Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-07-18 / 46. szám
2 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1910 julius 18 felirati vitában van mindenről szó, s csupán csak az ország legnagyobb érdekéről, a mezőgazdaságról látszottak elfeledkezni az ellenzéki pártok. A csslédkérdés. A cselédkérdés állandóan nyilvántartott problémája a társadalomnak, annyira megszokott és megunt, hogy csak kuplékba, krokikban foglalkoznak vele. A vidám komolytalanság mezébe öltöztetik a nagy nyomorúságot és sok kellemetlenséget, amely e kérdés mögött tanyázik. A mindennapi élet a cselédproblémát, amely megoldásra vár már Isten tudja mióta, két részre osztotta. Az egyik a »mai« cseléd, a rossz cseléd problémája, a drága, szemtelen, tolvaj, erkölcstelen, rosszmájú nőszemélyé, aki gyakrabban változtatja a helyét, mint az ingét és gazdája életében az örök keserűség forrását jelenti. A másik, a szegény, Istentől embertől elhagyott mártíré, akit a cselédszerzők nyúznak, lelketlen nagyságák kínoznak, leánykereskedők környékeznek, akinek élete a kínnak és gyötrődésnek tarka mozaikja. A problémának sem az elő, sem a másik részét nemcsak, hogy nem tudta eddigelé megoldani sem törvény, sem társadalom, de még csak meg sem kísérelték komolyan. A rossz cseléd s a lelketlen nagysága prototípusaival lépten-nyomon találkozunk, szabadon garázdálkodnak, romlására az erkölcsnek és családnak. A főváros most egy újítással próbálkozik a cselédmizériák terén. — Szigorítja a cselédszabályzatot, amely írott malasztnál, vagy mondhatjuk : maszlagnál nem egyéb. Az újítás szerint cselédszerzésre nem kap engedelmet az olyan ember, akit leánykereskedés vagy erkölcstelen üzelmek miatt jogerősen elitéltek. Ha a cselédkérdés azonos lenne a prostitúció kérdésével, e rendelkezéstől várhatnánk némi eredményt. — De a kérdés csak tizedsorban függ össze a prostitúcióval, ellenben elsősorban a a mindennapi polgári élet, a család kérdése. Dicséretes, hogy útját akarják állani a leányzók megrontásának, de ez csak egyik kis részlete a megoldásra váró feladatoknak. Mindenekelőtt olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a /cseléd jogi helyzetét modern alapon szabályoznák és a rossz cseléd megbüntetését épen úgy lehetővé teszik, mint a rossz gazdáét; amelyek a bérviszonyokat szabályozzák s a cselédszerzők zsarolásait megakadályozzák. Amig a törvényhozás ezeket a kérdéseket gyökeresen meg nem oldja, addig a cselédmizériák a mértani haladvány arányában fognak növekedni, amig abszolút modern törvények és szabályzatok nem lépnek a mai elavult s be- tarthatatlanok helyébe, addig nem használhat semmiféle végleges rendezés. A megváltozott szociális viszonyoknak és életföltételeknek megfelelően már számtalan uj, modern, vagy legalább ilyennek ígérkezett törvényt es szabályzatot alkottak nálunk a munkaadóról. Csak az általános érdekű, az egész társadalmat állandóan foglalkoztató cselédproblémával nem toglalkoztak az illetékes körök. Az alispán időszaki jelentése. Alispánunk gondos és kinieritő időszaki jelentéséből, melyet a most julius 20-án tartandó közgyűlés elé terjeszt, adjuk a következő fontosabb részleteket: A vármegye közalapjai. r A vármegyei közalapok főösszege : Készpénz 125.393 korona 29 fillér. Takarékpénztári betét és értékpapír 0,008.753 korona 79 fillér. Nem kamatozó adóslevél 400.581 koroDa 04 fillér. Arany ezüst és ékszer 937 korona 80 fillér. Postatakarék 20<) korona. Közbiztonság és a választások. A közbiztonsági szolgálat a folyó évi julius hó 1-én megejtett országgyűlési képviselőválasztásokkal kapcsolatos választási mozgalmak tartama alatt a rendesnél sokkal több gondott okozott. S bár a rend fentartása érdekében a szóban forgó mozgalmak tartama alatt a karhatalom igénybevétele a