Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-12-15 / 89. szám
XX. (VI.) évfolyam. 89. szám. Szekszárdi 1910 december 15. TOÜIAVARHEGVE ÉJ A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre .... 16 korona. Fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára . . 16 fillér. Előfizetőnket ég hirdetőieket a kiadóhivatalon kivfll elfogad a Molnár féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám: 18 és II. Szerkesztőség : Bezerédi István-utca 5. szim. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130 szám. Az elöfisetési pénzek ón hirdetések Ide küldendők. Néptanítóknak. ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNAR ISTVÁN. Főműnk»társ: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A Kormány a drágaság ellen. Rövid idő alatt nagyot fordult a világ sora. Nemrégiben még az volt a fógondja ; a magyar közgazdasági politika intézőinek, hogy micsoda jó külföldi piacokra segítsék a magyar nyerstermelés fölöslegeit. Most a belső szükséglet ellátása adja a legnagyobb gondot. A többettermelés jelszavát ma az általános drágulás, az élelmiszereknek az egész világ piacain megélénkült kereslete, megnövekedett szükséglete reális és olyan céllá teszi, melynek minden megközelítése bő hasznot igér. A piaci viszonyoknak ez a fordulata egészen más jelentőséget ad a kormány termelést fejlesztő akciójának is, mint eddig volt, amikor az értékesítés bizonytalansága nem nagyon mozdította elő a termelés gyarapítására szolgáló befektetési költséget és munkát. Úgy parlamenti nyilatkozataiból, mint a költségvetési indokolásból azt látjuk, hogy a földmivelésügyi miniszter: Serényi Béla gróf a legnagyobb eréllyel vetette magát állattenyésztésünk fellendítésére. Bizonyos, hogy egyik termelési ágnak sincsen olyan nagy befolyása az általános föllendülésre, mint éppen az állattenyésztésnek. Hiszen a több állat a mezőgazdasági termelés egyik fóeszközét, a trágyát is gyarapítja, növeli az újabb befektetésekre alkalmas tiszta jövedelmet s olyan uj kereteket ad a gazdálkodásnak a legkisebb birtoktól a leg- nagyobbig, amelyek minden irányban haladást idéznek elő. Az állattenyésztés föllendülése tehát gyarapítani fogja a mezőgazdasági termelés minden ágát, több élelmiszer fog kerülni a városi piacokra s ez kétségtelenül leggyökeresebb orvoslása a drágaságnak. A jövő évi földmivelésügyi költségvetés mindenekelőtt négy és fel millióra emeli a tenyészállatok állami közvetítésére szánt évi hitelt. Ez az összeg lehetővé teszi, hogy a községek és kisbirtokosságok anyagi viszonyaikhoz képest — egészen 20"/«-ig menő árkedvezménnyel — sztrezhessék be apaállatukat. A földmivelésügyi miniszter ezt a kedvezményes közvetítést kivételesen és a mostani viszonyokra való tekintettel az anyaállatokra is kiterjesztette. Támogatja a tenyész-anyagot beszerző gazdaközönséget a beszerzési-, szállítási- és egy évi állatbiztosítási költségek fedezésével is. Ha valahol a gazdák, például a gazdasági egyesületek utján összeállanak és kölcsönpénzen vásárolnak a gazdasági felügyelőségek közbejöttével tenyész állatokat, a miniszter három éven át a fizetendő kamatnak feléig terjedő terhet vállalja. Hogy pedig a mindezekkel járó nagy munka sikerrel legyen elvégezhető, de a kellő gyorsasággal is, a gazdasági felügyelői kart jelentékenyen megszaporitotta. Tetemes emelkedést látunk a legelőszerzés és javítás támogatására szánt évi költségvetési hitelben is, melynek összege most már 500.030 koronát fog tenni. Minden gyakorlati észjárású ember elismeri, hogy az állattenyésztés és takarmányozás javítására a legelők szaporításának és rendbehozatalának igen nagy befolyása van. A földmivelésügyi miniszternek nemcsak arra van gondja, hogy az állatállományt felszaporitani segítse, hanem arra is, hogy a szaporodó állatok nevelése és táplálása is megfelelően javuljon. Végül még egy igen fontos akcióját kell kiemelnünk a földmivelésügyi miniszternek, melyet a jövő évi költségvetés kapcsán jelentett be a törvényhozásnak. Ez a városok élelmezési piacainak helyes berendezése és fejlesztése. Fölösleges bizonyítani, hogy menynyire szükséges a városi piacokon a fogyasztásra szánt vágómarha külön elhelyezése és olyan városi raktárak létesítése, melyekbe a vidéki termelő drága helypénzek nélkül hozhat, vagy küldhet élelmiszereket, ahol a fogyasztó a termelővel közvetlenül érintkezhetik és ahol az élelmiszerek nincsenek kitéve a rögtöni romlás árlenyomó hatásának. Ez intézmények támogatására az uj költségvetés 400.000 koronát szán. Föltétlenül szükséges azonban, hogy az érdekelt termelő és városi fogyasztó közönség ne csak ismerje de ki is használja a földmivelésügyi kormány által nyújtott támogatást és eszközöket. A most uralkodó piaci drágaság nemcsak közgazdasági, de közegészségügyi és szociális baj is. A földművelésügyi miniszter r, maga munkakörében gyors elhatározással és erélyesen fogott hozzá a baj elhárításához. Rajtunk a termelő és fogyasztó közönségen all tehát, hogy a tevékenységet a magánvállalkozás föllendülése és a városi helyeken, a mondott irányú intézmények kezdeményezése által mentői gyorsabban sikerhez juttassuk. VÁRMEGYE. