Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-05-05 / 24. szám
2 intelligencia jogosult befolyásának biztosítása megengedi, c Ez tehát a bázis, a szilárd alap, amelyen a jövő parlamenti rend települhet; az egymástól elvált, sőt egymásra gyilkos tekintettel nézó pártok megérthetik egymást s egyesült erővel hozzáláthatnak a nagy nemzeti munkához. Mert igaza van Tiszának : »Lehet nézeteltérés közöttünk, de erre nezve meg kell kísérelnünk komoly, becsületes jóakarattal a kapacitációt, a nézetek egyeztetését akkor, amikor a végrehajtásra megérik az ügy.» Szóval ezt a nagy. sürgős, égető kérdést csak a nemzeti szempontok kellő méltatásával. teljes honorálásával lehet megoldani, minden más kísérlet rut hazaárulás, megtagadása a nemzet ezer éves múltjának, eddig vérrel megőrzött alkomtányának s gyilkos merénylet a magyar nemzet — jövője ellen. B. Beszélgetés egy szekszárdi kerületi „régi. 67“-es választóval. Itt, — ott, sőt mindenütt a politikáról van szó. A napokban egy társaságban szóba jött a választás s többek között a szekszárdi kerületről beszélgettek, hol tudvalevőleg Kossuth- és Just/i-párti jelöltek állanak egymással szemben. Egy önálló gondolkozásáról ismert, szekszárdi, »régi 67-es* érdekes nyilatkozatot tett az ő álláspontjáról, amely körülbelül kifejezi a munkapárt :zömének a felfogását is: ,,A jelöltek egyike sem tartozik az én pártomhoz, eredetileg egészen semleges kívántam maradni. Mióta azonban Justh Gyula, mint a Justh- párt elnöke országszerte hirdeti, hogy az esetre, ha pártja kisebbségben marad, meg fogja mutatni, hogy a parlament nem fog dolgozhatni, megváltozott a nézetem. Az egész parlamentá- rizmust veszélyeztetve látom ez által, mert ha Justhéknak ez sikerülne, mi gátolná a jőve választásoknál a kisebbséget — hisz minden választásnál van olyan párt, amely kisebbségben marad, — s igy Justhék példáját követve, a többséget mindig meggátolhatná a munkálkodásban, úgy hogy mindig a kisebbség és nem a többség volna az ura a parlamentnek! Hogy ez megsemmisítése volna a parlamentarizmusnak, bővebb bizonyításra nem szorul.' — Azért tartom Kötelességemnek Justhék törekvése ellen minden erőmmel küzdeni. Hisz, ha az ő elvük győzne, fölösleges a parlament, de a választások sem kellenének.“ Íme itt e jellemző nyilatkozat, amely legbeszédesebb bizonyítéka annak, hogy nem kell itt hivatalos presszió, összepaktálág s hogy a Kossuth-párti jelölt támogatása nem felsőbb nyomásra, de voltaképen a legtöbb munkapárti választó önkéntes elhatározásából történik. S ez cáfolja meg legjobban azt a híresztelést is, mintha a Kossuth-párti jelöltnek a munkapártba való belépés szándékával kellene foglalkozni. A munkapárt támogatása nem a politikai após- tatáyiak szól — ami az itteni jelölt részéről amúgy is kizárt dolog, de a békét, a munkát megakadályozni nem kívánó — mérsékeltebb irányzatnak. — Legyek nap 1 — És a mikádó nap lett. Büszkén sétálgatott az égen, gyönyörködött a földgolyóban, melyet ő termékenyít meg, melyet ő éltet. Meglátogatta a leggazdagabb országokat, a leghatalmasabb királyokat s mindenütt szívesen fogadták. Gyönyörködött önmagában a tenger tükre előtt s kéjelgett a gondolatban : ő legerősebb a világon. Mert mi az. ami neki ellenáll ? A szikla! Mert lám. ha megsüti annak egyik oldalát, a másik oldal erről tudomást sem vesz, árnyékban marad. Nem sütheti meg az egesz sziklát egyszerre, nem hatolhat keresztül a sziklán, dacol a nappal is. — Hát ha a szikla erősebb mint a nap, legyek szikla! Szikla lett. — Nyugodtan, méltóságteljesen all ott a tenger partján. Hatalma, erőssége tudatában némán és fenségesen. Nem félt a nap sugaraitól, nem a morajló tenger hullámaitól. A fenséges csöndben halk kopogás hallatszott, majd erősebb ütések zaja. A hosszú álmából fölébredt kőtörő látta, hogy társai már törik a követ a szikláról, ennek hangjára ébredt fel. — Hatalmas Istenem, hát erősebb a kőtörő a sziklánál is?! Hála néked, hogy kőtörő vagyok. És elegedetten élt mindhalálig. Brnnner Andris. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK A falusi iskola. Sokan azt mondják, hogy földmives népünk igen sok hibája a hiányos vagy helytelen iskolai nevelésből fakad. Én ezt nem állítom, nem is tagadom, de felhozok néhány dolgot, amit falusi iskolában hallottam. Hogy hol, az mellékes, de tény valamennyi s tanítókkal tudom igazolni. A hatodik osztályban kérdi a tanító, hány fele állam-forma van Európában. — Van császárság, királyság, köztársaság stb. »Magyarország milyen állam-forma ?« — 5 5 5 __ »M agyarország az osztrák-magyar császársághoz tartozik/« mondja a gyerek helyett a tanító!! Ha nem hallottam volna saját füleimmel, magam sem hinném el. — — A másik iskolában azt kérdezi a tanító, hány kerületre van felosztva hazánk ? A gyerek elmondja, hogy négy kerületre és felosztja: Dunáninnen, Dunántúl, Tiszáninnen, Tiszántúl, azután megáll. Nagyon helyes, mondja a tanító, azután : »vannak a társországok: »Erdély— és Horvát- Szlavon-Dalmátország í! — — — — Kérdés: Miről nevezetes a vármegye székhelye, Szekszárd, ki lakik ott ? Felelet : Ott lakik gróf Apgonyi Sándor főispán 1 — — — Minden csodabogarat itt fel nem sorolhatok, de megemlítek egy esetet, hogyan tanítják a gyerekeket tisztességtudásra: Ha »valakivel« (igy !) az utcán találkozunk, hogyan köszöntjük 'J »Dicsértessék a Jézus Krisztus.« Nagyon jo, de hogy a »valakivel» szó nem volt helyes, mutatja az, nogy saját füleimmel hallottam, amint a párosával hazafelé tartó gyerekek egy rongyot szedő zsidó házalót harsogó »Dicsértessék«-kel üdvözöltek, aminek az egy cseppet sem örült, ellenben ugyanakkor az egyik boltból kijövő földesurnőt, aki karácsonykor meg szokta őket ajándékozni, megbámulták ugyan, de neth köszöntek neki. Meg kell tanítani a gyerekeket, kiknek köszönjenek, meg kell tanítani őket, hogy a kalapjukat vegyék le, ha úri ember megszólítja őket és hogy illik köszönni, ha az ember bárhova, akár boltba is belép, nem illik a pipát a szájban feléjteni, ha az embert megszólítják stb. Mindezeket tudta a mi, népünk, de az utolsó 50 esztendőben elfelejtette s hogy egészen feledésbe menjen a tisztességtudás, az elsősorban a tanítókon múlik. Ezek a nevelési kérdések. Az elsőknek felsorolt tanítási furcsaságokat a tanfelügyelő ur figyelmébe ajánlom. Ismétlem, hogy megtörtént tények, melyeket bizonyítani tudok. Az ilyen — megvagyok győződve, hogy szórványos — eseteket tulajdonképen fel kellene jelenteni, de azt hiszem elégséges a hírlapi szellőztetés is, a tudor is észreveszi magát és igyekszik — mondjuk — jobb tankönyvet szerezni és a felügyelőhatóság is figyelmes lesz. Úgyis megtanulja a fiú a katonaságnál a császárságot, fölösleges azt neki már akkor az iskolában beadni. Ami Erdély közjogi helyzetét illeti, az csak annyiból érdekes, hogy a tanító nem tudja! A főispán is talán más lesz, már is máshol fog 1 lakni, mire a gyerek felnő. De ha köszönni i nem tanítják meg az iskolában, akkor soha az életben nem tanul tisztességet, nem tanulja az | egyházi és világi felsőbbséget tisztelni s ez az oka, hogy a tekintély tisztelet teljesen ki vész, ami társadalmunk egyik rákfenéje. S ez indított arra, hogy e sorokat megírjam, használni akartam a köznek és senkinek sem ártani, legfőkép pedig nem akartam bántani azokat a falusi tanítókat, akik helyesen tanítanak és jól nevelnek s akik, — mindnyájunk érdekében remélem — többségben vannak. És nehogy valaki azt higyje, hogy én a „Jó napot“ helyesebb köszöntésnek tartom a „Dicsértessék“-nél, elmondok egy példát, melyből kitűnik, hogy az egyházi tekintély tiszteletére sincs népünk megtanítva. Egy legény kalappal a fejen, szivarral a szájában, megszólította a rom. kath. esperest. Én rászóltam s megkérdeztem tőle, nem tudja-e mit kíván az illendőség ? És a legény minden hetykeség nélkül azt mondotta, hogy ő neki soha senki sem mondta, hogy a szivart ki keli vennie a szájából s a kalapját levennie. Olyan őszintén mondta s jóvá is tette a hibáját, hogy én el is hittem neki. Ha pedig igazat mondott, akkor nem ő a hibás, hanem a tanító, a pap, a jegyző, mindazok a vezetők, akikkel annak a legénynek valaha dolga volt. I " j Es én is azt állítom. A