dolog természete szerint sokkal gyakoribb volt, mégis örömmel konstatálhatom, hogy az egész vármegye területén fegyverhasználatra egyetlen egy esetben sem került a sor. De ha ezt különösen az ily esetekben felette kényes közbiztonsági szolgálat ellátására hivatott tényezők higgadtságának és tapintatosságának elismeréséül, örvendetes jelenség gyanánt készséggel állapítom is meg, másrészről el nem hallgathatom afölötti sajnálkozásomat, hogy az ellenvélemény iránti türelmetlenség kifejezésére politikai érettséggel nem biró tömegek által választott eszközöket vármegyénk egyes részének lakossága ezúttal szintén magáévá tette s magához méltónak Ítélte. Értem ezalatt a követ, hanttal, tojássel való dobálódzásnak elkorcsosult Ízlésre valló divatját, mely szomorúan illusztrálja, hogy közszabadságunk legfőbb biztosítékait, a gyülekezési jogot, a szólásszabadságot, népünk egyes rétegei mily kevésre becsülik. A választási mozgalmakkal kapcsolatban a hatósági közegek magatartása panasz tárgyává nagy volt az elképedés, amikor a pincér ezt olvasta le a papírról: »A nemes és nemzetes vicispány ur jót cselekednék, ha e néplázitó két gazemberre jó ötvenet hegedültetne.« Hogy aztán megvitték-e a hirt övéiknek a deputátus urak, arról hallgat a falu krónikája. 1839. junius havában, az országgyűlés megnyitása után Ferdinánd király Komáromba jött, megtekinteni az ottani erődítési mukálatokat. A vasdinyei puszta minden cselédsége Komáromba készült »királytlátni 1« Az alispán ehenben kiadta a parancsot, hogy aki a sürgős nyári munkát, melyet az eső megronthat, abbanhagyja, arra huszonötöt vágat. Az egyik csőszben győzött a királylátás vágya. Jókor reggel kiszökött Komáromba s a királyváró néptömeg közé fura- kodott az első sorba. Egyszer, mint a tenger morajlása fölzug s közeleg felé a kiáltás : Jön a király. — Éljen! Csőszünk csupa szem és fül. Legelői robognak a nemes vármegye huszárjai, délceg paripáikon, forgós csákóval, panyókára vetett mentékben. Csőszünk jobbra, balra lökdösi szomszédjait, hogy: melyik a király.? Aztán jött a nemesi, meg a parasztbandérium. A csősz megint csak taszigálódik: melyik a király? Majd a hintók sorra jönnek. Az »éljen« kiáltások mind hangosabbak. Mindegyik hintónál rugkapál könyökével, lábával a csősz : melyiken ül hát a király ? Egyszer a király kocsija megáll ; ég ’s föld reng az éljenzéstől. A király kiszáll a kocsiból s kísérete közé vegyül. A csősz izmos karjaival utat tör magának, félre szórja az embereket, hogy a király közelébe juthasson s midőn oda jutott, háromszor is megmutattatja magának a királyt. Alig hisz saját szemeinek. Végre keserves csalódással dünnyögi, miközben füle tövét vakargatja: hát ezért a kis hitvány emberért kapok én most huszonötöt . . . ? ő persze valami délceg óriásnak képzelte. Mikor a bécsi kormány erőszakos törvény- elleneségeért, különösen 1823-ban, a vármegyék erélyesen szólaltak föl: Ferenc császár-király a makacsabb megyékből a bátrabb előcsahosokat, legtöbbször az alispánokat «a királyi szó meg- hallására», vagyis egy kis atyai dorgatóriumra maga elé idéztette Bécsbe. Voltak, akik elmentek, de nagyobb részük sehogysem akart «királylátogatást» csinálni. Borsiczky szepesvármegyei alispán elment Visegrádra, Budára, Fehérvárra, szóval a koronázó városokba, tudakolni: »Itthon-e a király«? Mindenütt azt mondták neki, hogy Bécsben van, nem tudja! ? Tudom biz én, de azt is tudom, hogy Bécs nem Magyarországon van, a határon kívül meg a magyar király sem idézhet magához senkit 1 A zempléni alispán Szentimrey Boldizsár is igy tett, azzal a külömbséggel, hogy mind a három régi királyi székhely hatóságától bizonyítványt vett^hogy a magas királyt kereste, de nem találta, szeretett Magyarországában. S a miKor másodszor is üzentek