Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-03-06 / 19. szám

1911 március 6.

TOLNÁ VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

Az egész országban mozgalom indult a választói jog széles mederbeni kiterjesztésére s már döngetik az alkotmány kapuját s követelik, hogy a parlament kapuja nyíljék meg. a nép előtt is. A józan államférfim belátás nem kívánja, de nem is kívánhatja a népakarat le- nyügözését.

Maga a kormány sem tudja a választói jog tekintetében tulajdonkép mit akar s ha javaslatot be fognak terjeszteni, bizonyára az olyan lesz, amilyet Tisza akar, ő pedig semmit sem akar.

Követeli feltétlenül a titkosságot s bármenynyire terjesszék ki a választói jogot, ha nem lesz a szavazás titkos, akkor az semmit sem ér, sőt rosszabb lesz a mostaninál. Gróf Tisza István azonban irtózik a titkos szavazástól, mint az ördög a szenteltvíztől.

Ő nem nemzetközi szociálista, de kívánja magyar nemzeti szempontokból a választói jog kiterjesztését. Intelmet intéz Magyarország jog- talanaihoz, hogy kérjék, sürgessék a választói jog kiterjesztését; ha nem hallgatják meg kérelmüket, akkor követeljék a népjogok tiszteletben tartását és kiterjesztését.

Zigány Zoltán polgáriskolai igazgató beszél ezután.

Dicsérettel emlékszik meg gróf Batthyány Tivadarról és gróf Eszterházy Mihályról, mert\ — bár születésüknél fogva a kiváltságos rendhez tartoznak — mégis a népjogok érdekében küzdenek.

Feltétlenül követelni kell — úgymond — az általános választói jogot, mert a mostani rendszer mellett a nép nem tud hozzászólni az ország dolgaihoz. Tisza István félti az intelligenciát és a magyar népet a választói jog kiterjesztésétől. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a magyarságnak a mai választójognál eddigi 53 százaléka, a választói jog kiterjesztése alkalmával 63 százalékra emelkedik.

Beszél a kerületek igazságtalan beosztásáról. Hol van ott igazság, hogy mig Bereck erdélyi kerület 142 szavazóval választ, addig egy magyar kerület 6—8 ezer szavazattal bir.

Székely, Lukács miniszterek és 27 munkapárti képviselő szent fogadalmat tettek az általános választói jogra, de azért Tisza Istvánnak tapsolnak.

Élteti az általános, egyenlő és titkos választói jogot.

Tudományos alapon felépített beszédét lelkesen megtapsolták. Utána gróf Eszterházy Mihály beszélt.

Rámutat, hogy sok. ember megérett már a választói jogra. Nem igazság az, hogy Magyar- ország sorsa 1,200.000 ember kezében van, akiknek 60 százaléka presszió alatt áll. Követeli a titkosságot a szavazásnál, mert akkor nem működhetik úgy a hivatalos és egyéb presszió ; követeli a községenkénti szavazást, mert a mostani rendszer mellett sokan félelemből, sokan közönyből nem mennek el szavazni.

Erélyesen támadja azt a rendszert, amely csak kötelességeket ró a népre, de jogokban nem részesíti.

Igazságtalanságnak tartja, hofey a mostani

Pár másodperc múlva vad morgás hallatszott föl a föld alól s a gurgulyázó hörgésekbe egy-egy heves, riasztó nyiffanás vegyült.

Odalent párbajoztak.

Azt már nem lehetett látni, de hallani lehetett.

Ketten voltak egy ellen s éppen a harmadik, a szorongatott volt az egyetlen, aki hallgatott ; vagy ha méltatlankodott is valahogyan, azt a két foxi harci riadója ugyancsak elnyomta.

Az ostrom nem tartott sokáig. Megrezzent odalent a sürü gyökérszövedék s egy sötétbarna gumilabda pattant ki közüle a hóra

Az üldözött vidra volt.

A partról lövés dördült el s a halhóhér nagy rugaszkodásban a vízig hemperedett. A foxik abban a percben már rajta is voltak.

Éppen jókor. Mert ha a végsőt vonagló vidra a sötét vizárba veti magát: onnan, a jég alól, tavaszi olvadásig aligha került volna elő.

A »sárgalábú* messziről riogott vissza: — Mi volt az ?!

— Ejnye ni! Csak a vidra 1 — felelt neki a vadőr és kajánul vigyorgott. — Bizony el tetszett menni mellette, lám !

— Az ám ! — recsegte egy szajkó, amely riadtan váltott át a csendháboritásra a ».sárgalábú* fölött.

— Hogy még ő tanít engem ! . . . az én eszemen akar ő túljárni 1 — dohogott nagybüszkén a gógai rókairtó; és leropogott a meredek parton a foxikhoz, amik akkor is javában gyomrozták a mozdulatlan vidrát.

Onnan mutogatta azután a zsákmányt; felemelte és dadallal lóbálta meg a »sárgalábú* felé.

