Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-05-12 / 26. szám
TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 2 A miniszter méltányosnak tartaná, ha kimondanék, hogy annak a nyugdijintézeti tagnak, aki 10 évi szolgálati idő kitöltése előtt egy másik vármegyében jegyzővé (segedjegyzővé) történt megválasztása miatt mond le állásáról, annak az általa befizetett nyugdijjárulékok kamat nélkül visszafizetendők. VÁRMEGYE. — Közgyűlés, Tolnavármegye törvény- hatósági bizottsága folyó hó 19-en délelőtt 10 órakor a vármegyei székház gyüléstermében, Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tart. — Tárgy: Ő császári és apostoli királyi Fenségének az országgyűlés egybehivása iránt rendelkező kegyelmes királyi meghívó levele. — 2. Alispáni előterjesztés a paksi főszolgabiróhivatal helyiségeinek biztosítása tárgyában. á központi választmány tagjait Simontsits Elemér alispán elnök az 1910—15-iki országgyűlésre szóló s a törvényhatósági bizottságnak folyó évi május hó 19-éré kitűzött rendkívüli közgyűlésén kihirdetendő kegyelmes királyi meghívólevél folytán megejtendő általános országgyűlési képviselő választások határnapjának kitűzése s az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele végett folyó évi május hó 20-án d. e. 10 órakor a megyeháza kistermében tartandó ülésre az 1874. évi XXXIII. t. c. 58 §-a értelmében összehívta. — Tárgy: Az 1910. évi junius 1. és 1910. junius 10-ike közt megejtendő általános országgyűlési képviselő választások megejtésének biztosítása. „Karhatalmi segédlet“. A képviselőválasztások közeledtével, melyek előreláthatólag nagyon hevesek lesznek, igen sokat beszélnek máris a választók testi épségének megóvása céljából kirendelendő katonaságról. Ezen beszélgetések során még «hozzáértők» szájából is olyan nyilatkozatok hallhatók, melyekből kitűnik, hogy e tárgyban óriási tájékozatlanság uralkodik. — Az egyik panaszkodik, hogy a választási elnök erre vagy arra a célra nem adott katonaságot, a másik azt mondja, hogy a katonaság nem teljesítette a rábízott feladatokat, sőt valaki betetézi a fokozott abszurdumokat azzal, hogy egy vármegyénkben véres választáson a parancsnok a néppárttal tartott, azért nem lépett közbe Erre a groteszk híresztelésre még visszatérek cikkem során. Talán nem lesz haszontalan dolog azt a nagy tájékozatlanságot némileg eloszlatni az által, hogy legalább a szolgálati szabályzatnak a karhatalmi segédletre vonatkozó fontosabb rendelkezéseit tárgyalom. A szolgálati szabályzat XI. része, 70. §-ának 506. pontja szerint »karhatalmi segédlet« az a csapat, amely a közhatóságok támogatására lesz kirendelve, hogy intézkedéseiknek, ténykedéseiknek erőszakos ellenállással szemben a szükséges anyagi erőt megadja. Az 507. pont azt mondja, hogy minden ily csoportnak oly erősnek kell lennie, hogy feladatának sikere és a fegyver becsülete minden körülmények közt biztosítva legyen. Ezen az alapon egyes parancsnokok a századokat egyáltalában nem, mások csak félszázadokra tagolják szét, holott a 72. § később közlendő 518 pontjának 4. bekezdése, valamint az 519. és 520. pont is világosan kimondja, hogy a csapat járőrökre, vagyis például a lovas szakasz harmadrészére is széttagolható. Az 509. pont azt mondja, hogy a csapatnak nem szabad közvetlenül résztvenni azon polgári közeg hivatalos működésében, ki mellé ki van rendelve, csak arra van hivatva, hogy azt megvédelmezze és intézkedéseinek a szükséges nyomatékot