érte, ezeket az írásokat küldte el a császárnak. Ő nem vágyott királyt látogatni. Tempóra mutantur! egyetlen egy esetben sem tétetett. Ez a tény szilárd erkölcsi alapot szolgáltat nekem arra, hogy itt a legilletékesebb helyen a tekintetes Törvényhatósági Bizottság előtt a legliatározot- tabban visszautasítsam azokat a gyanúsításokat és alaptalan rágalmakat, amelyekkel egyesek tág letkiismerele a korteskedés hevében vármegyénk hatóságait meggondolatlanul illette. A közrendnek súlyosabb beszámítás alá eső megzavarása csak egy esetben fordult elő, a mikor tudniillik egy közel 1000 főre tehető szekszárdi tömeg a kis Várdomb községet megrohanta, ott a házakba betört, lakásberendezéseket összezúzott, embereket súlyosan megsebesített, lövöldözött stb. Az előfordult büntetendő cselekmények megtorlása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik, hol az eset vizsgálat tárgyává is tétetett. Megürült laktanya A tolnai kisebbik laktanya szerződése katonai részről a folyó évben felmondatott, a szóban forgó laktanyát ez évi junius hó 28-án a katona beszállásolási törvény szerint megalakított küldöttség élén a katonai igazgatástól átvettem. A szerződés ezen felbontása érzékeny anyagi veszteséget jelent vármegyénkre nézve, mert a 170.000 korona vételáron megvásárolt és 114.790 korona 70 fillér költséggel átalakított laktanya után a katonai igazgatás 9549 korona 48 fillér évi bért fizetett. A bérleti szerződés felmondásának közvetlen oka az volt, hogy a 12-ik ulánus ezrednek az a százada, mely eddig a kis laktanyában volt beszállásolva, Boszniába helyeztetett át és igy mindaddig, mig a most megjelölt ezred marad itten, a laktanya értékesítésére nem is számíthatunk : mert a Boszniába helyezett század az ottani, terepviszonyokhoz képest apró lovakkal láttatván el, az ezred többi részével együtt szolgálatot nem tehet. Ily körülmények között mielőtt a laktanya értékesítésének más módját vennénk igénybe, tisztelettel javaslatba hozom, hogy a magyar királyi kormányhoz feliratot intézni méltóztassék az iránt, hogy a 12-ik ulánus ezred helyébe egy másik lovasezred helyeztessék át, hogy ekként a vármegye által nagy költséggel előállitott és kizárólag katonai célokra berendezett épületek, ismét hasznosíthatók legyenek. A sikernek biztos reményével merem e lépés megtételét javaslatba hozni, mert felfogásom szerint a méltányosságnak legelemibb követelménye, hogy ha egy vármegye ily nagy költséggel állandó jellegű és különleges rendeltetéssel biró beruházásokat tesz, hogy akkor áldozatkészsége a másik részről is méltányoltassék és anyagi károsodásoknak kitéve ne legyen. A paksi és gyönki főszolgabírói hivatal helyiségek. A paksi főszolgabírói hivatal elhelyezése céljából a Bún Lajos és .neje tulajdonában volt paksi lakóház megvétele tárgyában kötött szerződést a m. kir. belügyminisztérium jóváhagyta. Minthogy a megkötött és most már mindkét félre nézve jogerős szerződés vármegyénkre nézve azon kötelezettséget tartalmazza, hogy a szóban forgó telek vételárát a m. kir. belügyminisztérium jóváhagyásának megérkezésétől számított 15 nap alatt fizesse le, mert ezen idő elteltével a vételár után kamatokat is kell fizetni; addig is, mig ezen ingatlan szerzés fedezete minden részletében véglegesen rendezhető lesz, az 54.000 korona vételárat visszatérítendő előlegképpen kiutalványoztam és az eladó kezeihez, megfelelő nyugta ellenében, a vármegye tiszti főügyésze utján kifizettettem. Ekként a kérdéses telek immár végleg a vármegye tulajdonába ment át s a Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Mind .-n tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER blinden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tab lettan rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak.
