizparti boltba s ócsárolva forgatta a kezei között a nyakvédőt gondolatban. Ah, ez a szürke nagyon prdináré, ezt nem veszi meg. NSm, nem azért, - mert drágálná, mit gondolnak róla ? Hiszen ő most gazdag, gazdag! Megvehetne a legdrágább nyakvédőt magának, de nem akarja haszontalánul elkölteni a pénzét. Nézzük ezt a vöröset. Három frank ötven. Hm és ez a sárga ? Két frank. Igen ezt fogja megvenni. -A koldus reszelni kezdte a torkát, mintha csakugyan alkudna. — Igen, holnap, holnap bizonyosan megveszi magának azt a nyakvédőt. És aztán ? Még mindig feleslegesen sok pénze marad. Persze egy-két pohár bort is meg fog inni. Valami jó bort amit megemleget. A Rue Degasban, Dorutnál pompás fehér abszintot árulnak, ezt talán még jobb volna. Harminc centim az ára s annyi cukrot tehet belé az ember, amennyit akar. Ez majd jó étvágyat csinál neki a reggelihez. — A' Café de Cochersban, ugyanabban az utcában, olcsó reggelit kaphat. Ez majd ismét egy frank és húsz centimbe kerül. Ebéd után még rá is gyújthat. Caporáldohányt vásáról magának ötven centimért egy skatulyával s pompás cigaretta-papirost hozzá. Vagy mindjárt pipát vegyen. Úgy se lesz máskor ennyi pénze s_ez legalább megmarad neki. Ennyi elég lesz egy napra. Atöbbitmégnégy-ötnaponát fogjaelkölteni s megengedi magának azt a luxust, hogy ezalatt ne kolduljon. Elaludt és oly boldog mosoly volt az