adja. Ebbe is bele szoktak kapaszkodni a paráncsnokok. Pedig ha a polgári tisztviselő intézkedéseinek a csapat megadja a szükséges nyomatékot, azzal már részt vesz hivatalos működésében. A legfontosabb dologról, magáról a fegyverhasználatról a 72. § 516 pontja azt mondja: A fegyverhasználatnak be kell következni: a) Csoportosulásoknál és zavargásoknál az illetékes politikai tisztviselő (választásnál az elnök) határozott és indokolt kívánságára oly esetekben, mikor annak előzetes felszólítása a rend helyreállításán eredménytelen maradt és a parancsnok is meg van győződve ily közbelépés szükségességéről. b) Ha a csapatot tettleg bántalmazzák, vagy épen fegyverrel, vagy más alkalmas eszközzel megtámadják, ellenséges szándékkal szorongatják és attól lehet tartani, hogy ez által annak cselekvő képessége meg lesz akadályozva, vág}" túlságosan meg lesz szorítva. Be van bizonyítva, hogy ama bizonyos, már jelzett véres választáson az illető lovasszázadra nézve sem az a) sem a b) pontban említett eset nem következett be. Ezért nem cselekedett a parancsnok, nem pedig azért, mert néppárti volt! A következő pontok az egyes fegyvernemek mikénti felhasználásáról szólnak. Maradjunk csak a lovasságnál, melyre a legtöbb panasz van. Az 518. pont azt mondja. A lovasság, amely a zavargások első stádiumában rendszerint előnyösen felhasználható gyors mozgás által utcák és terek kiürítésére a nélkül, hogy tulajdonkép fegyverhez nyúlna, úgy álljon fel, hogy szükség esetében rohamot intézhessen, de ilyennek keresztülvitele után a szétszórtak üldözésé nélkül haladéktalanul sorakozzék. «Az is feladata a lovasságnak, hogy járőrök megfelelő portyázása utján újabb csoportosulásokat megakadályozzon.» Nota bene! «Járőrök» utján, tehát nem felszázadokkal, sem szakaszokkal köteles «cso- portosidásokat*, annyival inkább tehát választók inzultálását megakadályozni! Járőröket rendel ki a csapat az 519. pont értelmében elfogatások eszközlésére is a politikai tisztviselő személyes védelmére is. Ezeket rendeli a szolgálati szabályzat. Ugyan számtalan pótlék és rendelet magyarázza ezeket a rendelkezéseket, de megváltoztatni természetesen senkinek sincs joga. Kívánatos, hogy a karhatalmi segédlet igénybevételére jogosult választási elnök és köz- igazgatási tisztviselők már előre megtárgyalják a parancsnokokkal mindezeket a kérdéseket, nehogy mikor már beáll a szükség, akkor forduljanak elő nézeteltérések, s ezekből kifolyólag súlyos következmények. A polgári hatóság ne kívánjon többet, mint amit kívánni feltétlen joga van s azt mindenesetre megteszi a katonaság. Tisztán rendőri feladatokra pedig legyen elegendő csendőrség, amely kellő számban fellépve, fegyverhasználat nélkül is tud hatni. Isten óvjon bennünket attól, hogy akár a közönynek, akár a hevességnek emberélet essék áldozatul! Választási mozgalmak. Sztankovánszky Imre dr. a kölesdi kerületben F. hó 8-án dr. Sztankovánszky Imre a kölesdi választókerület munkapárti jelöltje, kerületének néhány községében már másodszor jelent meg, igy Szakadáton, Diósberényben, Gyönkön és Varsádon. Kíséretében voltak : Sass László, Bévárdy Lajos, Óváry Ferenc, Schmidt Ferenc, Kadernoska János, Oyimóthy Jenő és mások. Hire járt, hogy Kossuth Ferenc és kisérő társainak megjelenése a munkapárt tömör sorait megritkitotta volna. Beigazolódott, hogy épen ellenkező volt a hatás! Ezúttal minden ünnepélyes fogadtatást mellőzni óhajtott a jelölt, mivel már másodszor jelenik