M

választói jogban a magyarság censusa aránytalanabbá nagyobb a nemzetiségiekéné1. Követeli a kerületek igazságos beosztását és élteti az általános választói jogot.

Gróf Eszterházy Mihály beszéde után egy kis incidens történt. Ugyanis Horváth Lajos tolnaikatholikus káplán állott fel a szószékre és akkor, amidőn az egész népgyülés oly nagy rendben folyt és a szónokok minden felekezeti és társadalmi osztály elleni izgatás nélkül tudományos alapon fejtegették érveiket; — akkor kvalifikálhatlan tapintatlansággal szót kért és egyoldalú felekezetiességgel neki rontott a zsidóknak, szidva a zsidó uzsorásokat, a zsidó birtokosokat, elfeledve, hogy maguk a szónokok gróf Batthyány Tivadar, gróf Esz*er- házy Mihály kathohkus nagybirtokosok, továbbá Zigány Zoltán és dr. Ormos Ede szintén nem zsidók !! és akik hangsúlyozták, hogy eszméik keresztül vitelénél Magyarország érdekeire bizonyára vannak oly nagy tekintettel, mint a felszólaló káplán ur.

Végtelenül rosszul esett ez a dolog gróf Batthyány Tivadar képviselőnnek is, aki Horváth káplán ízléstelen és alaptalan kirohanásai után maga állt fel a szószékre, miután Kliegl Béla jegyző megvonta a szót a káplán úrtól és elitélte a rendzavarást. Batthyány kijelentette, hogy ő is buzgó katholikus s fájlalja a maga vallási meggyőződéséből a történtet, mert biztos tudatában van annak, hogy a főtisztelendő ur csak ártott a katholikus vallásnak akkor, amidőn olyan eszmékkel jön ide, amelyek Krisztus eme tanításának is ellent mondanak, hogy : »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.« Rosszalja, hogy éppen egy a népparlament érdekében összehívott népgyülésen, amikor általános szociális kérdésekről és a népjogok kivívásáról van szó, a szeretet vallásának papja egyoldalú felekezeti alapra helyezkedik. Erélyesen visszautasítja a káplánnak a felekezeti békét veszélyeztető föllépését. Ezután a népgyülés tovább folyt az előbbi rendben s dr. Ormos Ernő fővárosi ügyvéd beszélt.

Hivatkozott Kossuth Lajos nagy eszméire s érthetetlennek tartja, hogy éppen akkor történik rendzavarás, amidőn szent eszmék hirdetése" ért jöttek össze.

Kimutatja az általános választói jog szükséges voltát, a mai választási rendszer tarthatatlan állapotával szemben követeli a titkos szavazást

Akkor, amidőn csak kötelességek hárulnak a népre, teljesen indokolt, hogy jogokat is adjanak neki,

Tudományos alapon fejtegeti a választói jog reformálásának szükséges voltát. Teljes megnyugvással jelenti ki, hogy az általános választói jog a magyarság szupremaciáját csak elősegíti.

Élteti Tolna község polgárságát, az általános választói jogot 1

Utána Varga József helyi elnök a nép- gvülést bezárta.

Este 6 órakor bankett volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Batthyány és Eszterházy grófok az esti vonattal utaztak vissza Báta- széken át Budapestre.

KÖZSÉGI ÜGYEK.

— Halasztás a községi számadások be- terjesztésére Ez ügyben Tolnavármegye alispánja a következő rendeletet adta ki:

Tolna vármegye alispánja.

2120/1911. sz.

Tárgy : A vármegyei jegyző-egyesület elnökének kérelme az 1910. évi községi számadások beterjesztése határidő meghosszabbítás iránt.

Valamennyi község ,jegyzőjének.

A vármegyei jegyző-egyesület elnöke azon kérelemmel furdult hozzám, hogy az 1910. évi községi és a községek kezelése alatt álló különféle alapokról vezetendő számadások beterjesztésére folyó évi junius hó végéig halasztást adjak.

Tekintettel arra, hogy az egyesületi elnök által a kérvényben felhozott indokokat magam is méltánylandóknalc tartom, ennélfogva a kérelemnek helyt adva az 1910. évi községi és egyéb alapokról szerkesztendő számadások beterjesztésére folyó évi junius hó végéig halasztást engedélyezek.

Szekszárd, 1911 március 4.

____ Simontsits, alispán.

3

HÍ

REK.

— Főtanácsosi kinevezés. A kereskedelmi miniszter Podhoránszky Géza műszaki főtanácsosi címmel felruházott műszaki tanácsost, volt szekszárdi államépitészeti hivatali főnököt, valóságos műszaki főtanácsossá nevezte ki.

— Szemle. Nemes Szányi Árpád őrnagy Székesfehérvárról múlt hó 27 én Szekszárdra érkezett és folyó hó 3-án elutazott, ittléte alatt a helyi csendőrörs -, járás-, szakasz- és szárnyparancsnokságnál szemlét tartott.

