Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-05-02 / 23. szám
4 1910 májú» 2. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK Választási mozgalmak. A bonyhádi kerület nagyérdemű munkaparti jelöltje: Perczel Dezső e hó 5-én kezdi meg és pedig Tevel, Varasd községekben körutazását — a kerületben. Perczel Dezső meg fog ! jelenni a kerület összes községeiben. Mindenütt nagy előkészületeket tesznek a közszeretetben álló, kiváló jelöltnek méltó fogadtatására. — A «Magyarország»-ban megjelent közlemények szerint kétségtelen ugyan, hogy ebben a kerü- I letben a Justh-párt jelöltje fog fényes győzelmet j aratni, a beavatottak azonban — a kerület vá- I lasztói túlnyomó többségének lelkes hangulata után — csak mosolyoghatnak ezen híradás j olvasását a. Döry Pál a függetlenségi és 48-as párt jelöltje vasarnap d. e. Batthyány Tivadar gróf kíséretében Bonyhádon tartotta programmbeszédét. Mindkét szónok a függetlensegi es 48-as pártnak, főleg a választójogi és bankkérdésben elfoglalt álláspontját ismertette. Az elhangzott beszédeket a nem nagyszámban megjelentek hűvösen fogadták. Délben rövid társaslakoma után Döry és Batthyány Szekszárdra utaztak és együtt mentek a Sárközbe. A paksi kerülőt nemzeti munkapárti jelöltje, Xiefergall Nándor e héten kezdi meg körutazását a kerületben. Fogadtatásáról és programbeszédéről majd kimerítő tudósítást közlünk. Dr. Madi Kovács János volt képviselő érdekében Justh Gyula több volt képviselőtársával f. hó 7-én érkezik Gyapára, ahol Madi Kovácsnak lesz vendége és másnap e hó 8-án Pakson és Dunaföld- váron beszédeket tartanak. A kölesül kerületben Sztankovánszky Imrét, ahol csak megjelenik lelkesen fogadják. A kerület legnagyobb községének, Gyönknek választói túlnyomó részben az ő táborához csatlakoztak és azokban a községekben, melyek eddig leginkább a függetlenségi párthoz tartoztak, szintén erős hódítást tett már a munkapárt. E hó 5-én Gindlicsalád és Fadd községekben tartja meg programmbeszédét. A szekszárdi kerületben a függetlenségi Kossuth-párt jelöltje: Szabó Károly vasárnap délelőtt Várdombon jelent meg, ahol hívei lelkesen fogadták. Innen Bátaszékre ment, honnan virágdíszben pompázó négyesfogatot és 40 ! kocsit küldtek eléje Várdombra. Szabó bevonu- lása Bátaszékre valódi diadalmenet volt■ A község határánál bandérium és 60 főnyi fehérruhás leány csoport üdvözölte, ifj. Mayer Jánosné pedig' díszes virágcsokorral fogadta ; a városháza elé érve a bátaszékl hölgyek nevében lioszkovitz Jolán, Varga Ilonka és Hermann Nándorné értékes és ízléses virágállványt nyújtottak át a népszerű jelöltnek, kit a sok ezer főnyi lakosság lelkesült üvdriadallal fogadott Szabó programmbeszéde nagy hatást keltett, különösen az a része, melybsn megcáfolta azt, a híresztelést, hogy ő a katholizmusnak ellensége és meggyőzően bizonyította, hogy ő minden ténykedésében a felekezeti tiirelmességet és a más hitfelekezetiiek megbecsülését tartja szeme ! előtt. Szabó délután Bátaszékről Bátára ment. Menet közben Furkó-pusztán Kustár Géza üdvözölte a bátaiak nevében, bent a községben pedig Takaró István. A nagy kísérettel jövő Szabó fogadtatása igen meleg volt és programmbeszédét nagy tetszéssel fogadták. Különösen meleg visszhangra talált a jelölt beszédének a következő része: »Nekem földem nincs mit parcellázni bírnék, de van melegen érző keblem értetek ; mind- annyiótokért, családotok, gyermekeitek jövő boldogságáért repeső szív ez, csak ez van s ezt én nektek adom teljes egészében. Vegyétek és osszátok azt szét annyifelé s olyan mértékben, amint kinek-kinek szüksége van reá!