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 14 én délelőtt 10 órakor tartotta december havi ülését, Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Simonhits Elemér alispán, Forster Zoltán vármegyei főjegyző, Kurz Vilmos arvaszéki elnök, Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Dragiti Imre dr. tiszti főorvos, Kiss Ernő dr. tiszti ügyész, Alacs Zoltán műszaki tanácsos, Sass László közgazdasági előadó, órffy Lajos, Török Béla, Schell József báró, Bernrieder József, Szabó Károly, Kovdcs Sebes- tény Endre, Fekete Ágoston, Paddnyi Andor kir. tanfelügyelő, Fischer Imre kir. ügyész, Sigora Lajos törvhatósági főállatorvos. Elmaradásukat igazolták : Sséchenyi Sándor gróf és Perczel Dezső vbt. tanácsosok és Bem- rieder János. A főbb határozatok a következők: Nagy Józsefné, volt szekszárdi lakosnak a vármegye alispánja ellen beadott fegyelmi feljelentésének a közig, bizottság nem adott helyet. Zsidó Mihály és társai bö'cskei lakosok kihágási ügyökben f(l/nentettck A kistápéi postahivatalnak a vajtai postaforgalom körébe leendő atkebelezése vélemény estetett. Fehér Lajos szekszárdi lakos felebbezésé- nek (kilakoltatási ügyében) hely adatott. A szekszárdi vasúti állomás mellett felállított korlátok eltávolítása ügyében a helyszíni eljárás Török Béla elnöklesevel elrendeltetett. Pejacsevich Tivadar gróf vízügyben beadott felebbezése elutasittatott. Az egyes hivatfőnökök jelentéseiből a főbb adatok a következők : Az alispán! hivatalban elintézendő volt 2105 ügy darab, a hátralék (397), szaporodott 94-gyei. A kir. pénzügyigazgatóságnál elintéztetett 4898 ügydarab; a hátralék (1039), fogyott 53-mal. Birtokátruházási végzés beérkezett 721 ; ideiglenes hazadómentesseg engedélyeztetett 70 esetben. Egyenes adókban és illetékekben bevéte- leztetett 1.145,255 K, mely eredmény a múlt évinél kedvezőbb 161,240 koronával. A közegészség állapota eléggé kedvező volt. Roncsoló toroklob volt 27 községben 42 esetben, 2 halálozással; vörheny 28 községben 134 esetben, 30 halálozással; kanyaró 14 községben 61 esetben, egy halálozással; hasi hagy- máz 20 községben 28 esetben, 3 halálozással ; hökhurut 6 községben 13 esetben, halálozás nélkül és gyermekágyi láz 6 községben 6 esetben, 1 halálozással. Törvényszéki boncolás volt 3 és ugyanannyi orvosrendőri vizsgálat. Piacvizsgálat volt 16 községben, 44 alkalommal, vendéglők és korcsmák vizsgáltattak 24 községben, 36 esetben; mészárszékek és hentesműhelyek 28 községben 42 esetben, szatócsüzletek 11 községben 54 esetben, pékműhelyek 15 községben 22 esetben, tejcsarnokok 32 községben 47 esetben, vágóhidak 18 községben 22 esetben. Lakások fertőtlenittettek 49 esetben. Az iskolák legnagyobb része közegészségi szempontból megvizsgállatott, úgyszintén az utcák és közterek, valamint a közhelyiségek. Orvosi gyógykezelés nélkül meghalt 26 (7 éven alóli) gyermek. A szekszárdi Ferenc-kórházban ápoltatott 592 beteg, kik közül meghalt 7. A kir. tanfelügyelőség megvizsgált I polgári leányiskolát, 18 elemi iskolát, 1 kisdedovót és I menedékházat. A vetésekben a nagymértékben elszaporodott mezei egerek óriási károkat tesznak még mindig, úgyszintén a takarmányokban is. A beállott esőzés sem hozta meg a várt javulást. Ezt leszámítva az őszi vetések szépen keltek, jól bokrosodtak. A ragadós száj- és körömfájás rohamos ; elterjedése nagy csapás állattenyészté ünkre; szerencsére : a baj enyhébb lefolyású, elhullások csak szórványosan, a szopós borjuk és malacok között lordultak elő. A munkásviszonyok kielégítők, gazdasági cselédekben azonban nagy a hiány. A közutak állapota elég jó volt. A paksi dunaparti védőmü kijavítási munkálatai befejezhetők nem voltak. A sárközi utakon a földmunka — a kedvezőtlen esős időszak miatt megkezdhető nem volt és a tavaszra maradt a már megkezdett bölcskei és várdomb—alsónanai útépítési munkálatok folytatásaival együtt. Az Állategészségügy a behurcolt száj- és körömfájás miatt igen kedvezőtlenre fordult. Az elhullott szopós állatok: borjú, juh és malac — számos ezrekre mennek. Tetemes kárt okoz, hogy a baj átterjed az állatok tőgyére és ott a szervet megrontó gyulladást okoz. A ragály rapid elterjedését, minthogy a betegségeket kezdetben titkolták — a iegerely esebb óvóintézkedésekkel se sikerült megátolni. Felkérjük az összes hátralékos előfizetőket, hogy a nekik megküldött postautalvány fel- használásával, hátralékos előfizetéseiket még e hóban a ki- adóhivatalhoz beküldeni szíveskedjenek.
