Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-05-19 / 28. szám
2 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1910 május 19. tek közlésével, hogy az erkölcsi neveléssel való foglalkozásra vajmi kevés idő jut. És ki ennek az oka? A tanterv! 50 évvel az előtt nem kellett ám a szegény falusi gyereknek annnyiféléből tudni, mint most, mert akkor irás, olvasás, számolás (4 alapművelet) és hittan volt a fő. Most pedig az utóbbit ki akarnák már egyesek az iskolából tiltani. Hát csak tiltsák ki! Majd meglátjuk, hogy ki bánja meg! Istenem, hát nem tudja, hogy demokratikus világot élünk? Hogy a mai világban egyenlő az ur a paraszttal ? Hogy kívánhatja, hogy kalaplevéve álljon a paraszt az ur előtt ? Csak nézze kérem, milyen demokratikus érzelmüek most a nagyságos képviselőjelölt urak. (Még a méltóságosak is. A Szerk.) Hogy ölelkeznek a polgártársakkal, hogy kedveznek a polgártársnak! Ez sem volt még 50 évvel ezelőtt. Aztán fönt az orszagházban milyen épületes kiszólásokat használnak egyes nagyságos urak. Hogy titulázzák egymást. Sőt még hogyan argumentálnak: tintásüvegekkel, könyvekkel és más egyébb kemény tárgyakkal. Az erkölcsjavitó sajtó pedig siet ezeket az épületes dolgokat a népnek melegében jól kiszínezve tudtára adni, hogy ő is okuljon belőle és csinálja hasonlóképen. Pedig ez sem volt 50 évvel ezelőtt. Hát az úgynevezett népboldogitó social- demokraták milyen erkölcsjavitó 'és tekintély elvét magasra emelő pamflettekkel árasztják el a szegény népet. Csak tessék a legutóbbit is elolvasni 1 Sőt ez sem volt 50 évvel ezelőtt. Kérem cikkírót, hogy gondolkodjék ezek felett és mondja meg nekem azt, hogy mit javíthat az iskola ilyen felfordult állapotokon ? A mai felfordult, tótágast álló logikával, álszenteskedő álhumanismussal, amikor a rabló- és apagyilkosnak megkegyelmeznek és a libatolvajt évekre elzárják, az iskola teljesen tehetetlen, annál is inkább, mivel a csalad maga sem törődik a neveléssel. Arra az elkeseredésre nem is reflektálok, amikor a parasztgyerek kalapfeltéve és szivart a szájában tartva beszél úriemberrel, mert ez mindezekből önkényt következik. Hogy «Ü kelme» azután a tanítóra kente az 5 «bugrisságá»-nak okát, az valószínűleg raffinéria volt tőle. Mert ne tessék ám azt hinni, hogy a nép olyan jó, fölséges, mint amilyennek ön talán gondolja. Szó sincsen róla! Kérdezze csak meg a falusi tisztviselőket: jegyzőket, papokat, orvosokat — no meg azután tanítókat is, — akik mindannyian valóságos kultur- mártyrok, hogy olyan ártatlán, fölséges, jó-e ez a nép ? Nincsen-e benne ravaszság, konok- ság, malitia ? Gonoszság is némelykor, amit azonban ezúttal nem állítok. De ennek nem az iskola az oka, hanem bizony okai az előbb felemlített rossz társadalmi ferdeségek, visszaélések, elfajulások és a — tisztességtelen — sajtó, Amidőn ezekben csak röviden jeleztem cikkíró által afalusi iskoláramondott több dolgokat, igazán csodálkozom, hogy a tek. szerkesztő ur minden megjegyzés nélkül leközölte ezt a provokáló és a falusi tanítókat lebecsmérlő cikkecskét. Azt hiszem, hogy itt tévedés forog fönn. Reméljük.