nép jó. de nem jól , van nevelve, nem jól van vezetve. S hogy a politikáról se feledkezzem meg: Minden kép- I viselőválasztás ront rajta ! S ennek sem ő az oka. 1910 május 5. Választási mozgalmak. A szakcsi kerületben, amint már megírtuk, a megalakult munkapárt Jeszenszky Andort, a vármegyei közélet eme illusztris tagját, a Tolnavármegyei gazdasági egyesület tevékeny elnökét jelölte. Jeszenszkyt a jelöltség elfogadására május 8-án kérik fel. Ez alkalomból Jeszenszky- nél t sibrákon a választók nagy számban fognak tisztelegni azért, hogy ragaszkodásukat ezzel is dokumentálják. Szabó Károly a szekszárdi kerület függetlenségi 48-as Kossuth-parti képviselő jelöltje áldozó csütörtökön Alsónyéken, a most jövő vasárnap pedig d e. 9 órakor Sárpilisen, 11 órakor Decsen. d. u. 4 órakor pedig Ocsényben tartja programmbeszéd<it. Mindenütt nagy ünnepséggel fogadják s Őcsényben majálist is rendeznek tiszteletére. Kossuth Ferenc Pincehelyen. Krtesüiésünk szerint Kossidh Ferenc vbtt., volt kereskedelmi miniszter most vasárnap Ambrozovics Dezső Kossuth-parti jelölt támogatására Pincehelyre érkezik. Justh Gyula Dinaföldváron. Hallomásunk szerint Juth Gyula Madi Kovács János Justh- párti képviselő jelölt érdekében Dunaföldváron beszédet fog mondani. A bonyhádi választókerületben PerczéT Dezső vbtt., munkapárti jelölt ügye a lehető legfényesebben áll. A Magyarország ismert tódi- tásaival szemben, amely Perczel biztos bukásáról regél, s ugyanekkor Szabó Károly szekszárdi Kossuth-párti jelöltről pláne még azt is kiírja, hogy pár nap alatt vissza fog lépni (!) ismételten megállapítjuk, hogy Döry Pál bonyhádi fogadtatása meglehetősen hűvös volt s programmbesze- det nem annyira az ő választói, mint a lakosság kíváncsibb része és eppen Perczel Dezső legmegbízhatóbb hivei hallgatták végig. Perczel Dezső egyébkent pár napi gyengélkedese után, ma, áldozó csütörtökön a reggeli vonattal érkezik Bonyhádra s áz nap Tevelen és Varasdon tart programmbeszedet, amely után visszautazik Budapestre. A kölesdi kerület munkapárti jelöltje Sztan- kovánszky Imre most vasárnap Medinán tartotta meg programmbeszédét, ahová, elkísérte többek között Bezerédj Pál vbtt. és báró Fiáth Tibor földbirtokos is. A pártján levő választók részéről Arany Károly ref. lelkész fogadta és üdvözölte. Programbeszédje igen jó hatást tett a' lakosságra. Nem is volt semmi rendzavarás. Bezerédj Pált még a Halász párti választók is zajosan megéljenezték. HÍREK. — Személyi hirek. Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, a szerdán délutáni 4 órai vonattal Szekszárdra érkezett, hogy részt vegyen az itt mára tervezett gyermeknapon. — Simontsits Elemér alispán hivatalos ügyekben pár napot Budapesten töltött s tegnap érkezett haza, — Miniszteri elismerés. A m. kir. földművelésügyi miniszter Halmos Henrik, dombóvári lakos, gazdasági tudósítónak kiváló és lelki- ismeretes ügybuzgalommal teljesített munkásságáért elismerését és köszönetét fejezte ki. — Előléptetés. A kereskedelmi miniszter Scholtz Gusztáv és Vermes Izsó máv. mérnököket a VIII. f. o. második fokozatából az elsőbe, Németh Márton mérnököt pedig ugyanazon osztály harmadik fokozatából a másodikba léptette elő. — Májusi ájtatosságok. A szokásos májusi litániák Szekszárdon a belvárosi templomban ezidén is hétköznapokon d. u. 1jtQ órakor tartatnak meg. Az újvárosi rk. templomban hetenkint csak egyszer, szombat délután van májusi ájtatosság. — A pécsi egyházmegye köréből. A megüresedett felsőmindszenti plébánosi állásra Polgár János alsómocsoládi plébános neveztetett ki. — Ideiglenes dijnok. A belügyminiszter a vármegyei árvaszéknél egy ideiglenes dijnok alkalmazását engedélyezte. — Adomány. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök a kajdacsi rk. iskola második tantermének felállítására 1000 koronát adományozott. — Útépítés A Bölcske községet a vasúti állomással összekötőjtörvhatósági közút 0—3-5 km. közti szakaszaira vonatkozólag megtartott helyszíni bejáráson létrejött megállapodásokat a keresk. miniszter jóváhagyta és az építkezési munkálatokat engedélyezte.
