Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-04-25 / 21. szám

2 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1910 április 25. — A T. K. legközelebbi számában velünk menti munka megakadályozását s Rigó Ferenc- foglalkozlk. Hasábokon oktat, hogy miként kell tői kölcsönzi a politikai illemszavakat, megirni a vidéki kortes utakról szóló tudósitá- És végül még egyet. Ne tessék itt mind­sokat és miként nem. Válaszunk nagyon rövid: Utasítást senkitől sem fogadunk el, legfel­jebb lelkiismeretünktől, ezzel pedig tisztában vagyunk. Kit támogassunk, kit nem, az a mi dolgunk; kinek ártunk, kinek használunk, az pedig az illető dolga. Egy azonban bizonyos, az, hogy a tárgyi­lagosság útjáról nem mi tértünk le. Utalunk laptársunknak a Szabó-párt megalakulásáról szóló tudósítására, mely igazán „mintaképe lehet annak, hogy miként nem szabad megirni“ a vidéki tudósításokat, viszont az agárdi, mözsi, tolnai kirándulást diadalutnak megtevő Magyarország is példányképül szolgálhat arra, hogy igy meg­irni még a budapesti tudósítást sem volna szabad. Mi eddigelé még mindég a tárgyilagosság középutján igyekeztünk maradni, s ott is ma­radtunk. Tényeket konstatáltunk ; a tolnai prog- rammbeszéd lefolyásáról is objektiv tudósí­tóink híradása alapján irtunk és azt ma is fentartjuk az utolsó betűig. Amit azonban a mözsi bevo- vonulásról elmondtunk, az részben csakugyan téves, mert ez a részlet »nagyobb tüntetés nélkül« tévesen kimaradt a tudósításból, s igy került az a valótlanság lapunkba, mintha a mözsi la- Kosság Batthyányt be sem akarta volna ereszteni. Pedig ez esze ágában sem volt. Viszont azonban leg­teljesebb tárgyilagosságunk bizonyítéka az, hogy mi is elhallgattuk a telefon bemondásokból, sőt hivatalos jelentésekből azokat e*. jellem­zőbb részleteket, amelyekkel laptársunk sem di­csekszik, melyek azonban a hivatalos Írásokból könnyen konstatálhatok, t. i. a Mözsön és Tolnán kifejtett nagy terrort, egy községi biró kalap­jának leverését s a lakosság, a községi alkal­mazottak megfenyegetését, felekezetieskedő guny- szavakkal való kicsúfolását stb. S talán az sem olyan nagy naivság, hogy óva intettük a pártokat a korteskedésnek ama, itt divatba hozott módjától, hogy 75 (és nem 63) kocsiból álló telvonulásokkal járják be a községeket. Pártokra való tekintet nélkül hirdet­jük ezt ma is. Nem lóláb ez, csak egy kis előre látás. Mert a mai izgatott világban, a bármely párt részéről összetoborzott 100—200 ember közt könnyen akadhat egy pár tapintatlan, vagy pláne boros ember, ki üszköt dobál szét, forrongást idéz elő, amikor pedig csakugyan igen könnyen bekövetkezhetik a laptársunk által csodálatos­képpen már másodszor is megjósolt csendőr be­avatkozás, amelyért pedig felelősséget vállalni senkisem akar. Tessék, menjen minden párt jelöltje egy pár meghitt kortesével kortes körútra, de nem egész nép-vándorlással. Biztosítjuk, hogy ez esetben a magyar ember, ha ki nem hivják, fel nem bujtogatják, a vele született józanságánál és türelmességénél fogva épp úgy meghallgatja Batthyányt, a Sárközben, mint Szabó Károlyt meg itt Szekszárdon is. Ez az igazság. És még valami. Laptársunk szeret egy kis csípősséggel minduntalan megemlékezni az »egyesült kormány- párti lapról« a munkapárti sajtóról« Hát kérjük szeretettel, mi ezt nem resteljük, sőt dicsekszünk vele. Van ez legalább is olyan becsületes állás- foglalás, mint amikor, nem is oly régen laptár­sunk támogatta a kormányt, már t. i. - Kossuth elveit, vagy pedig, mint mikor most, múltjával szakítva, legújabban Justhra esküszik. Mi egyébként külön is, egyesülve is a béke, a konszolidált állapotok, az egymás megértés hirdetői voltunk és vagyunk és pedig a legtisz­tább, leg önzetlenebb meggyőződésből. Akarunk egy dolgozni szerető és tudó Magyarországot. Nem állunk tehát felforgató elvek szolgálatába s ebben velünk tart a munkapárt is, amely ép­pen ezért támogatja a békésebb irányt, ha azt véletlenül Kossuthék is követik s ezért küzd teljes erővel