« — A függetlenségi és 48-as pártjelöltje Batthyány Tivadar gróf vasárnap d. u. 3 óra után érkezett Döry Pál társaságában Bonyhádról Szekszárdra, ahol az újvárosi templom előtti téren szekszárdi híveik fellobogózott kocsikon nagy számban várták őket. Innét indult a 83 kocsiból álló hosszú kocsisor Őcsénybe. őcsény, az ő 185 választójával egytöl-egyig Szabó Károly táborához tartozik és az őcsényieket részben a Decsről Batthyány elé indult bandérium és zene, részben pedig a múlt héten több öcsényi polgárt Szek- szárdon ért kődobálás annyira felingerelte, hogy a decsi muzsikusokat megverték és számos szekszárdi választót tojásokkal és kövekkel megdobáltak, folytonos éljen Szabó Károly és számos abeug kiáltás volt hallható, azonkívül minthogy epen két temetés volt, tartós harangzúgás fogadta az érkezőket. Látva ezt ahangulatotésezta helyzetet Batthyány, kocsijáról le sem szállt, nem tartotta meg programmbeszédét, hanem az egész menet Decsre folytatta útját. Mindkét részről igen sajnálatosnak tartjuk, hogy a kedélyek ennyire ingerültek és hogy a pártok egymás iránt nagyobb tiszteletet nem tanúsítanak. Szomorú elfajulás a sok kődobálás, abeug, bármelyik párt részéről is és akár Tisza Istvánt, akár Apponyi Albertet érték ezek az inzultusok, sajnáljuk a terrornak eme csúf megnyilatkozását es a $eólásszabadságmksemmibev>z\ését. Az országszerte elharapódzott efajta demonstrációk a tisztes hagyományaira és a független polgári- önérzetre jogosan hivatkozó szekszárdi kerületbe is sajnos eljutottak és nagyon kívánatos, hogy azok egyik párt részéről se imétlődjenek, hanem alkotmányos fegyverekkel és egymás meggyőződésének kölcsönös tiszteletben tartósával vivas- sék meg a választási harc. • Decsen már barátságosabb fogadtatás várta őket, jóllehet Decs községnek jóval nagyobb része Szabó Károly mellett foglal állást. Decsen az üdvözlőbeszéd elhangzása és a virágcsokrok átnyujtása után Döry Pál intézett a választókhoz beszédet, majd Batthyány Tivadar gróf adta elő programmbeszédét, amely nagyjában, a Szekszar- pontartott beszédének rekapitulálása volt,(elöljáróban pedig a szólásszabadság tiszteletben tartására és a szekszárdiakat higgadt magatartásra és önuralomra kérte. Beszéde egy óránál tovább tartott és hívei tetszéssel és éljenzéssel fogadták. Utána Szu/iman György szólt még. Este társas vacsora következett, amelyen számos felköszöntő hangzott el, Batthyány még az éjjeli vonattal Bátaszékről visszautazott Budapestre. A munkapárt mnnkában. A «T. K.» f. é. április 23-iki számában megjelent és az ifjú Parragh Béla által aláirt fenti cimü közleményre vettük a következő feleletet: »A Tolnamegyei Közlöny folyó évi április hó 23-ik számában megjelent »A munkapárt munkában« cimü közlemény szerzője »saját szükebbköréből« — szerinte — a valósághoz nagyon közel fekvő közleményt (?) tett közé, amely szerint a községi birák és jegyzők, egy- kettőnek kivételével, dr. Kämmerer Ernő érdekében, mint főkortesek szolgai megalázkodással házról-házra járnak szavazatokat gyűjteni s a községházát kortestanyává teszik. Különösen foglalkozik a cikkiró alulirt személyével, hogy és miként nyitja meg, mint társelnök a gyűlést, amelyen a kedvet a munkához az ott elfogyasztott bor adja meg. — S végül megkönnyebbülve, sápadt arccal, Pilátusként, ölhetett kezekkel felkiált: íme a munkapárt munkában. Én a magam nevében szólok, ha senki más, de cikkiró nagyon jól ismeri becsületességemet és jellememet. Éppen egy korrumpált állapot rendbehozatala köti le minden tehetségemet és időmet. Nekem valósággal tiltja a becsületem, hogy itt kiterjeszkedjem azon állapotokra, de a cikk szerzőjének tudnia kell és tudja, hogy mindenben az igazságot és méltányosságot tartottam és tartom szem előtt. Azt pedig nagyon jól tudja, hogy az általa említett borigazságra nem adok semmit, mert szeszes italt nem iszom. Szerintem a függetlenségi párt a belső viszály és egyenetlenség következtében a bizalmat elveszítette, ennek következtében, miután a politikai uj irányzat kialakulva nincs, kötelességünk megbízható, becsületes, kipróbált jellemű képviselőket választani, akik az ország drága pénzén fenntartott törvényhozási épületében nem színházi jeleneteket rögtönöznek, hanem hasznos munkát végeznek. (Ez aztán okos beszéd! A Szerk.) Hogy a Kammerrer-párti zászlókat