* Választási mozgalmak. Jeszenszky Andor körútja Jeszenszky Andor képviselőjelölt hétfőn, e hó 16-án d. e. érkezett Dombóvárra. Ujdombóvár állomásnál mintegy 300 választó fogadta és kisérte őt be Dombóvárra, hol délelőtt 11 órakor mondotta el prögrammbeszédét. — Jeszenszky beszédjével nagy hatást ért el és lelkesen megéljenezték, különösen akkor, mikor azt mondotta, hogy ő nem ígérte — mint az ellenjelöltjei teszik —, hogy lehozza az eget, napot és a csillagokat, hanem minden Ígéret nélkül, úgy mint egész életén át tette, dolgozni fog tovább a haza, a vármegye, a kerület érdekében. Tudja ő nagyon jól — mondá —, hogy Dombóvárnak évek óta óhaja, hogy végre járásbíróságot kapjon, hogy ezáltal e szép fejlődésnek megindult város jobban fellendüljön és mint ő illetékes helyről értesült, a bíróságot Dombóvár rövid időn belül megkapja, sőt kilátás van arra is, hogy Dombóváron állami középiskola is lesz felállítva és ő Dombóvárnak ezen érdekeit mindenkor támogatni * Ama bizonyos cikk nem a «falusi tanítókat» kicsinyelte le, de egy vagy két tanítóról mondott el j e 11 e m z ő dolgot. Ha a tanítóság sérelmét láttuk volna, akkor ki sem adjuk a kérdéses közleményt, mert ha valaki, mi tudjuk igazán értékelni a lelkes tanítói kar nemzetnevelő hazafias munkáját. De ismételjük: magára a «karra» nézve nincsen abban semmi sértés. A szerk. fogja kötelességből is, mert ő is a kerület lakója cs a kerület. Dombóvár érdekeit mindenkor szivén viselte. — Jeszenszky kedden N'ak-, Lápafő- és Yárongon tartotta programmbeszéd- jét es e héten bejárja még a kerület többi községeit is. Jeszenszky megválasztására leg- szeb kilátás van, mert pártja napról- napra erősebb lesz. Választási körút Perczel Dezső vbtt., a bonyhádi kerület nemzeti munkapárti jelöltje a héten folytatta választási körútját. Szombaton Majoson és Kismányokon, ünnep második napján lzmény, Mucsfa, Hant és Apar községekben, kedden Lengyelen, Závodon, Kisvejkén és Nagy- vejkén tartott programmbeszédet. A választó- polgárság, mely e községekben túlnyomóan Perczel pártjához tartozik, mindenütt naqy szeretettel és tiszteletnyüvánitássul fogadta a jelöltet, kit a bonyhádi és járási intelligenciából sokan kisértek kőrútján. Perczel Dezső szerdán körútját megszakítva, Budapestre utazott, hol csütörtökön Őfelsége kihallgatáson fogadta. — Megkezdett körútját a kerületben szombaton fogja folytatni. Politika a körben. Dunaföldvárról írják lapunknak. A munkapárt ügye nálunk jól áll, bár hallatlan kellemetlenségeket kell eltűrnünk. Jellemzésül: személyeskedő kortesnóták, minden elképzelhető befolyásolás minden téren és vonalon — nohát ez nem uj. De az már még sem járja, hogy pl. a napokban a kath. legényegylet egyik előadásán egy felvonás közben a záptojásokkal kapcsolatban az itteni munkapártot s annak jelöltjét gyalázzák. Hogy jön egy egylet — még ha az kath. is — a politizáláshoz ? Nyilatkozat Ellenjelöltem, dr. Halász Lajos ur a »Tolnamegyei Közlöny« legutóbbi számában nyilatkozatot ad közre, valamint ugyané lapban »Kossuth Ferenc a kölesdi kerületben« cim alatt egy cikk közöltetett, melyben szinte Halász Lajos urra történő hivatkozással gazembereknek nevezi azokat, akik Apponyi nyelvrendeletéről olyképen beszéltek, hogyhaa4S-as párt uralomra jut, a német nyelvet még a templomokból is kiküszöböli. A nyilatkozatra vonatkozólag következőket jelentem ki: Én ellenfelem személyével