az ellen a másik párt ellen, még ha Justh Gyula áll is az élén, mivel ez a párt már előre bejelenti az obstruction a békés parla­untalan presszióról, hatósági sugalmazásokról, sőt erőszakról és visszaélésekről regélni. Lehet, hogy egy-két túlbuzgó községi rendőr, mert látja, hogy a falu elöljárósága is azon a párton van, kitűzi a Szabó tollat, de azért ne mél- tóztassék hivatalos presszióról beszélni akkor, amikor állami, városi tisztviselők és más kis hivatalnokok két öles zászlók árnyékában kisér- getik Batthyányit nemcsak bevonulásakor, de kortes útjában is ! Bizony 3—4 évvel ezelőtt mindezt nem igen tűrte volna meg az akkori «nemzeti kormány», pedig akkor még tintatartók helyett legfeljebb hízelgő bókok repkedtek a miniszterelnöki fejekhez. Ne kisebbítsük, ne ócsároljuk tehát egy­mást. Legyen vége a hatóságok kritizálásának, meggyanusitásának, sőt rosszakaratú rágalma­zásának. Még ha történnének is némi szabály- talánságok, a mai izgalmas napokban azok is megbocsáthatok. Utóvégre is a kocka el van vetve, a játszma nagyba megy; Magyarország jövője a — tét. VÁRMEGYE. — Elvi Jelentőségű határozatok. Katonai gyakorlatok által a vadászterület vadállományá­ban okozott kár iránt indított ügy elbírálása a közig, hatóság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri bíróság 152/909.) — Qyógyszerekneknek a gazda­sági cselédek, béresek részére való díszes kiszol­gáltatása a gyógyszerészek által nem számít­ható fel. Pecsételés dija is csak méregtartalmu gyógyszerek kiszolgáltatása, vagy az orvos ha­tározott előírása esetében számítható fel. (Bel­ügyin. 4165/909.) — Ha magánosok a közlegelő egy részét jogtalanul elfoglalják, a foglalókkal szemben a közigazgatási hatóság nem járhat el, hanem a közbirtokosságnak a bírói eljárás meg­indításáról kell gondoskodnia. (Földm. miniszter 46,697/909.) — A viz által a telekhez hordott sövény, homok oly terméknek tekintendő, mely­nek más által történt jogtalan kiásása, elvitele mezőrendőri kihágást képez. (Földmiv. miniszter 109,137/907.) — Vizimunkálatokra adott ideigle­nes engedély nem tekinthető olyan közbeeső hatósági intézkedésnek, mely ellen felebbezésnek helye nem volna. (Földm. min. 61,014/908). — A községi gyűlésen használt, nem személyre vo­natkozó sértő kifejezés mint széksértés bünte­tendő. (Kúria 357/910.) Díszpolgári oklevél átadás. Bezerédj Pál volt miniszteri meghatalma­zottnak, akinek minden ünnepeltetéssel szemben elfoglalt elvi álláspontja miatt, a Szekszárd város díszpolgárává való megválasztásról szóló ok­levél, a tervezett nagyobb küldöttséggel átadható nem volt, dr. Szentkirályi Mihály polgármester és dr. Török Ottó városi t. ügyész tegnap adták át a díszpolgári oklevelet Hidján. Az oklevél valódi pergamentre van írva; a szöveg körül a népkonyhát jelképező aquarell és ugyanilyen a selyemhernyó tenyésztésből vett több motívum ; a pergamen aranyzsinorral van átfüzve s ezen lóg, aranyozott tokban a város függőpecsétje. Az oklevél szövege a következő: «Mi Szekszárd r. t. város képviselőtestü­lete, polgárságunk egyetemének képviseletében adjuk tudtára mindenkinek, akit illet, hogy midőn az Urnák 1909-ik esztendejében, Karácsony havá­nak 30-ik napján rendkívüli közgyűlésünk meg­tartása végett megjelentünk, a tanácskozás rend­jén egyhangúlag, mint egy szív és lélek, Méltó- ságos Bezerédj Pál főrendiházi tag, selyem­tenyésztési miniszteri meghatalmazott urat, mint az önzetlen emberszeretet és fenkölt gondolko­zás példányképét azon közhasznú működéséért és áldoztkészségéért, melyet városunk közgaz­dasági állapotainak előbbre vitele, közjóléti in­tézményünk fejlesztése és hathatós gondosko­dásba vétele körül, minden feltűnést kerülve egyedül csak nemes szive sugallatára, immár, három évtizeden át kifejtett: városunk díszpol­gárává fentirt számú határozatunkkal megvá­lasztottuk; s azért hőn óhajtjuk, hogy a ma­gyarok Istene pótolja bőséges jutalommal azt a hálát, mit mi jelen sorainkkal legfőbb elismeré­sünk gyanánt kifejteni szerencsések vagyunk. Szekszárd, 1909 december 30. Janosits Károly Dr. Szentkirályi Mihály főjegyző. polgirmester.