utalványoztam, az teljes valótlanság, mert én nem utalványoztam, csupán igazoltam, hogy van szavazata az illetőnek és neki adható, de azt a szívességet megtettük a Kossuth-párttal is és nem egyszer kérdeztek bizonyos egyéneket, nézzük meg vájjon van-e szavazati joguk ? Felejti azt az igazságot a »fiatal ur«, hogy ami neki szabad, hasonló dolgot mástól ne irigyeljen. Szívesen láttak maguk közt, amikor velük voltam, velük voltam szivvel-lélekkel, mert meg voltam győződve, hogy jó ügyet támogatok és mert szeretem hazámat, féltem annak jövőjét és szerettem és szeretem kerületünk volt képviselőjét, önzetlenül támogattam, mert férfiú volt, volt bátorsága elismerni pártja hibáit, amiket — elhiszem amint ő mondta — nem volt képes megakadályozni. Én nem vonom kétségbe Ambrozovics jóakaratát és jellemet, de van azon részen olyan kerület, amely neki szükebb hazaja, ahol a magyarság érdekei veszélyeztetve vannak, vállaljon ott jelöltséget, ahol vármegyéje is támogatására lehet a magyar ügynek és úgy mindkét helyen nyerhet a magyar ügy. Engem nem a haszon vezet, de a »fiatal ur« tartsa meg jó tanácsát saját maga részére, mert én hazám, magam családja és községem iránt megtettem ezideig kötelességemet, sőt bátran állítom, hogy egyesekkel szemben is csak jót tettem, de a jó tanácsot osztogató és nagyhangú »fiatal ur« még tartozik önmagának és csak azután szolgálhat nemzetének és hazájának, mert hazafi igazán csak az lehet, aki az azzal járó köú lezettségnek készséggel eleget tesz. Ha pedig vele egy véleményen nem vagyok, akkor már hazaáruló vagyok, avagy ő akarja megállapítani, ki a hazafi ? Engedje meg a »fiatal ur«, ha nem szorulok a tanácsára, adja azt saját magának. Emlékszik a »fiatal ur«, mi történt az 5 pártjukkal ezelőtt tiz esztendővel, mit csinálták a községházánál, fenyegettek, kölcsönt fölmondták, mindent elkövettek a szavazok megfélemlítésére és az mind hazafias cselekedet volt, mert az 5 szájuk ize szerint történt. Többé ezen dologgal nem folalkozom, ha a »fiatal ur« bárhogy rugkapálózik is dühében. Ha olyan dolgot követek el, amit nem szabad, nekem kell érte helyt állni, megtalál és elégtételt vesz rajtam az illetékes hatóság. Tamási, 1910. április 27. Ifj. Gyenis István közs. bicó. Szekszárd r. t. város vásárrendtartási szabályrendelete. Végre minden fórumot megjárta Szekszárd r. t. város vásárrendtartási szabályrendelete s azt miniszteri jóváhagyással ellátás után most publikálja Rácz József rendőralkapitány. A szabályrendeletnek a fogyasztó nagy közönséget főleg két szakasza érdekli leginkább. Az egyik, hogy tilos a piacra jövőknek útközben való elfogdosása s hogy az üzérkedő kofáknak nyáron 8, télen 9 óráig tilos az élelmi szereknek összevásárlása. A szabályrendelet főbb szakaszai a következők : 1. §. Az országos és heti vásárokra hozott áru és élelmi cikkeket csak az e célra a városi tanács által kijelölt helyeken szabad kirakni és áruba bocsátani. Az állatvásárokra nézve az 1888. évi VII. t.-c. 11. §-ában továbbá a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter ugyanazon évi 40.000. sz. rendeletének 30—37 §-aiban foglaltak a mérvadók, 8. §. Az árusátrak illetve a vásári hely- foglalás sorrendjének megállapításánál irányadóul tekintendő, hogy a legelőnyösebb hely a helybeli kereskedőket és iparosokat illeti. Ezek után következhetnek csak a más községbeliek. A helybeli kereskedők és iparosok azonban sátraikat télen reggeli 7, nyáron pedig reggeli 6 órára felállítani tartoznak ; ellenben a helybeli Gümőkór (tüdő) Röhögés, szamárKöhögés, influenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredniénnj'el alkalmazza a SIROLIM „Roche“-t. SIROLlh ,Roche*-t kellemes ize és kiváló hatása folytán szívesen veszik Az összes gyógyszertárak tan eredeti S1ROLT N ,Roche“ csomagolást kérjünk és hatá- ro'ottan uta-it-unk vissza maidén pótkészitménvt. F. HOFF M ANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). ——— Grenzach (Németország).