meg a község választói előtt De ennnek dacára a lelkesedés, a szeretet spontán megnyilatkozása olyan ünnepélyes, olyan lelkes fogadtatást készített ajelölt szeretett személyének, hogy például egyik községből a másikba harminc zászlós kocsi kisérte. A lelkes hangulat dacára mindenütt példás rend uralkodott. A jelölt meggyőző fejtegetései, melyeket ezúttal német nyelven adott elő, növelték a párthoz és személyéhez való ragaszkodást. A kedvező hatás növeléséhez nagyon hozzájárultak Óváry Ferenc, aki Gyönkön s Wigand János igazgató, aki Varsádon tartott igen ügyes és lelkes beszédet, Óváry Ferenc beszédében erélyesen utasította vissza ama vádat, mintha Keck László ablakainak beveretése épen akkor, midőn Kossuth Ferenc tartózkodik ott, a munkapártnak, vagy a hozzá tartozó bármely választónak volna a müve. Sokkal jobban tiszteljük — mondja ő — Kossuth Ferenc személyét, hogysem ilyen minősíthetetlen cselekedetre vetemednénk. Azután igen ügyesen magyarázta meg a helyzetet, a munkapárt céljait. — Különösen óriási hatást keltett beszédének befejező része, amely a következő : ♦Vajha Isten adott volna nekem erőt ahhoz, hogy Önöket meggyőzzem arról, hogy az ország, a kerület és Gyönk speciális f'rdtke is azt kívánja, hogy mi a nemzeti munkapárt jelöltét: Sztankovánszky Imrét válasszuk meg képviselőnknek. T. Polgártársaim! A magyar haza minden nagy idők számára megszüli a maga nagy fiát — Két nagy történelmi időportot ismerek, az egyiket úgy olvasom a történelemből, a másiknál magam is jelen voltam. Kossuth Lajos 1848. julius 11-én felhívta a magyar nemzetet annak fegyveres megmentésére, amidőn az ismert szavakkal fordult a nemzethez: «Úgy érzem magamat, mintha Isten kezembe adta volna a tárogatót, mely felkiáltja a halottakat, hogyha vétkesek, vagy gyengék, örök halál ha visszasülyednek, ha pedig van ben nük életerő, örökre ébredjenek. Önöknek Uraim 1 Isten kezükbe adta — határozni a nemzet élete és halála f lett».— Úgy képzelem, t. polgártársaim, hogy a nagyszerű felhívásra az egekben is vis zhangzott a feltámadás harsonája, hogy az 1910 május 12. ángy. lók félve húzódtak meg az bteni trón zsámolyáról. — És meg volt ittlent a nagyszerű visszhang, a magyar nemzet 200,000 katonát és 42 millió forint hadi költséget szavazott meg. — Ez volt a felhívás a harcta. A másik nagy szózat a magyar nemzethez elhangzott a nemzeti munkapárt megalakulásakor, Gróf Tisza István ajakéról. Egy imaszerü fohász ez a magyar nemzethez, tárogató helyett a varázsfuvola békéjét hirdeti hangján: «A magyar nemzetnek van egy nagy hibája, hogy mindig a katasztrófák után látta be azokat a hibákat, melyeket politikája okozott. Az isten szent szerelmére kérem a nemzetet, lássa be most a katasztrófa bekövetkezése előtt és adjon többséget a nemzeti munkapártnak.» Úgy érzem Uraim, hogy e nagyszerű szózat is visszhaggra talált fent az egekben és a reszkető kis angyalok a széjjel váló égi kárpit mögül lemosolyognak hozzánk biztatóan, hogy i.y legyen. — Ez a szózat pedig felhívás a békére. Ajánlom szeretett jelöltünket Dr. Sztankovánszky Imrét jóindulatú pártfogásukba.» A szép beszédek hatását nemcsak a lelkes éljenek bizonyították, de megszüntették azok egyszerre azt a deprimált hangulatot is, melyet az ablakbeverés meggondolatlan vádja keltett a jóérzésü lakosokban. Eme deprimált hangulatnak előidézésében nem kis része volt a járás főszolgabirájának, aki — mint tudósítónk írja — Kossuth beszédének megtartása