“ A remek művü oklevél díszes, világoskék selyemmel bélelt fehér angol bakbőr táblába van elhelyezve. A tábla fedéllapja aranyozott és gaz­dagon zománcozott diszitményü bronzkerettel van ellátva, melyen felül Szekszárd város ó-ezüstből készült címere, alatta Bezerédj Pál zománcozott monogrammja nyert elnyerést. Az egész metszett üvegfedelü védőtokba van elhelyezve s a budapesti Posner cég kiváló ízlését dicséri: A diszalbum átadása után Bezerédj Pál vbtt. dr. Szentkirályi Mihály polgármestert és dr. Török Ottó városi ügyészt délben vendég­jéül látta. Ott volt Simonstits Elemér, Tolnavár­megye alispánja is. Választási mozgalmak. A szakcsi kerület nemzeti munkapártja vasárnap, f. hó 14-én délelőtt tartotta Dombóvá­ron alakuló és jelölő gyűlését, mintegy 300 választópolgár jelenlétében. A nemzeti munka­párt programmját dr. Kämmerer Ernő minisz­teri tanácsos, a Szépművészeti Muzeum igaz­gatója, a kerület sok éven át volt érdemes kép­viselője adta elő, beszédjével és megnyerő előadásával nagy lelkesedést keltett. {.Utánna Kovách-Sebestyén Endre, a megyei munkapárt alelnöke és kiküldöttje terjesztette elő a határo­zati javaslatot, mely szerint az értekezlet ki­mondja, hogy a szakcsi nemzeti munkapárt a mai napon megalakult és Jeszenszky Andor földbirtokost, Tolnavármegye gazdasági egyesü­letének érdemekben gazdag, köztiszteletben álló elnökét jelöli és őt május hó 8-án Csibrákon felkéri a jelöltség elvállalására. Ezzel a lelkes hangulatban lefolyt gyűlés Jeszenszky Andor képviselőjelölt éltetésével véget ért. Dőry Pál körntja. Döry Pál a bonyhádi választókerület Justh-párti képviselőjelöltjeWéber János volt képviselő kíséretében vasárnap Kis- dorogon és Tevelen mondta el programmbeszédét. — Pártalakaié ülés Deosen. A 48-as füg­getlenségi Kossuth-párt folyó hó 21-én tartotta alakuló és szervező ülését Decsen, a nagyven­déglő helyiségében. — Az alakuló ülésen közel 300 választó volt jelen. A vidék is igen szép számmal volt képviselve, Szekszárdról, Őcsény- ről, Bátaszékről és Alsónyékről 35 kocsival vettek részt a választók, hogy Sárköz e leg­nagyobb községében lefolyó pártalakuláson részt- vegyenek. Az alakuló ülést Tóth Károly igaz­gató-főmérnök, a 48-as függetlenségi Kossuth- párt kerületi elnöke lendületes beszéddel nyi­totta meg és indítványára a jelenlevő választók a pártszervezkedést kimondották és az intéző bizottság elnökévé Ifjú Jánost, társelnököknek Ivanizs Istvánt, K. Szél Mihályt, T. Szél István és Piicsök Jánost, jegyzővé Szeghő Istvánt, a bizottság tagjaivá pedig 48 tekintélyes polgárt választottak meg. Kron Ferenc ügyvéd a szekszárdi intéző bizottság helyettes elnöke őszinte, melegszavak­kal aposztrofálta a kerület volt képviselőjének a kerület egyetemének és egyeseinek érdedében kifejtett nagy tevékenységét és lelkes éljenzés­sel fogadott beszéddel ajánlotta Szabó Károlyt a decsi választók támogatásába. A jelenlevők óhajára Szabó Károly mondott egy rövidebb beszédet, amelyet a jelenlevők hatalmas lelkese­déssel fogadtak. Tóth Károly zárószavai után az alakuló ülés véget ért. Az a lelkes hangulat, Gümökór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvosok csak SIROLIN ,,Roche“-t rendelnek. mm 0fV3Sit»a c>.:ott a M lOí-,a 2 1 Kik vannak a Sirolin Joche“-» ntalva? 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bántal- maiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. 8. Asztmában szenvedők éiiyeges könnyebbülóst éreznek már rövid használat után. 4. Skrofulás, mirigydnzzadásos, szem- és orrkatar- rusos gyermekeknek tcm'os szere a Uijolin „Rocne“. A táplálkozást n gyban elósegiti. riiÍT’lH«* i Akowa Csakis eredeti csomago­lású Sirolin „Roche‘‘-t kérjen, minden után­zatot vagy pótkészit- ményt kérünk a legha­tározottabban vissza­utasítani. F. Hoffmann- La Roche & Co., Basel (Svájcz), Grenzach (Németor­szág).

Next

/
Thumbnails
Contents