két hónapi körutam alatt egy szóval sem foglalkoztam. Azon elvemtől, hogy pártpolitikából személyes politikát űzni nem fogok, nem is tértem volna el, ha Faddon tartott programm- beszédemet előzőleg nem értesülök, hogy ellenfelem személyemet ismeretlenül is agitációja keretébe belevonja. Saját, de pártom becsületében állónak is tartottam, hogy feltett szándékomtól eltérőleg én ezen támadásra programmbeszé- demben reá térjek. Tettem pedig ezt szó szerint következőképen: Ellenfelem azon megjegyzésére, hogy nem jó méltóságos urakkal egy tálból cseresz- nyézni, kijelentettem, hogy én Halász Lajos úrral csak pár nappal ezelőtt a vasúton ismerkedvén meg, nem nyilatkozhatom arra nézve, hogy az a bizonyos cseresznyézés vele jobb-e ? Mert azon rövid együtt lét alatt annyira meg nem ismerhettem. De hogy arra némi válasszal szolgálhassak a t. választó közönség előtt, elmondok ellenfelemmel lefolyt beszélgetésből egy részletet, méltóztassék ebből Önöknek a cseresz- nyézésre vonatkozólag következtetést levonni. Ellenfelem' összetett kezekkel kért engem, hogy ne dolozzam annyira ellene, hisz nekem a képviselőség csak úri sport, mig neki az létkérdés. Kérdem t. választó közönség, kit akarnak képviselőnek, aki a kerületből akar élni, vagy aki a kerületnek akar élni ? Ugyanezt elmondtam Varsádon is, ott is azért, mert személyes megtámadtatásomról értesültem az ellenfél részéről. A visszalépésről szó sem esett. A gazember kifejezésre vonatkozólag, amit a »Tolnamegyei Közlöny« cikkírója Halász Lajos ur szájába ad, kijelentem, hogy én leg- kevésbbé sem veszem magamra, mert azon ok, mely tisztességtelen kifejezésekre ragadtatta ellenfelemet, sehol az én beszédemben, illetőleg idézett nyílt levélben nem található. Én soha az igazság teréről letérni nem szoktam, ezúttal sem mondottam a nekem imputált hazugságot, hanem utalok igenis bátran az Apponyi-féle vallásoktatási nyelvre tett s »Néhány köszönő szó« cimü röpiratban foglaltakra. Sajnálatos dolog, hogy Kossuth Ferenc sem átallotta pártját félrevezetni oly koholmányokkal, melyek sem az én, sem pártom részéről nem hirdettettek s igy indignációt és ban- ditaszerü eljárást csak azoknak tulajdoníthat, akik félrevezették. Végezetül felkérem dr. Halász Lajos urat, nyilalkozzék arra vonatkozólag, kit vagy kiket akart ő a gazember szóval illetni. Sztankovánszky Imre. Nyilatkozat. A Tolnamegyei Közlöny legutóbbi számában Kossuth Ferenc a «Kölesdi kerületben» cimü cikk egyik passzusában cikkíró felhívja figyelmünket Dr. Halász Lajos ur egy kifejezésére, melyet programmbeszéde alkalmából mondott. Azt mondta e szerint Dr. Halász Lajos ur, hogy gazemberek a n. munkapárt azon kortesei, akik azzal korteskednek, hogy ha a 48-as párttöbbségre jut, még a templomban sem engedi meg a német szót. A nemzeti munkapárt vezetősége Apponyi nyelvrendeletét ekképen soha sem is magyarázta, hanem az igazsághoz híven oly értelemben magyarázza a nyelvkérdést, amely értelemben az akár Sztankovánszky jelölt ur «Néhány köszönő szó» cimü röpiratában foglaltatik, vagy ahogy az Tisza és Apponyi közti polémiából kifolyólag á lapok hasábjain több ízben tárgyalva lett. A gazember kifejezést tehát mint minket nem érintő címezést visszautasítjuk. Konkrétebb alakban