előtt a piacon egybegyült választók jelenlétében pártunkat s annak vezető embereit, többek közt egy tekintélyes gyönki kereskedőt, nyilvánosan megvádolt az ablakbeverés szellemi szerzőségével, természetesen nem kímélvén a »mungó« gúnynevet sem. Azóta a tévedés kiderült, amennyiben éppen a Kossuth-párt egyik anyagilag ki nem elégített bandéristájára bizonyult rá az ablak ellen elkövetett merénylet s a tettes már meg is került. De ezen eljárás rossz utóize még sokáig meg fog maradni Jeszenszky Andor jelöltsége a szakcsi kerület nemzeti munkapártjának jelöltjét, Jeszenszky Andort vasárnap délelőtt mintegy 300 választó polgár kereste fel csibráki kastélyában és felkérte őt a jelöltség elfogadására. Jeszenszky Andor nagy hatást keltő tartalmas beszéd kíséretében a jelöltséget elfogadta és 10-én kezdi meg körútját a kerületben és hétfőn, e hó 16-án tartja programmbeszédét Dombóváron. Jeszenszky pártja napról-napra erősebb lesz és a legszebb kilátás van megválasztására. A kerület nemzeti munkapártja megalakulásakor táviratilag üdvözölte Khuen Héderváry miniszterelnököt és gróf Tisza Istvánt és ezen üdvözletekre Szabó Lajos pártelnök a következő távirati válaszokat kapta: >A szakcsi kerület nemzeti munkapártjának örvendetes megalakulása alkalmából hozzám intézett üdvözletét hálásan köszönöm és szívből viszonzom. Khuen Héderváry.« »A szakcsi válaszókerületben megalakult nemzeti munkapárt nevében kifejtett szives . üdvözletéért fogadja és tolmácsolja kérem hálás köszönetemet. Tisza István.« Gróf Apponyi Géza főispán pedig a követ- Kező táviratot intézte Jeszenszky Andorhoz: Jelölésedhez fogadd őszinte iidvkivána- tomat, mely egyaránt szól benső barátomnak és megyénkben köztisztelet- és szeretetnek örvendő egyéniségednek. Apponyi Géza.« A paksi kerület munkapárti jelöltje: Niefergall Nándor vasárnapon reggel hosszú kocsisoron helyet foglaló tekintélyes dunaföld- vári polgárok kíséretében Németkér községbe érkezett, ahol megtartotta programmbeszédét, melyet a választók tetszéssel fogadtak. Innét Bikács községbe mentek, ahol 30 tagú lovasbandériummal az élén lelkesen üdvözölték Niefergalt. Az egész község, kivétel nélkül, munkapárti. A jelöltön kívül dr. Lévay Dezső és Bodor György tartottak nagyhatású beszédeket, a választók nevében pedig Eeichardt ev. lelkész mondott üdvözlő beszédet. A körutat Oyör- köny községben fejezték be. Itt is bandériummal és sok virággal gyönyörűen fogadták Niefergalt. Györköny község választóinak jelentékeny része szintén Niefergalhoz csatlakozott. Délben társas lakoma volt, amely mindvégig lelkes hangulatban folyt le. — — Justh Gyula, a függetlenségi és 48-as párt elnöke vasárnap reggel érkezett Váradi Károly volt képviselő és Madi Kovács János jelölt kíséretében Paksra. A város határán bandérium és nagy kocsisor várta őket. Flórián István pártelnök üdvözölte őket, azután a főtéren folyt le a népgyülés. Módi Kovács János megnyitó beszéde után Justh Gyula mondott nagyobb beszédet, amelyben megismételte eddig már annyiszor elhangzott nyilatkozatait. Úgy látszik érzi, hogy pártja erősen megfogyatkozva tér vissza a parlamentbe, mert máris tele van a szokásos panasszal a hatósági presszió, vesztegetések és tisztviselői korteskedések miatt, melyeket nagy általánosságban szokott szenvedélyességével ismételt ezúttal is. — A választójogról szólva kijelentette, hogy nem fél a nemzetiségektől, kerülni akarja az osztályharcot, a felekezeti kérdést ki akarja