— Ogyészl megbízott. Az igazságügyi miniszter dr. Halmos József paksi kir. járás- birósági joggyakornokot, ugyanoda ügyészi megbízottnak nevezte ki.

— Lelkész választás. Kölesden a lelkész választás az evang. egyházközségnél, a nyugalomba vonult Lagler Sándor helyér?, é hó 12-én lesz. A gyülekezet egyhangúlag Fábián Imre püspöki segédlelkészt jelölte, a püspök pedig Bothár Mihály ágfalvai segédlelkészt.

— Uj DŐegyletl tagok Az »Egyesült Szekszárd Tolnamegyei Nöegylet* tagjai közé ujonan beléptek Szekszárdról: Bacskay Mikiósné, Gödé Lajosné, dr. Kiss Ernőné, Obermayer Endréné, Padányi Andorné, Marosi Lipótné, dr. Dobrescu Sándor, dr. Dobrescu Aurél, dr. Szalay László, Jásek Sándor és ifjú Steinsdörfer József.

— Prébaéneklés. A szekszárdi izr. hitközségnél a Lmhardt Ignác elhunytával megüresedett főkántori állásra kiirt pályázat már lejárt. Az elöljáróság a pályázók közül többeket próbaéneklésre hivott meg. így a legközelebbi péntek estére a körmendi főkántor kapott meghívót.

— Paulay Erzsiké Szekszárdon. A művészet iránt érdeklődőknek kellemes meglepetésül szolgálhat az a hir, hogy Paulay Erzsiké, a Nemzeti Színház bájos és ünnepelt művésznője legközelebb vendégszerepre jön hozzánk Szekszárdra. A szekszárdi műkedvelő társulat buzgó elnökének, Jásek Sándornak tudható be e vendég- szereplés érdeme, aki a jeles művésznőt eziránt megkereste és akinek a művésznő megígérte, hogy fellép a szekszárdi műkedvelőkkel a »Dolovai Nábob* Vilmájában, hogy közreműködésével ő is hozzájáruljon a Szekszárdon építendő színház alapjának gyarapításához. — Műkedvelőink valószínűleg március végén, vagy április elején adják elő a Dolovai Nábobot, melyhez az előkészületek már javában folynak és kétségtelen, hogy ez az előadás nemcsak érdekes, de művészi becsű is lesz.

— Felolvasás. Kamarás Béla ny. vasúti felügyelő jövő vasárnap d. u. 4 órakor a ref. olvasókörben felolvasást tart, a gyümölcsészet és méhészetről. Ahhoz egy hétre pedig az újvárosi kath. körben lesz felolvasás.

— Sportkedvelők figyelmébe Brébovszky Elemér főgimnáziumi tornatanár vezetése és Járó István tornatanár közreműködése mellett hetenkint 3-szor, kedden, csütörtökön és szombaton esti 6 órai kezdettel a polgári fiúiskola tornatermében, felnőttek részére tornaórák tartatnak, melyeken bárki — díjtalan — részt- vehet. Vezető tornatanár lapunk utján hozza a sportkedvelők tudomására ezt. — Brébovszky Elemér önzetlen fáradozásai meg fogják vetni alapját a városi sportklubnak, melynek egyedüli célja lenne a különféle tornaszerekkel! való testedzés.

— A D. E. E. közgyűlése Szekszárdon. A Dunántúli Közművelődési Égyesület elnöksége arról értesítette a vármegye alispánját, hogy ez évi közgyűlését Szekszárdon fogja megtartani.

— Háziipari* kiállítás. A dunaföldvárl gazdasági népiskola befejezvén a földmivelési ügyi miniszter által 500 korona szubvencióval segélyezett, hat hétre terjedő háziipari tanfolyamát, annak eredményét egy jól sikerült kiállítás keretében a napokban mutatta be. — A kiállítást Niertit Béla, iskolaszéki elnök nyitotta meg mély értelmű beszéddel, melyben miután üdvözölte a személyesen megjelent Padányi Andor tanfelügyelőt, vázolta a háziipari tanfolyamok tulajdonképeni célját. Majd Padányi Andor tanfelügyelő szólt az ilyen tanfolyamok kulturális s az egész művelődésre is kiható nagy befolyásáról a nagyszámú közönség élénk tetszése mellett. A kiállított tárgyak, u. m.: kosarak, kocsiülések, seprők, virágkosarak s egyéb dísztárgyak mind csinosak és praktikusak voltak. A szép eredmény és a kiállítás sikere Niertit Béla iskolaszéki elnök és Kápolnay József igazgató önzetlen munkáját dicséri.

— Adományok a szekszárdi népkonyhára.

A népkonyhára adakoztak: GyüsZü Istvánná Szekszárd 2 liter zsirt, 10 liter babot, 1 fogás fokhagymát és Róth Ferenc Szekszárd 12 kiló húst. Ezen kegyes adományokat számos szegé( nyejnk nevében hálás köszönettel nyugtatom. Bezerédj Pál sk.