felmerülő esetleges támadásra megtalálnék a kellő megtorlás módját. A gyönki nemzeti munkapárt. VÁRMEGYE. Megyei rendkívüli közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 19-ikén d. e. tartotta rendkívüli közgyűlését Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos íöispán elnöklésével, aki a nem túlságos nagy számban összegyűlt megyei közönséget üdvözölvén a a közgyűlést megnyitotta. Forster Zoltán vármegyei főjegyző felolvasta a kegyelmes királyi leiratot, melyet a megye közönsége állva hallgatott meg és amely, mint az már a lapokból ismeretes, az uj ország- gyűlést f. évi junius 21-ikére hívja egybe Budapestre. A közgyűlés hódolattal vette tudomásul a királyi leiratot és a már előzőleg f. hó 20-ikára összehívott központi választmányt felhívni határozta, hogy a választásokjmegejtésére és biztosítására a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Következett a tárgysorozat 2-ik és utolsó pontja, az alispáni előterjesztés a paksi szolga- birói hivatal helyiségeinek biztosítása tárgyában. A tárgy ismertetésére vonatkozólag közöljük, hogy a paksi szolgabirói hivatal és laképület előállítását az alispán azon az egyedül igazságos és méltányos alapon hozta javaslatba, hogy azok költségei ne kizárólag a háztartás alapot terheljék, hanem részben a háztartási alapot, részben az ebadó-alapot, részben pedig a járáshoz tartozó községeket, mintamelyek lakosai veszik igénybe a járási administrációt. Ez az elv követtetett a más járásban létesített szolgabirói hivatal és laképület építésénél is. A terv az, hogy a hivatal számára megvásárolandó Bun-féle ház és az átalakítási építkezések költségeire a megyei tiszti nyugdíjalapból betáblázásra kölcsönvétetik 100,000 kor., a Bun-féle épület megvétetik 54 koronáért és a hivatali épület számára az államépitészeti hivatal által készített terv és költségvetés elfogad- tatik. Az évi törlesztési részlet (60 évi törlesz- téss 1) 4813 korona 68 fillér; ehez hozzájárul: a hrzmrtási-alap 1490 koronával, az ebtartási alap (mert a hivatalban a járási állatorvos is kap hivatalt) 60! korona 71 fillérrel, a járásbeli községek pedig 2721 korona 97 fillérrel és pedig, a lélekszámot vevén alapul: Bikáos 50 K 50 f, Bölcske 224 K 70 f, Dunaföldvár 620 K 80 f, Dunakömlőd 91 K 11 f, Dunaszentgyörgv 128 K 40 f, Fadd 283 K 46 f, Gerjen 80 K 80 f, Györköny 140 K 90 f, Kajdacs 94 K, Madocsa 108 K, Nagydorog 159 80 K 80 f, Németkér 95 K 40 f, Paks 616 K 20 f, Tápé 17 K 90 f. A tárgyhoz egyedül Fördös Dezső szólalt föl, drágának tartva a tervezett építkezést. Azt óhajtaná, hogy a kínálkozó és rendelkezésre álló épületek és telkek figyelembevételével készítsen terveket az államépitészeti hivatal és úgy döntsön a közgyűlés. Simontsits Elemér alispán hosszabb beszédben kifejtette, hogy ő, miután e kérdés megödlásával a közgyűlés által megbizatott, minden kombinációt figyelembe vett. A kínálkozó telkek részint nem voltak alkalmasak, részint pedig sokkal többe kerültek volna az általa javasoltnál, melynek az az előnye is megvan, hogy azt a hivatal részben azonnal elfoglalhatja és használatba veheti. — Hangsúlyozza, hogy a paksi szolgabiró hivatal helyzete már régen tarthatatlan és hogy ha az általa javasolt terv el nem fogadtatik, úgy ezt
